Ungváry Krisztián saját gyűjteményét használta fel a honlap készítésekor. A Magyar Tudományos Akadémia doktora 1333 német katona életrajzát dolgozta fel, melyből 19 életrajz olvasható most az oldalon. Elsősorban olyanok, amelyek hiteles képet adnak a német katonákról és sorsukról, illetve a háború borzalmairól. A történész 100 korabeli fotót is gyűjtött, melyek egy része szintén látható a honlapon. Az oldalra Ungváry Krisztián szerint azért van szükség, mert

a tragikus eseményt egyesek aktuálpolitikai célokra használják, és emiatt eltorzítva mutatják be az akkor történteket. 

A honlapon olvasható bevezető szerint a budapesti német védősereg utolsó kétségbeesett akciója az 1945. február 11-én este nyolckor kezdődött kitörési kísérlet volt. Résztvevőinek pontos létszáma ma már nem állapítható meg: a hivatalos jelentések szerint 43.900 katona és ismeretlen számú civil vett részt ebben. Előbbiek fele elvileg a honvédség tagja volt. Azonban a feltárt tömegsírok és a különböző egyéb források egyaránt arról tanúskodnak, hogy ők csak elvétve vettek részt a kitörésben. Messze túlnyomó többségük a sokkal biztonságosabbnak tűnő megadást választotta.

A kitörésben részt vevő mintegy 24 ezer német katonának harmada könnyebb-nehezebb sérülésekkel vágott neki a kockázatos útnak. A városból már kevesebb, mint tízezer személy juthatott ki. Ebből is csak mintegy 700 fő érhette el a saját vonalakat 1945. február 13. után. Az induló létszám 1,5 százaléka tudta csak elkerülni a halált vagy a hadifogságot.

A kitörés borzalmai még nagyobbak annak fényében, hogy az érintett német katonák 1944 nyarán Magyarországon számukra idillikus állapotok között éltek. A 8. és a 22. SS-lovashadosztályt az ország megszállása után a Dunántúl sváb falvaiban szervezték újjá és töltötték fel Magyarországról kényszersorozott legénységgel. Minden németországi német visszaemlékező egységesen számol be arról, hogy számukra a magyar viszonyok tejjel-mézzel folyó kánaánt jelentettek. Miközben a III. Birodalomban minden élelmiszert csak jegyre lehetett kapni és a fejadagok rendkívül kicsik voltak, a magyar falvakban szinte semmilyen ellátási korlátozás nem létezett. Sok birodalmi regruta felnőttként hússal először Magyarországon lakott jól, rúgott be vagy lett szerelmes.

A budapesti védősereg kitörési kísérlete közel húszezer ember halálát is jelentette a hadművelet három-öt napja alatt.

Ebből a mai napig alig több mint nyolcszáz személy maradványait tárta fel a hadisírgondozás.

A honlapon életrajzok, napló és fogalomtár is olvasható, ezenkívül van egy olyan szekció is, amely a kitörést övező mítoszokat taglalja.

Ungváry Krisztián a Budapest ostroma című könyvében dolgozta fel a kitörés témáját, 2019-ben megjelent Hősök? című kötetében pedig a csatában részt vevő német katonai elitet vizsgálta – utóbbiba ITT bele tudtok olvasni.

Forrás: 24.hu, kitoresnapja.hu