Ahogy arról kedden beszámoltunk, hatalmas hullámokat kavart a Péterfy íróházaspár által meghirdetett Utas és holdvilág elnevezésű ösztöndíj. A magyar irodalmi élet polarizáltságáról árulkodik, hogy a kérdésben nagyon sokan nyilvánítottak és nyilvánítanak véleményt pro és kontra. Szerdán Árulók és áldozatok helyett című bejegyzésben Tompa Andrea is megfogalmazta, mit gondol az ügyről.
Tompa Andrea bejegyzésének legfőbb pontjai
Az író szerint
- nagyon sok a leegyszerűsítő gondolat azzal kapcsolatban, hogy tudni lehet, ki áll a NER közelében és ki áll tőle távol,
- a fekete-fehér, igen-nem terekben elvész a lehetősége annak, hogy megértsünk valamit (ez a legutóbbi, Méhes György ügynökmúltjával kapcsolatos vita tanulsága is),
- analitikusabb, elemzőbb írásoknak, véleményeknek kell megjelenniük,
- meg kell mutatni azokat a körülményeket és szempontokat, melyek a mai írói életpályákat meghatározzák.
Tompa Andrea, miután leszögezi, hogy vannak nagyrabecsült írók, akik a NER semmiféle támogatásából nem kérnek, saját tapasztalatait és pályáját állítja a középpontba. Elmondja, hogy
-
- kétszer is felajánlották neki a Térey- ösztöndíjat, de nem fogadta el,
- 2015-ben egy szakma által javasolt, de a miniszter által adományozott középdíjat ugyan elfogadott, de a vele járó pénzt az Igazgyöngy Alapítvány számára ajánlotta fel,
- írt sok kultúrpolitikai témájú cikket, ha valami zavarta, elmondta, leírta a véleményét,
- de elfogadta a Petőfi Irodalmi Ügynökség támogatását, hogy külföldön is népszerűsíthessék a könyveit,
- valamint írt a PIÜ lapjába, a Continentálba is,
- de van olyan összefüggés is, ami nem rajta múlik, példul az, hogy a kiadóját ki veszi meg (Tompa kiadója a Jelenkor, mely az MCC által felvásárolt Libri Kiadói Csoport tagja – a szerk.),
-
A dolgok sokkal bonyolultabbak annál, mint hogy nyerteseket és veszteseket, hősöket és árulókat lehetne hirdetni, írja.
- Tompa biztos abban, hogy vannak a hatalomnak kiszolgáló katonái és áldozatai is, de a többség a szürke sokféle árnyalatát veszi fel.
Bejegyzését azzal zárja, hogy beszélgetni kellene, megvitatni a dolgokat, de ehelyett csak monológok maradtak, ahogy nem kis öniróniával saját posztját is nevezi.
