A Tó a magány és a mindennapok szokatlan krónikája

A Tó a magány és a mindennapok szokatlan krónikája

Az amerikai Henry David Thoreau Waldenje óta tudjuk, hogy a tó különleges hely, az elmélkedés, az el- és kivonulás, a magány helyszíne. Nincs ez másként Claire-Louise Bennett című köteténél sem, amely a hétköznapi mozzanatok felvillantása és rögzítése révén mesél félelemről és egyedüllétről, zabkásakészítésről és elromlott rezsógombokról. Ez a hét könyve.

Benedek Márton | 2022. október 17. |
Claire-Louise Bennett
Ford.: Lázár Júlia, Magvető, 2022, 125 oldal
-

Rövid, sűrű, elmélyült olvasást kíván, nyugtalanít és nem hagyományos - Claire-Louise Bennett és a esetében ez volt a sikeres debütálás receptje. Az eredetileg 2015-ben megjelent kötet 20 fejezetet tartalmaz, jobban mondva nem is fejezetet, hanem 20 fejezetre osztott pár bekezdésnyi, pár oldalnyi gondolatot, apró történetet, megfigyelést, amiknek a magány, vagy ahogy a fülszöveg mondja a “magánytapasztalat” a központi eleme. Ezek hol szorosabban, hol lazábban kötődnek egymáshoz, többet pedig csak az elbeszélő személye köt össze. Mindegyik egyes szám első személyben íródott, kivéve az utolsót, amiben kívülről látunk egy családi jelenetet, feltehetően az elbeszélő gyerekkorából.

Női főhősünkről egyszerre tudunk nagyon sokat és nagyon keveset.

A nevét például nem tudjuk, de azt igen, hogy londoni bölcsészkarrierjét feladva Nyugat-Írországba költözött önkéntes száműzetésbe. Hogy pontosan miért, arra nem derül fény, de kapcsolódó érdekes adat, hogy a Dél-Nyugat-Angliában született szerző két évtizede már maga is Nyugat-Írországban él.

A történetei úgy szólnak a magányról, hogy szerzője legalább annyira kiemeli a mindennapi tárgyakat és történéseket, mint az ember belső világát. A kötet egyik legjobb szövege például a zabkása készítéséről szól, de hasonlóan emlékezetes az is, ami egy régi sütőről és annak gombjairól mesél, vagy az, amiből kiderül, hogy Írországba is Törökországból importálják a nádat, mert az az olcsóbb, és mert helyben már rég kitermeltek mindent.

A címadó tó a Nagy nap című bejegyzésben kap kiemelt szerepet - utóbbiról nem derül ki pontosan, hogy micsoda is valójában (ráadásul a főhős eleinte részt akar benne venni, de aztán meggondolja magát), előbbiről viszont kiderül, hogy erős túlzás tónak nevezni, az elbeszélő szerint sokkal inkább a “moslékosvödör” a helyes kifejezés. Ennek ellenére ott van egy figyelmeztető tábla, érthető okokból a gyerekek számára, de ebből a táblából születik meg a kötet egyik legszebb, legmaradandóbb gondolata is:

“Az idióta fontoskodás persze nyugtalanító rendszerességgel végigkíséri a gyerekkort, ráadásul az idő múlásával sem könnyebb elviselni.

Az ember csak szeretne felfedezőutat tenni,

kifejleszteni a képességét, hogy igazán észrevegye a dolgokat, hogy idővel és némi gyakorlással ráhangolódjon a földbe ágyazódó jelekre, és a maga teljességében átélje annak az örömét, hogy mély és közvetlen összhangban mozog együtt a dolgokkal. És akkor ezt a létfontosságú folyamatot leblokkolja a szó szerinti jelölések idióta rétege, az ostoba riogatás, hogy az adott terepen minden homályos és hozzáférhetetlen, míg végül csak a félelem marad. Mintha az egész föld egy kolosszális, bonyolult halálcsapda lenne. Hogyan találhatnék benne otthonra, ha mindenhol ezek a tolakodó, rémhírt terjesztő jelzések fogadnak?”

Amúgy ugyanebben a szövegben szerepel az is, hogy az elbeszélőnek nem is az angol az “első nyelve”, amit azonban nem tud “kívülre rakni, láthatóvá tenni”, és ezért marad, ahol van: “pácolódva a nyúlékony homályban lebegő szerveim között.” A legtöbb szövegben egyedül gondolkodik az elbeszélő, erre egyik kedvenc helyszíne a fürdőkád, kiváltképp, ha vihar is van odakint, de a konyhában is sok időt tölt a zabkása mellett. Külön bejegyzést kap még a paradicsompüré is, és a legrövidebb, kétmondatos történet is a főzésről szól.

De azért emberekkel is találkozunk, többek között a főbérlővel és a szomszédokkal, és homályosan az is kiderül, milyen lehetett egy-két generációval korábban a település, ugyanakkor ezek az érintkezések semmiképpen nem tartalmas közösségi életet jelentenek. A főhős amúgy is

mintha jobban szeretné megfigyelni az embereket,

mint kapcsolatba lépni velük, és azt is nagyon élvezi, amikor egy nyilvános helyen találkozik valakivel: már látja a másikat, ahogy őt keresi, kutat utána, de a másik még nem veszi észre őt.

A magányos létbe a rövidtávú kapcsolatok is beleférnek, amik jellemzően nem harmonikusan végződnek. Az elbeszélő férfiakkal való alkalmi kapcsolata az érzelemmentes szexen alapszik és szerinte mindenki számára ez lenne a helyes, ugyanakkor az is felsejlik, hogy ezt a nőt valamilyen testiséggel kapcsolatos trauma érte korábban. Továbbá  egyszer azt a megfigyelést is olvashatjuk, hogy a békakuruttyolás ugyanolyan hanghatással jár, mint a “vaginalárma”. Akárhogy is van, afelől azért semmi kétség, hogy itt egy olyan valakit olvasunk, akit sokkal jobban kielégítenek a saját gondolatai, képzelgései, megfigyelései, mint a legtöbb emberi érintkezés.  Helyenként ez váratlanul szép tud lenni, helyenként üdítően szórakoztató, helyenként pedig várhatóan sötét, ahogyan az egy tisztességes izolációtól el is várható.

A magányos élet váratlan örömeiről, kikerülhetetlen buktatóiról és hétköznapi csodáiról szól a Tó
Tovább olvasok

A kis könyv nagy mélységekkel, gazdag szókészlettel, szokatlan elbeszélési móddal. Igazi, “rendes” története nincs, az anekdoták, emlékek, gondolatok egy tudatfolyam kiragadott epizódjai. Nem hétköznapi könyv, de nem is hétköznapi élményt ad: így még nem olvastunk a magányról és még nem is láttunk egy narrátor fejébe sem.

Kapcsolódó cikkek
...
Beleolvasó

A magányos élet váratlan örömeiről, kikerülhetetlen buktatóiról és hétköznapi csodáiról szól a Tó

Az utóbbi évek egyik legerősebb brit debütálásában Claire-Louise Bennett húsz összefüggő történetben keres nyelvet a magánytapasztalatnak.

...
Zöld

Thoreau már 170 éve rámutatott, hogy a civilizációval pusztítjuk a természetet ahelyett, hogy igazodnánk hozzá

Százhatvan éve, 1862. május 6-án halt meg Henry David Thoreau amerikai költő, író, filozófus, a polgári engedetlenség filozófiai megalapozója. 

...
Hírek

Thoreau erdei kunyhójában belőlünk is környezetvédő válna (videó)

Igazi vadromantikus környezetben élt az amerikai író és tulajdonképpen az első környezetvédő, Henry David Thoreau. A Lithub megosztott egy videót, amivel mi is bebarangolhatjuk a környéket, ami a Walden című művet inspirálta, és ellátogathatunk a házikóba is, amiben Thoreau évekig élt.

Hírek
...
Hírek

Darvasi László kapta idén az Artisjus Irodalmi Nagydíjat

...
Nagy

Az utolsó rózsa és a megvakult angyalok – Nyolc izgalmas könyvheti verskötetet ajánlunk

...
Gyerekirodalom

Távozik a Móra Kiadó főszerkesztője

...
Beleolvasó

A nagyszerűséget ragadja meg a mongolok uralta Kínában a lány, akinek a semmilétet jósolták

...
Hírek

Annie Ernaux életébe „bombaként” csapódott az irodalmi Nobel-díj

...
Hírek

Joanne Harris: A nők elleni erőszak megelőzésében segít, ha a fiúk lányokról is olvasnak

...
Hírek

Takács Zsuzsa és Takáts József kapta idén a Szinva Irodalmi Díjat

...
Panodyssey

Milyen történeteket mesél egy város vagy egy falu? Írd meg a Panodyssey pályázatára!

...
Szórakozás

Mi köze az Utódlásnak egy Pulitzer-díjas amerikai költőhöz?

Még több olvasnivaló
...
Nagy

Az izlandi Dan Brownt keresték, ezért megírta első krimijét Lilja Sigurðardóttir

Lilja Sigurðardóttir az izlandi krimi fontos szerzője, Csapda című regényét most fordították magyarra. Az éppen Budapesten tartózkodó szerzőt a regény kapcsán kérdeztük többek között a skandináv krimiről, írói rutinjáról, az izlandi társadalomról, kokaincsempészetről és homoszexualitásról. 

...
Panodyssey

Borda Réka: Hová lettek a tárgyak az irodalomból? [Tárgydilemmák]

"A szépirodalom persze az ember, nem a környezet nagy kérdéseit taglalja – mindazonáltal környezetünk nemcsak hogy nem elhanyagolható, hanem sok esetben minket meghatározó dolgok összessége, amelyek funkcióval való megtöltése képes színesíteni, mélységgel megtölteni az irodalmi alkotásokat. Elvégre tárgyaink és tereink mi magunk vagyunk: nincs civilizáció, ha mi, emberek nem alakítjuk környezetünket." Borda Réka Tárgydilemmák című esszésorozatának következő részében azt vizsgálja, hogyan és miért hiányzik a materialitás irodalmunkból.

...
Nagy

A Dreherek sikertörténetét csak az államosítás tudta megakasztani

A Dreher bejáratott márkanév Magyarországon, a mögötte meghúzódó család- és cégtörténet pedig legalább annyira színes, szerteágazó és fordulatokkal teli, mint az elmúlt durván kétszáz év magyar történelme. Iglódi Csaba első regénye, a Dreher-szimfónia négy tételben meséli el az egymást követő generációk felemelkedését.

...
Nagy

Gurubi Ágnes: Kőr Dáma

Gurubi Ágnes a Szív utca című regényével 2021-ben a top3-ban végzett a legjobb első prózakötetesnek járó Margó-díjért folyó versenyben. Volt értelme megőrülni című tárcasorozatának ez a harmadik része.

...
Kritika

Levélfolyamból bontakozik ki a Kner család megrázó és felemelő története

A magyar történelem egyik legtragikusabb korszaka elevenedik meg a Magvetőnél megjelent könyv lapjain, és a családregényszerű szövetet kirajzoló epizódok arról győznek meg, hogy kivételes szellemi és érzelmi kohézió fogta össze a Kner család egymást követő nemzedékeit.

...
Nagy

Pléh Csaba életútja a soha el nem fogyó kíváncsiság története

 A pszichológus-nyelvész a Magvető Kiadó Tények és tanúk sorozatában most megjelent Árnyak lapjain saját élettörténetét, tudományos pályafutását, és ezen keresztül a korszak pszichológiai és a nyelvészeti tudományos világát is bemutatja, miközben annak kiemelkedő alakjairól (munkatársairól, barátairól) is portrékat rajzol.

Olvass!
...
Beleolvasó

Nádasdy Ádám sokat hordta az irháját keresztül-kasul a városon, sosem telt be vele

Nádasdy Ádám visszaemlékezéseiben feltárul egy határokon átívelő, szerteágazó családtörténet, és az, hogy milyen volt felnőni egy soknyelvű, többkultúrájú családban a szürke ötvenes években. Olvass bele!

...
Könyvtavasz

Amikor anya és lánya hazatér, a család ősi birtokán egy több száz éve eltűnt telepeskolónia rejtélye is megoldódhat

A díjnyertes író, Kimberly Brock titkokkal teli, gyönyörűen megírt történetében magával ragadóan mesél a roanoke-i elveszett kolónia rejtélyéről, és a szeretet, a család, az anyaság és az emberi szív határtalan misztériumairól. Olvass bele!

...
Könyvtavasz

Mesés versek ringatják álomba a gyerekeket

Hogyan nyílik ki és csukódik be estére a tündérrózsa, mennyire más a mező napfényben, mint naplementében, és merre oson az esti sötétben a róka? Rachel Williams altatóverseiből kiderül - olvass bele!