A Nobel-díjas Abdulrazak Gurnah regényében a történelem csak háttér az élethez

A Nobel-díjas Abdulrazak Gurnah regényében a történelem csak háttér az élethez

Az Utóéletek fülszövege megtévesztő: nem a háborúról vagy a halálról, hanem az életről szól. Ami a történelem árnyékában zajlik. Ha a könyv egzotikus afrikai helyszínétől eltekintünk, ez az élet semmiben sem különbözik a miénktől. Az Európa Könyvkiadó az Utóéletekkel indítja útjára a Nobel-díjas író életműsorozatát.

Bányász Attila | 2022. július 28. |
Abdulrazak Gurnah
Utóéletek
Ford.: Neset Adrienn, Európa, 2022, 376 oldal
-

Minden emberi élet egy elmondásra váró történet. John Williams átütő erővel ábrázolta ezt a Stonerben, és ugyanez az egyszerű bölcsesség vezette Abdulrazak Gurnahot is az Utóéletekben: a könyv hőseivé emelt kisemberek a 20. század történelmi viharai közepette keresik a saját boldogulásukat. Gurnah családregénye a „hidaké” is egyben: a kultúrák és kontinensek összekötéséért Nobel-díj jár, a generációk összekapcsolásáért vastaps. Akárcsak Williamsnél, úgy

Gurnahnál is beleszédül az olvasó az emberöltőnyi távlatokba, hogy honnan hová képes eljutni az egyén:

az Utóéletek szereplői „röpke” három generáció alatt a rabszolgasorból az önrendelkezésig, mi több, az önkiteljesedésig. Gurnah megalkuvásmentesen mesél a gyarmati rendszer visszásságai mellett annak pozitívumairól is.

Abdulrazak Gurnah: A kirekesztés oka legtöbbször a tudás hiánya
Abdulrazak Gurnah: A kirekesztés oka legtöbbször a tudás hiánya

A magyar kormány migrációs politikájáról is elmondta a véleményét a friss irodalmi Nobel-díjas, akivel a Sardzsai Nemzetközi Könyvvásáron (SIBF) a 24.hu készített interjút. 

Tovább olvasok

A 19. század végére és a 20. század elejére Kelet-Afrika sokszínű, multikulturális olvasztótégellyé vált a németek gyarmatbirodalmaként. A gyarmatosítók kizsákmányoló politikát folytattak, a magas fejadók és a kényszermunka (útépítés, gyapottermesztés) a gyakori aszályokkal együtt nyílt elégedetlenséghez (Bushiri, Maji-maji felkelés) vezettek, amelyet a németek tűzzel-vassal toroltak meg. Eszközük a Schutztruppe volt, a gyarmati hadsereg, amit az afrikai bennszülöttekből toboroztak.

Később megváltoztatta a politikai széljárást az a felismerés, hogy az erőszaktól nem válik nyereségessé egy gyarmat. A fejlődés jelenti a kulcsot, így a közegészségügy és az oktatás fejlesztésébe kezdtek, kórházakat és iskolákat építettek. Ez a tendencia az angol megszállás idején is folytatódott, ugyanakkor Gurnah konzekvensen felemlegeti a britek rémtetteit is, például amikor a Királyi Haditengerészet a civil áldozatokkal mit sem törődve ágyúzta Tanga városát az első világháborúban. A gyarmatpolitikában ritkán volt szava a helyieknek, akiknek földjeit az európai államok előszeretettel osztották föl egymás közt.

Ebből a történelmi kaotikusságból emel ki öt személyt, öt perspektívát az író.

A muszlim Khalifa indiai apa és afrikai anya szülötte, aki önerőből, tanulás és szorgalom révén hagyja maga mögött a nyomort. Mivel egyedül ő igazodik ki a német kormányzat rendelkezései és szabályai között, ezért hamar a környék egyik legbefolyásosabb kereskedőjének jobbkezévé növi ki magát. Még a családjába is beházasodik. Ott, ahol a szájhagyomány jelenti az egyetlen információáramlást, Khalifa tornáca közkedvelt hellyé válik a környékbeliek számára, mivel a férfi él-hal a pletykákért és az anekdotákért.

Ilyas felnövéstörténete, Hamzáéval egyetemben, afrikai közhely: míg előbbi fiú elkóborol otthonról, ám szerencséje egy német misszióba vezeti, addig az utóbbit az apja adja el, hogy törlessze az adósságait, míg végül megszökik. Mindkét otthontalan ifjút a gyarmati sereg szippantja magába, és mi Hamza szemszögén át kaphatunk betekintést, mit jelent aszkarinak lenni: ők azok a kegyetlen és könyörtelen harcosok, akik a Schutztruppe magját alkotják. 

Mit jelent mások háborúját vívni? A sajátjait gyötörni és gyilkolni, majd meghalni olyasmiért, amit fel sem ér ésszel?

Többek közt ezekre a kérdésekre is keresi a választ a szerző, aki egy német főhadnagy képében még szívet is növeszt e gyarmati szörnyetegnek, a Schutztruppénak, ami, ha csak jéghidegen és könyörtelenül is, de legalább dobog. Érez. És talán valahol mélyen szenved a bűntudattól.

Abdulrazak Gurnah: Az ember felbukkanhat a leegyszerűsítések és sztereotípiák alól
Abdulrazak Gurnah: Az ember felbukkanhat a leegyszerűsítések és sztereotípiák alól
Tovább olvasok

Gurnah a regényében a történelmi eseményektől – köztük a háborútól is – távolságot tart.

Inkább csak elbeszéli, mint egy történelemkönyv, de nem teszi átélhetővé. Nála ne keress csatalírásokat vagy háborús anekdotákat. Egyedül a következmények érdeklik. Hogy hogyan tereli a háború gépezete Khalifát rossz utakra, nyeli el Ilyast, nyomorítja meg testileg-lelkileg Hamzát vagy szakítja el a bátyjától Afiyát.

Afiya üde színfoltja, és egyben origója e történetnek: minden karakter rajta keresztül kapcsolódik egymáshoz. A lány Ilyas húga, Khalifa nevelt lánya, Hamzával pedig szárba szökken köztük a szerelem. Ez a romantikus szál nagyon jól áll az Utóéleteknek. Belopóznak általa a kevert afrikai és muszlim hagyományok, hogy mit szabad és mit nem egy hajadonnak, hogyan zajlik a lánykérés és az esküvő, más szóval 

képet kapunk a nők alárendelt szerepéről a kelet-afrikai társadalomban.

„Nem lakhat velünk egy felnőtt nő, akinek semmi dolga.”

Ugyanakkor a történelmi események tükrében ez is folyamatosan átalakulóban van: mivel a férfiak távol vannak otthonról, a nők társadalmi szerepvállalása növekszik. Ennek is, mint mindennek, először a fejekben kell rendeződnie, amihez legalább egy generációváltás szükséges.

"– Ki kellene vizsgáltatnod magad a kórházban (...).
– Ugyan melyik kórházban? Ott nem kezelnek nőket.
– Badarság! Az állami kórházról beszélek. (...) A németek óta nőket is kezelnek ott.
– Csak terhes nőket.
– Az már biztos nem így van.  A kormány azt akarja, hogy mindannyian egészségesek legyünk, mert akkor keményebben dolgozunk. Megírta az újság is."

Az is érdekes még, ahogyan a vallást leképezi a regény: transzcendens élmény helyett inkább közösségbe tartozást és mások befolyásolását jelenti.

A regény befejezése egy rendhagyó nyomozás története, amely révén helyükre kerülnek az utolsó mozaikdarabok,

 és az Utóéletek kerek egésszé lesz. Ugyanakkor az 1960-as évekből, egy másik országból, egy másik Ilyas szemével visszapillantva a kezdetekre a múlt kútja szédítően mélynek tűnik. Gurnah keresetlen egyszerűségével és áradó mesélőkedvével a bőrünk alá kúszik, és lehunyt szemhéjunk mögé vetíti Afrikát. Mire a könyvének végére érünk, már sem a bőrszín, sem a helyszín nem számít. Csak és egyedül a történet, és mögötte az ember.

Kapcsolódó cikkek
...
Hírek

Abdulrazak Gurnah: A kirekesztés oka legtöbbször a tudás hiánya

A magyar kormány migrációs politikájáról is elmondta a véleményét a friss irodalmi Nobel-díjas, akivel a Sardzsai Nemzetközi Könyvvásáron (SIBF) a 24.hu készített interjút. 

...
Kritika

A Nobel-díjas író rögtön az események sodrába vezeti az olvasót

...
Kritika

A posztapokaliptikus Afrikában is nehéz a kiválasztottak élete

Még több olvasnivaló
...
Zöld

Jane Goodall a remény könyvében fejti ki, szerinte miért megmenthető a bolygónk

Jane Goodall az egyik legismertebb természetvédő és etológus, aki a Föld nevű bolygó bölcs nagymamájaként kedvesen, de határozottan figyelmeztet minket: zárul az időablak, amíg még lehet valamit tenni a környezet és vele együtt az emberiség pusztulása ellen. Goodall történeteivel reményt ad és cselekvésre sarkall, erről szól A remény könyve című beszélgető kötet, melyet Douglas Abramsszel jegyeznek.

...
Nagy

Tüske a cipőben - ma lenne 80 éves Hajnóczy Péter

Számkivetettségében is ünnepelt szerző, akit az író „Péterek” (Nádas, Esterházy, Hajnóczy) nagyjai között tartanak számon, és aki senkit nem hagy nyugodni, ha egyszer megérintik a szövegei. Hajnóczy Péter drámaian rövid életében és életművében megkerülhetetlen tényező az alkohol, de korántsem csak ezért érdekes. Mit tudunk kezdeni vele ma?

...
Nagy

Meg kell ismernünk a női írókat, akiket elfelejtettünk

Új podcast-sorozatunkban arra tettünk kísérletet, hogy visszamenőlegesen is megismerjük és feltárjuk elfeledett női szerzőink életútját, életművét. Az egyes epizódokban olyan írók, költők pályáját jártuk körbe mint Szendrey Júlia, Czóbel Minka, Karig Sára, Kádár Erzsébet, Lesznai Anna vagy Galgóczi Erzsébet. Elindult a N/ők is írtak.

...
Gyerekirodalom

10+1 könyv, ami segít átvészelni az iskolakezdést

Olyan könyveket válogattunk, amelyek segítségével zökkenőmentesebb lehet az átkelés a varázslatos és végtelen nyárból az őszi hétköznapokba a kisiskolás korosztállyal.

Szerzőink

...
Sándor Anna

Márquez épp olyan mitikusan lépett ki az életből, ahogyan írt

...
Ruff Orsolya

A Rushdie elleni támadás messze túlmutat Rushdie-n

...
Forgách Kinga

Szendrey Júlia prózájának van egy vadromantikus oldala [N/ők is írtak]

A hét könyve
Kritika
Márquez épp olyan mitikusan lépett ki az életből, ahogyan írt
...
Nagy

A Rushdie elleni támadás messze túlmutat Rushdie-n

Salman Rushdie-t pénteken támadták meg a New York állambeli Chautauqua Intézetben. Már a színpadon volt, és épp a szólásszabadságról beszélt volna egy száműzetésben élő művészeknek szervezett rendezvényen. A Booker-díjas író elleni támadás az egész irodalmi életet sokkolta.

Hírek
...
Gyerekirodalom

10+1 könyv, ami segít átvészelni az iskolakezdést

...
Zöld

A fenntartható fesztiválozás a konyhádban kezdődik

...
Hírek

A Rushdie elleni támadás után első lett A sátáni versek az Amazonon

...
Hírek

Komikusból hadvezér, Chaplinből Churchill – újabb Zelenszkij biográfia jelent meg

...
Hírek

Az iráni kormány szerint Rushdie magának köszönheti, ami vele történt

...
Hírek

Rushdie megtámadása után Rowlingot is halálosan megfenyegették

...
Hírek

Rangos kiadvány tárgyalja Kondor Vilmos krimijeit

...
Szórakozás

A lázadásról és a zsenialitásról mesél az Emily Brontë életét bemutató új film

...
Hírek

Varázslatos kiadvány lesz Alan Rickman naplója!

...
Hírek

89 éves korában elhunyt Jean-Jacques Sempé, a Kis Nicolas illusztrátora

...
Promóció

Így válasszuk ki az online kaszinót

...
Promóció

Friss mai állások – a böngészés szabadsága