Egy kis örmény faluban a háborús tragédiákat a hétköznapi örömök ellensúlyozzák

Egy kis örmény faluban a háborús tragédiákat a hétköznapi örömök ellensúlyozzák

Narine Abgarjan korábbi kötetéből, az Égből hullott három almából megismert falu földi másában, az azerbajdzsáni határ menti örmény faluban, Berdben élők közül szinte mindenki elveszítette valamelyik családtagját a háborúban. De még azokat a kivételesen szerencséseket is súlyos megpróbáltatások érték, akiket nem sújtott ekkora csapás. Mennyi fájdalmat képes elviselni az ember? Mennyi szenvedést bír ki összeroppanás nélkül? Lehetséges-e egyáltalán tovább élni a szörnyű tragédiák után, el lehet-e viselni a szeretteink elvesztését, lehet-e kezdeni valamit a testet-lelket nyomorító traumákkal? Olvass bele!

Könyves Magazin |
Narine Abgarjan
Élni tovább
Ford. Goretity József, Typotex, 2022, 196 oldal
-

A kötet novellafüzérében a túlélők törékeny és tünékeny világát veszélyeztető tragédiákat a finom leírásokkal megjelenített hétköznapi kis örömök ellensúlyozzák, a továbbélés mindennapi feladata pedig nem kérdéses, mert „az élet igazságosabb a halálnál”, és „ebben feltétlenül hinni kell, hogy lehessen – élni tovább”. Könyv azokról, akik túlélték a háborút. Meg azokról, akik nem.

Narine Abgarjan (1971) örmény származású orosz író, az észak-örményországi Berdben nőtt fel, jelenleg Moszkvában él. Édesanyja a háború dúlta, vitatott státuszú Hegyi-Karabah tartományból származik, ami fontos szerepet játszik az általában önéletrajzi ihletettségű regényeiben. 2016-ban pedig az Égből hullott három alma című regényéért megkapta a Jasznaja Poljana-díjat.

Narine Abgarjan: Élni tovább (részlet)

Fordította: Goretity József

A választás

- Amikor az Isten megfoszt egy embert valamely tulajdonságtól, cserébe bőségesen megajándékozza egy másikkal. Így járt el a mi Artónkkal is: szépséget nem adott neki, viszont olyan szószátyársággal jutalmazta meg, hogy győzze az ember előle betapasztani a fülét! – Avakanc Misik elkapta a szabósegéd pillantását, cinkosan rákacsintott, majd ismét a kályha felé fordult, hogy a főni feltett kávé ki ne fusson a dzsezvából. A segéd, egy sovány, szögletes legény, akinek felső ajka fölött meggyőzőnek szánt bajusz kezdett pelyhedzeni, zavarba jőve elmosolyodott, és hogy elrejtse félénkségét, kétszeres igyekezettel fogott hozzá, hogy tányérra rakja az omlós gatát, amelyet reggel küldött Vajinanc Nunufar. A szabó, akiről beszéltek, jóízűt ásított, keresztbe fonta hatalmas, formátlan karjait és hátradőlt a székén, amely panaszosan megreccsent és meginogott a súlya alatt.

- Ne keverd össze a szezont a fazonnal, Misik. Én nem szószátyár vagyok, hanem ékesszóló! Arra viszont, aki valóban szószátyár közöttünk, nem fogunk ujjal mutogatni, ugye, Masziszdzsan? – fordult a segédjéhez Arto. Maszisz végképp zavarba jött, és megdermedt a tányérja fölött.

- Egy gyereket könnyű zavarba hozni! – lépett fel a védelmében Kolik.

- De hiszen én már rég nem vagyok gyerek! – kiáltott fel Maszisz éles, szaggatott fejhangon, amely elárulta izgatottságát. Mondata utolsó része jóváhagyó kacagásba fulladt.

- Ott a pont! – csapkodta az oldalát Arto, hogy csak úgy rengett bele hatalmas, kerek pocakja. A szék összevissza nyeklett-nyaklott és minduntalan összerogyni készült alatta. A suszter vékony visításokkal, le-leguggolva vihogott. Csak a szatócs őrizte meg látszólagos hidegvérét, de fel-felránduló szája sarkán látszott, hogy már ő sem bírja sokáig.

- Már megint a gyereken csúfolódtok? – nézett be a műhelybe a zöldséges, és kérdésével új lendületet adott az általános jókedvnek.

- Szuro, de hiszen már rég nem gyerek, van annak már öt perce is! – krákogta Kolik.

- És van róla igazolása?

- Persze hogy van! Címeres pecséttel!

- Elég már! – mondta Maszisz, és miközben egész arckifejezésével azt akarta a tudtukra adni, hogy ez a beszélgetés őt egyáltalán nem izgatja, kivette a dobozból az utolsó szelet gatát, betömte a szájába a felét, és nagy élvezettel rágni kezdte. Amikor odanyújtottak neki egy csésze kávét, kelletlenül vette el, mintha szívességet tenne. Anélkül, hogy közömbös arckifejezésén változtatott volna, hörpölt egyet a forró italból, és azon nyomban köhögésben tört ki. Kétrét görnyedt, tenyerével a térdére támaszkodott. De mivel nem tudta elnyomni a fulladásos rohamot, hirtelen felegyenesedett, és kiszaladt a szabadba – kint, a hideg novemberi levegőben fellélegezhet. Arto hatalmas testéhez képest szokatlan fürgeséggel felugrott a székről, kiszaladt a segédje után, közben vállát beleütötte az ajtófélfába, csoda, hogy el nem terült a küszöbön, aztán erősen átfogta Masziszt, az álla alá nyúlt, és arra kényszerítette, hogy hátravesse a fejét, és könnyebben tudjon lélegezni.

- Lélegezz, fiacskám. Az a fő, hogy ne pánikolj. Lélegezz.

Maszisz tágra nyitotta a száját, néhányszor szaggatottan be- és kilélegzett, és egész testével érezte, ahogy mellkasa kezd kiszabadulni a satu szorításából, aztán végre hevesen lélegezni kezdett, mohón kapkodva a szúrós, fagyos levegőt. Feje fölött izgatottan turbékolva galambcsapat körözött. A berdi égbolt ősziesen rekedt, repedezett, nyomasztóan egyhangú volt. „Ez amiatt van, mert hamarosan itt a tél” – gondolta Maszisz, miközben kibuggyanó könnyeit törölgette.

Misik vizet hozott neki.

- Igyál.

- Minden rendben.

- Mondom, igyál!

Maszisz ivott néhány kortyot, visszaadta a poharat. A nyugtalan Misikről Artóra pillantott. A műhely ajtajában a zöldséges ácsorgott lehangoltan.

- A kávé már nyilván kihűlt – nyújtotta el a szót bűntudatosan Maszisz.

- Ördög vigye a kávét, a legfontosabb a dzsanszahutyun*. Múlik már a köhögés?

- Múlik.

- Vagyis a klímaváltoztatásnak mégiscsak volt értelme – élénkült fel a zöldséges.

Maszisz nem mondott neki ellent. Félreállt, hogy előreengedje az idősebbeket. Zsebéből előkotort egy papírszalvétát, kiköhögte magát, megtörölte az ajkát. A szalvéta fehér felületén apró vércsepp maradt. Gyorsan összegyűrte a szalvétát, a zsebébe süllyesztette. Isten ments, hogy meglássák, azonnal orvoshoz cipelnék. Arto legutóbb is hogy fellármázta az egész kórházat, és úgy hadonászott azzal a röntgenfelvétellel, mint egy pisztollyal. És mit tudnak csinálni az orvosok? Nem kényszeríthetik a szétégett tüdejét arra, hogy úgy dolgozzon, mintha mi sem történt volna! Azzal már nem lehet mit tenni, és Arto nyilván mindenkinél jobban tudja ezt. Ezért is fenyegette azzal a felvétellel az orvosokat – amiatt a megalázó tehetetlenség miatt, hogy nem változtatható meg a megváltoztathatatlan.

Maszisz nem is emlékezett arra a boldog állapotra, amikor még teljes tüdővel lélegezhetett, és nem kellett félnie a fulladásos rohamoktól. Ezek a háború szövődményei nála, habár alig vannak róla emlékei – túl kicsi volt még, amikor a harcok elérték szülőfaluját, Karin-Takot. A falut kiéheztetéssel akarták bevenni, lőttek rá ágyúval, felégették, lebombázták, blokád alá vették, megmérgezték az ivóvizét.

De a falu nem adta meg magát.

A sokadik elbukott támadást követően az ellenség csellel próbálkozott: kétnapos tűzszünetet hirdetett, hogy az emberek el tudják temetni halottjaikat. Aztán hajnalban csöndes ostromra indultak. Masziszék háza a falu szélén állt, azt foglalhatták volna el elsőként. Az apjának volt egy régi puskája meg két tucat tölténye. Félretett belőlük hármat – egyet magának, egyet a feleségének és egyet a kisfiának –, aztán rohangálni kezdett egyik ablaktól a másikig, és akképpen lövöldözött, hogy az ellenség azt gondolja, több ember védi a házat. El is hitték, és aknavetőkkel kezdték lőni őket. Mire megérkezett a felmentősereg, a ház már lángokban állt, Masziszék pedig az elviselhetetlen forróság elől lemenekültek a pincébe és káposztalével locsolgatták magukat. Az apjának – azon a hármon kívül – minden tölténye elfogyott. Már épp megtöltötte volna velük a fegyverét, amikor megérkezett a segítség.

Maszisz ebből a nagy háborúból csak a rettenetes, az ember szemét és tüdejét kimaró füstre emlékezett. Meg egy hatalmas termetű férfira, aki vállával belökte a súlyos ajtót, őt az ölébe vette, és kivitte az izzó pincéből. Odakint a levegő annyira sűrű volt, és tömény, hogy sértette a szájpadlását és megakadt a torkán. A férfi erősen magához szorította a hátát, az álla alá nyúlt, és arra kényszerítette, hogy hátravesse a fejét, és könnyebben tudjon lélegezni. A férfi magasságából látta meg Maszisz az udvart és a lángoló kertet is, amely formátlan bálákkal volt tele. Az eperfa vastag törzse mögött, nyakát furcsán kitekerve egy szakállas alak guggolt, és le sem vette róla a tekintetét. Maszisz megmentője meglökte az alak vállát, és amikor az az oldalára dőlt, elkapta a grabancát, és a bálákhoz cibálta. És Maszisz csak akkor fogta fel, hogy az udvaruk nem bálákkal, hanem hullákkal van tele.

- Ha te nem vagy, sokunkat megöltek volna – mondogatta Arto időnként Maszisz apjának.

Az apja e szavak hallatán mindig csak megvonta a vállát.

- Ha te nem vagy, mi már nem lennénk életben!

Amikor Maszisz betöltötte a nyolcat, Arto magához vette – az orvosok azt állították, hogy a kellemes berdi klíma hasznára lehet, és enyhítheti a fulladásos rohamait, amelyek évről évre egyre kínzóbbá váltak. Maszisz nem akart elmenni, de az apja rábeszélte:

- Arto odavesz maga mellé segédnek, iskola után kitanulhatod a mesterséget. A pluszismeretek senkinek sem válhatnak kárára.

- Itt is ki tudom tanulni a szabómesterséget!

- Nem a mesterség itt a lényeg, hanem az egészséged. Meg gondolj Artóra is, fiam. Mi itt vagyunk neked, nekünk itt vannak az öcsikéid – hála istennek, nekem meg anyádnak születtek még gyermekeink. Hát Artónak? Ha vele leszel, nem lesz olyan magányos.

Már öt éve annak, hogy Maszisz átköltözött Berdbe. Szünetben a családjánál vendégeskedik Karin-Takban, az év többi napját Artónál tölti. Arto házában él, iskola után segít neki a műhelyben. Keddenként, amikor Avakanc Misik kimegy az öreg hacskarhoz, helyettesíti őt a szatócsboltban. Pénteken és vasárnap a suszter lányát tanítja matematikára. A fizetséget visszautasítja. A férfiak nagyon kedvelik, az ezred fiának nevezik. Nevelgetik – esetlenül, hozzá nem értőn. Maszisz megértéssel fogadja pedagógiai módszereiket, de megtanult visszavágni is nekik. A tizenhárom év már komoly kor – épp itt az ideje, hogy ezt megértsék.

Néha olyan elviselhetetlenné válik benne a szülői ház iránti vágyakozás, hogy legszívesebben az első adandó alkalmi fuvarral hazamenne. De nem teszi, nehogy elkeserítse vele Artót meg a szüleit, akik számára nincs fontosabb, mint az ő egészsége.

„Hajlandó vagyok akár éveken át is nem találkozni veled, ha ez segít abban, hogy a megégett tüdőd meggyógyuljon” – mondta egyszer az anyja, amikor kikísérte, és ő visszaindult Berdbe. Ezt mondta, aztán zokogni kezdett, és annyira erősen ölelte át, hogy az apjának kellett lefejtenie róla az ujjait, hogy kiszabadulhasson a szorításából. Maszisz időnként úgy érzi,

mintha a szülei továbbra is ott maradtak volna abban az égő házban,

és hogy az anyja, a fojtogató füsttől köhécselve és fulladozva, futkos egyik karasztól a másikhoz, mindenkit lelocsol káposztalével, amely azonnal felszárad, és érdes kérget hagy maga után a testükön, az apja pedig, miután elhasznált minden töltényt, hosszasan, elviselhetetlenül hosszú ideig görgeti tenyerében az utolsó hármat, aztán rövid, határozott mozdulattal maga felé rántja a závárt, hogy megtöltse a puskát.

Az apja egyszer bevallotta Maszisznak, hogy akkor, ott, a választás volt élete leggyötrelmesebb eseménye. „Élve biztosan nem adtam volna meg magam. És titeket sem tudtalak volna otthagyni, és kitenni a kínzásaiknak. Nem volt bennem sem halálfélelem, sem kétségbeesés, még csak kétség sem. Az egyetlen dolog, ami gyötört, az a választás volt. Egész idő alatt, míg védtem a házat, egyetlen dolog foglalkoztatott: ha eljön az ideje, melyikőtöket lőjem le elsőként – téged vagy az anyádat.”

Maszisz a háborúról pontosan azt tudja, amit bármelyik határ menti lakos is tudhat: ha egyszer elkezdődött, lehet, hogy sohasem fejeződik be. A háború szép lassan szétterjed, és bűzös leheletével megmérgez mindenkit, aki az útjába kerül. Aztán egy reggelen, ez egészen biztos, ott terem az ember házának küszöbén, és csak akkor áll odébb, miután összeszedte mindazokat, akik kedvesek nekünk.

Dzsanszahutyun (örmény, népies) – egészség.

Kapcsolódó cikkek
...
Könyvtavasz

Byung-Chul Han az árnyékliliomokban gyönyörködve fejti meg, hogy a lét elbeszélés, nem számszerűsítés

Byung-Chul Han új könyve vendégszövegekkel sűrűn átszőtt esszé, amely félúton kerti naplóba fordul. A globális digitális zaj ellenében a növényekkel járó munka csendbe merülő testi tapasztalatát, földközeli örömeit vázolja fel. Olvass bele!

...
Könyvtavasz

A kozmológiai állandóval Einstein megfejtette, miért nem omlik össze azonnal az univerzum

Költők és filozófusok a történelem kezdete óta vitáznak és tépelődnek azon a kérdésen, hogy miként fog véget érni a világ. Hála a természettudományoknak, ma már pontosan tudjuk a választ: tűz emészti el. Katie Mack segítségével a meredély legszélére állva tekinthetünk le a végtelen sötétségbe – tudományos szempontból. Olvass bele!

...
Könyvtavasz

A patriarchátusról még ma sem lehet befejezett múltban írni

Abram de Swaan holland szociológus könyvében arról ír, hogy az új szélsőjobboldal, a keresztény fundamentalizmus és a folyamatos dzsihádista küzdelem térnyerése globális reakció a nők emancipációjára. De vajon fennmaradnak-e ezek a mozgalmak, vagy egy halálra ítélt patriarchális berendezkedés utolsó görcsös megnyilvánulásaiként visszaszorulnak? Mutatunk egy részt a könyvből!

Legjobb Könyvek Nőknek

Az egyik legnagyobb ajándék, amit egy nő kaphat, az olvasás élménye. A kifejezetten nők számára írt könyvek óriási forrást jelentenek az önismeret, az inspiráció és az élet különböző aspektusainak megértéséhez. A "legjobb női könyvek" kifejezés mögött olyan könyvek gazdag és változatos könyvtára húzódik meg, amelyek megérintik a női lélek mélységeit, és arra inspirálnak bennünket, hogy a önmagunk legjobb verzióját hozzuk elő.

Rengeteg mű ebben a témában például egyedülálló utazásra visz minket az identitás és az önkifejezés világába. Több könyv pedig egy olyan nő történetét mesélik el, aki a világ különböző részein újra felfedezi önmagát. A legjobb női könyvek azok, amelyek képesek bemutatni a nők tapasztalatainak sokszínűségét és összetettségét, ugyanakkor inspiráló és megnyugtató üzeneteket közvetítenek. Az ilyen könyvek lehetnek regények, memoárok, pszichológiai kötetek vagy önismereti útikönyvek, amelyek mind hozzájárulnak a nők életének mélyebb megértéséhez és gazdagításához. E könyvek olvasásával a nők sokat tanulhatnak önmagukról, kapcsolataikról és a világról. Megérthetik saját érzéseiket, vágyaikat és álmaikat, és megerősödhetnek abban a tudatban, hogy nincsenek egyedül az útjukon. A legjobb könyveket nemcsak élvezetes olvasni, hanem életünk társává válnak, és segítenek abban, hogy a legjobbat hozzuk ki magunkból és a világból.

Életünk során számos nehézséggel és döntéssel szembesülünk, és gyakran nehéz megérteni önmagunkat és a bennünket vezérlő érzelmeket. Ezért fontos, hogy olyan könyveket olvassunk, amelyek segítenek jobban megismerni önmagunkat. Ezek a könyvek segíthetnek feltárni olyan belső gondolatokat, érzéseket és vágyakat, amelyeket nem mindig könnyű szavakkal kifejezni. Ha jobban megértjük önmagunkat, képessé válunk arra, hogy hatékonyabban kezeljük az élet kihívásait, erősítsük a másokkal való kapcsolatainkat, és valóban teljes életet éljünk. Ezek a könyvek lehetővé teszik számunkra, hogy mélyebb szinten kapcsolódjunk saját érzéseinkhez és tapasztalatainkhoz, így segítve, hogy valóban tartalmas és boldog életet éljünk.


Finy Petra: Akkor is

A 40 éves Sára tanárnő történetét meséli el. Két gyerek, kiszámítható munka, tökéletes házasság - legalábbis a főhősnő ezt hitte. Ám egy nap a férje összecsomagol. A főhősnő sokféle érdekeltségű nő: egy túlérzékeny anya, két koraérett gyerek, barátok, akik egyben kollégák is, egy mogorva szomszéd és egy férfi, aki kómában fekszik a kórházban, és soha nem beszélt vele, csak könyveket olvasott neki. A regény stílusa könnyed, helyenként nagyon fanyar és őszinte, annak ellenére, hogy egy nehéz sorsú nő sorsát ábrázolja. Kötelező darab a könyvespolcra!


Gurubi Ágnes: Szív utcájában

A történet a nagymama életének krónikája körül forog, de a regény narrátora nem teljesen a szerző. Ági laza határvonalat húz a valóság és a fikció között, és nemcsak saját családi történetével szembesül, hanem több generáció tükre is. A fő motívum egy zsidó család menekülése és az azt követő események, de ez nem holokausztregény, hiszen egy anya és lánya felnőtté válásának története származástól függetlenül érvényes.


Tompa Andrea: Haza

Főhőse olyan útra indul, amely nemcsak az otthon és a haza fogalmát tárja fel, hanem közelebb hozza őt önmagához is. A regény cselekmény helyett inkább a főhős belső útját írja le, amelyet életének és döntései megértése utal. A regényben egy nagyon találó gondolat is helyet kapott: „Elmenni lehet, de visszatérés nincs. Nincs visszatérés tehát, csak a kudarc tér vissza.” Ezek a szavak kiterjeszthetők az élet egészére. Az emberek nem tudják megváltoztatni múltbeli döntéseiket, ezért az elfogadás és a megbékélés az idő előrehaladtával egyre fontosabbá válik. Tompa Andrea regénye tehát nemcsak az otthon és a haza fogalmát járja körül, hanem a sors és a saját döntések elfogadását, valamint a visszafordíthatatlan idővel való megbékélést is. A főhősnő ezen utazása arra ösztönzi az olvasót, hogy elgondolkodjon saját életének kihívásain, és azon, hogyan lehet elfogadni azt, amin már nem lehet változtatni.


Bakos Gyöngyi: Nyolcszáz utcán járva

A regényként olvasható novellagyűjtemény egy filmkritikus önismereti, kalandos, apátlan és bátor, őszinte szexualitással teli utazása. Az olvasót nem egy, hanem több útra is elviszi, helyszínek, emberek és események váltják egymást. A szövegben a stroboszkópikusan felvillanó események mögött egy fiatal nő benyomásai, reflexiói és belső monológjai állnak, értelmezve a vadul galoppozó eseményeket.


Péntek Orsolya: Hóesés Rómában

Két nő sorsa tárul fel 1951 és 2020 között. Ebben a regényben a főszereplők alig ejtenek ki egy szót. A szavak önmagukban nem elegendőek érzéseik megértéséhez vagy közvetítéséhez. A lírai képek és benyomások azonban értelmezik az eseményeket, bár nem a megszokott racionális módon. Péntek Orsolya könyvében a hallgatag és zárkózott szereplők helyett az utcák, a tájak, sőt a kanálra ragadt lekvár íze is mesél. A regény nemcsak mesél, hanem az érzelmek és benyomások kifinomult leírásán keresztül mélyen belemerül a két nő életébe és belső világába.


Virginia Woolf: Egy saját szoba

Az irodalmi világban élő nők helyzetét elemzi a 20. század elején, kifejtve, hogy mire van szüksége a nőknek a szellemi függetlenséghez és a művészi kifejezéshez. A könyv filozofikus és történelmi utalásokkal gazdagított, ráadásul üde színfoltja az akkoriban férfiak uralta irodalmi világnak.


Chimamanda Ngozi Adichie: Mindannyian feministák vagyunk

Esszéje egy rövid, mégis hatásos mű, amely a feminizmus modern értelmezését tárgyalja, arra ösztönözve olvasóit, hogy gondolkodjanak el a nemek közötti egyenlőség fontosságán és a társadalmi szerepek átalakításának szükségességén. Adichie éleslátása és közvetlen stílusa révén képes megragadni az olvasó figyelmét, és arra készteti, hogy újragondolja a nemi szerepekkel kapcsolatos saját előítéleteit.



Margaret Atwood: A Szolgálólány meséje

Olyan jövőképet fest, ahol a nők szabadságát drasztikusan korlátozzák, és szinte teljesen az uralkodó rendszer kiszolgálóivá válnak. Atwood mélyreható karakterábrázolása és a társadalomkritikai elemek ötvözete izgalmas olvasmányt biztosít, amely elgondolkodtatja az olvasót a jelenkor társadalmi dinamikáiról és a szabadság értékéről.



Maya Angelou: Én tudom, miért szabad a madár a kalitkában

Maya Angelou önéletrajzi műve egy erőteljes és megindító történet az önazonosság kereséséről, a rasszizmus és a nemi megkülönböztetés legyőzéséről. Angelou lírai prózája és őszinte hangvételű elbeszélése a személyes küzdelmek és győzelmek univerzális történetévé varázsolja a könyvet.


A legjobb könyvek nőknek különböző perspektívákból közelítik meg a női tapasztalatokat, és kiváló olvasmányt nyújtanak azok számára, akik mélyebb betekintést szeretnének nyerni a hölgyek életét érintő kihívásokba és győzelmekbe. Minden mű más és más stílusban és hangnemben szólal meg, de közös bennük a mély emberi érzések és társadalmi kérdések iránti elkötelezettség.

TERMÉSZETESEN OLVASUNK
...
Zöld

Meg fogsz lepődni, hogy milyen régi a reggeli kávéd

Biológusok megfejtették, hogy az arabica kávé több százezer évvel ezelőtt, természetes kereszteződés folytán alakult ki. Könyvek hírek (és kávé) mellé.

...
Zöld

A szerzetes, aki megalkotta a középkori Google Earth-öt

Fra Mauro, a velencei laikus testvér az addigi történelem legrészletesebb térképét készítette el az 1450-es években. Csettintenének rá a Google Earth tervezői is.

...
Zöld

Vajon tudod a választ 3 egyszerű kérdésre a pedofíliáról és a gyerekek elleni erőszakról?

A cikkben könyveket is találsz a Hintalovon ajánlásával!

Hírek
...
Így döntöttek ők

Nyáry Krisztián: Eszeveszett szerelem változtatta meg az életét

...
Hírek

Salman Rushdie ezt az álmot látta két nappal a merénylete előtt

...
Szórakozás

Így énekel Timothée Chalamet az új Dylan-életrajzi filmben (videó)

...
Zöld

5 könyv, amit olvass el, ha mindig ugyanúgy végződnek a párkapcsolataid

...
Hírek

Sophie Kinsella a rák egyik legagresszívabb formájával küzd

...
Gyerekirodalom

Tarolt az apa a TikTokon, aki telefon helyett könyvet adott a gyereke kezébe

...
Gyerekirodalom

Hogyan lehet elmagyarázni egy gyereknek, hogy mi a háború?

...
Nagy

5 dolog, amit nem tudtál a Száz év magányról

...
Szórakozás

Neil Gaiman: Vége a sorozatok aranykorának

Még több olvasnivaló
...
Nagy

Miért hasonlítanak a roma mesék a kortárs versekre?

Hogyan mozgatnak meg egy kortárs költőt a roma mesék? Miben fedez fel hasonlóságot az archaikus történetek és generációja meghatározó irodalmi témái között? És miképpen válik a mesékből költészet? Veszprémi Szilveszter cikkében a Vijjogók munkacímű verseskötetéről mesél.

...
Nagy

Mit szeretnek az emberek a kihalt Balatonban? Ebből az albumból megtudod

Bartha Dorka kötete a Balaton-part eltűnőben lévő épített örökségét és múlhatatlanságát mutatja meg. A történész-újságíró szerzővel egy nyikorgós Csepel bringáról, fotózásról, történetek utáni kutatásról, illetve a déli part felfedezetlen értékeiről beszélgettünk.

...
Nagy

Milyen apa volt Hemingway?

A Nobel-díjas Ernest Hemingwaynek Papa volt a beceneve. De vajon hogy osztotta be az idejét, ha az írás és az apai teendők között kellett választania?

...
Nagy

Orsós Julianna: Mariella Mehr erőt kovácsolt a szenvedéséből [ROMA IRODALOM]

A Nemzetközi Roma Nap alkalmából írók és kutatók ajánlanak olvasmányokat a roma irodalomból, melyek reflektálnak a reprezentáció kérdéseire is. Orsós Julianna Mariella Mehr regényét választotta.

...
Kritika

„A rendszerek változnak, a cigánypolitikájuk nem” – Zsigó Jenő a Tények és tanúk sorozatban

Zsigó Jenő a magyarországi cigány mozgalom egyik legkiemelkedőbb alakjaként évtizedeken át dolgozott a hazai közéletben. Életinterjú-kötetén keresztül egy elkötelezett, soha meg nem alkuvó ember munkásságát ismerjük meg.

...
Nagy

Ayhan Gökhan: A fal című regényben a kívülállóság markánsan képviselteti magát [ROMA IRODALOM]

A Nemzetközi Roma Nap alkalmából írók és kutatók ajánlanak olvasmányokat a roma irodalomból, melyek reflektálnak a reprezentáció kérdéseire is. Ayhan Gökhan Marlen Haushofer egyik regényéről írt.

A hét könyve
Kritika
A Kovács ikrek fergeteges családregénye sokkal többről szól, mint beszűkült parasztokról
...
Nagy

Mivel pörgeti fel egy mentalista Camilla Läckberg új szektás krimijét?

A pszichológiát és a sötét rejtélyt kiválóan ötvöző krimi, A doboz után a héten került a boltokba A szekta, Läckberg és Fexeus közös regénytrilógiájának második része. Ez alkalomból beszélgettünk a szerzőpárossal.

Évente több száz új gyerekkönyv jelenik meg a piacon, ekkora választékban pedig még egy rutinos szülő is könnyen elveszítheti olykor a fonalat. Keresd a Bookline Kids apró pecsétjével ellátott cikkeket, és ismerd meg a legszerethetőbb új gyerekkönyveket!

Nógrádi Gábor ifjúsági regényében Jézus képzeletbeli kamaszkora tárul fel

...

Kiss Ottó új gyerekkönyvében egy ovis macibarátságé a főszerep

...

Marék Veronika karácsonyi története valódi mestermese

...

A gyerekek a legfontosabbak a világon! – Maria Montessori tudása ma is érvényes

...