Szabó Magda életművéről tartanak konferenciát az ELTE-n

Március végén egy kétnapos tudományos konferencián kortárs irodalomtudósok veszik górcső alá a magyar írónő irodalmi munkásságát az ELTE Bölcsészettudományi Karán.

sa | 2022. március 29. |

Szabó Magda sajátos pozíciót tölt be a hazai irodalmi kánonban. Miközben művei nagyon népszerűek az olvasóközönség körében, és számottevő nemzetközi érdeklődés is mutatkozik irántuk,

a hazai irodalomtudomány meglehetősen érdektelenül viszonyul az írónő életművéhez.

Mindmáig nem született az alkotói pálya egészét átfogó monográfia, de olyan önálló tanulmánykötet is alig-alig talál az érdeklődő olvasó, amely Szabó Magda műveinek értelmezésére vállalkozik. A közelmúlt irodalmával foglalkozó irodalomtörténészek többségének részéről tapasztalható közömbösség több szempontból is joggal kifogásolható. Egyrészt Szabó Magda olyan regényei, mint a Freskó (1958) vagy Az őz (1959) megjelenésük idején kifejezetten eredeti, szokatlan narratív eljárásokat alkalmaztak, s ezzel jelentős mértékben járultak hozzá a magyar elbeszélői hagyomány megújításához. Másrészt az irodalomtörténetírás nem tekinthet el arisztokratikusan a szélesebb olvasóközönséget is megszólítani képes, olvasmányosabb irodalom fölött.

Szabó Magda: „Hogy is születnek ezek a regények? Tulajdonképpen nyugtalansággal.”
Szabó Magda: „Hogy is születnek ezek a regények? Tulajdonképpen nyugtalansággal.”

1969. márciusában a Filmhíradó látogatást tett Szabó Magda otthonában. A felvételen az író a könyvespolca előtt mesél arról, hogyan kezdett el írni és miféle nyugtalanság hajtja, amikor belefog egy regénybe. 

Tovább olvasok

Az utóbbi évtizedekben a műveltség egészén belül az irodalom korábbi pozíciójához képest látványosan háttérbe szorult, s ez a tendencia csak úgy ellensúlyozható legalább bizonyos mértékig, ha az irodalomtudomány figyelembe veszi a szélesebb olvasóközönség érdeklődését, és nem zárja ki kutatásai köréből azokat a közkedvelt szerzőket, akik amellett, hogy szórakoztató időtöltést kínálnak, jelentős esztétikai értéket is képviselnek. A Magyar Irodalomtörténeti Társaság és az ELTE Modern Magyar Irodalomtörténeti Tanszéke ennek a meggyőződésnek a jegyében választotta közös konferenciája témájául az egyik legnépszerűbb írónő, Szabó Magda életművét.

Szabó Magda találta ki Omikront

„Omikron teljesen felületesen szokott előadni a halál kérdéséről, mert hiszen rájuk úgyse vonatkozik az elmúlás, s minek búsítani ilyesmivel a tündéreket?” – írja Szabó Magda a Tündér Lalában, amelynek egyik szereplője, a tündérek nevelője szintén a görög ábécé 15. betűje után kapta a nevét, akárcsak a koronavírus legújabb variánsa.

Tovább olvasok

A konferenciát március 30-31-én tartják az ELTE Bölcsészettudományi Kar, Kari Tanácstermében (1088 Budapest, Múzeum krt. 4/A). A konferencia élőben követhető az ELTE Bölcsészettudományi Kar YouTube csatornáján.

Előadók: Baranyai Norbert, Gilbert Edit, Gintli Tibor, Horváth Zsuzsa, Jablonczay Tímea, Kiss Noémi, Kosztolánczy Tibor, Kosztrabszky Réka, Kusper Judit, Lengyel Imre Zsolt, Maczák Ibolya, Murzsa Tímea, Nagy Csilla, Osztroluczky Sarolta, Papp Ágnes Klára, Radvánszky Anikó, Reichert Gábor, Schein Gábor, Sebők Melinda, Széchenyi Ágnes, Szilágyi Zsófia

Olvass minket e-mailben is!

  • Könyves hetilap a postaládádban
  • Kézzel válogatott tartalmak
  • A legérdekesebb, legfontosabb könyves anyagok egy helyen
  • Nem spammelünk, heti 1-2 levelet küldünk.

Könyves Magazin Hírlevél

Kapcsolódó cikkek
...

Szabó Magda találta ki Omikront

„Omikron teljesen felületesen szokott előadni a halál kérdéséről, mert hiszen rájuk úgyse vonatkozik az elmúlás, s minek búsítani ilyesmivel a tündéreket?” – írja Szabó Magda a Tündér Lalában, amelynek egyik szereplője, a tündérek nevelője szintén a görög ábécé 15. betűje után kapta a nevét, akárcsak a koronavírus legújabb variánsa.

...

Van olyan író, akinek idén Szabó Magda regénye volt az év könyve

December a könyves listák hónapja, nemcsak nálunk, külföldön is. Izgalmas látni, másokra milyen könyvek tették a legnagyobb hatást, és az még inkább, ha kiderül: magyar is van közöttük.

...

Sétányt neveztek el Szabó Magdáról Budán

Utcát neveztek el Szabó Magdáról Budapesten, a II. kerületben. A Mammut és a Széllkapu park közötti sétány utcanévtábláit tegnap délután avatták fel. 

MARGÓ
...

Egy állat, ami az ember hibájából pusztult ki – Sibylle Grimbert francia író elképzelte az utolsó egyed történetét

Az utolsó egyed című regényről, háziállatokról és klímaszorongásról beszélgettünk. Interjú. 

...

„Ahonnan én jövök, ott nem írnak könyveket” – Bruno Vieira Amaral portugál íróval beszélgettünk

Hogyan határoz meg minket a származásunk? És mit jelent újraírni a múltat? A portugál Bruno Vieira Amarallal beszélgettünk. 

...

Hol találkozik a foci és a gaming az irodalommal? Interjú Tonio Schachinger osztrák sztárszerzővel

Mi a közös a számítógépes játékokban, a fociban és a könyvekben? Tonio Schachinger elárulja.

...

Babarczy Eszter: Volt egy apám, aki nem volt, és volt egy apám, aki félelmetes volt

Babarczy Eszter mesélt betegségről, gyászról és őszinte szeretetről. Interjú.

...

Moa Herngren svéd író: Nem mi választjuk az anyósunkat

Mozaikcsaládok, hétköznapi drámák, párhuzamos igazságok és szembenézés a legnagyobb félelmekkel. Interjú a világhírű szerzővel.

...

Londoni zenész unokája írta meg a budapesti zongorista filmbe illő történetét

Egy mágikus erejű zongora és egy hihetetlen, de igaz történet: Roxanne de Bastion az Őszi Margón.

2025 november 15.
Budapest Music Center
Mátyás utca 8.

Első alkalommal rendezi meg nonfiction könyvfesztiválját, a Futurothecát a Könyves Magazin. 2025. november 15-én a Budapest Music Centerben fellép a brit szám- és nyelvzseni Daniel Tammet, az időtudatos norvég geológus, Reidar Müller, a dán klímapszichológus, Solveig Roepstorff és a spanyol sztár agysebész, Jesús Martín-Fernández, Orvos-Tóth Noémi és Meskó Bertalan. Az olvasás segít megérteni összetettebb kérdéseket, problémákat vagy folyamatokat, amelyek a jövőnket alakítják. A Futurotheca – A jövő könyvtára olyan témákat, szerzőket és könyveket emel a fesztivál középpontjába, amelyek megismerésével olvasóként alakíthatjuk a jövőnket.

Program

Támogatók
Hírek
...

Meghalt György Péter esztéta

...

Sally Rooney és még 300 aláíró bojkottálja a New York Times-t

...

Kitiltották Amerikából a Nobel-díjas szerzőt

...

Miért olyan nehéz érzésekről beszélni? Finy Petra a szeretet nyomába ered

...

Ki lesz az Év Erdélyi Magyar Szerzője?

...

Dua Lipát és vőlegényét egy Pulitzer-díjas regény hozta össze

Annie Ernaux szembenéz a szégyennel, ami a Nobel-díjig juttatta

Annie Ernaux szembenéz a szégyennel, ami a Nobel-díjig juttatta

1952-ben gyökeresen megváltozott Annie Ernaux élete, amikor az apja rátámadott az anyjára. A szégyen ennek állít emléket.

Szerzőink

Simon Eszter
Simon Eszter

Tóth Réka Ágnes és Simon Márton: Megtanultuk, hogyan legyünk igazi csapat [Ezt senki nem mondta!]

Tasi Annabella
Tasi Annabella

Egy állat, ami az ember hibájából pusztult ki – Sibylle Grimbert francia író elképzelte az utolsó egyed történetét

A hét könyve
Kritika
A világ végére is magadban cipelni a hazát: a rossz közérzet kultúrájáról Barnás Ferenc új regényében
Tóth Réka Ágnes és Simon Márton: Megtanultuk, hogyan legyünk igazi csapat [Ezt senki nem mondta!]

Tóth Réka Ágnes és Simon Márton: Megtanultuk, hogyan legyünk igazi csapat [Ezt senki nem mondta!]

Rendhagyó podcastadás. 

Kiemeltek
...

A világ végére is magadban cipelni a hazát: a rossz közérzet kultúrájáról Barnás Ferenc új regényében

A rossz közérzettel nem születik az ember. Barnás Ferenc új regénye a hét könyve: Most és halála óráján. 

...

„Komoly egyetem nincs komoly könyvtár nélkül” – a MOME felújított könyvtárában jártunk

A felújított könyvtár számos hallgatóbarát megoldással bővült. 

...

Kemény Zsófi: Az életet soha nem késő elrontani

Olvasd el a Nők, akiknek férfi kell című kötethez írt utószót!