A Nobel-díjas Abdulrazak Gurnah regényében a történelem csak háttér az élethez

A Nobel-díjas Abdulrazak Gurnah regényében a történelem csak háttér az élethez

Az Utóéletek fülszövege megtévesztő: nem a háborúról vagy a halálról, hanem az életről szól. Ami a történelem árnyékában zajlik. Ha a könyv egzotikus afrikai helyszínétől eltekintünk, ez az élet semmiben sem különbözik a miénktől. Az Európa Könyvkiadó az Utóéletekkel indítja útjára a Nobel-díjas író életműsorozatát.

Bányász Attila | 2022. július 28. |
Abdulrazak Gurnah
Utóéletek
Ford.: Neset Adrienn, Európa, 2022, 376 oldal
-

Minden emberi élet egy elmondásra váró történet. John Williams átütő erővel ábrázolta ezt a Stonerben, és ugyanez az egyszerű bölcsesség vezette Abdulrazak Gurnahot is az Utóéletekben: a könyv hőseivé emelt kisemberek a 20. század történelmi viharai közepette keresik a saját boldogulásukat. Gurnah családregénye a „hidaké” is egyben: a kultúrák és kontinensek összekötéséért Nobel-díj jár, a generációk összekapcsolásáért vastaps. Akárcsak Williamsnél, úgy

Gurnahnál is beleszédül az olvasó az emberöltőnyi távlatokba, hogy honnan hová képes eljutni az egyén:

az Utóéletek szereplői „röpke” három generáció alatt a rabszolgasorból az önrendelkezésig, mi több, az önkiteljesedésig. Gurnah megalkuvásmentesen mesél a gyarmati rendszer visszásságai mellett annak pozitívumairól is.

Abdulrazak Gurnah: A kirekesztés oka legtöbbször a tudás hiánya
Abdulrazak Gurnah: A kirekesztés oka legtöbbször a tudás hiánya

A magyar kormány migrációs politikájáról is elmondta a véleményét a friss irodalmi Nobel-díjas, akivel a Sardzsai Nemzetközi Könyvvásáron (SIBF) a 24.hu készített interjút. 

Tovább olvasok

A 19. század végére és a 20. század elejére Kelet-Afrika sokszínű, multikulturális olvasztótégellyé vált a németek gyarmatbirodalmaként. A gyarmatosítók kizsákmányoló politikát folytattak, a magas fejadók és a kényszermunka (útépítés, gyapottermesztés) a gyakori aszályokkal együtt nyílt elégedetlenséghez (Bushiri, Maji-maji felkelés) vezettek, amelyet a németek tűzzel-vassal toroltak meg. Eszközük a Schutztruppe volt, a gyarmati hadsereg, amit az afrikai bennszülöttekből toboroztak.

Később megváltoztatta a politikai széljárást az a felismerés, hogy az erőszaktól nem válik nyereségessé egy gyarmat. A fejlődés jelenti a kulcsot, így a közegészségügy és az oktatás fejlesztésébe kezdtek, kórházakat és iskolákat építettek. Ez a tendencia az angol megszállás idején is folytatódott, ugyanakkor Gurnah konzekvensen felemlegeti a britek rémtetteit is, például amikor a Királyi Haditengerészet a civil áldozatokkal mit sem törődve ágyúzta Tanga városát az első világháborúban. A gyarmatpolitikában ritkán volt szava a helyieknek, akiknek földjeit az európai államok előszeretettel osztották föl egymás közt.

Ebből a történelmi kaotikusságból emel ki öt személyt, öt perspektívát az író.

A muszlim Khalifa indiai apa és afrikai anya szülötte, aki önerőből, tanulás és szorgalom révén hagyja maga mögött a nyomort. Mivel egyedül ő igazodik ki a német kormányzat rendelkezései és szabályai között, ezért hamar a környék egyik legbefolyásosabb kereskedőjének jobbkezévé növi ki magát. Még a családjába is beházasodik. Ott, ahol a szájhagyomány jelenti az egyetlen információáramlást, Khalifa tornáca közkedvelt hellyé válik a környékbeliek számára, mivel a férfi él-hal a pletykákért és az anekdotákért.

Ilyas felnövéstörténete, Hamzáéval egyetemben, afrikai közhely: míg előbbi fiú elkóborol otthonról, ám szerencséje egy német misszióba vezeti, addig az utóbbit az apja adja el, hogy törlessze az adósságait, míg végül megszökik. Mindkét otthontalan ifjút a gyarmati sereg szippantja magába, és mi Hamza szemszögén át kaphatunk betekintést, mit jelent aszkarinak lenni: ők azok a kegyetlen és könyörtelen harcosok, akik a Schutztruppe magját alkotják. 

Mit jelent mások háborúját vívni? A sajátjait gyötörni és gyilkolni, majd meghalni olyasmiért, amit fel sem ér ésszel?

Többek közt ezekre a kérdésekre is keresi a választ a szerző, aki egy német főhadnagy képében még szívet is növeszt e gyarmati szörnyetegnek, a Schutztruppénak, ami, ha csak jéghidegen és könyörtelenül is, de legalább dobog. Érez. És talán valahol mélyen szenved a bűntudattól.

Abdulrazak Gurnah: Az ember felbukkanhat a leegyszerűsítések és sztereotípiák alól
Abdulrazak Gurnah: Az ember felbukkanhat a leegyszerűsítések és sztereotípiák alól
Tovább olvasok

Gurnah a regényében a történelmi eseményektől – köztük a háborútól is – távolságot tart.

Inkább csak elbeszéli, mint egy történelemkönyv, de nem teszi átélhetővé. Nála ne keress csatalírásokat vagy háborús anekdotákat. Egyedül a következmények érdeklik. Hogy hogyan tereli a háború gépezete Khalifát rossz utakra, nyeli el Ilyast, nyomorítja meg testileg-lelkileg Hamzát vagy szakítja el a bátyjától Afiyát.

Afiya üde színfoltja, és egyben origója e történetnek: minden karakter rajta keresztül kapcsolódik egymáshoz. A lány Ilyas húga, Khalifa nevelt lánya, Hamzával pedig szárba szökken köztük a szerelem. Ez a romantikus szál nagyon jól áll az Utóéleteknek. Belopóznak általa a kevert afrikai és muszlim hagyományok, hogy mit szabad és mit nem egy hajadonnak, hogyan zajlik a lánykérés és az esküvő, más szóval 

képet kapunk a nők alárendelt szerepéről a kelet-afrikai társadalomban.

„Nem lakhat velünk egy felnőtt nő, akinek semmi dolga.”

Ugyanakkor a történelmi események tükrében ez is folyamatosan átalakulóban van: mivel a férfiak távol vannak otthonról, a nők társadalmi szerepvállalása növekszik. Ennek is, mint mindennek, először a fejekben kell rendeződnie, amihez legalább egy generációváltás szükséges.

"– Ki kellene vizsgáltatnod magad a kórházban (...).
– Ugyan melyik kórházban? Ott nem kezelnek nőket.
– Badarság! Az állami kórházról beszélek. (...) A németek óta nőket is kezelnek ott.
– Csak terhes nőket.
– Az már biztos nem így van.  A kormány azt akarja, hogy mindannyian egészségesek legyünk, mert akkor keményebben dolgozunk. Megírta az újság is."

Az is érdekes még, ahogyan a vallást leképezi a regény: transzcendens élmény helyett inkább közösségbe tartozást és mások befolyásolását jelenti.

A regény befejezése egy rendhagyó nyomozás története, amely révén helyükre kerülnek az utolsó mozaikdarabok,

 és az Utóéletek kerek egésszé lesz. Ugyanakkor az 1960-as évekből, egy másik országból, egy másik Ilyas szemével visszapillantva a kezdetekre a múlt kútja szédítően mélynek tűnik. Gurnah keresetlen egyszerűségével és áradó mesélőkedvével a bőrünk alá kúszik, és lehunyt szemhéjunk mögé vetíti Afrikát. Mire a könyvének végére érünk, már sem a bőrszín, sem a helyszín nem számít. Csak és egyedül a történet, és mögötte az ember.

Kapcsolódó cikkek
...
Hírek

Abdulrazak Gurnah: A kirekesztés oka legtöbbször a tudás hiánya

A magyar kormány migrációs politikájáról is elmondta a véleményét a friss irodalmi Nobel-díjas, akivel a Sardzsai Nemzetközi Könyvvásáron (SIBF) a 24.hu készített interjút. 

...
Kritika

A Nobel-díjas író rögtön az események sodrába vezeti az olvasót

...
Kritika

A posztapokaliptikus Afrikában is nehéz a kiválasztottak élete

TERMÉSZETESEN OLVASUNK
...
Zöld

Legendás, ismeretlen, regényes, sétálós – 10+1 új könyv a 150 éves Budapestről

Budapest 150 éves születésnapján a város sokszínűségét és sokféleségét hangsúlyozva válogattunk össze róla szóló, (egy kivételével) friss kiadású könyveket. Vessz el az ismeretlen ismerős Budapesten!

...
Zöld

A hagyománytisztelet egy iszonyú gyorsan változó világban öngyilkos stratégia

Az ember vége, a természet esélye című új könyve apropóján Jordán Ferencet népességcsökkentésről, az ember rendmániájáról, visszavadításról, hibás fókuszról és a kötet zavarba ejtő címéről is kérdeztük. Interjú.

...
Zöld

Mennyi bort ittak Kolumbusz matrózai egy nap alatt?

Kitől szerzett Thomas Jefferson tokajit, és miként lendítette fel a borospohárbizniszt Jackie Kennedy? Kupa Enikő és Kovács Tibor Borgőzös évszázadok című könyvének kóstolóval egybekötött bemutatóján törpebirkákról és pillangókról is szó esett, megtudtuk továbbá, mit adtak a borisszáknak a németalföldiek.

ADVENT
...
Könyves Advent

Jézus korában is kórházban születtek a kisbabák? Keresd a választ a Bibliai Kisokosban!

Bibliai Kisokos csupa olyan kérdést tesz föl, amelyet minden Biblia iránt vagy napjaink bibliai vonatkozású helyszínei, kultúrtörténeti eseményei iránt érdeklődő gyermek vagy épp felnőtt fejében is megfogalmazódhat. Olvass bele!

...
Könyves Advent

Mister Morrsion állatlexikona megmutatja milyen változatos és gyönyörű az élővilág

A Mágikus állatok iskolája rajongói számára igazi csemege Mister Morrison állatlexikona, melyben minden tudnivalót összeszed az egyes állatokról. Olvass bele!

...
Könyves Advent

Megható, varázslatos, vicces – 10 karácsonyi gyerekkönyv az adventi hangolódáshoz

Karácsonyhoz közeledve 10 olyan gyerekkönyvet ajánlunk, melyek valamilyen módon kötődnek a kicsik által várva várt ünnephez.  

...
Könyves Advent

A Barátnőm, Anne Frank életigenlő memoár a veszteségről és a túlélésről

A kis Hannah Amszterdamban köt barátságot Anne Frankkal. Aztán 1942 júniusában, az egyre erősödő antiszemitizmus idején szétválasztják őket. Hannah Pick-Goslar szeretetteljes portréja a barátságról, a reményről és a bátorságról is szól. Olvass bele!

...
Könyves Advent

Zenetörténeti utazás gyerekeknek Fülivel, a sivatagi rókával

Lépj be a zene láthatatlan, de mindent körülölelő világába a Babilon Kiadó Mi Micsoda Olvasó sorozatának Zene című kötetével! Nézz bele a könyvbe!

...
Könyves Advent

Nemes Nagy Ágnes meséi a fantázia végtelenségét villantják fel

Olvass bele Nemes Nagy Ágnes A titkos út című kötetébe!

Még több olvasnivaló
...
Kritika

Hűség a felejtésben: a táborokba zárt japánok sorsa nem csak amerikai történet

Julie Otsuka a saját családja történetét is beleírta debütregényébe, amiben a második világháború során internálótáborokba zárt amerikai japánokról mesélt. Az Amikor isten volt a császár a hét könyve.

...
Nagy

Jeneva Rose: Ezek a nők megállás nélkül hazudnak a gyilkosság után

Az Egyikünk meg fog halni öt nő szemszögéből meséli egy kisvárosi gyilkosság történetét. Interjúnkban íróvá válásról, a kiadókkal vívott csatáiról, álnévről és a szerzők közösségi médiában betöltött szerepéről beszélgettünk Jeneva Rose-zal.

...
Panodyssey

Deres Kornélia: Irodalom és abúzus

Kérdésem az, hogy miért nincs a hazai irodalomi közegnek egészséges önvédelmi képessége? Hogy lehet az, hogy valaki, akinek az erőszakos viselkedéséről tömegek tudnak, gond nélkül menetel előre, sőt, mintha egyenesen pozitív kapcsolat volna az agresszió és a szakmai siker között?

...
Nagy

Andrés Neuman: Amikor gyászolsz, az otthonod is beleremeg

Az argentin-spanyol szerzővel a Magunknak mondjuk apropóján beszéltünk mások mellett katonai diktatúráról, az anyanyelv különös elvesztéséről, a regénye valódi főszereplőjéről és arról is, mi a közös a gyászban és a száműzetésben. Interjú.

Szerzőink

...
Sándor Anna

Hűség a felejtésben: a táborokba zárt japánok sorsa nem csak amerikai történet

...
Kolozsi Orsolya

Pusztán attól, hogy valaki anya lesz, nem válik varázsütésre jó emberré

...
Sándor Anna

Ungváry: Mindszenty helyett igazi példaképeket is találhatna az emlékezetpolitika

A hét könyve
Kritika
Hűség a felejtésben: a táborokba zárt japánok sorsa nem csak amerikai történet
...
Kritika

Pusztán attól, hogy valaki anya lesz, nem válik varázsütésre jó emberré

A norvég Lars Svisdal regénye a generációk közötti szakadékot érzékelteti, miközben egy felnőtté válás története is. Láthatóvá válik benne, hogy a jóléti társadalmak is küzdenek a maguk démonaival.

Hírek
...
Gyerekirodalom

Majdnem egymillió brit gyereknek nincs saját könyve

...
Szórakozás

Matt Smithszel érkezik Bunny Munro a képernyőre

...
Hírek

Meghalt Vajda Mihály

...
Zöld

Nanorobotok, deep fake és algoritmusok - diákoknak rendezett kiállítást a Neumann Társaság

...
Könyves Advent

Megható, varázslatos, vicces – 10 karácsonyi gyerekkönyv az adventi hangolódáshoz

...
Hírek

Ferenc pápa levelet írt a Nobel-díjas Jon Fossénak