Abdulrazak Gurnah: A kirekesztés oka legtöbbször a tudás hiánya

A magyar kormány migrációs politikájáról is elmondta a véleményét a friss irodalmi Nobel-díjas, akivel a Sardzsai Nemzetközi Könyvvásáron (SIBF) a 24.hu készített interjút. 

sa | 2021. november 08. |

Az Arab Emirátusokban idén 40. alkalommal megnyitott sardzsai könyvvásár a világ egyik legnagyobb könyves eseménye, ahol az első nap hivatalos programját zárták az idei Nobel-díjas Gurnah fellépésével.

A tanzániai születésű, de a polgárháborús körülmények közül az Egyesült Királyságba kivándorló és ott irodalomprofesszorrá váló író itt is elmondta, hogy először telefonbetyárkodásnak hitte, amikor felhívták azzal, hogy ő kapja a Nobel-díjat. Mesélt arról is, hogy a pályája nehezen indult, első könyvét majdnem tíz évig írta, és sorra visszautasították a kiadók. Írói ars poeticája, hogy “a lehető legvilágosabban és leghitelesebben közölje gondolatait, és már a fejében hallja, amikor egy mondat hamisan szólal meg”.

Abdulrazak Gurnah kapta az irodalmi Nobel-díjat
Abdulrazak Gurnah kapta az irodalmi Nobel-díjat

A Nobel Bizottság indoklása szerint Abdulrazak Gurnah kompromisszumok nélkül és mély együttérzéssel mutatja be a kolonializmus hatásait, illetve a menekültek sorsát a kultúrák és a kontinensek közötti szakadékban.

Tovább olvasok

A 24.hu interjújában elárulta, hogy mióta megkapta a díjat, egy betűt sem tudott írni. Ugyan az írás szenvedélye már kiskorában megvolt benne, nem biztos, hogy akkor is író lett volna belőle, ha otthon marad, mivel részben a kivándorlás inspirálta az írásra:

“Meg akartam mélyebben érteni, mi történik velem és másokkal, akik hasonló helyzetbe kerülnek.”

Arra kérdésre, hogy hogyan lehet elemelkedni a migrációról és a menekültkérdésről szóló közbeszédet uraló indulatoktól és előítéletektől, az író elmondta:

“Egy világjelenség tanúi vagyunk, amelynek csak egy szélsőséges példája az, amilyen embertelenséggel a magyar kormány reagál a bajba jutott emberek érkezésére. A lényegét tekintve nem kivételes, mindössze úgy tűnik, hogy van egy vezetőjük, aki politikai karriert épített magának a gyűlölködésből. Azt tudom, hogy például Nagy-Britanniában sok ember egyetért a kirekesztő állásponttal, és sejtem, hogy Magyarországon is ez a helyzet. Ennek oka legtöbbször a tudás hiánya, ezért lenne fontos, hogy tájékoztassuk és meggyőzzük az embereket, hogy humánusabb hozzáállásra van szükség. Fontos lenne megérteni, miért jönnek ide ezek az emberek. Ám addig nem látom megoldhatónak a helyzetet, amíg a kormányok a társadalomban rejlő félelmekre és sötét indulatokra apellálnak, a média jelentős része pedig partner ebben, sőt, sokszor nyomást is helyez a politikusokra, hogy fokozzák a kirekesztő beszédmódot.”

Szerinte a helyzet sokat romlott azóta, hogy ő elhagyta a szülőföldjét, mert az iszlámot az al-Kaida, az Iszlám Állam és egyéb terrorszervezetek felemelkedésével a fenyegetéssel kezdték azonosítani:

“...ezek tényleg nagyon veszélyes emberek,

csak ebből nem szabadna általános következtetést levonni a muszlimok összességére nézve.

Mert sokszor előfordul, hogy épp a terroristák által elkövetett rémtettek áldozatait kiáltják ki az ilyen rémtettek képviselőinek. Ennek nyomán alakulnak ki az olyan szomorú helyzetek, hogy szegény családokat és embereket terelgetnek vég nélkül a különféle elkülönítő táborok között.”

Arról, hogy a történetek építeni és rombolni is tudják a hidakat az emberek között, Gurnah elmondta, hogy szerinte az igazi kérdés az, hogyan tanulhatnánk meg eléggé ébernek maradni ahhoz, hogy képesek legyünk megkülönböztetni a romboló történeteket az építő történetektől:

“Amikor egy őrjöngve uszító politikust hallgatnak, [az emberek] valójában tisztában vannak vele, hogy a mondandója a gyűlöletből fakad, még akkor is, ha bólogatnak vagy úsznak az árral. Biztos vagyok benne, hogy Magyarországon is sokan rosszul érzik magukat attól a beszédmódtól, ami ebben a témában uralkodik.”

A teljes interjút itt tudod elolvasni.

Olvass minket e-mailben is!

  • Könyves hetilap a postaládádban
  • Kézzel válogatott tartalmak
  • A legérdekesebb, legfontosabb könyves anyagok egy helyen
  • Nem spammelünk, heti 1-2 levelet küldünk.

Könyves Magazin Hírlevél

Kapcsolódó cikkek
...

Abdulrazak Gurnah: Azt hittem, ez egy átverés

Abdulrazak Gurnah a konyhában állt, mikor hívták telefonon, és nem hitte el, hogy neki ítélték a Nobel-díjat. Ám volt, aki ennél sokkal emlékezetesebben vagy éppen szórakoztatóbban reagált a hírre.

...

Abdulrazak Gurnah kapta az irodalmi Nobel-díjat

A Nobel Bizottság indoklása szerint Abdulrazak Gurnah kompromisszumok nélkül és mély együttérzéssel mutatja be a kolonializmus hatásait, illetve a menekültek sorsát a kultúrák és a kontinensek közötti szakadékban.

...

Egy képregény segíthet eligazodni a bevándorlás útvesztőiben

Lehet-e érvekkel, a politikai szlogenek világán kívül beszélni a bevándorlásról? Nagyon leegyszerűsítve ez a tétje Bryan Caplan és Zach Weinersmith új könyvének, ami ráadásul nem egy politikai vagy közgazdaságtani szakkönyv, hanem egy képregény, rengeteg adattal, egymásnak ütköztetett érvekkel és sok humorral.

A hét könyve
Kritika
„Meghalni is csak állva lehet” – Vérfagyasztó látlelet Hitler Németországáról
Nádasdy Ádám: A melegeknél fontosabb problémái is vannak Magyarországnak

Nádasdy Ádám: A melegeknél fontosabb problémái is vannak Magyarországnak

Nádasdy Ádám mesélt nekünk angliai élményeiről, a Covid-időszakról, de szó esett politikáról is.

Csányi Vilmos 90: „Egész életében kíváncsi volt, mégse öregedett meg hamar”

Csányi Vilmos 90: „Egész életében kíváncsi volt, mégse öregedett meg hamar”

A 90 éves Csányi Vilmost, világhírű etológust köszöntötték barátai, kollégái, egykori tanítványai.

Szerzőink

chk
chk

7 kihagyhatatlan könyv a 90 éves Csányi Vilmostól: a kutyák viselt dolgaitól a teremtő képzeletig

Bakó Sára
Bakó Sára

Nádasdy Ádám: A melegeknél fontosabb problémái is vannak Magyarországnak

Hírek
...

Ezeket még a családja sem tudta Vészi Margitról, Molnár Ferenc feleségéről

...

Szeretnéd jobban érteni Csehovot? Tompa Andrea izgalmas lexikonnal segít

...

Még idén megjelenik a friss Pulitzer-díjas James magyar fordítása

...

Ettől a hollywoodi színésznőtől azért váltak el, mert túl sokat olvasott

...

Inkább hagyományos könyvet vagy e-bookot olvasnak a magyarok? Felmérés készült

...

Megjelent Margaret Atwood új könyve: Elveszve a rengetegben

Kiemeltek
...

Az erdő gyógyít és kisimít – ezért töltsünk minél több időt a természetben!

Amekkora közhely, akkora igazság, hogy a természetnek gyógyító ereje van. Litkai Gergely Bükki Tamás erdőmeditáció oktatóval beszélgetett.

...

„A senki földjén szeretek a legjobban mozogni” – 20 éves az egyik leghíresebb disztópia, a Ne engedj el...

A szerző a több mint egy évtizedig készülő mű keletkezésének történetéről mesélt: a nagy elakadásokról, a “heuréka”-pillanatról és a címadásról árult el részleteket. 

...

Závada Péter: A kiabálást ki lehet nőni, de a lírát nem

Mindenki autofikciót akar írni, erre Závada Péter mit csinál? Új kötetében mindent ráfog az Éngépre, ami megírja a verseit. 

...

Mohácsi Balázs: A szakmánk szerint kényszerolvasók vagyunk (Podcast)

...

Litkai Gergely podcastjának könyvajánlója: 2 könyv a fák erejéről

...

Esterházy Péternek a szabadság munka, amihez meg kell hallgatni a másikat

SZÓRAKOZÁS
...

Ősszel jön a Stephen King-regény, amit eddig soha nem filmesítettek meg

A könyvnek és a megfilmesítésének a története is legalább olyan fordulatos, mint a regény. 

...

Idén is lesz magyar film a Cannes-i fesztiválon: felújították A napfény ízét

Ezúttal Szabó István A napfény íze című filmjét nézheti meg a nagyközönség.

...

Itt A csütörtöki nyomozó klub Netflix-bemutatójának dátuma!

"Ez a legjobb stáb akikkel dolgoztam a Potter-filmek óta."