Az Ősvarázserdőben hatalmas a felfordulás

Az Ősvarázserdőben hatalmas a felfordulás

Az Ősvarázserdő gyönyörű mesekönyv az érzések kifejezéséről, az élet értelméről és céljáról. Fenyvesi Orsolya meséje és Pájer Lilla illusztrációi úgy jelenítik meg az érzéseket, hogy azokról a gyerekek önkéntelenül is elgondolkodnak. Olvass bele!

Könyves Magazin |
Fenyvesi Orsolya
Ősvarázserdő
Babilon, 2022, 32 oldal
Fenyvesi Orsolya: Ősvarázserdő könyv

Az Ősvarázserdőben hatalmas a felfordulás. Vajon sikerül megszelídíteni a bánatában féktelenül tomboló Királynőt, és megtalálja Anna az igazi varázslatot? Komisz kis boszorkányból csak gonosz banya lehet? Teljesíti küldetését a Bús Lovag? Mivel tudja Grillázs megvigasztalni a legelkeseredettebb állatot is? Lépj be, és éld át a varázslatot!
A borítóról kivágható érzéskártyák segítenek, hogy jobban a dolgok mögé vagy magadba nézhess, elgondolkozhass azon, hogy mi miért történik. Újra és újra előveheted őket, ha bármikor úgy érzed, hogy szükséged van rájuk. Meglátod, ahogy az Ősvarázserdőben, úgy a lelkedben is elcsitulnak a viharok.

Fenyvesi Orsolya: Ősvarázserdő (részlet)

Van-e a meséknél régebben? Van bizony. Réges-régen is volt egy

elvarázsolt erdő, és azelőtt is, sőt még jóval az Ősvarázserdő előtt is,

és azt az erdőt is ki kellett találnia valakinek. Nem a semmiből nőtt!

Én most az Ősvarázserdőről mesélek nektek, egyrészt, mert nagyon

tetszik, hogy itt még tényleg bármi lehetséges volt, másrészt, mert

itt élt a csúf, gonosz boszorka is kislány korában, és mindezt én

találtam ki! De tudjátok mit? Ti is kitalálhattok benne mindenfélét!

 

A Királynő és Igazi Anna

Az Ősvarázserdő egy hatalmas királynő birodalma volt. Belőle

sarjadt, és benne ért véget. Minden egyes gondolatára varázslat

zúgott át az erdőn. Valaha a Királynő gondolatai ragyogón, csendben

csordogáltak. Nyárra őszt, télre tavaszt idéztek, brekegést

a brekegésre, csendet a bagoly röptére, patakcsobogást a nevetésre,

mókus mancsába mogyorót, őz léptei nyomába csillagfényt

sóhajtó virágokat. Ami csak eszébe jutott, az megtörtént, és így

volt ez jó.

Egy napon az erdőbe tévedt egy énekmondó, daliás, szép fiú,

és a bűbájos hölggyel azonnal szerelembe estek. Az erdő tündökölt!

Szerelmesen sóhajtott a Királynő, és a fák a felhőkig nyúltak.

Hamarosan lányuk született, akit Igazi Annának neveztek el, hiszen

ő volt az igazi. A Királynő minden porcikája ujjongott, és az erdőt

titkos-varázsos lények népesítették be: tenyérnyi oroszlánok,

sörényük, akár a napraforgó szirmai; koboldok, szemük két

faragott drágakő; szelíd, őrző-védő sárkányok.

Igen ám, de az énekmondó nagy boldogságában

arra vetemedett, hogy megénekelte

saját magát! És akkor hipp-hopp eltűnt, mintha ott

se lett volna! A királynőt elemésztette a bánat. Gondolatai

vadul cikáztak! A zabolátlan mágia megremegtette a fákat, a

földet, átsejlett a szép teremtményeken és különös szerzeteken,

fenekestül felforgatott mindent! Jött egy fuvallat, és huss! Lepkemiszlikekre

szedte a daliás, fiatal fákat. Árvíz tört ki a teáskannából,

a virágból bogár lett, az egérke fogsorából gyöngysor, és

a karcsú udvarhölgyből öblös váza. Aki nagyon tiltakozott, köny-

nyen két forma közt ragadt átalakulás közben. Várhatott a következő

fuvallatra, hogy a varázslat rajta is véget érjen. Ha pedig

a királynőnek nagyon hiányzott a kedvese, hirtelen szél támadt,

ami egészen az erdő szélére sodorta szegény állatokat, hogy

aztán alig találtak vissza egymáshoz.

Kapcsolódó cikkek
...
Hírek

Kemény István, Bánki Éva, Fenyvesi Orsolya és Karádi Éva kapta a Szépíró-díjakat

Ma este adták át az idei Szépíró-díjakat a XVII. Szépíró Fesztiválon. Szépirodalom kategóriában Kemény István, értekező próza kategóriában Bánki Éva nyerte el a díjat, a Junior Szépíró-díjat Fenyvesi Orsolya, a Kéri Piroska-díjat pedig Karádi Éva kapta.

...
Egy kiállítás képe

Fenyvesi Orsolya: Homokórázás [Egy kiállítás képe]

Egy kép, egy befogadó, aki történetesen író. A műalkotás hat, inspirál, beindít vagyis nem hagy nyugodni. A Ludwig Múzeum és a Könyves Magazin folytatja Egy kiállítás képe című sorozatát, amelyben az írók és költők egy-egy műalkotást kapnak meglepetésszerűen, mert kíváncsiak vagyunk, mit hoznak ki belőlük a képek. Milyen kapcsolat alakul ki kép és nyelv között? El lehet mesélni, mit látnak a befogadók a műveken? Fenyvesi Orsolya írása Gémes Péter Homokóra című műve alapján készült. A sorozat a Ludwig Múzeum Időgép című kiállításához kapcsolódik.

...
Nagy

Könyvesblokk: Fenyvesi, Moore, Szelke

...
Nagy

Szvetlana Alekszijevics: Miért nem tudunk szembeszállni a diktatúrával?

Felfoghatatlan volt számomra, amikor Oroszország megtámadta Ukrajnát – mondta interjúnkban a Nobel-díjas Szvetlana Alekszijevics, akivel a háborúról, a női narratíva fontosságáról, és egy felfüggesztett filmprojektről is beszélgettünk.

Szerzőink

...
Sándor Anna

Pető Andrea: Ha a háborús nemi erőszak áldozatait mártíroknak nevezzük, azzal nem nagyon segítünk

...
Simon Eszter

Szvetlana Alekszijevics: Az emberek akkor tudnak igazán élesen fogalmazni, amikor érzik az elmúlás közeledtét

...
Sándor Anna

Malcolm Gladwell: Nem tudsz változást hozni egy társadalomban, ha a tanárt fizeted a legrosszabbul

Még több olvasnivaló
...
Nagy

Malcolm Gladwell: Nem tudsz változást hozni egy társadalomban, ha a tanárt fizeted a legrosszabbul

A csapatunk pont annyira erős, mint a leggyengébb csapattagunk, hangsúlyozta a népszerű ismeretterjesztő író, Malcolm Gladwell, a Brain Bar sztárvendége. De mi köze van a sikernek a focihoz és a kosárlabdához? És mindennek az online oktatáshoz? Gladwell a változó világról és a Z generációról beszélt - meghallgattuk.

...
Nagy

Szvetlana Alekszijevics: Az emberek akkor tudnak igazán élesen fogalmazni, amikor érzik az elmúlás közeledtét

Tóth Krisztina nyitotta meg a 27. Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivált, amelynek díszvendége idén Szvetlana Alekszijevics. A Nobel-díjas belarusz író a pódiumbeszélgetésen a nők történeteiről, az emlékezés természetéről és a hátrahagyott kéziratairól mesélt, de azt is elárulta,  miért nem tud jelenleg kellő harciassággal írni.

...
Nagy

Mircea Cărtărescu: A diktatúra mindig rossz ötlet

Az évek óta Nobel-díj esélyesként emlegetett román íróval, Mircea Cartarescuval beszélgettünk szabadságról és diktátorokról, a naplójáról és az álmairól, fantasztikusról és valóságosról az irodalomban és az emberi léttapasztalatban. Interjú.

A Jövő Minisztériuma menti meg a klímakatasztrófától a Földet

...

Mi történne a világgal méhek nélkül?

...

Hogyan segíthet egy mitológiai tehén, hogy túléljük a klímakatasztrófát?

...

Kemenesi Gábor: Jöhetett volna egy olyan vírus, amiről tényleg semmit sem tudunk

...
...

BORDA RÉKA: Minden második ismerősöm abúzus túlélője

...

Númenor az emberi civilizáció csúcsa Tolkiennél, és ezt a sorozat jól elkapja (A hatalom gyűrűi - kibeszélő 3.)

...

Galgóczi Erzsébet nyíltan leszbikusként lett a Kádár-korszak népszerű szerzője [N/ők is írtak]

...

Sandman: jót tett a sorozatnak, hogy Gaiman sokszor nem kötött kompromisszumot