Juan Gabriel Vásquez Kolumbiájában nem a mágia, hanem az erőszak tombol

Juan Gabriel Vásquez Kolumbiájában nem a mágia, hanem az erőszak tombol

Bár az összes fontos regénye olvasható magyarul, itthon még nem ismerik annyira, mint a nagyvilágban, ahol a jelenkori latin-amerikai írónemzedék egyik legjelesebb képviselőjeként tartják számon. A kolumbiai Juan Gabriel Vásqueztől most már egy elbeszélés-gyűjteményt is kézbe vehetünk, ami bizonyos szempontből könnyed belépő az életműbe, egyszerre tartalmaz régi és új írásokat, de mindegyik központi eleme a Kolumbia múltjától és jelenétől is elválaszthatatlan erőszak. A Dalok a tűzhöz a hét könyve.

Benedek Márton | 2021. október 04. |
Juan Gabriel Vásquez
Dalok a tűzhöz
Ford.: Csuday Csaba, Ab Ovo, 2021, 166 oldal
-

Juan Gabriel Vásquez Kolumbiája nem mágikus és nem csodálatos, történetei nem meseszerű dolgok, hanem feszültséggel teli, dokumentarista munkák, amikben a valóság a fikció és a szerző élete is összeszövődik. Egy távoli országról van szó, egy mienkhez képest sokkal erőszakosabb országról, de Vásquez Kolumbiájában mégis minden meghitten ismerős: “a magán- és közéleti hazugságok, az eltusolt titkok, szétmállott szerelmek, az elveszett illúziók – egy ország, melyben egyedül az amnéziában osztozik mindenki testvériesen”. Ezt Dés Mihály írta a 2013-ban megjelent A hírnév fülszövegében (szereplője egy befolyásos karikaturista), aki együtt dolgozott a szerzővel az általa alapított Lateral irodalmi folyóiratban. 

Utcai bunyók, olcsó késelések, hivatalos és nem hivatalos seregek, politikai gyilkosságok, robbantások, drogkartellek, polgárháborúk, világháborúk;

Vásquez történeteiben sokféleképp jelenik meg az erőszak,

és annak következményei, és mindegyik történetben ott van a múlttal való szembenézés igénye. Kolumbiában generációk nőttek fel egy erőszakos világban. Ez az ország, ahol Pablo Escobar birodalmat épített és ahol csak pár éve kötött békét több mint öt évtized után a kormány és a FARC (Kolumbiai Forradalmi Fegyveres Erők) szélsőbaloldali gerillaszervezet.  

Vásquez azonban nemcsak a közelmúlt Kolumbiájával foglalkozik (persze azzal is, Becsapódás című regénye főleg a kilencvenes évek merényletektől sújtott Bogotájáról szól). Az Informátorok című regényében például a második világháborús Kolumbiában járunk, amikor az ország megszakította a kapcsolatait Németországgal, és előbb-utóbb mindenki gyanús lett, akinek német vagy németes neve volt, náci szimpatizánsok és zsidók egyaránt. A regény nemcsak róluk és a neveket feketelistákra gyűjtő informátorokról szól, hanem hogy hogyan élte át Kolumbia a világháborút, és hogy ezáltal milyen következményeket örökölt Vásquez nemzedéke.

Az eredetileg 2015-ben, magyarul 2019-ben (a szerző összes magyar nyelvű könyvéhez hasonlóan az Ab Ovo gondozásában megjelent) Emberi romok Vásquez leghosszabb és talán legjobb könyve, amiben a párhuzamos történetvezetést tökélyre fejlesztve két híres politikai gyilkosságról, azok lelki mechanizmusairól és hatásairól ír. A két gyilkosság közül az egyik elszenvedője 1914-ben a híres tábornok, Rafael Uribe Uribe (akiről Gabriel Garcia Márquez Aureliano Buendía figuráját mintázta), a másik pedig 1948-ban Jorge Eliécer Gaitán liberális elnökjelölt, akinek a halála után több százezer áldozattal járó polgárháború kezdődött. A regény, amelynek természetesen a szerző is szereplője, egyszerre krimi, politikai thriller és az összeesküvés-elméletek története is; egyúttal pedig arról is szól, hogy egy író hogyan és miért nem akar megírni egy regényt, ami aztán nyilván maga lesz a regény. 

A Dalok a tűzhöz elbeszéléseiben több utalást is találhatunk a regényekre, de aki nem olvasta ezeket, annak sem csorba az élmény: úgyis csak annyit tudunk, hogy egy Európában bolyongó, csóró latin-amerikai író dolgozik valamin, miközben próbál valahogy megélni. Vásquez ugyanis több, mint 15 évet Európában élt, Párizsban, Belgiumban és Barcelonában, és a novellák közül több is ezeken a helyszíneken játszódik. Az utolsó corridóban egy mexikói zenekart kísér egy spanyolországi turnén (jó, ebben nincs fegyveres erőszak, de van gégerák), a Repülőtérben pedig egy Polanski-filmben statisztál a szerző (itt a Sharon Tate-gyilkosságot írja le), a Rossz hírekben pedig Párizsban megismerkedik egy helikopterpilótával, aki elmeséli a barátja halálos balesetét, de a történetben végül nem ez lesz az igazi tragédia. 

A békák című elbeszélés kicsit olyan, mint az Informátorok: a kolumbiai múlt nem annyira közismert epizódjáról szól, egészen pontosan arról az időszakról, amikor Kolumbia is katonákat küldött a koreai háborúba, hiába nem értette senki, hogy miért. A hasonmás című írás szintén a hadsereghez kötődik, és Vásquez személyesen érintett benne:

egy időben golyóhúzással dőlt el, hogy ki vonul be és ki marad,

és pont a szerző jóbarátjának kellett mennie. 

A címadó Dalok a tűzhöz az egyik legerősebb és leghosszabb írás a kötetben - érződik is, hogy a szerző igazi terepe a nagyobb terjedelem - ebben majd 150 éven utazunk át, benne van Uribe Uribe tábornok halála, az első világháborús francia front, egy óceánátkelés története, és “az erőszak legdurvább évei”, azaz az ötvenes évek, amikor a hivatalos és nem hivatalos seregek temetőket tettek a földdel egyenlővé. Hasonlóan erős írás a Fiúk, amiről Vásquez többször is elmondta, hogy a saját generációja serdülőkorának a metaforája. A történetben fiatal srácok folytatnak vérig menő verekedést, miközben a fejük felett is tombol az erőszak, és megszokott, hogy el-eltűnnek a családtagok. 

Nem egyenletes ugyan minden történet színvonala, de a legtöbb írás a regényekhez hasonlóan maradandó és elgondolkoztató hatással bír: amennyire távoli országról szólnak, olyan könnyen kódolhatók, és mivel az eredetileg 2019-ben kiadott kötet óta semmi sem jelent meg Vásqueztől, egyúttal annak is a lenyomata, hogy hol tart jelenleg az egyik legjobb mai kolumbiai író.

Hírlevél feliratkozás
Kapcsolódó cikkek
...
Kritika

Bartók Imre szürreális szövegtripre viszi a gyanútlan olvasót

Bartók Imre új regényében világok mosódnak egybe, miközben hőse az alkotás, pontosabban az arra való képtelenség, a társasjátékok, a társadalmi elvárások és az abszurd hétköznapok labirintusában bolyong. A Lovak a folyóban a hét könyve.

...
Kritika

Sally Rooney hősei nem találják a szépséget a műanyag világban

Sally Rooney új regényében megdöbbentően pontos lenyomatát adja a korhangulatnak. Főhősei élik a mostani harmincasok mindennapi életét, és közben próbálják megfejteni, hogyan siklott félre minden. A könyvet uralja a nosztalgia érzése egy olyan kor után, amelyben a szereplők még nem is éltek, vagy amely talán soha nem is létezett. A Hová lettél, szép világ a hét könyve.

...
Kritika

Kőhalmi élvezi a klímakatasztrófát

Egy maciméz a főszereplője Kőhalmi Zoltán második regényének, Az utolsó 450 évnek. A vad, sőt bátor ötletből egy nagyon szórakoztató sci-fi bontakozik ki, ami csak azért nem nevezhető disztópiának, mert simán alakulhat így a klímakatasztrófa. Szekunder szégyenérzet: azon nevetünk, hogy tönkretesszük a bolygónkat. A hét könyve okos és vicces sci-fi, ami hibái ellenére óriási vállalás volt.

Hírek
...
Nagy

Ezeket a könyvet olvasd, ha tetszett a Rose Napolitano kilenc élete!

...
Hírek

Nézz körül Benneték otthonában a BBC-s Büszkeség és balítéletből!

...
Zöld

Ezt az 5 könyvet ajánljuk az oroszlánok világnapján

...
Zöld

A fák folyamatosan tanulnak, de egy kéthetes hőhullám szorult helyzetbe hozza őket

...
Szórakozás

Caitriona Balfe már a próbavideóján bizonyította, mekkorát alakít majd az Outlanderben

...
Szórakozás

Peter Jackson komolyan fontolgatta a hipnózist A Gyűrűk Ura után

...
Hírek

Mutasd meg a fotóiddal Nádas Péter Budapestjét!

...
Hírek

Végre magyarul is megjelenik Paul Auster első sikerkönyve

...
Hírek

Meghalt David McCullough kétszeres Pulitzer-díjas amerikai író

...
Hírek

Musical készül Frida Kahlo életéről

...
Szórakozás

Rájátszás, Kollár-Klemencz, Saiid - Koncertekkel, izgalmas zenei programokkal vár a zalai Margó

...
Promóció

Friss mai állások – a böngészés szabadsága

Gyerekirodalom
...
Gyerekirodalom

Ebben a mesében a boldogság tényleg eladó, és különböző kiszerelésekben kapható

„A boldogságot meg lehet venni?” – teszi fel a kérdést az olasz szerzőpáros képeskönyve. A boldogságárus lenyűgözően szép könyvtárgy, melyben nem a szöveg, hanem a képek dominálnak.

...
Gyerekirodalom

Lakatos István Dobozvárosa közösségi finanszírozásban jelenhet meg újra

2011-ben jelent meg a Lencsilány alkotójának, Lakatos Istvánnak az első regénye, a Dobozváros, amit Év Gyermekkönyve-díjjal ismertek el, több helyen általános iskolai tananyag lett, ám hamar elfogyott a boltok polcairól. Most viszont újra megjelenhet, mégpedig az olvasók segítségével.

...
Gyerekirodalom

Sárkányok, vulkánok, Charles Darwin és egy bátor kis hajósinas

A Darwin sárkányai igazi kalandregény, vulkánokkal, hajótöréssel, váratlan fordulatokkal, de ami ennél is fontosabb, hogy a kötet nagy súlyt fektet az állatok iránti szeretetre és felelősségvállalásra is.

Olvass!
...
Beleolvasó

Gurubi Ágnes új regénye azt kutatja, amit a mesék elhallgatnak

A mesék a legtöbbször nem szólnak a levegőtlenségről, a kilátástalanságról, a dühről, amivel hol magunkat, hol a másikat büntetjük reménykedve, mert ahol büntetés van, ott van feloldozás is. Gurubi Ágnes szeptember elején megjelenő regényének hősei ugyanakkor már jóval túl vannak a mese végén. Olvass bele a Másik Istenbe!

...
Beleolvasó

A felnőtté válás jeges ökölcsapásokkal érkezik, és nem kegyelmez

Fliegauf Gergely első könyvének főhőse egy felnőtté válás küszöbén álló fiú, aki a börtönőri munkája és a szerelmi csalódások elől a fantáziába menekül. Olvass bele!

...
Beleolvasó

Minden azzal kezdődött, amikor a várost elérte a tánciskolák iránti lázas rajongás

Egy kis galíciai településen él Jacobo Pliniak és a felesége, Juliáa. Egy határmenti fogadót üzemeltetnek, hogy ennek álcája alatt Jacobo segíthessen az egyre szaporodó pogromok elől menekülő zsidóknak átjutni a határon. Olvass bele Mario Bellatin különleges regényébe. 

Még több olvasnivaló
...
Nagy

2021-ben a magyar szépirodalmi díjak 39 százaléka jutott női szerzőnek

Két évvel ezelőtt drasztikus torzulásokat tárt fel az irodalmi díjak odaítélése terén a SZÍN. Egy kutatás során arra jutottak, hogy az irodalmi díjaknak Magyarországon csak a 18%-át kapták nők a felmérést megelőző másfél évtizedben. A díjmonitoring ezután is folytatódott, most Horváth Györgyi összefoglalóját olvashatjátok arról, hogyan alakult azóta a helyzet. 

...
Kritika

A Nobel-díjas Abdulrazak Gurnah regényében a történelem csak háttér az élethez

Az Utóéletek fülszövege megtévesztő: nem a háborúról vagy a halálról, hanem az életről szól. Mindarról, ami a történelem árnyékában zajlik. Ha a könyv egzotikus afrikai helyszínétől eltekintünk, ez az élet semmiben sem különbözik a miénktől.

...
Zöld

Az elsivatagosodott Alföldön betyárra és rendőrre is lecsap egy ősi veszedelem

Az Ingókövek és az Elveszett Gondvána után új regényében a cli-fit vegyíti a krimivel és az easternnel a szolnoki születésű jogász és író Lőrinczy Judit. Az utolsó tanú a közeljövő Magyarországára vezet, amikorra a klímakatasztrófa könyörtelenül átalakította az életfeltételeket, és elszabadított egy ősi fenyegető erőt is.