„Bármikor és bárhol tudok írni. A kulcs az, hogy olyan gyakran kell csinálni, amilyen gyakran csak lehet, még akkor, is ha rosszul csinálja az ember, a lényeg, hogy minél lejjebb helyezzük a lécet, ami az írás elkezdéséhez kell” – nyilatkozta Yael van der Wouden holland szerző, akit idén júniusban The Safekeep című regényéért Women's Prize-díjjal jutalmaztak. A szerző az amerikai Literary Hub oldalnak adott interjúban mesélt az írásról, kedvenc könyveiről és magánéletéről.

A tavaly megjelent The Safekeep a szerző debütáló regénye, a történet egy romantikus családregény, amely 1961-ben játszódik Hollandiában. Fókuszában a zsidók II. világháború utáni társadalmi megítélése áll. A kötet a 2024-es Booker-díj rövidlistájára is felkerült tavaly.

Ha kell, akkor írj rosszul, csak írj

Az író meglátása szerint az alkotás leginkább a rutinról és a gyakorlatról szól, ugyanis szerinte a gyakoriság az egyik kulcs a jó szövegekhez. Neki az vált be, hogy ha kell, akkor a nap bármelyik pontján képes írni, de leginkább egy rutinhoz szeret alkalmazkodni. Erre akkor jött rá, amikor a 20-as éveit maga mögött hagyva a késő estét hamarosan felváltotta a korán reggel, majd a késő délután, ugyanis itt mindig az életéhez kellett igazítani azt, mikor tud írni.

Ha írói válsággal küzd, akkor is igyekszik tovább dolgozni más formában. Van, hogy elmegy múzeumba vagy megnéz egy filmet, de gyakran előfordul, hogy ilyenkor is inkább megpróbál írni, még ha csak egy rövid jelenet vázlatáról is van szó.

Nekem az vált be, hogy megpróbálom lezárni azt a folyamatot az agyamban, ami valamilyen kreatív végterméket követel, utána már szabadon tudok koncentrálni arra, hogy szórakozzak alkotás közben

– mondta a szerző.

A legjobb tanácsnak – a már említett rutin mellett – azt látja, ha az ember megtalálja a kortársait, és ha minél több embernek megmutatja az írását. Szerinte nem a mestereket kell követni, hanem olyan emberekkel kell együtt alkotni, akikkel közösen lehet lépdelni a ranglétrán, emellett pedig minél többen kell hogy elolvassák a kéziratot, mert az csak javít a szöveg állapotán.

Csináld sokat, csináld sokszor, akkor is, ha rossznak érzed”

– fogalmazta meg Wouden.

Kedvenc könyvek és magánélet

Az író röviden pár részletet is megosztott magáról, bár szorosan a szakmájánál maradva. Ezekből néhány:

• A kedvenc művésze a saját édesanyja (Tali Farchi), aki elsősorban tájképeket fest. Több festményt is őriz otthonában, ezek nélkül nem tudná elképzelni az életét.
• Kedvenc könyvei a Jane Austen regények, főleg az Emma és a Büszkeség és balítélet, de sokszor szívesen újraolvassa E.M. Forster Maurice című regényét. Idei legjobb olvasmánya pedig Jo Harkin The Pretender című könyve volt.
• A kedvenc kérdései egy interjúban azok, amikben nem a saját könyvéről kell mesélnie.

(Lithub)

Fotó: yaelvonderwouden.com