Egy kiállítás képe fenyvesi orsolya ludwig múzeum egy kiállítás képe képzőművészet

Fenyvesi Orsolya: Homokórázás [Egy kiállítás képe]

Egy kép, egy befogadó, aki történetesen író. A műalkotás hat, inspirál, beindít vagyis nem hagy nyugodni. A Ludwig Múzeum és a Könyves Magazin folytatja Egy kiállítás képe című sorozatát, amelyben az írók és költők egy-egy műalkotást kapnak meglepetésszerűen, mert kíváncsiak vagyunk, mit hoznak ki belőlük a képek. Milyen kapcsolat alakul ki kép és nyelv között? El lehet mesélni, mit látnak a befogadók a műveken? Fenyvesi Orsolya írása Gémes Péter Homokóra című műve alapján készült. A sorozat a Ludwig Múzeum Időgép című kiállításához kapcsolódik.

kéz láb kéz fej láb és kézfej

készen van egy perc

száj nyílj láb ó köldök áú

a másodpercet elrontottam újra

száj nyílj láb ó köldök dobban orron cimpa

készen van egy másodperc

csak így tovább kislányom ahogy anya tanította

mutasd mutasd bőr és hajcsat

legyen akkor

talp boka térd comb barlang

ez egy óra ugye így van

folytasd folytasd

dobban dobban botlik dobban

ez majdnem fél nap tizenegy óra

hüvely csikló csont és hártya

másodpercek percből állnak

bimbók öldök fül és köldök

könyök hónalj vér a fejbe

percek percek órák sercek

szegycsont mögött tű és nyergek

farokcsontnak képzelt bojtja

ebből áll egy élet hossza

folytasd lányom most már érzed

gondolatban egy vagy velem

hej hó erek porcok belek

szemnek vedre máj és vese

bokrok lombok vérben úszók

kéz láb lábfej kéz és egek

lábak erek kezek sejt fej

lábam kezed nyelved nyelvem

anya jaj van

szünet! szünet!

itt összeért két kéz két láb és egy lélek

IDŐGÉP. ÚJ VÁLOGATÁS A LUDWIG MÚZEUM GYŰJTEMÉNYÉBŐL

2020. AUGUSZTUS 20. – 2023. JANUÁR 1.

Az időgép egy olyan, egyelőre csak elméletben létező szerkezet, melynek segítségével a múltba vagy a jövőbe repíthetjük fizikai testünket. A Ludwig Múzeum új kiállítása nem az időutazás tudományos-fantasztikus lehetőségével foglalkozik, hanem az idő és a művészet viszonyát vizsgálja különféle szempontokból, és magukat a műveket tekinti olyan időgépeknek, melyek lehetővé teszik számunkra a mentális utazást. További infók>>

Ludwig Múzeum – Kortárs Művészeti Múzeum
fotó: Rosta József / Ludwig Múzeum – Kortárs Művészeti Múzeum
© [a szerzői jog tulajdonosa]

Olvass minket e-mailben is!

Könyves hetilap a postaládádban
Kézzel válogatott tartalmak
A legérdekesebb, legfontosabb könyves anyagok egy helyen
Nem spammelünk, heti 1-2 levelet küldünk.

Kapcsolódó cikkek

Cserna-Szabó András: Holttest és tükör [Egy kiállítás képe]

Egy kép, egy befogadó, aki történetesen író. A műalkotás hat, inspirál, beindít vagyis nem hagy nyugodni. A Ludwig Múzeum és a Könyves Magazin folytatja Egy kiállítás képe című sorozatát, amelyben az írók és költők egy-egy műalkotást kapnak meglepetésszerűen, mert kíváncsiak vagyunk, mit hoznak ki belőlük a képek. Milyen kapcsolat alakul ki kép és nyelv között? El lehet mesélni, mit látnak a befogadók a műveken? Cserna-Szabó András írása Johns Jasper Holttest és tükör című műve alapján készült. A sorozat a Ludwig Múzeum Időgép című kiállításához kapcsolódik.

Barnás Ferenc: Az üresség vonalai [Egy kiállítás képe]

Egy kép, egy befogadó, aki történetesen író. A műalkotás hat, inspirál, beindít vagyis nem hagy nyugodni. A Ludwig Múzeum és a Könyves Magazin folytatja Egy kiállítás képe című sorozatát, amelyben az írók és költők egy-egy műalkotást kapnak meglepetésszerűen, mert kíváncsiak vagyunk, mit hoznak ki belőlük a képek. Milyen kapcsolat alakul ki kép és nyelv között? El lehet mesélni, mit látnak a befogadók a műveken? Barnás Ferenc írása Szíj Kamilla: Cím nélkül műve alapján. A sorozat a Ludwig Múzeum Időgép című kiállításához kapcsolódik.

Egy kiállítás képe

Egy kép, egy befogadó, aki történetesen író. A műalkotás hat, inspirál, beindít vagyis nem hagy nyugodni. A Ludwig Múzeum és a Könyves Magazin folytatja az Egy kiállítás képe című sorozatát, amelyben az írók és költők egy-egy műalkotást kapnak meglepetésszerűen, mert kíváncsiak vagyunk, mit hoznak ki belőlük a képek.

Kiemeltek

Miért gondolja bárki, hogy gyereknek lenni jó?

A gyerekkorról nemcsak nosztalgikusan, hanem őszintén is lehet beszélni. Lana Bastašić Tejfogak című novelláskötete a hét könyve.

„A halál nem fájhat ennyire” – Totth Benedek írása egy még el nem készült regényből

Olvasd el a részletet, ami a Könyves magazin nyomtatott különszámában jelent meg először.

Petőfi és Szendrey Júlia szerelme: miért választja egy finom úri kisasszony a szegény költőt?

Bizonyára sokan azt gondolják, hogy már mindent megírtak Petőfi Sándorról és Szendrey Júliáról, pedig Gyimesi Emese kötete teljesen más fényben mutatja meg ezt a kapcsolatot.

Olvass!

Hogyan változik meg az életed, ha kávéházat nyitsz a háború utáni Bécsben?

Az osztrák író és színész regénye az 1966-as évek Bécsébe kalauzolja az olvasót.

„Harmincnégy évesen még mindig az anyja elismerésére és áldására várt” – ilyen a mérgező anya-lánya kapcsolat

Hogyan lehet felépülni abból, ha az anyánk nem jól szeretett?

A gleccser sem áll a szerelem útjába a finn író-biológus könyvében – Olvass bele!

Inkeri Markkula író-biológus hőse az éghajlatváltozás következményeit tanulmányozza egy gyorsan olvadó gleccseren, amikor egy titokzatos férfival találkozik.

A feminista író, akit a fasiszták el akartak törölni, Elena Ferrante pedig újra felfedezte

Alba de Céspedes a 20. századi olasz irodalom egyik kiemelkedő alakja: küzdött a fasizmus ellen, baloldali és feminista nézeteit írásaiban sem titkolta. Börtönbe zárták, bestseller könyvét betiltották, ma pedig talán népszerűbb, mint valaha – ez pedig részben Elena Ferrante érdeme.

Szerzőink

Szabolcsi Alexander

A 18. századi „olvasási járvány”, ami öngyilkosságokhoz vezetett

A spiritualitás fogja megoldani az ökológiai válságot? – Zöld könyv podcast Litkai Gergellyel

Borbély Zsuzsa