A Tó a magány és a mindennapok szokatlan krónikája

A Tó a magány és a mindennapok szokatlan krónikája

Az amerikai Henry David Thoreau Waldenje óta tudjuk, hogy a tó különleges hely, az elmélkedés, az el- és kivonulás, a magány helyszíne. Nincs ez másként Claire-Louise Bennett című köteténél sem, amely a hétköznapi mozzanatok felvillantása és rögzítése révén mesél félelemről és egyedüllétről, zabkásakészítésről és elromlott rezsógombokról. Ez a hét könyve.

Benedek Márton | 2022. október 17. |
Claire-Louise Bennett
Ford.: Lázár Júlia, Magvető, 2022, 125 oldal
-

Rövid, sűrű, elmélyült olvasást kíván, nyugtalanít és nem hagyományos - Claire-Louise Bennett és a esetében ez volt a sikeres debütálás receptje. Az eredetileg 2015-ben megjelent kötet 20 fejezetet tartalmaz, jobban mondva nem is fejezetet, hanem 20 fejezetre osztott pár bekezdésnyi, pár oldalnyi gondolatot, apró történetet, megfigyelést, amiknek a magány, vagy ahogy a fülszöveg mondja a “magánytapasztalat” a központi eleme. Ezek hol szorosabban, hol lazábban kötődnek egymáshoz, többet pedig csak az elbeszélő személye köt össze. Mindegyik egyes szám első személyben íródott, kivéve az utolsót, amiben kívülről látunk egy családi jelenetet, feltehetően az elbeszélő gyerekkorából.

Női főhősünkről egyszerre tudunk nagyon sokat és nagyon keveset.

A nevét például nem tudjuk, de azt igen, hogy londoni bölcsészkarrierjét feladva Nyugat-Írországba költözött önkéntes száműzetésbe. Hogy pontosan miért, arra nem derül fény, de kapcsolódó érdekes adat, hogy a Dél-Nyugat-Angliában született szerző két évtizede már maga is Nyugat-Írországban él.

A történetei úgy szólnak a magányról, hogy szerzője legalább annyira kiemeli a mindennapi tárgyakat és történéseket, mint az ember belső világát. A kötet egyik legjobb szövege például a zabkása készítéséről szól, de hasonlóan emlékezetes az is, ami egy régi sütőről és annak gombjairól mesél, vagy az, amiből kiderül, hogy Írországba is Törökországból importálják a nádat, mert az az olcsóbb, és mert helyben már rég kitermeltek mindent.

A címadó tó a Nagy nap című bejegyzésben kap kiemelt szerepet - utóbbiról nem derül ki pontosan, hogy micsoda is valójában (ráadásul a főhős eleinte részt akar benne venni, de aztán meggondolja magát), előbbiről viszont kiderül, hogy erős túlzás tónak nevezni, az elbeszélő szerint sokkal inkább a “moslékosvödör” a helyes kifejezés. Ennek ellenére ott van egy figyelmeztető tábla, érthető okokból a gyerekek számára, de ebből a táblából születik meg a kötet egyik legszebb, legmaradandóbb gondolata is:

“Az idióta fontoskodás persze nyugtalanító rendszerességgel végigkíséri a gyerekkort, ráadásul az idő múlásával sem könnyebb elviselni.

Az ember csak szeretne felfedezőutat tenni,

kifejleszteni a képességét, hogy igazán észrevegye a dolgokat, hogy idővel és némi gyakorlással ráhangolódjon a földbe ágyazódó jelekre, és a maga teljességében átélje annak az örömét, hogy mély és közvetlen összhangban mozog együtt a dolgokkal. És akkor ezt a létfontosságú folyamatot leblokkolja a szó szerinti jelölések idióta rétege, az ostoba riogatás, hogy az adott terepen minden homályos és hozzáférhetetlen, míg végül csak a félelem marad. Mintha az egész föld egy kolosszális, bonyolult halálcsapda lenne. Hogyan találhatnék benne otthonra, ha mindenhol ezek a tolakodó, rémhírt terjesztő jelzések fogadnak?”

Amúgy ugyanebben a szövegben szerepel az is, hogy az elbeszélőnek nem is az angol az “első nyelve”, amit azonban nem tud “kívülre rakni, láthatóvá tenni”, és ezért marad, ahol van: “pácolódva a nyúlékony homályban lebegő szerveim között.” A legtöbb szövegben egyedül gondolkodik az elbeszélő, erre egyik kedvenc helyszíne a fürdőkád, kiváltképp, ha vihar is van odakint, de a konyhában is sok időt tölt a zabkása mellett. Külön bejegyzést kap még a paradicsompüré is, és a legrövidebb, kétmondatos történet is a főzésről szól.

De azért emberekkel is találkozunk, többek között a főbérlővel és a szomszédokkal, és homályosan az is kiderül, milyen lehetett egy-két generációval korábban a település, ugyanakkor ezek az érintkezések semmiképpen nem tartalmas közösségi életet jelentenek. A főhős amúgy is

mintha jobban szeretné megfigyelni az embereket,

mint kapcsolatba lépni velük, és azt is nagyon élvezi, amikor egy nyilvános helyen találkozik valakivel: már látja a másikat, ahogy őt keresi, kutat utána, de a másik még nem veszi észre őt.

A magányos létbe a rövidtávú kapcsolatok is beleférnek, amik jellemzően nem harmonikusan végződnek. Az elbeszélő férfiakkal való alkalmi kapcsolata az érzelemmentes szexen alapszik és szerinte mindenki számára ez lenne a helyes, ugyanakkor az is felsejlik, hogy ezt a nőt valamilyen testiséggel kapcsolatos trauma érte korábban. Továbbá  egyszer azt a megfigyelést is olvashatjuk, hogy a békakuruttyolás ugyanolyan hanghatással jár, mint a “vaginalárma”. Akárhogy is van, afelől azért semmi kétség, hogy itt egy olyan valakit olvasunk, akit sokkal jobban kielégítenek a saját gondolatai, képzelgései, megfigyelései, mint a legtöbb emberi érintkezés.  Helyenként ez váratlanul szép tud lenni, helyenként üdítően szórakoztató, helyenként pedig várhatóan sötét, ahogyan az egy tisztességes izolációtól el is várható.

A magányos élet váratlan örömeiről, kikerülhetetlen buktatóiról és hétköznapi csodáiról szól a Tó
Tovább olvasok

A kis könyv nagy mélységekkel, gazdag szókészlettel, szokatlan elbeszélési móddal. Igazi, “rendes” története nincs, az anekdoták, emlékek, gondolatok egy tudatfolyam kiragadott epizódjai. Nem hétköznapi könyv, de nem is hétköznapi élményt ad: így még nem olvastunk a magányról és még nem is láttunk egy narrátor fejébe sem.

Kapcsolódó cikkek
...
Beleolvasó

A magányos élet váratlan örömeiről, kikerülhetetlen buktatóiról és hétköznapi csodáiról szól a Tó

Az utóbbi évek egyik legerősebb brit debütálásában Claire-Louise Bennett húsz összefüggő történetben keres nyelvet a magánytapasztalatnak.

...
Zöld

Thoreau már 170 éve rámutatott, hogy a civilizációval pusztítjuk a természetet ahelyett, hogy igazodnánk hozzá

Százhatvan éve, 1862. május 6-án halt meg Henry David Thoreau amerikai költő, író, filozófus, a polgári engedetlenség filozófiai megalapozója. 

...
Hírek

Thoreau erdei kunyhójában belőlünk is környezetvédő válna (videó)

Igazi vadromantikus környezetben élt az amerikai író és tulajdonképpen az első környezetvédő, Henry David Thoreau. A Lithub megosztott egy videót, amivel mi is bebarangolhatjuk a környéket, ami a Walden című művet inspirálta, és ellátogathatunk a házikóba is, amiben Thoreau évekig élt.

Hírek
...
Zöld

Öt nap, több ezer halott - 70 éve lepte el Londont a gyilkos szmog

...
Hírek

Márciusban magyarul is megjelenik a Malfoyt játszó Tom Felton memoárja

...
Szórakozás

Neil Gaiman beszélő mongúz lesz a Fodor Nándorról szóló filmben

...
Gyerekirodalom

A barátság lényegéről mesél a kisnyúl és a sün párosa

...
Hírek

Polgár Juditot beiktatták a sakk Hírességek Csarnokába

...
Hírek

Könyvesblokk: Jocó bácsi, Laár és Matthew Perry

...
Könyves Advent

Semmihez sem vagyunk öregek, és sosem késő változtatni

...
Hírek

„A rendszerek változnak, a cigánypolitikájuk nem” – megjelenik Zsigó Jenő memoárja a roma polgárjogi küzdelmekről

...
Szórakozás

Lecserélik A hatalom gyűrűi legjobb karakterét alakító színészt

...
Hírek

Erdős Virág petíciót indított a tiltakozó tanárok mellett

...
Promóció

Egy nélkülözhetetlen kiegészítő, ha sokat időzöl a gép előtt – Kékfény szűrő szemüveg

...
Promóció

A kulturális feltöltődéshez minőségi élelmiszerek járnak

Még több olvasnivaló
...
Nagy

Heather Morris: Tartozunk a holokauszt túlélőinek azzal, hogy elmeséljük a történetüket

Heather Morrisnak az utóbbi években több holokauszt-témájú regénye is megjelent, és mindegyik kötetet túlélőkkel készült beszélgetések és kutatások alapozták meg. Az auschwitzi tetováló szerzőjével új könyveinek háttértörténetéről beszélgettünk, ő pedig mesélt az általa megismert túlélők bátorságáról, bűntudatáról, és azokról a nehéz emlékekről, amiket kötelességünk elmesélni az utókornak.

...
Kritika

A majdnem-élet receptje: egyedülálló anya reménytelen szerelemmel

A siker fokmérője ma a karrier és a boldog - kétszülős - családi élet. De mi van azokkal, akiknek egyik sem adatik meg? Bendl Vera első felnőtteknek szóló regényében nekik ad hangot: a nagy büdös semmiben lebegés állapotának, amit szeretünk átmenetinek hinni, de van, hogy nem lesz jobb. És a semminél már egy reménytelen szerelem is jobb. A Majdnem negyven a hét könyve. 

...
Nagy

A rómaiak is züllésről panaszkodtak, amikor a tekercseket felváltotta a lapozható könyv

A Papirusz számtalan ókori anekdotán és történelmi emléken keresztül elvezet az egyiptomi papiruszkészítő műhelyektől az alexandriai könyvtáron át a római rabszolgák másolóműhelyeiig. Hét érdekességet választottunk ízelítőül az ókori könyvek világából.

...
Nagy

Mohamed Mbougar Sarr az irodalom labirintusáról írt, és közben beleveszett a saját regényébe

Mohamed Mbougar Sarr szenegáli író akarata ellenére is szimbólummá vált: 31 évesen, első fekete-afrikai szerzőként nyerte el a legrangosabb francia irodalmi elismerést, a Goncourt-díjat. Paradox módon azzal, hogy neki ítélték a díjat, mintha belépett volna a saját regényének világába, amelyben az irodalmi elitet és intézményrendszert figurázta ki.

...
Nagy

Veres Attila: Igazából már csak a törvények és a pénz fog össze minket

A valóság helyreállítása és a The Black Maybe megjelenése apropójából beszélgettünk a humor szerepéről a feszültségépítésben, a kísérletező történetmesélő formákról, a sírkertszerű Magyarországról, reményről és reménytelenségről. Végül még olvasnivalót is ajánlott. Interjú.

...
Nagy

„Úgy képzeltem, az irodalom lesz a főfoglalkozásom” [Lator95]

A mesterség alapos ismerete elengedhetetlen - mondta egy régebbi interjújában Lator László, aki ma ünnepli 95. születésnapját. Költő, műfordító, tanár, aki szemináriumain egyetemi hallgatók nemzedékeit oktatta.

Olvass!
...
Beleolvasó

A videójátékok világa segít elmenekülni a valóság elől

Gabrielle Zevin regénye, a Világépítők egyrészt óda a videójátékok aranykorához; másrészt két ember története, akik introvertált személyiségük korlátait leküzdve igyekeznek felfedezni a szerelem és a szeretet különböző formáit. Olvass bele!

...
Beleolvasó

A Szürke Ember többé már nem számít hasznos eszköznek, így ki kell iktatni

Mark Greaney első regénye a megjelenését követően azonnal bestseller lett, és számos folytatás követte, melyekkel korunk egyik legnépszerűbb thrillerszerzőjévé vált. A Szürke Emberből készült a Netflix eddigi legdrágább, 200 millió dolláros költségvetéssel bíró filmje Ryan Gosling főszereplésével. Olvass bele!

...
Beleolvasó

"Látod? Látod? Látod? Bölcső. Macskabölcső!" [Vonnegut100]

Száz éve született Kurt Vonnegut, akinek könyveit kultikus rajongás övezi mind a mai napig. Nincs ez másként az eredetileg 1963-ban megjelent Macskabölcsővel sem, amely olvasók egész generációjában hagyott kitörölhetetlen nyomot. Olvass bele!