Tóth Krisztina disztópiáját méltatja a New York Times: orwelli és túlságosan is valóságos

A majom szeme sötét és nagyon vicces egyszerre, amiben a szereplők önállóaknak tűnnek, de valójában egy elnyomó rendszer áldozatai.

ta | 2025. október 16. |

„Ha meg kéne fogalmazni, hogy miről szól A majom szeme, azt mondhatnánk, a hatalommal való visszaélésről, a morális iránytűk elvesztéséről, a manipulációról, a boldogtalanságról, valamint arról a pillanatról, amikor egy bántalmazó kapcsolatban és/vagy egy elnyomó rendszerben élő embernek egyszer csak felnyílik a szeme” – írtuk korábbi hét könyve kritikánkban Tóth Krisztina A majom szeme című kötetéről.

tóth krisztina
A majom szeme
Magvető, 2022, 352 oldal

Korábban már írtunk arról, hogy októberben megjelent Tóth regényének angol fordítása – ez a szerző első, angol nyelvre lefordított műve. A kötet műfordítója az az Ottilie Mulzet, aki Krasznahorkai László műveit is átülteti angolra. A nálunk 2022-ben az év legjobbjai közé bekerült kötetet nemrég a Financial Times kritikusa méltatta. Ők azt írták, hogy Tóth művészetében élvezet elmerülni.

A Financial Times sem kis dolog, de most a The New York Times is kritikát írt a könyvről, a cikket Rebecca Makkai jegyzi, aki szintén ír regényeket, novellákat.

Többek között úgy fogalmaz: elágazó cselekmények és sötét humor jellemzi A majom szemét, amely egy meg nem nevezett disztópikus országban játszódik.

„Névtelen, de egy kis, elszigetelt, közép-európai ország, magyar nevű szereplőkkel”

– teszi is hozzá gyorsan.

Ritka az ilyen könyv

A kritikus szerint a regény egyik erőssége, hogy bár gyakori a nézőpontváltás és nem haladunk időrendben, a történet mégsem esik szét, az olvasót a szerző biztos kézzel vezeti. „Tóth képes fenntartani a figyelmünket, miközben a történet rejtélyes módokon elágazik. Meglehetősen ritka az a könyv, amely kanyargós és labirintusszerű anélkül, hogy céltalanul terjengős lenne” – olvasható a New York Timesban.

Rebecca Makkai arról is ír, hogy az elnyomó hatalom zárt rendszerben tartja a szereplőket, akik bár önállóaknak tűnnek, valójában a rezsim áldozatai. „Ha úgy tűnik, hogy A majom szeme egy sötét hangulatú könyv, az nem véletlen, hiszen minden szereplő a végzet felé sodródik. De a regény nagyon vicces is, különösen akkor, amikor Tóth tehetsége érvényesül a metaforákban” – derül még ki a cikkből.

A kritikát a szerző azzal zárja, hogy amikor az amerikai írók azon gondolkodnak, hogy hogyan meséljenek egy egyre korlátozóbb rezsimről, jól tennék, ha olvasnák azokat a szerzőket, akik már régebb óta foglalkoznak ezzel a témával.

A majom szeme orwelli és túlságosan is valóságos

– összegez a kritikus.

(New York Times)

Olvass minket e-mailben is!

  • Könyves hetilap a postaládádban
  • Kézzel válogatott tartalmak
  • A legérdekesebb, legfontosabb könyves anyagok egy helyen
  • Nem spammelünk, heti 1-2 levelet küldünk.

Könyves Magazin Hírlevél

Kapcsolódó cikkek
...

Financial Times: Tóth Krisztina művészetében élvezet elmerülni

„A valódi tudás fájdalmas, de hogyan másképp lehetséges élni?”

...

Krasznahorkai után Tóth Krisztina regénye is megjelenik angolul

Az olasz kiadás után angolul is megjelenik A majom szeme. 

...

„Egy fél élet se elég, hogy kibogozd” – Olvass bele Tóth Krisztina új verseskötetébe!

Részlet a Szeleknek fordít című verseskötetből.

Hírek
...

Meghalt Kolosi Tamás, a Líra Könyv tulajdonosa

...

Díjazott költő volt a családanya, akit egy szövetségi ügynök lelőtt Minneapolisban

...

Tóth Krisztina csodálatos verssel búcsúzik Tarr Bélától

...

Történészek és irodalomkutatók vizsgálják az 1989 előtti erdélyi magyar irodalmi életet

...

Indiába is eljutottak Krasznahorkai László szövegei

...

Érkezik Bodor Ádám új novelláskötete

Kiemeltek
...

„Ez egy nekem való pali” – Tarr Béla és Krasznahorkai László örök párosa

Hogyan indult Tarr Béla és Krasznahorkai László barátsága, miként alakult a közös alkotói világuk? 

...

„Ma többet hallunk problémás családokról, de mindig rossz volt a helyzet” – interjú Lars Elling norvég íróval

A tóvidék hercegei egy vérbeli skandináv történet – interjú Lars Elling íróval.

...

Ez az oka, hogy sok magyar írót soha nem jelöltek irodalmi Nobel-díjra

Jelöltek már nem létező szerzőt nem létező művét is.