Egy kiállítás képe fenyvesi orsolya ludwig múzeum egy kiállítás képe képzőművészet

Fenyvesi Orsolya: Homokórázás [Egy kiállítás képe]

Egy kép, egy befogadó, aki történetesen író. A műalkotás hat, inspirál, beindít vagyis nem hagy nyugodni. A Ludwig Múzeum és a Könyves Magazin folytatja Egy kiállítás képe című sorozatát, amelyben az írók és költők egy-egy műalkotást kapnak meglepetésszerűen, mert kíváncsiak vagyunk, mit hoznak ki belőlük a képek. Milyen kapcsolat alakul ki kép és nyelv között? El lehet mesélni, mit látnak a befogadók a műveken? Fenyvesi Orsolya írása Gémes Péter Homokóra című műve alapján készült. A sorozat a Ludwig Múzeum Időgép című kiállításához kapcsolódik.

kéz láb kéz fej láb és kézfej

készen van egy perc

száj nyílj láb ó köldök áú

a másodpercet elrontottam újra

száj nyílj láb ó köldök dobban orron cimpa

készen van egy másodperc

csak így tovább kislányom ahogy anya tanította

mutasd mutasd bőr és hajcsat

legyen akkor

talp boka térd comb barlang

ez egy óra ugye így van

folytasd folytasd

dobban dobban botlik dobban

ez majdnem fél nap tizenegy óra

hüvely csikló csont és hártya

másodpercek percből állnak

bimbók öldök fül és köldök

könyök hónalj vér a fejbe

percek percek órák sercek

szegycsont mögött tű és nyergek

farokcsontnak képzelt bojtja

ebből áll egy élet hossza

folytasd lányom most már érzed

gondolatban egy vagy velem

hej hó erek porcok belek

szemnek vedre máj és vese

bokrok lombok vérben úszók

kéz láb lábfej kéz és egek

lábak erek kezek sejt fej

lábam kezed nyelved nyelvem

anya jaj van

szünet! szünet!

itt összeért két kéz két láb és egy lélek

IDŐGÉP. ÚJ VÁLOGATÁS A LUDWIG MÚZEUM GYŰJTEMÉNYÉBŐL

2020. AUGUSZTUS 20. – 2023. JANUÁR 1.

Az időgép egy olyan, egyelőre csak elméletben létező szerkezet, melynek segítségével a múltba vagy a jövőbe repíthetjük fizikai testünket. A Ludwig Múzeum új kiállítása nem az időutazás tudományos-fantasztikus lehetőségével foglalkozik, hanem az idő és a művészet viszonyát vizsgálja különféle szempontokból, és magukat a műveket tekinti olyan időgépeknek, melyek lehetővé teszik számunkra a mentális utazást. További infók>>

Ludwig Múzeum – Kortárs Művészeti Múzeum
fotó: Rosta József / Ludwig Múzeum – Kortárs Művészeti Múzeum
© [a szerzői jog tulajdonosa]

Olvass minket e-mailben is!

Könyves hetilap a postaládádban
Kézzel válogatott tartalmak
A legérdekesebb, legfontosabb könyves anyagok egy helyen
Nem spammelünk, heti 1-2 levelet küldünk.

Kapcsolódó cikkek

Cserna-Szabó András: Holttest és tükör [Egy kiállítás képe]

Egy kép, egy befogadó, aki történetesen író. A műalkotás hat, inspirál, beindít vagyis nem hagy nyugodni. A Ludwig Múzeum és a Könyves Magazin folytatja Egy kiállítás képe című sorozatát, amelyben az írók és költők egy-egy műalkotást kapnak meglepetésszerűen, mert kíváncsiak vagyunk, mit hoznak ki belőlük a képek. Milyen kapcsolat alakul ki kép és nyelv között? El lehet mesélni, mit látnak a befogadók a műveken? Cserna-Szabó András írása Johns Jasper Holttest és tükör című műve alapján készült. A sorozat a Ludwig Múzeum Időgép című kiállításához kapcsolódik.

Barnás Ferenc: Az üresség vonalai [Egy kiállítás képe]

Egy kép, egy befogadó, aki történetesen író. A műalkotás hat, inspirál, beindít vagyis nem hagy nyugodni. A Ludwig Múzeum és a Könyves Magazin folytatja Egy kiállítás képe című sorozatát, amelyben az írók és költők egy-egy műalkotást kapnak meglepetésszerűen, mert kíváncsiak vagyunk, mit hoznak ki belőlük a képek. Milyen kapcsolat alakul ki kép és nyelv között? El lehet mesélni, mit látnak a befogadók a műveken? Barnás Ferenc írása Szíj Kamilla: Cím nélkül műve alapján. A sorozat a Ludwig Múzeum Időgép című kiállításához kapcsolódik.

Egy kiállítás képe

Egy kép, egy befogadó, aki történetesen író. A műalkotás hat, inspirál, beindít vagyis nem hagy nyugodni. A Ludwig Múzeum és a Könyves Magazin folytatja az Egy kiállítás képe című sorozatát, amelyben az írók és költők egy-egy műalkotást kapnak meglepetésszerűen, mert kíváncsiak vagyunk, mit hoznak ki belőlük a képek.

Kiemeltek

Brontë-szakértő: Az Üvöltő szelek soha nem volt romantikus regény

Miért lehetetlen megfilmesíteni, és hol értik félre a rendezők?

„Sokszor látom Adyt és Esterházyt a Három Hollóban beszélgetni” – a német irodalomtörténész, aki felpezsdítette a kávéházi életet

Hogyan szeretett bele Wilhelm Droste a magyar irodalomba? Interjú.

Nényei Pál: József Attila minden versében eljut a leglényegesebb kérdésig

Hogyan befolyásolja a József Attiláról kialakult képet a pszichológia vagy a politika?

Olvass!

Petőfi mégsem halt meg Segesvárnál? – Milbacher Róbert a költő eltűnésének legendájáról

Mutatunk egy részletet Milbacher Róbert új kötetéből, amely Petőfi Sándor és Arany hősei nyomát kutatja.

Sárkányok, madarak és egy lázadó királylány a Hihetetlen teremtmények második részében: olvass bele!

Ki ne szeretne egy saját apró sárkányt vagy egy egész rajnyi beszélő madarat?

Mihez kezd több tucat adójogász egy uszodában? Olvasd el Gorondy-Novák Márton novelláját!

Részlet a Halandók című kötetből.

Hogyan jutottak el a Krasznahorkai-művek Indiába? A Delhi Egyetem magyar lektorát kérdeztük

A magyar-indai irodalmi kapcsolatokról mesélt Köves Margit, a Delhi Egyetem magyar lektora.

Szerzőink

Szabolcsi Alexander

A szépséget kereste, de csak a sósavval leöntött anyja arca nézett vissza rá

Borbély Zsuzsa