Reményt ígérnek a fantasztikus pandémiák

Az elképzelt járványok utóhatásai, a posztapokaliptikus látomások a spekulatív irodalom kedvelt témái közé tartoznak - mutatunk párat a legemlékezetesebb művekből.

Laki Péter | 2020. március 17. |

Míg a legnépszerűbb világvége szcenáriók közül a földönkívüliek inváziója és a gyilkos robotok kevés életszerűséggel bírnak, addig a nukleáris holokauszt, a természeti kataklizmák és a világméretű járványok rémképe a történelem egy adott pontján, vagy éppen napjainkban nagyon is kézzelfoghatóvá vált. A szépirodalmi alkotások mellett pedig természetéből fakadóan a spekulatív irodalom is előszeretettel nyúl az elképzelt pusztulás narratíváihoz. Összeszedtünk egy kisebb csokorra valót a legérdekesebb fantasztikus művekből, amelyek járványokat, azok társadalmi hatásait boncolgatják, hol a földtől kreatívan elrugaszkodva, hol éppen húsbavágóan valószerűen. 

Richard Matheson: Legenda vagyok

Richard Matheson
Legenda vagyok
Ford.: Kamper Gergely, Könyvmolyképző Kiadó Kft., 2008, 291 oldal

Mary Shelley műfajteremtő regénye, Az utolsó ember után talán a Legenda vagyok az a mű, ami a legtöbbet hivatkozott posztapokaliptikus ponttá vált az idők során. Matheson kisregényében a járvány mindenkit vagy megölt, vagy zombi-, vámpírszerű éjszakai lénnyé változtatott – Robert Neville kivételével. A kezdetben egyedül, majd egy kutya kíséretében túlélők után kutató férfi nem egy tipikus, makulátlan hőskarakter: depresszióját próbálja alkoholba fojtani, ugyanakkor a lehetetlen helyzet ellenére is realista próbál maradni. 

Michael Crichton: Androméda törzs

Michael Crichton
Androméda törzs
Ford.: Bars Sándor, JLX Kiadó, 1993, 350 oldal

Crichton első megjelent műve egy olyan műfaji keverék, ami új irányt szabott a korabeli sci-finek, és egyben megteremtette a techno-thrillerek prototípusát. A földönkívüli eredetű, rendkívül halálosnak bizonyuló kórokozó elleni küzdelem rengeteg írót és filmest ihletett meg a későbbiek során – miközben valószínűleg sokaknak okozott rémálmokat is. A vért porrá alakító vírus folyamatos mutálódása olyan félelmetesen, tudományosan megalapozott módon és hitelesen jelent meg a könyv lapjain, hogy sokan úgy gondolhatták, dokumentumregényt olvasnak. A hidegháború közepén felerősítette az összeesküvés-elméleteket, a tudománnyal szembeni bizalmatlanságot, valamint arra is rávilágított, hogy bár a történetben szereplő vírus a világűrből érkezett, a Földünkön felbukkanó kártevő organizmusokkal szemben rettenetes kihívásokkal néznek szembe a tudomány emberei.

Stephen King: Végítélet

Stephen King
Végítélet
Ford.: Bihari György, Európa, 2018, 1216 oldal

A horror nagymesterének titulált King monumentális műben idézi meg a jó és gonosz harcát egy titkos katonai laborból elszabadult vírus okozta katasztrófa után. King, mint szinte minden művében, itt is hihetetlenül precízen alakítja ki karaktereit, és a kezdeti látszat ellenére sem minden fekete vagy fehér. A túlélésért folytatott harc borzalmai mellett pedig szeret elidőzni a mélyen emberi érzések tengerében, hogy az emberiség fennmaradása pszichológiai és filozófiai síkon is sokrétű legyen.

Emily St. John Mandel: Tizenegyes állomás

Emily St. John Mandel
Tizenegyes állomás
Ford.: Körmendi Ágnes, Gabo Kiadó, 2016, 359 oldal

Az utóbbi jó pár év temérdek posztapokaliptikus történetet szült minden platformon, de csak kevés irodalmi műnek adatott meg az a megtiszteltetés, hogy Arthur C. Clarke-díjjal is kitüntessék. A Tizenegyes állomás abból a szempontból nem tipikus poszt-járvány regény, hogy kiemelt szerepet szán a művészet gyógyító erejének. Érzelmekkel, lélekkel, empátiával teli lírai történet, ami reményt biztosít a legsötétebb órákban is.

Robert Merle: Védett férfiak

Robert Merle
Védett férfiak
Ford.: Réz Ádám, Helikon Kiadó, 2018, 520 oldal

Merle műve szatírikus módon közelít korának egyik aktuális jelenségéhez. A Védett férfiakban egy nemzőképes férfiakat pusztító járvány söpör végig a világon, így a fajfennmaradás veszélybe kerül. Egy túlélő férfiakból álló tudóscsapat dolgozik a probléma helyreállításán, miközben egy férfigyűlölő nő ül az Egyesült Államok elnöki székében. Merle könnyed humorral közelíti meg az ideológiai extremitásokat is tartalmazó mérgező hatalom témakörét, miközben a kisemberről sem feledkezik meg. Egyébként a Dűnét is jegyző Frank Herbert a Védett nők - Fehér pestis képében megalkotta Merle regényének elletétpárját. Kevésbé jól sikerült művében ugyanis egy olyan kontrollálhatatlanná vált, targetált vírus okoz globális katasztrófát, ami csak nőkre veszélyes.

P. D. James: Az ember gyermeke

P. D. James
Az ember gyermeke
Ford.: Simonyi Ágnes, 21. Század Kiadó, 2014, 352 oldal

James regénye szintén a fertilitás témája köré szerveződik: közvetlenül emberéleteket követelő járvány ugyan nem tör ki, de egy rejtélyes megbetegedés folytán látszólag nemzőképtelenné válik az egész világ. Az elöregedő társadalommal együtt jár, hogy a legfiatalabb generációt (Omegák) példátlan megbecsülés övezi, és mivel gyerekek már nem születnek, a háziállatok funkciója is átalakult. Az ember gyermeke precíz módon mutatja be azt a furcsa világvége hangulatot és a vele együtt járó társadalmi folyamatokat (pl. népmozgás, bevándorlók kihasználása, a büntetés végrehajtás átalakulása), melyeket a hosszan tartó globális meddőség okozhat. 

Max Brooks: Zombi túlélő kézikönyv; World War Z – Zombi világháború 

Max Brooks
Zombi túlélő kézikönyv
Ford.: Illés Róbert, Könyvmolyképző, 2013, 286 oldal

A fiktív járványok körében se szeri, se száma a zombitörténeteknek, de szerencsére időről időre felbukkannak igazán egyedi próbálkozások is. Az azóta már katonai konzulensként is dolgozó Max Brooks könyvei pedig ilyenek. A Zombi túlélő kézikönyv, amennyire blőd alaphelyzetre készít fel, legalább annyira van logikusan kigondolva, felépítve és a humora ellenére is komolyan kezelve (ráadásul még a CDC-nek is van egy hivatalos felkészítő képregénye a témában). A zombis tálalás valójában csak egy mókás apropóként szolgálhatott, ugyanis a könyv meglehetősen praktikus tippeket tartalmaz nagyon sok valódi vészhelyzet esetére. A Zombi világháború a világot letaroló járványra való felkészítés helyett az események “valós” bemutatására helyezi a hangsúlyt. Egy riportokkal, interjúkkal telepakolt fiktív dokumentumregényről van szó, ami a kézikönyvhöz hasonlóan iszonyú realista módon számol be a sosem volt zombiháború pokláról, következményeiről, társadalmi, geopolitikai hatásairól és az összefogás erejéből is születő megoldásáról.

És mi a helyzet itthon?

Érdemes megemlíteni, hogy hazai berkekben is születtek már járványokkal foglalkozó fantasztikus regények. Fedina Lídia Virokalipszis című könyve egy olyan vírusról szól, ami először a növényeket támadja meg és pusztítja el. Ez pedig a Föld és az emberiség sorsára beláthatatlan következményekkel jár. Szélesi Sándor mellbevágó írásában, a Pokolhurokban viszont egy olyan mesterségesen előállított, rasszcentrikus vírust mutat be, amit kifejezetten bosszúvágyból fejlesztett ki egy kutató. Természetesen a kórokozó elszabadulása ezúttal is szörnyű károkat okoz, ami a célzott kialakításából fakadóan még inkább felkavaró és felfoghatatlan.

A közeljövőben pedig érkezik Bíró Szabolcs “apokrif történelmi rémlátomása”, a Lázár evangéliuma, amely egy 14. századi zombijárvány történetét meséli el. 

Kapcsolódó cikkek
...
Nagy

10 könyv arról, hogyan működik a társadalom járvány idején

Hogy a koronavírusról születik-e regény, azt egyelőre nem tudni, viszont az biztos, hogy az írók már jó pár könyvet szántak az elmúlt évszázadokban a járványok témájának. 

...
Hírek

A pestis miatt lett Shakespeare leghíresebb love story-jából tragédia

William Shakespeare csecsemő volt még, amikor túlélte a pestis tombolását (szülei korábban már két testvérét elvesztették a betegségben), a ragály viszont felnőtt életét, sőt, egész munkásságát jelentősen meghatározta.

...
Kritika

Ha járvány van, a betegséget mindenki a szívében hordja

Albert Camus A pestis című regényéből Olaszországban triplájára emelkedtek az eladások, Franciaországban egy hét alatt több, mint 1600 fogyott. A koronavírus miatt újraolvastuk.

Film / Színház / Muzsika
...
Kritika

Nem vagyunk mi állatok, pedig mi vagyunk a medvék

...
Kritika

Munkásosztály nélkül melodrámázik a Vidéki ballada az Amerikai Álomért

...
Nagy

Sophia Loren miatt fogunk emlékezni a legújabb Előttem az életre