A Nobel-díjas Abdulrazak Gurnah regényében a történelem csak háttér az élethez

A Nobel-díjas Abdulrazak Gurnah regényében a történelem csak háttér az élethez

Az Utóéletek fülszövege megtévesztő: nem a háborúról vagy a halálról, hanem az életről szól. Ami a történelem árnyékában zajlik. Ha a könyv egzotikus afrikai helyszínétől eltekintünk, ez az élet semmiben sem különbözik a miénktől. Az Európa Könyvkiadó az Utóéletekkel indítja útjára a Nobel-díjas író életműsorozatát.

Bányász Attila | 2022. július 28. |
Abdulrazak Gurnah
Utóéletek
Ford.: Neset Adrienn, Európa, 2022, 376 oldal
-

Minden emberi élet egy elmondásra váró történet. John Williams átütő erővel ábrázolta ezt a Stonerben, és ugyanez az egyszerű bölcsesség vezette Abdulrazak Gurnahot is az Utóéletekben: a könyv hőseivé emelt kisemberek a 20. század történelmi viharai közepette keresik a saját boldogulásukat. Gurnah családregénye a „hidaké” is egyben: a kultúrák és kontinensek összekötéséért Nobel-díj jár, a generációk összekapcsolásáért vastaps. Akárcsak Williamsnél, úgy

Gurnahnál is beleszédül az olvasó az emberöltőnyi távlatokba, hogy honnan hová képes eljutni az egyén:

az Utóéletek szereplői „röpke” három generáció alatt a rabszolgasorból az önrendelkezésig, mi több, az önkiteljesedésig. Gurnah megalkuvásmentesen mesél a gyarmati rendszer visszásságai mellett annak pozitívumairól is.

Abdulrazak Gurnah: A kirekesztés oka legtöbbször a tudás hiánya
Abdulrazak Gurnah: A kirekesztés oka legtöbbször a tudás hiánya

A magyar kormány migrációs politikájáról is elmondta a véleményét a friss irodalmi Nobel-díjas, akivel a Sardzsai Nemzetközi Könyvvásáron (SIBF) a 24.hu készített interjút. 

Tovább olvasok

A 19. század végére és a 20. század elejére Kelet-Afrika sokszínű, multikulturális olvasztótégellyé vált a németek gyarmatbirodalmaként. A gyarmatosítók kizsákmányoló politikát folytattak, a magas fejadók és a kényszermunka (útépítés, gyapottermesztés) a gyakori aszályokkal együtt nyílt elégedetlenséghez (Bushiri, Maji-maji felkelés) vezettek, amelyet a németek tűzzel-vassal toroltak meg. Eszközük a Schutztruppe volt, a gyarmati hadsereg, amit az afrikai bennszülöttekből toboroztak.

Később megváltoztatta a politikai széljárást az a felismerés, hogy az erőszaktól nem válik nyereségessé egy gyarmat. A fejlődés jelenti a kulcsot, így a közegészségügy és az oktatás fejlesztésébe kezdtek, kórházakat és iskolákat építettek. Ez a tendencia az angol megszállás idején is folytatódott, ugyanakkor Gurnah konzekvensen felemlegeti a britek rémtetteit is, például amikor a Királyi Haditengerészet a civil áldozatokkal mit sem törődve ágyúzta Tanga városát az első világháborúban. A gyarmatpolitikában ritkán volt szava a helyieknek, akiknek földjeit az európai államok előszeretettel osztották föl egymás közt.

Ebből a történelmi kaotikusságból emel ki öt személyt, öt perspektívát az író.

A muszlim Khalifa indiai apa és afrikai anya szülötte, aki önerőből, tanulás és szorgalom révén hagyja maga mögött a nyomort. Mivel egyedül ő igazodik ki a német kormányzat rendelkezései és szabályai között, ezért hamar a környék egyik legbefolyásosabb kereskedőjének jobbkezévé növi ki magát. Még a családjába is beházasodik. Ott, ahol a szájhagyomány jelenti az egyetlen információáramlást, Khalifa tornáca közkedvelt hellyé válik a környékbeliek számára, mivel a férfi él-hal a pletykákért és az anekdotákért.

Ilyas felnövéstörténete, Hamzáéval egyetemben, afrikai közhely: míg előbbi fiú elkóborol otthonról, ám szerencséje egy német misszióba vezeti, addig az utóbbit az apja adja el, hogy törlessze az adósságait, míg végül megszökik. Mindkét otthontalan ifjút a gyarmati sereg szippantja magába, és mi Hamza szemszögén át kaphatunk betekintést, mit jelent aszkarinak lenni: ők azok a kegyetlen és könyörtelen harcosok, akik a Schutztruppe magját alkotják. 

Mit jelent mások háborúját vívni? A sajátjait gyötörni és gyilkolni, majd meghalni olyasmiért, amit fel sem ér ésszel?

Többek közt ezekre a kérdésekre is keresi a választ a szerző, aki egy német főhadnagy képében még szívet is növeszt e gyarmati szörnyetegnek, a Schutztruppénak, ami, ha csak jéghidegen és könyörtelenül is, de legalább dobog. Érez. És talán valahol mélyen szenved a bűntudattól.

Abdulrazak Gurnah: Az ember felbukkanhat a leegyszerűsítések és sztereotípiák alól
Abdulrazak Gurnah: Az ember felbukkanhat a leegyszerűsítések és sztereotípiák alól
Tovább olvasok

Gurnah a regényében a történelmi eseményektől – köztük a háborútól is – távolságot tart.

Inkább csak elbeszéli, mint egy történelemkönyv, de nem teszi átélhetővé. Nála ne keress csatalírásokat vagy háborús anekdotákat. Egyedül a következmények érdeklik. Hogy hogyan tereli a háború gépezete Khalifát rossz utakra, nyeli el Ilyast, nyomorítja meg testileg-lelkileg Hamzát vagy szakítja el a bátyjától Afiyát.

Afiya üde színfoltja, és egyben origója e történetnek: minden karakter rajta keresztül kapcsolódik egymáshoz. A lány Ilyas húga, Khalifa nevelt lánya, Hamzával pedig szárba szökken köztük a szerelem. Ez a romantikus szál nagyon jól áll az Utóéleteknek. Belopóznak általa a kevert afrikai és muszlim hagyományok, hogy mit szabad és mit nem egy hajadonnak, hogyan zajlik a lánykérés és az esküvő, más szóval 

képet kapunk a nők alárendelt szerepéről a kelet-afrikai társadalomban.

„Nem lakhat velünk egy felnőtt nő, akinek semmi dolga.”

Ugyanakkor a történelmi események tükrében ez is folyamatosan átalakulóban van: mivel a férfiak távol vannak otthonról, a nők társadalmi szerepvállalása növekszik. Ennek is, mint mindennek, először a fejekben kell rendeződnie, amihez legalább egy generációváltás szükséges.

"– Ki kellene vizsgáltatnod magad a kórházban (...).
– Ugyan melyik kórházban? Ott nem kezelnek nőket.
– Badarság! Az állami kórházról beszélek. (...) A németek óta nőket is kezelnek ott.
– Csak terhes nőket.
– Az már biztos nem így van.  A kormány azt akarja, hogy mindannyian egészségesek legyünk, mert akkor keményebben dolgozunk. Megírta az újság is."

Az is érdekes még, ahogyan a vallást leképezi a regény: transzcendens élmény helyett inkább közösségbe tartozást és mások befolyásolását jelenti.

A regény befejezése egy rendhagyó nyomozás története, amely révén helyükre kerülnek az utolsó mozaikdarabok,

 és az Utóéletek kerek egésszé lesz. Ugyanakkor az 1960-as évekből, egy másik országból, egy másik Ilyas szemével visszapillantva a kezdetekre a múlt kútja szédítően mélynek tűnik. Gurnah keresetlen egyszerűségével és áradó mesélőkedvével a bőrünk alá kúszik, és lehunyt szemhéjunk mögé vetíti Afrikát. Mire a könyvének végére érünk, már sem a bőrszín, sem a helyszín nem számít. Csak és egyedül a történet, és mögötte az ember.

Kapcsolódó cikkek
...
Hírek

Abdulrazak Gurnah: A kirekesztés oka legtöbbször a tudás hiánya

A magyar kormány migrációs politikájáról is elmondta a véleményét a friss irodalmi Nobel-díjas, akivel a Sardzsai Nemzetközi Könyvvásáron (SIBF) a 24.hu készített interjút. 

...
Kritika

A Nobel-díjas író rögtön az események sodrába vezeti az olvasót

...
Kritika

A posztapokaliptikus Afrikában is nehéz a kiválasztottak élete

Még több olvasnivaló
...
Nagy

Fantasztikus írókat adtak a világnak, a britek mégsem falják a könyveket

Az angolok olyan szerzőket adtak a világnak, mint William ShakespeareAgatha Christie, Jane AustenCharles DickensJ. R. R. Tolkien, J.K. Rowling. Ezek alapján joggal hihetnénk, hogy az angolok a világ legnagyobb könyvfogyasztói, de tényleg így van? 

...
Nagy

Gurubi Ágnes: Szauna nap

Gurubi Ágnes a Szív utca című kötetével 2021-ben a top3-ban végzett a legjobb első prózakötetesnek járó Margó-díjért folyó versenyben. Volt értelme megőrülni című tárcasorozata mostantól egy évig olvasható a Könyves Magazinon. Ez az első rész.

...
Panodyssey

Závada Péter: Az új formákról

"A színház az elmúlt kétezerötszáz év során jelentős fejlődésen ment keresztül, és ma már olyan technológiák állnak rendelkezésünkre, melyek még huszonöt évvel ezelőtt sem léteztek. Mégis ahhoz, hogy számomra egy színházi előadás igazán inspiráló legyen, valami újat, eredetit és felforgatót kell mondania néző és színész relációjáról, olyasvalamit, ami mindent más perspektívába helyez." Závada Péter esszésorozata negyedik részében az új színházi formákról értekezik. 

...
Nagy

Nádas és Hajnóczy is magukról, vagyis a világról írnak

Azonosíthatjuk Nádas Pétert a Párhuzamos történetek főszereplőjével? Hajnóczy Péter magáról mintázta volna A halál kilovagolt Perzsiából alkoholista főhősét? Ezeket a kérdéseket boncolgatja a PIM kiállítása, amelyen Barnás Ferenc mondott beszédet.

...
Kritika

Bevezetés a városi magány mesterségébe

Jhumpa Lahiri Amerre járok című kötete pillanatképeket villant fel a városi magány mindennapjairól: a folyamatosan pergő mentális film egy névtelen nagyváros kulisszái között játszódik, hőse és mesélője pedig egy negyvenes nő, egy klasszikus megfigyelő, aki állandó önreflexióban él – sőt, nemcsak egyszerűen létezik, hanem folyamatos mozgásban van, jön, megy, bolyong.

...
Nagy

Húsz éve csak a kedvenc könyveiket akarták kiadni, majd az Agave minta és mérce lett

Húszéves idén az Agave kiadó, most vezetőjével, Velkei Zoltánnal beszélgettünk a kezdetekről, trenddiktáló borítókról és trendkövető élfestésről, kudarcokról és dacról, Veres Attila sikeréről és Zsoldos-díjakról, valamint az új Magnóliáról. Interjú.

...
Nagy

Tar Sándor a térképről leszorult helyek és emberek írója

Tar Sándorról írt monográfiát Deczki Sarolta, akit az elesettek, a kiszolgáltatottak, a periféria írójaként is emlegetett szerző életéről és műveinek erőteljes hatásáról is kérdeztünk. 

Szerzőink

...
Vass Norbert

„Kommunista volt-e Petőfi? Néger volt-e Kossuth?”

...
vl

Szabó Benedek: Az igazán jó műveknek nincs eleje és vége

...
Sándor Anna

Fakó lábujjak és parányi nők – Így szól a horror a nagyvilágban

A hét könyve
Kritika
Fakó lábujjak és parányi nők – Így szól a horror a nagyvilágban
...
Nagy

„Kommunista volt-e Petőfi? Néger volt-e Kossuth?”

A Petőfi-délibábok című programsorozat Petőfi politikai emlékezete a dualizmustól napjainkig című nyitórendezvényén kiderült, hogy az évek során Petőfi lobogó helyett sokaknak inkább dobogó volt: emelvény, amelyről ki-ki a maga hasznát remélve szónokolt.

Hírek
...
Zöld

Jane Goodall Budapesten is bemutatja A remény könyvét

...
Hírek

Eredeti Kazinczy-kötet került elő egy online aukción

...
Alkotótárs

Harmadik alkalommal hirdetik meg a Mastercard® - Alkotótárs irodalmi ösztöndíjprogramot

...
Hírek

Tavaly rekord számú könyv eltávolítását kérték az amerikai iskolákból és könyvtárakból

...
Nagy

Ezeket a könyveket olvasd, ha tetszett A páciens!

...
Hírek

A világ legrégebbi héber Bibliáját állítják ki Tel-Avivban

...
Szórakozás

Tolkien, Trianon, Borbély Szilárd, Polcz Alaine [PROGRAMAJÁNLÓ]

...
Hírek

Több száz Petőfi-kézirat között böngészhetünk az interneten

...
Nagy

Melyik könyvvel érdemes belépni Sherlock Holmes fiktív univerzumába?