Szabó Magda életművéről tartanak konferenciát az ELTE-n

Március végén egy kétnapos tudományos konferencián kortárs irodalomtudósok veszik górcső alá a magyar írónő irodalmi munkásságát az ELTE Bölcsészettudományi Karán.

sa | 2022. március 29. |

Szabó Magda sajátos pozíciót tölt be a hazai irodalmi kánonban. Miközben művei nagyon népszerűek az olvasóközönség körében, és számottevő nemzetközi érdeklődés is mutatkozik irántuk,

a hazai irodalomtudomány meglehetősen érdektelenül viszonyul az írónő életművéhez.

Mindmáig nem született az alkotói pálya egészét átfogó monográfia, de olyan önálló tanulmánykötet is alig-alig talál az érdeklődő olvasó, amely Szabó Magda műveinek értelmezésére vállalkozik. A közelmúlt irodalmával foglalkozó irodalomtörténészek többségének részéről tapasztalható közömbösség több szempontból is joggal kifogásolható. Egyrészt Szabó Magda olyan regényei, mint a Freskó (1958) vagy Az őz (1959) megjelenésük idején kifejezetten eredeti, szokatlan narratív eljárásokat alkalmaztak, s ezzel jelentős mértékben járultak hozzá a magyar elbeszélői hagyomány megújításához. Másrészt az irodalomtörténetírás nem tekinthet el arisztokratikusan a szélesebb olvasóközönséget is megszólítani képes, olvasmányosabb irodalom fölött.

Szabó Magda: „Hogy is születnek ezek a regények? Tulajdonképpen nyugtalansággal.”
Szabó Magda: „Hogy is születnek ezek a regények? Tulajdonképpen nyugtalansággal.”

1969. márciusában a Filmhíradó látogatást tett Szabó Magda otthonában. A felvételen az író a könyvespolca előtt mesél arról, hogyan kezdett el írni és miféle nyugtalanság hajtja, amikor belefog egy regénybe. 

Tovább olvasok

Az utóbbi évtizedekben a műveltség egészén belül az irodalom korábbi pozíciójához képest látványosan háttérbe szorult, s ez a tendencia csak úgy ellensúlyozható legalább bizonyos mértékig, ha az irodalomtudomány figyelembe veszi a szélesebb olvasóközönség érdeklődését, és nem zárja ki kutatásai köréből azokat a közkedvelt szerzőket, akik amellett, hogy szórakoztató időtöltést kínálnak, jelentős esztétikai értéket is képviselnek. A Magyar Irodalomtörténeti Társaság és az ELTE Modern Magyar Irodalomtörténeti Tanszéke ennek a meggyőződésnek a jegyében választotta közös konferenciája témájául az egyik legnépszerűbb írónő, Szabó Magda életművét.

Szabó Magda találta ki Omikront

„Omikron teljesen felületesen szokott előadni a halál kérdéséről, mert hiszen rájuk úgyse vonatkozik az elmúlás, s minek búsítani ilyesmivel a tündéreket?” – írja Szabó Magda a Tündér Lalában, amelynek egyik szereplője, a tündérek nevelője szintén a görög ábécé 15. betűje után kapta a nevét, akárcsak a koronavírus legújabb variánsa.

Tovább olvasok

A konferenciát március 30-31-én tartják az ELTE Bölcsészettudományi Kar, Kari Tanácstermében (1088 Budapest, Múzeum krt. 4/A). A konferencia élőben követhető az ELTE Bölcsészettudományi Kar YouTube csatornáján.

Előadók: Baranyai Norbert, Gilbert Edit, Gintli Tibor, Horváth Zsuzsa, Jablonczay Tímea, Kiss Noémi, Kosztolánczy Tibor, Kosztrabszky Réka, Kusper Judit, Lengyel Imre Zsolt, Maczák Ibolya, Murzsa Tímea, Nagy Csilla, Osztroluczky Sarolta, Papp Ágnes Klára, Radvánszky Anikó, Reichert Gábor, Schein Gábor, Sebők Melinda, Széchenyi Ágnes, Szilágyi Zsófia

Olvass minket e-mailben is!

  • Könyves hetilap a postaládádban
  • Kézzel válogatott tartalmak
  • A legérdekesebb, legfontosabb könyves anyagok egy helyen
  • Nem spammelünk, heti 1-2 levelet küldünk.

Könyves Magazin Hírlevél

Kapcsolódó cikkek
...

Szabó Magda találta ki Omikront

„Omikron teljesen felületesen szokott előadni a halál kérdéséről, mert hiszen rájuk úgyse vonatkozik az elmúlás, s minek búsítani ilyesmivel a tündéreket?” – írja Szabó Magda a Tündér Lalában, amelynek egyik szereplője, a tündérek nevelője szintén a görög ábécé 15. betűje után kapta a nevét, akárcsak a koronavírus legújabb variánsa.

...

Van olyan író, akinek idén Szabó Magda regénye volt az év könyve

December a könyves listák hónapja, nemcsak nálunk, külföldön is. Izgalmas látni, másokra milyen könyvek tették a legnagyobb hatást, és az még inkább, ha kiderül: magyar is van közöttük.

...

Sétányt neveztek el Szabó Magdáról Budán

Utcát neveztek el Szabó Magdáról Budapesten, a II. kerületben. A Mammut és a Széllkapu park közötti sétány utcanévtábláit tegnap délután avatták fel. 

Hírek
...

Nem vicc: akár a te verseid is megjelenhetnek Simon Márton kiadójánál

...

Tényleg számít, hogy hányadiknak születünk? Orvos-Tóth Noémi elárulja!

...

Véresen komoly játék: Lovas Rozi olvas fel a Telex újságírójának regényéből

...

Kigyulladt a Tomorrowland nagyszínpada: 3 könyv, amiben felcsapnak a lángok

Nagy László 100: ma lenne, aki átvinné fogában a szerelmet a túlsó partra?

Nagy László 100: ma lenne, aki átvinné fogában a szerelmet a túlsó partra?

100 éve született Nagy László költő. Az egyik legismertebb versével emlékezünk meg róla.

Szerzőink

Bakó Sára
Bakó Sára

„Hiszen űzött voltam és zavaros” – 25 éve nincs köztünk Petri György

bzs
bzs

Hazug holokausztkönyv és életveszélyes gyógymódok – szélhámos szerzők, akiket máig emlegetünk

A hét könyve
Kritika
Mario Vargas Llosa utolsó regénye elégikus óda a latin-amerikai népzenéhez
„Hiszen űzött voltam és zavaros” – 25 éve nincs köztünk Petri György

„Hiszen űzött voltam és zavaros” – 25 éve nincs köztünk Petri György

Ma 25 esztendeje halt meg a 20. század egyik legjelentősebb költője, Petri György. Mutatunk 3 kedvenc verset tőle.

Kiemeltek
...

Mutatjuk, kik közül kerülnek ki a 2025-ös Mastercard - Alkotótárs ösztöndíj nyertesei (1. rész)

Két cikkben, ábécésorrendben mutatjuk be a jelölteket. Íme az első 27! 

...

Már nem kell sokat várni Ken Follett új regényére

Mutatjuk, hogy néz ki a borító!

...

Hazug holokausztkönyv és életveszélyes gyógymódok – szélhámos szerzők, akiket máig emlegetünk

Hangzatos történetek, csak kár, hogy mindegyik hazugság.