Tóth Krisztina disztópiáját méltatja a New York Times: orwelli és túlságosan is valóságos

A majom szeme sötét és nagyon vicces egyszerre, amiben a szereplők önállóaknak tűnnek, de valójában egy elnyomó rendszer áldozatai.

ta | 2025. október 16. |

„Ha meg kéne fogalmazni, hogy miről szól A majom szeme, azt mondhatnánk, a hatalommal való visszaélésről, a morális iránytűk elvesztéséről, a manipulációról, a boldogtalanságról, valamint arról a pillanatról, amikor egy bántalmazó kapcsolatban és/vagy egy elnyomó rendszerben élő embernek egyszer csak felnyílik a szeme” – írtuk korábbi hét könyve kritikánkban Tóth Krisztina A majom szeme című kötetéről.

tóth krisztina
A majom szeme
Magvető, 2022, 352 oldal

Korábban már írtunk arról, hogy októberben megjelent Tóth regényének angol fordítása – ez a szerző első, angol nyelvre lefordított műve. A kötet műfordítója az az Ottilie Mulzet, aki Krasznahorkai László műveit is átülteti angolra. A nálunk 2022-ben az év legjobbjai közé bekerült kötetet nemrég a Financial Times kritikusa méltatta. Ők azt írták, hogy Tóth művészetében élvezet elmerülni.

A Financial Times sem kis dolog, de most a The New York Times is kritikát írt a könyvről, a cikket Rebecca Makkai jegyzi, aki szintén ír regényeket, novellákat.

Többek között úgy fogalmaz: elágazó cselekmények és sötét humor jellemzi A majom szemét, amely egy meg nem nevezett disztópikus országban játszódik.

„Névtelen, de egy kis, elszigetelt, közép-európai ország, magyar nevű szereplőkkel”

– teszi is hozzá gyorsan.

Ritka az ilyen könyv

A kritikus szerint a regény egyik erőssége, hogy bár gyakori a nézőpontváltás és nem haladunk időrendben, a történet mégsem esik szét, az olvasót a szerző biztos kézzel vezeti. „Tóth képes fenntartani a figyelmünket, miközben a történet rejtélyes módokon elágazik. Meglehetősen ritka az a könyv, amely kanyargós és labirintusszerű anélkül, hogy céltalanul terjengős lenne” – olvasható a New York Timesban.

Rebecca Makkai arról is ír, hogy az elnyomó hatalom zárt rendszerben tartja a szereplőket, akik bár önállóaknak tűnnek, valójában a rezsim áldozatai. „Ha úgy tűnik, hogy A majom szeme egy sötét hangulatú könyv, az nem véletlen, hiszen minden szereplő a végzet felé sodródik. De a regény nagyon vicces is, különösen akkor, amikor Tóth tehetsége érvényesül a metaforákban” – derül még ki a cikkből.

A kritikát a szerző azzal zárja, hogy amikor az amerikai írók azon gondolkodnak, hogy hogyan meséljenek egy egyre korlátozóbb rezsimről, jól tennék, ha olvasnák azokat a szerzőket, akik már régebb óta foglalkoznak ezzel a témával.

A majom szeme orwelli és túlságosan is valóságos

– összegez a kritikus.

(New York Times)

Olvass minket e-mailben is!

  • Könyves hetilap a postaládádban
  • Kézzel válogatott tartalmak
  • A legérdekesebb, legfontosabb könyves anyagok egy helyen
  • Nem spammelünk, heti 1-2 levelet küldünk.

Könyves Magazin Hírlevél

Kapcsolódó cikkek
...

Financial Times: Tóth Krisztina művészetében élvezet elmerülni

„A valódi tudás fájdalmas, de hogyan másképp lehetséges élni?”

...

Krasznahorkai után Tóth Krisztina regénye is megjelenik angolul

Az olasz kiadás után angolul is megjelenik A majom szeme. 

...

„Egy fél élet se elég, hogy kibogozd” – Olvass bele Tóth Krisztina új verseskötetébe!

Részlet a Szeleknek fordít című verseskötetből.

Hírek
...

Hogyan mondható el a középkorúság története? – Jövőre érkezik az új Grecsó-kötet!

...

Barnás Ferenc regénye megjelent angolul

...

2025-ben ezek voltak Barack Obama kedvenc könyvei

...

„Több mint egy milliót buktam” – Grecsó Krisztián a pályája elejéről mesélt

Kiemeltek
...

Cecilie Enger norvég író: A demokráciánk és a mentális egészségünk is nagy veszélyben van

A norvég írót gyermektelenségről, az élet elpazarlásáról és jövőbeli terveiről is kérdeztük. Interjú.

...

Egy kisváros, ami még az öngyilkosokból is hasznot húz és meglincseli a hősét

Kritika Gerard Donovan regényéről.

...

„A klímaaggodalom egy teljesen racionális reakció” – interjú Solveig Roepstorff dán pszichológussal

Mennyire számítanak a kis lépések, ha a klímaváltozásról van szó? Solveig Roepstorff pszichológus elárulja.