Szabó Magda életművéről tartanak konferenciát az ELTE-n

Március végén egy kétnapos tudományos konferencián kortárs irodalomtudósok veszik górcső alá a magyar írónő irodalmi munkásságát az ELTE Bölcsészettudományi Karán.

sa | 2022. március 29. |

Szabó Magda sajátos pozíciót tölt be a hazai irodalmi kánonban. Miközben művei nagyon népszerűek az olvasóközönség körében, és számottevő nemzetközi érdeklődés is mutatkozik irántuk,

a hazai irodalomtudomány meglehetősen érdektelenül viszonyul az írónő életművéhez.

Mindmáig nem született az alkotói pálya egészét átfogó monográfia, de olyan önálló tanulmánykötet is alig-alig talál az érdeklődő olvasó, amely Szabó Magda műveinek értelmezésére vállalkozik. A közelmúlt irodalmával foglalkozó irodalomtörténészek többségének részéről tapasztalható közömbösség több szempontból is joggal kifogásolható. Egyrészt Szabó Magda olyan regényei, mint a Freskó (1958) vagy Az őz (1959) megjelenésük idején kifejezetten eredeti, szokatlan narratív eljárásokat alkalmaztak, s ezzel jelentős mértékben járultak hozzá a magyar elbeszélői hagyomány megújításához. Másrészt az irodalomtörténetírás nem tekinthet el arisztokratikusan a szélesebb olvasóközönséget is megszólítani képes, olvasmányosabb irodalom fölött.

Szabó Magda: „Hogy is születnek ezek a regények? Tulajdonképpen nyugtalansággal.”
Szabó Magda: „Hogy is születnek ezek a regények? Tulajdonképpen nyugtalansággal.”

1969. márciusában a Filmhíradó látogatást tett Szabó Magda otthonában. A felvételen az író a könyvespolca előtt mesél arról, hogyan kezdett el írni és miféle nyugtalanság hajtja, amikor belefog egy regénybe. A filmen egy pillanatra még Szobotka Tibor is felbukkan, akiről Szabó Magda el is mondja, hogy először neki szokta megmutatni minden szövegét.

Tovább olvasok

Az utóbbi évtizedekben a műveltség egészén belül az irodalom korábbi pozíciójához képest látványosan háttérbe szorult, s ez a tendencia csak úgy ellensúlyozható legalább bizonyos mértékig, ha az irodalomtudomány figyelembe veszi a szélesebb olvasóközönség érdeklődését, és nem zárja ki kutatásai köréből azokat a közkedvelt szerzőket, akik amellett, hogy szórakoztató időtöltést kínálnak, jelentős esztétikai értéket is képviselnek. A Magyar Irodalomtörténeti Társaság és az ELTE Modern Magyar Irodalomtörténeti Tanszéke ennek a meggyőződésnek a jegyében választotta közös konferenciája témájául az egyik legnépszerűbb írónő, Szabó Magda életművét.

Szabó Magda találta ki Omikront

„Omikron teljesen felületesen szokott előadni a halál kérdéséről, mert hiszen rájuk úgyse vonatkozik az elmúlás, s minek búsítani ilyesmivel a tündéreket?” – írja Szabó Magda a Tündér Lalában, amelynek egyik szereplője, a tündérek nevelője szintén a görög ábécé 15. betűje után kapta a nevét, akárcsak a koronavírus legújabb variánsa.

Tovább olvasok

A konferenciát március 30-31-én tartják az ELTE Bölcsészettudományi Kar, Kari Tanácstermében (1088 Budapest, Múzeum krt. 4/A). A konferencia élőben követhető az ELTE Bölcsészettudományi Kar YouTube csatornáján.

Előadók: Baranyai Norbert, Gilbert Edit, Gintli Tibor, Horváth Zsuzsa, Jablonczay Tímea, Kiss Noémi, Kosztolánczy Tibor, Kosztrabszky Réka, Kusper Judit, Lengyel Imre Zsolt, Maczák Ibolya, Murzsa Tímea, Nagy Csilla, Osztroluczky Sarolta, Papp Ágnes Klára, Radvánszky Anikó, Reichert Gábor, Schein Gábor, Sebők Melinda, Széchenyi Ágnes, Szilágyi Zsófia

Kapcsolódó cikkek
...
Hírek

Szabó Magda találta ki Omikront

„Omikron teljesen felületesen szokott előadni a halál kérdéséről, mert hiszen rájuk úgyse vonatkozik az elmúlás, s minek búsítani ilyesmivel a tündéreket?” – írja Szabó Magda a Tündér Lalában, amelynek egyik szereplője, a tündérek nevelője szintén a görög ábécé 15. betűje után kapta a nevét, akárcsak a koronavírus legújabb variánsa.

...
Hírek

Van olyan író, akinek idén Szabó Magda regénye volt az év könyve

December a könyves listák hónapja, nemcsak nálunk, külföldön is. Izgalmas látni, másokra milyen könyvek tették a legnagyobb hatást, és az még inkább, ha kiderül: magyar is van közöttük.

...
Hírek

Sétányt neveztek el Szabó Magdáról Budán

Utcát neveztek el Szabó Magdáról Budapesten, a II. kerületben. A Mammut és a Széllkapu park közötti sétány utcanévtábláit tegnap délután avatták fel. 

Hírek
...
Hírek

Margó: Idén is keressük a legjobb első prózakötetest!

...
Hírek

Az első hindiből fordított regény kapta a Nemzetközi Booker-díjat 2022-ben

...
Alkotótárs

Mucha Dorka: Éreztem, hogy ebből nem lehet tingli-tangli történetet írni [Alkotótárs]

...
Szórakozás

Kollár-Klemencz László lesz az Ördögkatlan Fesztivál díszvendége 

...
Hírek

Vámos Miklós az egykori New York kávéházról: Minden áldott nap itt voltam

...
Gyerekirodalom

A világ legmegátalkodottabb gyerekkönyve mindent elkövet, hogy ne tudjátok elolvasni

...
Hírek

Először térképezték fel a pompeji vulkánkitörés egy áldozatának teljes génkészletét

...
Hírek

Budapest környékén kószál egy medve

...
Szórakozás

A Top Gunon kívül is van repülős élet

...
Alkotótárs

Mécs Anna: Már régóta foglalkoztatott édesapám története [Alkotótárs]

...
Szórakozás

Veres Attila forgatókönyvében a hatalom dönti el, kinek lehet gyereke és kinek nem

...
Alkotótárs

Kiválasztották a Mastercard® Alkotótárs ösztöndíj 10 döntősét

...
Podcast

Fehér Renátó: Mindig politikai beágyazottságban születnek a versek

Podcastunkban a közéleti költészetről, a bal kézről jobbra átnevelt írásról és a közösségi médiáról is kérdezzük a Torkolatcsönd szerzőjét, Fehér Renátót.

Szerzőink

...
Forgách Kinga

Az internet egy random mémfolyammá redukálta az életünket

...
vl

Jászberényi Sándor tíz évnyi háborúja

...
Sándor Anna

Semmelweis 50 éve egy norvég drámában szagolta ki a kérlelhetetlen igazságot

A hét könyve
Kritika
Az új Nádas erőszakos és szórakoztató, teljesen felszabadult
...
Kritika

Semmelweis 50 éve egy norvég drámában szagolta ki a kérlelhetetlen igazságot

Bjørneboe-t nem a Semmelweis alakja köré utólag szőtt magasztos vagy patetikus tisztelet foglalkoztatta, hanem a személyiségét és a küzdelmeit szétfeszítő ellentmondások. A Semmelweis ma is pezsdítően és bicskanyitogatóan aktuális dráma.

Még több olvasnivaló
...
Kritika

Burjánzó csalánként gyűrűzik be a felnőtt életbe a gyerekkori abúzus emléke

A gyerekkori szexuális abúzusról és annak későbbi hatásairól szól Borda Réka első regénye, amelynek elbeszélője kisgyerekként válik nagybátyja áldozatává, de már fiatal felnőtt, mire előtörnek belőle az emlékek, és megkezdődik számára a feldolgozás folyamata. Az Égig érő csalán a hét könyve.

...
Gyerekirodalom

Szabó Tibor Benjámin: Megváltozott a világ és erőszakosabbak lettek a történeteink

Nyolc évvel az első EPIC megjelenése után Szabó Tibor Benjámin megírta a folytatást, amelynek rögtön a legelején elrabolnak valakit. A barátok versenyt futnak az idővel, miközben egy titokzatos szekta nyomait kutatják. Szabó Tibor Benjáminnal kötetek közti műfajváltásról, ökológiai zsákutcáról, irodalmi tetoválásokról és a hazai gengszterrap hatásáról is beszélgettünk.

...
Nagy

Katonatisztnek szánták, humanista író lett belőle - Ottlik Géza 110

Száztíz éve, 1912. május 9-én született Budapesten Ottlik Géza Kossuth- és József Attila-díjas író, műfordító, az Iskola a határon alkotója, többszörös magyar bridzsbajnok.