Juan Gabriel Vásquez Kolumbiájában nem a mágia, hanem az erőszak tombol

Juan Gabriel Vásquez Kolumbiájában nem a mágia, hanem az erőszak tombol

Bár az összes fontos regénye olvasható magyarul, itthon még nem ismerik annyira, mint a nagyvilágban, ahol a jelenkori latin-amerikai írónemzedék egyik legjelesebb képviselőjeként tartják számon. A kolumbiai Juan Gabriel Vásqueztől most már egy elbeszélés-gyűjteményt is kézbe vehetünk, ami bizonyos szempontből könnyed belépő az életműbe, egyszerre tartalmaz régi és új írásokat, de mindegyik központi eleme a Kolumbia múltjától és jelenétől is elválaszthatatlan erőszak. A Dalok a tűzhöz a hét könyve.

Benedek Márton | 2021. október 04. |
Juan Gabriel Vásquez
Dalok a tűzhöz
Ford.: Csuday Csaba, Ab Ovo, 2021, 166 oldal
-

Juan Gabriel Vásquez Kolumbiája nem mágikus és nem csodálatos, történetei nem meseszerű dolgok, hanem feszültséggel teli, dokumentarista munkák, amikben a valóság a fikció és a szerző élete is összeszövődik. Egy távoli országról van szó, egy mienkhez képest sokkal erőszakosabb országról, de Vásquez Kolumbiájában mégis minden meghitten ismerős: “a magán- és közéleti hazugságok, az eltusolt titkok, szétmállott szerelmek, az elveszett illúziók – egy ország, melyben egyedül az amnéziában osztozik mindenki testvériesen”. Ezt Dés Mihály írta a 2013-ban megjelent A hírnév fülszövegében (szereplője egy befolyásos karikaturista), aki együtt dolgozott a szerzővel az általa alapított Lateral irodalmi folyóiratban. 

Utcai bunyók, olcsó késelések, hivatalos és nem hivatalos seregek, politikai gyilkosságok, robbantások, drogkartellek, polgárháborúk, világháborúk;

Vásquez történeteiben sokféleképp jelenik meg az erőszak,

és annak következményei, és mindegyik történetben ott van a múlttal való szembenézés igénye. Kolumbiában generációk nőttek fel egy erőszakos világban. Ez az ország, ahol Pablo Escobar birodalmat épített és ahol csak pár éve kötött békét több mint öt évtized után a kormány és a FARC (Kolumbiai Forradalmi Fegyveres Erők) szélsőbaloldali gerillaszervezet.  

Vásquez azonban nemcsak a közelmúlt Kolumbiájával foglalkozik (persze azzal is, Becsapódás című regénye főleg a kilencvenes évek merényletektől sújtott Bogotájáról szól). Az Informátorok című regényében például a második világháborús Kolumbiában járunk, amikor az ország megszakította a kapcsolatait Németországgal, és előbb-utóbb mindenki gyanús lett, akinek német vagy németes neve volt, náci szimpatizánsok és zsidók egyaránt. A regény nemcsak róluk és a neveket feketelistákra gyűjtő informátorokról szól, hanem hogy hogyan élte át Kolumbia a világháborút, és hogy ezáltal milyen következményeket örökölt Vásquez nemzedéke.

Az eredetileg 2015-ben, magyarul 2019-ben (a szerző összes magyar nyelvű könyvéhez hasonlóan az Ab Ovo gondozásában megjelent) Emberi romok Vásquez leghosszabb és talán legjobb könyve, amiben a párhuzamos történetvezetést tökélyre fejlesztve két híres politikai gyilkosságról, azok lelki mechanizmusairól és hatásairól ír. A két gyilkosság közül az egyik elszenvedője 1914-ben a híres tábornok, Rafael Uribe Uribe (akiről Gabriel Garcia Márquez Aureliano Buendía figuráját mintázta), a másik pedig 1948-ban Jorge Eliécer Gaitán liberális elnökjelölt, akinek a halála után több százezer áldozattal járó polgárháború kezdődött. A regény, amelynek természetesen a szerző is szereplője, egyszerre krimi, politikai thriller és az összeesküvés-elméletek története is; egyúttal pedig arról is szól, hogy egy író hogyan és miért nem akar megírni egy regényt, ami aztán nyilván maga lesz a regény. 

A Dalok a tűzhöz elbeszéléseiben több utalást is találhatunk a regényekre, de aki nem olvasta ezeket, annak sem csorba az élmény: úgyis csak annyit tudunk, hogy egy Európában bolyongó, csóró latin-amerikai író dolgozik valamin, miközben próbál valahogy megélni. Vásquez ugyanis több, mint 15 évet Európában élt, Párizsban, Belgiumban és Barcelonában, és a novellák közül több is ezeken a helyszíneken játszódik. Az utolsó corridóban egy mexikói zenekart kísér egy spanyolországi turnén (jó, ebben nincs fegyveres erőszak, de van gégerák), a Repülőtérben pedig egy Polanski-filmben statisztál a szerző (itt a Sharon Tate-gyilkosságot írja le), a Rossz hírekben pedig Párizsban megismerkedik egy helikopterpilótával, aki elmeséli a barátja halálos balesetét, de a történetben végül nem ez lesz az igazi tragédia. 

A békák című elbeszélés kicsit olyan, mint az Informátorok: a kolumbiai múlt nem annyira közismert epizódjáról szól, egészen pontosan arról az időszakról, amikor Kolumbia is katonákat küldött a koreai háborúba, hiába nem értette senki, hogy miért. A hasonmás című írás szintén a hadsereghez kötődik, és Vásquez személyesen érintett benne:

egy időben golyóhúzással dőlt el, hogy ki vonul be és ki marad,

és pont a szerző jóbarátjának kellett mennie. 

A címadó Dalok a tűzhöz az egyik legerősebb és leghosszabb írás a kötetben - érződik is, hogy a szerző igazi terepe a nagyobb terjedelem - ebben majd 150 éven utazunk át, benne van Uribe Uribe tábornok halála, az első világháborús francia front, egy óceánátkelés története, és “az erőszak legdurvább évei”, azaz az ötvenes évek, amikor a hivatalos és nem hivatalos seregek temetőket tettek a földdel egyenlővé. Hasonlóan erős írás a Fiúk, amiről Vásquez többször is elmondta, hogy a saját generációja serdülőkorának a metaforája. A történetben fiatal srácok folytatnak vérig menő verekedést, miközben a fejük felett is tombol az erőszak, és megszokott, hogy el-eltűnnek a családtagok. 

Nem egyenletes ugyan minden történet színvonala, de a legtöbb írás a regényekhez hasonlóan maradandó és elgondolkoztató hatással bír: amennyire távoli országról szólnak, olyan könnyen kódolhatók, és mivel az eredetileg 2019-ben kiadott kötet óta semmi sem jelent meg Vásqueztől, egyúttal annak is a lenyomata, hogy hol tart jelenleg az egyik legjobb mai kolumbiai író.

Hírlevél feliratkozás
Kapcsolódó cikkek
...
Kritika

Bartók Imre szürreális szövegtripre viszi a gyanútlan olvasót

Bartók Imre új regényében világok mosódnak egybe, miközben hőse az alkotás, pontosabban az arra való képtelenség, a társasjátékok, a társadalmi elvárások és az abszurd hétköznapok labirintusában bolyong. A Lovak a folyóban a hét könyve.

...
Kritika

Sally Rooney hősei nem találják a szépséget a műanyag világban

Sally Rooney új regényében megdöbbentően pontos lenyomatát adja a korhangulatnak. Főhősei élik a mostani harmincasok mindennapi életét, és közben próbálják megfejteni, hogyan siklott félre minden. A könyvet uralja a nosztalgia érzése egy olyan kor után, amelyben a szereplők még nem is éltek, vagy amely talán soha nem is létezett. A Hová lettél, szép világ a hét könyve.

...
Kritika

Kőhalmi élvezi a klímakatasztrófát

Egy maciméz a főszereplője Kőhalmi Zoltán második regényének, Az utolsó 450 évnek. A vad, sőt bátor ötletből egy nagyon szórakoztató sci-fi bontakozik ki, ami csak azért nem nevezhető disztópiának, mert simán alakulhat így a klímakatasztrófa. Szekunder szégyenérzet: azon nevetünk, hogy tönkretesszük a bolygónkat. A hét könyve okos és vicces sci-fi, ami hibái ellenére óriási vállalás volt.

Hírek
...
Nagy

Az emberen túli idegenség is közös Bartók Imre és Sepsi László új regényében

...
Nagy

Dezső András: A rendszerváltás után a titkosszolgálatok maradtak

...
Nagy

Tisza Kata: Elfogadhatóvá, szerethetővé próbáltam tenni az egyedüllétet

...
Nagy

Vonnák Diána azt a távolságot kisebbítené, ahonnan és ahová érkezett

...
Nagy

Bodor Ádám: A szöveg szabad préda

...
Nagy

Pataki Ági útravalói az életre: józanul gondolkozz, állj ki magadért és hallgass az okosabbra!

...
Nagy

A halál előtti élet méltóságáért fogott össze 30 magyar író

...
Nagy

Szilasi László könyve szemérmetlen módon nyúl a történelemhez

...
Promóció

Kozma Lilla Rita - Utcamesék történetek hajléktalanságról

Gyerekirodalom
...
Gyerekirodalom

Catarina Sobral a felnőtteket is meg akarja szólítani a gyerekkönyveivel

Catarina Sobral portugál illusztrátor és animációs rendező azt mondja, valahol még mindig él benne egy gyerek, képeskönyvei ugyanakkor nemcsak a legkisebbeknek szólnak. Budapesti látogatása alatt a színek dialógusáról, a szükséges kompromisszumokról és Lisszabon fényeiről beszélgettünk vele.

...
Gyerekirodalom

Megjelent J. K. Rowling új könyve, A karácsonyi malac

Megérkezett J. K. Rowling új könyve, A karácsonyi malac. A Harry Potter-sorozat óta ez az első történet, amelyet az író kifejezetten gyerekeknek írt. 

...
Gyerekirodalom

Piotr Socha: Olyan könyvet akarok csinálni, amit nem lehet otthagyni a boltban

A Méhek és a Fák című képeskönyvek lengyel illusztrátora, Piotr Socha viszonylag későn kezdett könyveket rajzolni, a döntő lépés megtételében pedig egy másik könyvsiker inspirálta. Interjúnkban elárulta, mit kellett a nyomdába adás előtt átrajzolnia az egyik könyvben, és beszélt arról is, milyen tanácsokkal látná el azokat a gyerekeket, akik komolyan gondolják a rajzolást.

Olvass!
...
Beleolvasó

Jonathan Franzen új családregényében mindenki szabadulni próbál valamitől

Jonathan Franzen nagyszabású regénytrilógiájának első részében a chicagói Hildebrandt család keresztúthoz érkezett, tagjai pedig olyan döntések előtt állnak, amelyek hatása alól senki nem tud kibújni. Olvass bele a Keresztutakba!

, a Keres

...
Beleolvasó

Karafiáth Orsolya hősei a halál árnyékában is egymás mellett maradnak

Az Egymás könyve felkavaró hullámvasút, amely az elmúlásról, a barátságról és a bátorságról szól. Olvass bele!

...
Beleolvasó

Milyen okok állhatnak a háttérben, ha egy fiatal nő eltűnik az otthonából?

Az izlandi Sigrídur Hagalín Björnsdóttir könyvében egy fiatal nő, Edda eltűnik az otthonából, újszülött gyermeke mellől. A rendőrség tanácstalan, és a család a nő öccsét kéri meg, hogy keresse meg Eddát. Olvass bele a Szent Szóba!

...
Beleolvasó

Bödőcs új könyvében harmincéves jubileumot ünnepel a Cirkuszhaza

Bödőcs Tibor új könyvének Luigi King a főszereplője, aki fura keveréke Berlusconinak, Trumpnak, Orbánnak, Castrónak. A Mulat a Manézs megmutatja, milyen egy Cirkuszhazában élni. Olvass bele!

...
Beleolvasó

Ebben a családi legendáriumban nem a portyázó farkasok a legveszélyesebbek

Sepsi László új regényében Höksring városát emberöltők óta az alapító Ergot család tartja kézben, a rendőrség hallgatólagos beleegyezésével irányítja a kizárólag itt honos hallucinogén gomba termesztését és terjesztését. Miután egy robbanás elpusztítja a békésen vacsorázó Ergot családot és otthonukat, felbolydul a helyi alvilág. Olvass bele!

...
Beleolvasó

Nem maradt azokból, akik a boszorkánybélyeget keresték rajtunk

A fiatal katalán irodalom legfontosabb szerzője gyönyörű, de nagyon zárt világot mutat be első magyarul megjelenő regényében: a Pireneusok világát, ahol az emberek elszórt hegyi tanyákon élnek, és nemcsak a távolság, de a saját feloldhatatlan magányuk is elválasztja őket egymástól. Olvass bele!

Még több olvasnivaló
...
Nagy

Kreatív Európa: Azért, mert egy gyerek beszél, ez a te történeted is

Folytatódik Kreatív Európa című sorozatunk, amelyben a kortárs európai irodalomból válogatunk. Most olyan hangsúlyozattan nem ifjúsági irodalomhoz tartozó könyveket ajánlunk, amik egy-egy gyermek vagy kamasz nézőpontjából mesélnek.

...
Kritika

A kisfiúk, akik páncélt öltöttek, hogy túléljék a gyerekkorukat

Alex Schulman megrázóan mutatja be a testvéri kapcsolatok bonyolult dinamikáját, a gyerekek sóvárgását a szülők szeretetéért és a túlélési stratégiákat, ha a gondoskodás kiszámíthatatlan, sőt, életveszélyes. A túlélők a hét könyve.

...
Nagy

Enyedi Ildikó: Női rendezőként szerettem volna megengedni magamnak a lovagiasság luxusát

Füst Milán 1942-ben megjelent regényéből, A feleségem történetéből készített Enyedi Ildikó nagyjátékfilmet. Férfiképről, Európáról és Füst-olvasatáról is beszélgettünk vele.

...
Nagy

Alex Schulman: A fájdalmat használtam fel az íráshoz

Alex Schulman A túlélők című családregénye újabb színt ad a skandináv irodalom magyar nyelvű kínálatához, bizonyítva, hogy nem csak a bűnügyi regényekhez értenek az északiak. Schulman a nemzetközi könyvpiacon ezzel a könyvével debütált, nem is akármilyen sikerrel: több mint harminc országban adták ki a könyvét. Interjú.

...
Nagy

Jennifer Teege: Nincsen olyan, hogy náci gén

Jennifer Teege 38 évesen fedezte fel, hogy a náci lágerparancsnok, a szadizmusáról elhíresült Amon Göth unokája. A felismerés sokkjától a múlt feldolgozásának útját egy nemzetközi sikerű, megrázó könyvben írta meg. Interjú.

...
Kritika

Juan Gabriel Vásquez Kolumbiájában nem a mágia, hanem az erőszak tombol

Juan Gabriel Vásquez a jelenkori latin-amerikai írónemzedék egyik legjelesebb képviselője, Dalok a tűzhöz című kötete pedig bizonyos szempontből könnyed belépő az életműbe: egyszerre tartalmaz régi és új írásokat, de mindegyik központi eleme a Kolumbia múltjától és jelenétől is elválaszthatatlan erőszak. A hét könyve.