1879. március 12-én, hajnali 2 órakor tört be a víz Szegedre 146, más tudósítás szerint 151 ember vesztette életét a katasztrófában a város akkori 75 ezer lakosából. A víz csak három hónap múlva, a szivattyúzásoktól kezdett apadni. 5458 ház összeomlott, közel 60 000 ember vált hajléktalanná. Műemléki épületek úsztak ugyan a vízben, de nem pusztultak el. Az akkori vízmagasság emlékműszerű jelzése ma is látható az alsóvárosi templomon, a zsinagógán és még a város néhány megmaradt házán. A pusztulásról Mikszáth Kálmán és Jókai Mór is beszámolt.
Térképek követhető változások
Pár nappal a tragédia után, 1879. március 17-én ellátogatott a helyszínre I. Ferenc József is, aki látva a rettenetes pusztulást – a hagyomány szerint – a „Szeged szebb lesz, mint volt!" mondással megígérte, hogy újjáépítik a várost. A májusban kinevezett királyi biztos, Tisza Lajos vezetésével, Lechner Lajos műszaki irányítása mellett egy új város született.
A nagy árvíz 150. évfordulójára a tervek szerint teljes egészében feldolgozzák és publikálják az eseményhez és az azt követő újjáépítéshez kapcsolódó dokumentumokat és térképeket – közölte a projektet bemutató szerdai konferencián Oláh András Pál, a Magyar Nemzeti Levéltár Csongrád-Csanád Vármegyei Levéltárának munkatársa.
A projekt első része a várost ábrázoló történeti térképek, valamint az újjáépítést követően készült fölmérés adatainak feldolgozása és összeillesztése a mai várost ábrázoló digitális térképpel. Az árvizet követően elkészítették a város belterületének fölmérését az akkor megszokottnál részletesebben, 1:1000 méretaránnyal és már méter alapon. Ezt, a városról Giba Antal által 1841-1844 között készített térképet, valamint a korábbi katonai térképeket illesztik össze a későbbi telekkönyvi, illetve ingatlan-nyilvántartási térképekkel, úgy, hogy a felhasználók számára egy egyszerű böngészővel, rétegenként láthatóvá válik az egyes korszakok állapota.
A projekt második ütemében a telekkönyvi nyilvántartás 1886 és 1972 közötti időszakából származó adatokkal dolgoznak, ezzel követhető lesz az egyes területek, ingatlanok fejlődése, változása, a tulajdoni viszonyok alakulása.
A harmadik az árvízzel kapcsolatos kárfelmérési, kárelhárítási és újjáépítési adatok összegyűjtése, digitalizálása és közkincsé tétele. Ebbe beletartoznak a Szegedi Királyi Biztosság dokumentumai is. Ezt az adatbázist a tervek szerint kiegészítenék a szaklevéltárak adataival is. Ezzel több ezer, zömében teljesen ismeretlen dokumentum válna tanulmányozhatóvá. Az elkészült adatbázisokat a felhasználók számára is elérhetővé teszik majd egy online felülete.
Szegeden játszódó könyvek
Darvasi László: Virágzabálók
Darvasi László nagyregénye egyszerre teremt magyar és közép-európai mítoszt. A tizenkilencedik századi Szegeden együtt élnek magyarok, németek, szerbek, zsidók és cigányok. 1848-ban itt is föllángol a forradalom, aztán mindent elsöpör az árvíz. A szegedi árvíz idején játszódó Virágzabálók című regényben új Kossuth Lajos-képet, cigánylegendákat és nemzeti mítoszt kapunk. Darvasi Lászlóval itt olvasható a beszélgetésünk a kötetről.
Szilasi László A harmadik híd
„A hajdani kanadai emigráns, a Németországból hazatért nyomozó és az itthon maradt utcazenész éli és meséli az életét ebben az egyetlen napnyi regényben. A cselekmény helyszíne Szeged kultikus színhelyei, a Dóm tere, a belváros utcái, a Tisza-part, a ferencesek temploma. Ám a cselekmény által nem derűs és boldog sorsok bontakoznak ki, hanem az élet mélyebb és hidegebb bugyraiba merülhetünk bele" – írta Darvasi László a könyvről. Egy osztálytalálkozó keretei között középkorú emberek mesélik el, mi történt velük az utóbbi harminc év alatt, és mi történik velük most.
Grecsó Krisztián: Vera
Szegeden játszódik Grecsó Krisztián 2019-es regénye, a Vera (ITT írtunk a bemutatóról, ITT pedig a könyvről írt kritikánkat olvashatjátok). Az örökbefogadott kislány történetével a nyolcvanas évekbe repít minket a szerző. A cselekménynek pedig fontos városi helyszínei lesznek a színház, az akkor újnak számító nagyáruház és a Tisza-part is.
Itt találtok még további regényeket az alföldi városból.
Forrás: MTI
Fotó: Wikipedia - Vágó Pál festménye a szegedi nagy árvízről (Móra Ferenc Múzeum)
