„Fikciók nélkül az ember kevésbé lenne tudatában az életet élhetővé tévő szabadság fontosságának, és a pokolnak, amellyé az élet változik, ha egy zsarnok, egy ideológia vagy egy vallás tiporja össze” – mondta Mario Vargas Llosa, amikor 2010-ben irodalmi Nobel-díjat kapott.
A 89 éves korában, április 13-án elhunyt perui szerző elsősorban a hatalmi berendezkedések feltérképezéséért és az egyén ellenállását, lázadását, alulmaradását bemutató erőteljes ábrázolásmódért részesült az elismerésben, azonban a szerelem és az erotika témáival is előszeretettel foglalkozott.
Gazdag és lebilincselő életművet hagyott maga után, amelyből árad az intellektus és a kiapadhatatlan kíváncsiság.
Ha szeretnél (újra) elmerülni a latin-amerikai irodalom egyik legjelentősebb figurájának univerzumában, mutatunk 5 kedvencet tőle.
A város és a kutyák
Vargas Llosa 14 éves volt, amikor az írói karriert határozottan ellenző édesapja katonaiskolába íratta, hogy kigyógyuljon művészi hajlamaiból – derül ki egy 2018-as interjúból. Az elképzelés azonban éppen a visszájára fordult, az ott töltött időszak adta ugyanis az ötletet a szerző első regényéhez.
A kötet lapjain egy limai katonaiskolában járunk, ahol gyilkosság történik.
Egy hadnagy megpróbálja kideríteni, hogy ki a felelős, ám hamar rá kell jönnie, hogy az intézmény jó híre sokak szemében fontosabb a tisztességnél. Miközben az olvasó betekintést nyer a kadétok kegyetlenséggel és erőszakkal teli mindennapjaiba, fokozatosan a felnőtt társadalomban is éppúgy tetten érhető anomáliákra ismer. A könyv akkora port kavart a megjelenéskor, hogy a Leoncio Prado Katonai Akadémián ezer példányt elégettek belőle, azóta viszont már filmen is látható Francisco J. Lombardi rendezésében.
A Kecske ünnepe
A szerző szókimondó stílusa, intenzív világa és a politikai témáktól sohasem visszariadó karaktere hamar széles olvasóközönségre talált. A sokszínű repertoár egyik csúcspontjának A Kecske ünnepét tartják, amely a zsarnokság sötét útvesztőiben kalauzol minket, miközben pontos képet fest a diktatúrák természetéről. A feszültséggel teli regény főhőse egy sikeres jogásznő, Urania Cabral, aki sok év után visszatér szülőföldjére, a Dominikai Köztársaságba.
Itt azonban meg kell küzdenie a múlt szörnyűségeivel.
Rafael Leonidas Trujillo tábornok rémuralmának végnapjai tárulnak fel előttünk, amelyek nemcsak azzal szembesítenek, hogy mekkora pusztítást képes végezni a hatalom, hanem hogy milyen mértékű torzulás tud bekövetkezni az ember lelkében.
Négy óra a Catedralban
Az egyes állami berendezkedések visszásságait és az elnyomás különféle módozatait mesterien megragadó regények még fél évszázad távlatából is bírnak aktualitással. Ilyen az 1970-es Négy óra a Catedralban is, amely nemcsak politikai töltete miatt figyelemre méltó, hanem mert négy óra történetébe hosszú éveket sűrít, eltérő nézőpontokat ütköztet, és egyéni sorsokon keresztül láttatja Peru múltját.
Egy lepusztult bárban járunk, ahol a hőseink egy-egy ital mellett mesélnek az életükről.
Egy újságíró, egy miniszter, cselédek – látszólag semmi közös nincs bennük, mégis mindannyian ugyanabban a kifürkészhetetlen, hanyatló világban élnek. Igazi posztmodern labirintusban bolyongunk ebben a kötetben, ahol egymásba csúsznak az idősíkok – mégis megéri eltévedni benne, mert páratlanul izgalmas képet fest a társadalomról.
A Zöld Palota
Ismét Peruba vezet az út, ezúttal azonban egyenesen a dzsungel közepére, ahol a természet ősereje pusztító emberi indulatokkal találkozik.
A címbe emelt palota valójában egy bordélyház, ahova azok a bennszülött lányok kerülnek, akiket katonák ejtenek foglyul.
Erotika és erkölcs csap össze a zavaros, mégis lebilincselő könyv lapjain, miközben egyre nyilvánvalóbbá válik, hogy a civilizációnak nincs esélye az ösztönök ellen. „Azok a regények nyűgöztek le a legjobban, amelyek nem az értelem vagy az intellektus útján értek el hozzám, hanem megbabonáztak” – nyilatkozta Vargas Llosa 1990-ben saját olvasói tapasztalatairól. Ez a kötet szerintünk éppen ilyen.
Julia néni és a tollnok
A vad erőszak és a történelmi-politikai témák mellett a szerelem is hangsúlyos ebben a nagyszabású életműben, melynek megjelenítéséhez a szerző nemritkán saját személyes élményeit hívta segítségül.
A Julia néni és a tollnok főhőse a tizennyolc éves Varguitas, aki mindenáron író akar lenni.
Ennél jobban csak igazi, perzselő szerelemre vágyik, amit végül a nála jóval idősebb nénikéjétől kap meg – tökéletes helyzetet teremtve ezáltal egy szaftos, romantikus és végtelenül szenvedélyes, merész történethez. Nem titok, hogy a regény önéletrajzi ihletésű, 1990-ben pedig film is készült belőle, méghozzá a fiatal Keanu Reeves főszereplésével.
Ha tovább ismerkednél Mario Vargas Llosa világával, korábbi cikkünkben az Öt sarokkal foglalkoztunk hosszabban (itt bele is olvashatsz), Vad idők című, valós eseményeken alapuló regényéből pedig itt mutattunk egy részletet.
Fotó: Wikipédia
