Abdulrazak Gurnah: A kirekesztés oka legtöbbször a tudás hiánya

Abdulrazak Gurnah: A kirekesztés oka legtöbbször a tudás hiánya

A magyar kormány migrációs politikájáról is elmondta a véleményét a friss irodalmi Nobel-díjas, akivel a Sardzsai Nemzetközi Könyvvásáron (SIBF) a 24.hu készített interjút. 

sa | 2021. november 08. |

Az Arab Emirátusokban idén 40. alkalommal megnyitott sardzsai könyvvásár a világ egyik legnagyobb könyves eseménye, ahol az első nap hivatalos programját zárták az idei Nobel-díjas Gurnah fellépésével.

A tanzániai születésű, de a polgárháborús körülmények közül az Egyesült Királyságba kivándorló és ott irodalomprofesszorrá váló író itt is elmondta, hogy először telefonbetyárkodásnak hitte, amikor felhívták azzal, hogy ő kapja a Nobel-díjat. Mesélt arról is, hogy a pályája nehezen indult, első könyvét majdnem tíz évig írta, és sorra visszautasították a kiadók. Írói ars poeticája, hogy “a lehető legvilágosabban és leghitelesebben közölje gondolatait, és már a fejében hallja, amikor egy mondat hamisan szólal meg”.

Abdulrazak Gurnah kapta az irodalmi Nobel-díjat
Abdulrazak Gurnah kapta az irodalmi Nobel-díjat

A Nobel Bizottság indoklása szerint Abdulrazak Gurnah kompromisszumok nélkül és mély együttérzéssel mutatja be a kolonializmus hatásait, illetve a menekültek sorsát a kultúrák és a kontinensek közötti szakadékban.

Tovább olvasok

A 24.hu interjújában elárulta, hogy mióta megkapta a díjat, egy betűt sem tudott írni. Ugyan az írás szenvedélye már kiskorában megvolt benne, nem biztos, hogy akkor is író lett volna belőle, ha otthon marad, mivel részben a kivándorlás inspirálta az írásra:

“Meg akartam mélyebben érteni, mi történik velem és másokkal, akik hasonló helyzetbe kerülnek.”

Arra kérdésre, hogy hogyan lehet elemelkedni a migrációról és a menekültkérdésről szóló közbeszédet uraló indulatoktól és előítéletektől, az író elmondta:

“Egy világjelenség tanúi vagyunk, amelynek csak egy szélsőséges példája az, amilyen embertelenséggel a magyar kormány reagál a bajba jutott emberek érkezésére. A lényegét tekintve nem kivételes, mindössze úgy tűnik, hogy van egy vezetőjük, aki politikai karriert épített magának a gyűlölködésből. Azt tudom, hogy például Nagy-Britanniában sok ember egyetért a kirekesztő állásponttal, és sejtem, hogy Magyarországon is ez a helyzet. Ennek oka legtöbbször a tudás hiánya, ezért lenne fontos, hogy tájékoztassuk és meggyőzzük az embereket, hogy humánusabb hozzáállásra van szükség. Fontos lenne megérteni, miért jönnek ide ezek az emberek. Ám addig nem látom megoldhatónak a helyzetet, amíg a kormányok a társadalomban rejlő félelmekre és sötét indulatokra apellálnak, a média jelentős része pedig partner ebben, sőt, sokszor nyomást is helyez a politikusokra, hogy fokozzák a kirekesztő beszédmódot.”

Szerinte a helyzet sokat romlott azóta, hogy ő elhagyta a szülőföldjét, mert az iszlámot az al-Kaida, az Iszlám Állam és egyéb terrorszervezetek felemelkedésével a fenyegetéssel kezdték azonosítani:

“...ezek tényleg nagyon veszélyes emberek,

csak ebből nem szabadna általános következtetést levonni a muszlimok összességére nézve.

Mert sokszor előfordul, hogy épp a terroristák által elkövetett rémtettek áldozatait kiáltják ki az ilyen rémtettek képviselőinek. Ennek nyomán alakulnak ki az olyan szomorú helyzetek, hogy szegény családokat és embereket terelgetnek vég nélkül a különféle elkülönítő táborok között.”

Arról, hogy a történetek építeni és rombolni is tudják a hidakat az emberek között, Gurnah elmondta, hogy szerinte az igazi kérdés az, hogyan tanulhatnánk meg eléggé ébernek maradni ahhoz, hogy képesek legyünk megkülönböztetni a romboló történeteket az építő történetektől:

“Amikor egy őrjöngve uszító politikust hallgatnak, [az emberek] valójában tisztában vannak vele, hogy a mondandója a gyűlöletből fakad, még akkor is, ha bólogatnak vagy úsznak az árral. Biztos vagyok benne, hogy Magyarországon is sokan rosszul érzik magukat attól a beszédmódtól, ami ebben a témában uralkodik.”

A teljes interjút itt tudod elolvasni.

Kapcsolódó cikkek
...
Hírek

Abdulrazak Gurnah: Azt hittem, ez egy átverés

Abdulrazak Gurnah a konyhában állt, mikor hívták telefonon, és nem hitte el, hogy neki ítélték a Nobel-díjat. Ám volt, aki ennél sokkal emlékezetesebben vagy éppen szórakoztatóbban reagált a hírre.

...
Hírek

Abdulrazak Gurnah kapta az irodalmi Nobel-díjat

A Nobel Bizottság indoklása szerint Abdulrazak Gurnah kompromisszumok nélkül és mély együttérzéssel mutatja be a kolonializmus hatásait, illetve a menekültek sorsát a kultúrák és a kontinensek közötti szakadékban.

...
Nagy

Egy képregény segíthet eligazodni a bevándorlás útvesztőiben

Lehet-e érvekkel, a politikai szlogenek világán kívül beszélni a bevándorlásról? Nagyon leegyszerűsítve ez a tétje Bryan Caplan és Zach Weinersmith új könyvének, ami ráadásul nem egy politikai vagy közgazdaságtani szakkönyv, hanem egy képregény, rengeteg adattal, egymásnak ütköztetett érvekkel és sok humorral.

A hét könyve
Kritika
Nem nagy ügy, szorongunk és élvezzük
...
Nagy

Vlagyimir Szorokin: Alulértékeltem Putyin őrültségét

„Tragikus időkben nehéz az oroszoknak az orosz irodalomról beszélni” – Vlagyimir Szorokin és M. Nagy Miklós mégis erre tettek kísérletet tegnap este a Három Hollóban. A beszélgetés során az emigráns orosz írók tragédiája, az oroszok és az erőszak viszonya, valamint a szerző magyarul megjelent szövegei is előkerültek. Beszámolónk.

...
Kritika

Nem nagy ügy, szorongunk és élvezzük

Ha érezted már iszonyú kellemetlenül magad állásinterjún, randin vagy fodrásznál, akkor Fehér Boldizsár második, Nem nagy ügy című novelláskötete neked szól. 

Szerzőink

...
Laborczi Dóra

Vlagyimir Szorokin: Alulértékeltem Putyin őrültségét

...
Sándor Anna

Az embert tartjuk nagy művésznek, aztán egyszer csak egy gép kapja a festészeti díjat?

...
Ruff Orsolya

Bereményi Géza kalapja alatt elfér a 20. század

Hírek
...
Szórakozás

Károly és Diana házasságának felbomlását mutatja be A korona ötödik évada

...
Gyerekirodalom

Az oltári Austentől az utolsó Uderzóig

...
Hírek

Áremeléssel mentenék a könyvesboltokat a franciák

...
Beleolvasó

Vajon változtak-e a szerelmek és a vágyak, amióta Csehov novellái először megjelentek?

...
Hírek

A fogadóirodáknál egyelőre Michel Houellebecq nyeri a Nobelt

...
Nagy

Sem baleset, sem alkoholizmus, sem az idő nem taszíthatta le a trónjáról - Stephen King 75

...
Nagy

Philippe Sands lerántja a leplet róla, miért bújtattak egy náci tisztet a Vatikán emberei

...
Hírek

Meghalt Hilary Mantel, a brit történelmi regény nagyasszonya

...
Nagy

Mautner Zsófi: Nagy híve vagyok a jól felszerelt kamrának

...
Zöld

Mintha újraindítanád az agyad, olyan egy órás séta az erdőben

...
Gyerekirodalom

Kiről mintázta Molnár Ferenc Nemecseket?

...
Hírek

A legjobb francia regénnyel, a skandináv krimi sztárjával és rengeteg új magyar könyvvel jön a Margó

Még több olvasnivaló
...
Zöld

Az embert tartjuk nagy művésznek, aztán egyszer csak egy gép kapja a festészeti díjat?

Ez a jövő már közelebb van, mint gondoljuk. Marcus du Sautoy matematikus A kreativitás kódja - Hogyan tanul a mesterséges intelligencia írni, festeni, gondolkodni című könyvében azt vizsgáltja, hogyan tanítható a gép arra, hogy önállóan kreatívvá váljon.

...
Nagy

Visky András: Van, amikor az Isten egy elveszett gyermek

Az 1956-os forradalom után Visky András református lelkész édesapját huszonkét év börtönre és teljes vagyonelkobzásra ítélték, édesanyját – hét gyermekükkel együtt – kitelepítették a Duna-deltával határos Bărăgan sztyeppe egyik lágerébe, majd a Lăteşti lágerbe. Kitelepítés című regényének alapját az otthon és az apa elvesztése, valamint a gyerekkori lágerbeli emlékei adják, melyben biblikus narratíva keveredik az elbeszélő hangján testvérei, valamint az édesanya történeteivel. 

...
Kritika

Az igazi író élet-halál vitára készteti az igazi olvasókat

Hogyan fér meg egymás mellett az irodalom magánya és az élet? Erre a kérdésre kereste a választ Mohamed Mbougar Sarr szenegáli író, aki regényével tavaly elnyerte a Goncourt-díjat. Az emberek legtitkosabb emlékezete a hét könyve, amely egy titokzatos afrikai íróról, egy kánonból kimaradt zseniális botránykönyvről és a nagy mű létrejöttének útvesztőjéről mesél.

...

Númenor az emberi civilizáció csúcsa Tolkiennél, és ezt a sorozat jól elkapja (A hatalom gyűrűi - kibeszélő 3.)

...

Galgóczi Erzsébet nyíltan leszbikusként lett a Kádár-korszak népszerű szerzője [N/ők is írtak]

...

Sandman: jót tett a sorozatnak, hogy Gaiman sokszor nem kötött kompromisszumot

...

Kádár Erzsébetnél nincs felesleges szó, nincs felesleges mondat [N/ők is írtak]

SZÓRAKOZÁS
...
Szórakozás

Bereményi Géza kalapja alatt elfér a 20. század

A Bereményi kalapja nemcsak egy alkotó ember, hanem egy korszak és egy kreatív életpálya krónikája is, amelyben a személyesből kiindulva merülünk el a kollektívban. A Papp Gábor Zsigmond által rendezett filmből kiderül, hogy számít-e egyáltalán a név, mire jó „a valósághűség látszata”, hogyan lehet csajozni egy sanzonnal, miközben végigkövetjük azt is, hogyan születik meg a szemünk láttára egy dal a konyhaasztal mellett.

...
Szórakozás

Egy botrány természetrajza: jól összerakott történet, mélységek nélkül

Ritkán fordul elő, hogy a befogadó azt érezi: egy történet megfilmesített változata jobban ül, mint a könyv, amiből készült. Az Egy botrány természetrajza (Anathomy of a Scandal) című Netflix-sorozattal alighanem ez a helyzet.

...
Szórakozás

5 irodalmi adaptáció, ami szeptemberben lázban tartja a rajongókat

Itt az ősz és sorra érkeznek az izgalmasabbnál izgalmasabb adaptációk és előzménytörténetek. Mutatjuk, miket érdemes nézni szeptemberben!