Abdulrazak Gurnah: A kirekesztés oka legtöbbször a tudás hiánya

Abdulrazak Gurnah: A kirekesztés oka legtöbbször a tudás hiánya

A magyar kormány migrációs politikájáról is elmondta a véleményét a friss irodalmi Nobel-díjas, akivel a Sardzsai Nemzetközi Könyvvásáron (SIBF) a 24.hu készített interjút. 

sa | 2021. november 08. |

Az Arab Emirátusokban idén 40. alkalommal megnyitott sardzsai könyvvásár a világ egyik legnagyobb könyves eseménye, ahol az első nap hivatalos programját zárták az idei Nobel-díjas Gurnah fellépésével.

A tanzániai születésű, de a polgárháborús körülmények közül az Egyesült Királyságba kivándorló és ott irodalomprofesszorrá váló író itt is elmondta, hogy először telefonbetyárkodásnak hitte, amikor felhívták azzal, hogy ő kapja a Nobel-díjat. Mesélt arról is, hogy a pályája nehezen indult, első könyvét majdnem tíz évig írta, és sorra visszautasították a kiadók. Írói ars poeticája, hogy “a lehető legvilágosabban és leghitelesebben közölje gondolatait, és már a fejében hallja, amikor egy mondat hamisan szólal meg”.

Abdulrazak Gurnah kapta az irodalmi Nobel-díjat
Abdulrazak Gurnah kapta az irodalmi Nobel-díjat

A Nobel Bizottság indoklása szerint Abdulrazak Gurnah kompromisszumok nélkül és mély együttérzéssel mutatja be a kolonializmus hatásait, illetve a menekültek sorsát a kultúrák és a kontinensek közötti szakadékban.

Tovább olvasok

A 24.hu interjújában elárulta, hogy mióta megkapta a díjat, egy betűt sem tudott írni. Ugyan az írás szenvedélye már kiskorában megvolt benne, nem biztos, hogy akkor is író lett volna belőle, ha otthon marad, mivel részben a kivándorlás inspirálta az írásra:

“Meg akartam mélyebben érteni, mi történik velem és másokkal, akik hasonló helyzetbe kerülnek.”

Arra kérdésre, hogy hogyan lehet elemelkedni a migrációról és a menekültkérdésről szóló közbeszédet uraló indulatoktól és előítéletektől, az író elmondta:

“Egy világjelenség tanúi vagyunk, amelynek csak egy szélsőséges példája az, amilyen embertelenséggel a magyar kormány reagál a bajba jutott emberek érkezésére. A lényegét tekintve nem kivételes, mindössze úgy tűnik, hogy van egy vezetőjük, aki politikai karriert épített magának a gyűlölködésből. Azt tudom, hogy például Nagy-Britanniában sok ember egyetért a kirekesztő állásponttal, és sejtem, hogy Magyarországon is ez a helyzet. Ennek oka legtöbbször a tudás hiánya, ezért lenne fontos, hogy tájékoztassuk és meggyőzzük az embereket, hogy humánusabb hozzáállásra van szükség. Fontos lenne megérteni, miért jönnek ide ezek az emberek. Ám addig nem látom megoldhatónak a helyzetet, amíg a kormányok a társadalomban rejlő félelmekre és sötét indulatokra apellálnak, a média jelentős része pedig partner ebben, sőt, sokszor nyomást is helyez a politikusokra, hogy fokozzák a kirekesztő beszédmódot.”

Szerinte a helyzet sokat romlott azóta, hogy ő elhagyta a szülőföldjét, mert az iszlámot az al-Kaida, az Iszlám Állam és egyéb terrorszervezetek felemelkedésével a fenyegetéssel kezdték azonosítani:

“...ezek tényleg nagyon veszélyes emberek,

csak ebből nem szabadna általános következtetést levonni a muszlimok összességére nézve.

Mert sokszor előfordul, hogy épp a terroristák által elkövetett rémtettek áldozatait kiáltják ki az ilyen rémtettek képviselőinek. Ennek nyomán alakulnak ki az olyan szomorú helyzetek, hogy szegény családokat és embereket terelgetnek vég nélkül a különféle elkülönítő táborok között.”

Arról, hogy a történetek építeni és rombolni is tudják a hidakat az emberek között, Gurnah elmondta, hogy szerinte az igazi kérdés az, hogyan tanulhatnánk meg eléggé ébernek maradni ahhoz, hogy képesek legyünk megkülönböztetni a romboló történeteket az építő történetektől:

“Amikor egy őrjöngve uszító politikust hallgatnak, [az emberek] valójában tisztában vannak vele, hogy a mondandója a gyűlöletből fakad, még akkor is, ha bólogatnak vagy úsznak az árral. Biztos vagyok benne, hogy Magyarországon is sokan rosszul érzik magukat attól a beszédmódtól, ami ebben a témában uralkodik.”

A teljes interjút itt tudod elolvasni.

Kapcsolódó cikkek
...
Hírek

Abdulrazak Gurnah: Azt hittem, ez egy átverés

Abdulrazak Gurnah a konyhában állt, mikor hívták telefonon, és nem hitte el, hogy neki ítélték a Nobel-díjat. Ám volt, aki ennél sokkal emlékezetesebben vagy éppen szórakoztatóbban reagált a hírre.

...
Hírek

Abdulrazak Gurnah kapta az irodalmi Nobel-díjat

A Nobel Bizottság indoklása szerint Abdulrazak Gurnah kompromisszumok nélkül és mély együttérzéssel mutatja be a kolonializmus hatásait, illetve a menekültek sorsát a kultúrák és a kontinensek közötti szakadékban.

...
Nagy

Egy képregény segíthet eligazodni a bevándorlás útvesztőiben

Lehet-e érvekkel, a politikai szlogenek világán kívül beszélni a bevándorlásról? Nagyon leegyszerűsítve ez a tétje Bryan Caplan és Zach Weinersmith új könyvének, ami ráadásul nem egy politikai vagy közgazdaságtani szakkönyv, hanem egy képregény, rengeteg adattal, egymásnak ütköztetett érvekkel és sok humorral.

A hét könyve
Kritika
Atwood varázstalanítja Odüsszeusz mítoszát
...
Nagy

Az utolsó mohikánon nőttél fel, de ezeket nem tudtad

Milyen történelmi előzményei vannak a regénynek? Mi tükröződik abban, ahogyan Cooper az őslakosokat ábrázolja? Az eredeti szöveg melyik rétegével nem találkozhattak Magyarországon azok, akik Réz Ádám átdolgozását olvasták? És mit hagytak ki korábban több magyar fordításból?

...
Kritika

Atwood varázstalanítja Odüsszeusz mítoszát

Margaret Atwood a Pénelopeia című kisregényében Odüsszeusz otthon hagyott feleségének szemszögéből meséli újra a jól ismert ókori történetet. A korabeli fake newstől, meg persze vértől és árulástól tocsogó kisregény alapjaiban nem változtat a jól rögzült Odüsszeusz-képen, de izgalmasan árnyalja azt. Ez a hét könyve.

Szerzőink

...
Sándor Anna

Az utolsó mohikánon nőttél fel, de ezeket nem tudtad

...
Kolozsi Orsolya

Tar Sándor a térképről leszorult helyek és emberek írója

...
Vass Norbert

„Kommunista volt-e Petőfi? Néger volt-e Kossuth?”

Hírek
...
Hírek

Kenedi János: Vigyáztam Tarra, mint a hímes tojásra

...
Panodyssey

Fancsali Kinga: napirendi pont / medúza

...
Alkotótárs

Harmadik alkalommal hirdetik meg a Mastercard® - Alkotótárs irodalmi ösztöndíjprogramot

...
Hírek

Kiss Noémi és Péntek Orsolya a Békés Pál-díj nyertesei

...
Podcast

Hidas Judit: Nőként gyakran szapuljuk az apákat, különösen, ha elváltak 

...
Hírek

Agatha Christie regényeit is átdolgozzák a potenciálisan sértő megjegyzések miatt

...
Zöld

Elhunyt Clause Lorius francia kutató, a klímaváltozás egyik első felfedezője

...
Gyerekirodalom

Aki mesés kalanddá tette a nyelvtant - 95 éve született Varga Katalin

...
Zöld

Jane Goodall Budapesten is bemutatja A remény könyvét

Még több olvasnivaló
...
Nagy

Tar Sándor a térképről leszorult helyek és emberek írója

Tar Sándorról írt monográfiát Deczki Sarolta, akit az elesettek, a kiszolgáltatottak, a periféria írójaként is emlegetett szerző életéről és műveinek erőteljes hatásáról is kérdeztünk. 

...
Nagy

„Kommunista volt-e Petőfi? Néger volt-e Kossuth?”

A Petőfi-délibábok című programsorozat Petőfi politikai emlékezete a dualizmustól napjainkig című nyitórendezvényén kiderült, hogy az évek során Petőfi lobogó helyett sokaknak inkább dobogó volt: emelvény, amelyről ki-ki a maga hasznát remélve szónokolt.

...
Nagy

Fantasztikus írókat adtak a világnak, a britek mégsem falják a könyveket

Az angolok olyan szerzőket adtak a világnak, mint William ShakespeareAgatha Christie, Jane AustenCharles DickensJ. R. R. Tolkien, J.K. Rowling. Ezek alapján joggal hihetnénk, hogy az angolok a világ legnagyobb könyvfogyasztói, de tényleg így van? 

...
Kritika

Fakó lábujjak és parányi nők – Így szól a horror a nagyvilágban

Magyarul is olvasható az amerikai Valancourt kiadó nemzetközi antológiája, amiben Veres Attilától is jelent meg novella. A kötet történetei úgy mesélnek az emberi félelmek és szorongások egyetemességéről, hogy közben sokféle szerző, sokféle stílusában, sokféle horrortradícióhoz kapcsolódnak eredetien. Ez a hét könyve.

...
Nagy

Gurubi Ágnes: Szauna nap

Gurubi Ágnes a Szív utca című kötetével 2021-ben a top3-ban végzett a legjobb első prózakötetesnek járó Margó-díjért folyó versenyben. Volt értelme megőrülni című tárcasorozata mostantól egy évig olvasható a Könyves Magazinon. Ez az első rész.

...
Panodyssey

Závada Péter: Az új formákról

"A színház az elmúlt kétezerötszáz év során jelentős fejlődésen ment keresztül, és ma már olyan technológiák állnak rendelkezésünkre, melyek még huszonöt évvel ezelőtt sem léteztek. Mégis ahhoz, hogy számomra egy színházi előadás igazán inspiráló legyen, valami újat, eredetit és felforgatót kell mondania néző és színész relációjáról, olyasvalamit, ami mindent más perspektívába helyez." Závada Péter esszésorozata negyedik részében az új színházi formákról értekezik. 

...

Hidas Judit: Nőként gyakran szapuljuk az apákat, különösen, ha elváltak 

...

A Last of Us előtt már begombásodott a (horror)irodalom

...

Komplett iparágak dolgoznak azért, hogy az anyák rettenetesen érezzék magukat

...

Hollywood legendagyártó gépezete Lugosi Bélát sem kímélte

SZÓRAKOZÁS
...
Nagy

Ezeket a könyveket olvasd, ha tetszett A páciens!

A páciens című sorozathoz kapcsolódva most öt olyan könyvet mutatunk, amelyekben a pszichológus szemszögén keresztül beleshetünk a terápia zárt ajtaja mögé, és amelyekből kiderül, hogy a szakember is ugyanolyan esendő, mint a páciens.  

...
Podcast

Szabó Benedek: Az igazán jó műveknek nincs eleje és vége

A hallgatók társalkotói szerepéről, John Cheever prózájáról, hidegháborúról és melankóliáról beszélgettünk Szabó Benedekkel, aki az egyrészt-másrészt generációjához tartozik.

...
Szórakozás

Müller Péter Sziámi: A dal tud valamit, amit szeretnék tudni én is

„Életem összes kalandja másodszándékból következett” ‒ mondja Müller Péter Sziámi, akinek napestig sorolhatnánk a titulusait és a kitüntetéseit, magára legszívesebben mégis költőként tekint. Elmesélte nekünk, hogy lelt rá élete legjobb játszótársára nemrégiben, és megtudtuk tőle, miért csendesednek el bennünk a dalok, mire felnövünk.