Szabó Magda újonnan előkerült kisregénye tele van érzelmi feszültséggel

Forgách Kinga | 2019. január 28. |

Szabó Magda halála óta sokan találgatják, hogy vajon lehetnek-e a hagyatékában olyan versek, novellák, műkezdemények vagy regények, amelyek korábban nem jelentek meg. Annyit lehet tudni, hogy a műveit keresztfiára, Tasi Gézára hagyta, de hogy pontosan milyen kéziratok maradhattak fenn, az egyelőre nem publikus. A tavalyi évben előkerült Csigaház című kisregény viszont egyértelműen arra utal, hogy akadhatnak még olyan kincsek a hagyatékban, amelyek kiegészíthetik, vagy akár felül is írhatják mindazt, amit mindeddig Szabó Magdáról tudtunk. 

Szabó Magda:Csigaház

Jaffa Kiadó, 2018, 162 oldal, 3490 HUF

 

A Csigaház című kézirat előbukkanása nemcsak azért igazi irodalmi szenzáció, mert korábban soha nem olvashattuk, hanem azért is, mert teljesen új megvilágításba helyezi Szabó Magda pályakezdésének történetét. Eddig ugyanis mindenki úgy hitte, hogy költőként indult a ’40-es években, míg a prózával csak később kezdett el foglalkozni. Ez a kisregény azonban korábbi, mint az első megjelent verseskötete, a Bárány. Szabó Magda mindössze 27 évesen írta, 1944-ben.

A különleges kézirat úgy került elő, hogy a Szabó Magda-sorozat szerkesztője, Jolsvai Júlia tavaly nyáron meglátogatta Tasi Gézát, hogy fényképeket keressenek egy fotóalbumhoz (ez egyébként karácsony körül meg is jelent, ITT tudtok belenézni). Ekkor vette észre a polcon azt a két dossziét, amelyekben a kisregényt találták „Csigaház, 1944, SZ.M.” felirattal. A felfedezés részben azért volt izgalmas, mert Szabó Magda állítólag megsemmisítette azokat az írásokat, amelyeket nem akart nyilvánosságra hozni, (így feltételezhető, hogy ezt szándákosan őrizte meg), másrészt pedig azért, mert elég kevés szöveg maradt fenn tőle kéziratos formában. 

Előkerült Szabó Magda egy eddig kiadatlan kisregénye

Fotó: Asztalos GáborIgazi irodalmi szenzáció az a kézirat, amelyet idén nyáron Szabó Magda örökösénél, Tasi Gézánál találtak. Mind ez idáig ugyanis az irodalomtörténet úgy tudta, hogy Szabó Magda költőként kezdte pályafutását, hiszen első megjelent kötete a Bárány volt 1947-ben. A most előkerült...

Arra viszonylag könnyen lehet magyarázatot találni, hogy annak idején miért nem jelent meg a kisregény: a Csigaház Bécsben játszódik az Anschluss alatt, 1939-ben, és éppen ezért fontos részét képezik a korabeli politikai történések. A németellenes szál miatt eléggé érthető, hogy miért nem merült fel 1944-ben a kiadás ötlete. Az viszont már nagyobb rejtély, hogy később Szabó Magda miért nem akarta megjelentetni. Akár az is elképzelhető, hogy nem tartotta elég jónak ezt a korai írást. A Csigaház ugyanis nagyon izgalmas és fordulatos történet, amin erősen érződik Szabó Magda tehetsége, összességében viszont mégis töredékesnek, kidolgozatlannak tűnik.

A cselekmény helyszíne egy bécsi panzió, a Csigaház, amely – ahogy a neve is jelzi – egyfajta menedéket ad mindazoknak, akik megszállnak benne. A lakók összességében elég szedett-vedett társaságot adnak ki, van köztük mindenféle alak: itt húzza meg magát például egy elszegényedett arisztokrata család utolsó sarja, Edmund von Graff; a szépségéből élő, kihívó Schoberné; vagy a virágtelepet üzemeltető Wachtl úr is, aki előszeretettel fogad a szobájában gyanús vendégeket. A különös panziót és vendégeit mindentudó tyúkanyóként menedzseli Toni, ő fog össze minden szálat és intéz el a maga gyakorlatiasságával minden szükséges ügyet, legyen szó akár anyagiakról, akár érzelmekről. Ebbe a furcsa társaságba csöppen bele a fiatal lány, Júlia is, aki a családi és szerelmi drámák elől menekül Tonihoz a Csigaházba. A helyzete elég kusza és felkavaró, ugyanis pechére in flagranti rajtakapta apjának fiatal feleségét egy másik férfival. A bajt tetézi, hogy ez a bizonyos másik férfi nem más, mint, élete szerelme, Dorner András. A lány úgy érzi, összeomlott az egész élete és úgy dönt, soha többé nem megy haza.

A kisregény felépítése mozaikos szerkezetű: Szabó Magda egyesével skiccelte fel a panzió lakóit és a háttérsztorijukat, a történetszálak váltakozása rajzolja ki a Csigaház atmoszféráját és mindennapjait. Az ötlet nagyon izgalmas, a befogadást azonban eleinte kicsit nehézkessé teszi, mert nincs mihez kötni a rengeteg ismeretlen nevet és szituációt. A történet csak akkor kezd beindulni, amikor felbukkan a panzióban Júlia. Az ő zaklatott beszámolója révén kezd el lassan kibontakozni az a bonyolult szerelmi sokszög, amely a regény központi témája.

Bár a cselekmény indítása kicsit hektikusra sikerült, az erősen érződik, hogy Szabó Magdának már fiatalkorában jó érzéke volt a lélektani drámákhoz, és hogy már akkor is a karakterábrázolás volt az egyik erőssége. Szereplői mind érdekes, színes figurák, akik egyaránt rendelkeznek pozitív és negatív tulajdonságokkal. Az egyik legérdekesebb szereplő az apa, Kemenes András, aki elképesztő méltósággal és belátással viseli, hogy a nála húsz évvel fiatalabb felesége a legjobb barátjával megcsalta őt. A hideg tekintetű, bölcsességet és erőt sugárzó orvosprofesszor emberfeletti tartással kezeli a fájdalmas helyzetet.

Az érzelmi viharok ábrázolását tekintve – a többi Szabó Magda-regényhez hasonlóan – a Csigaház is elképesztően izgalmas. Hangsúlyos témája például, hogy mennyire erős ellentmondások vannak olykor aközött, amit kifelé mutatunk, és amit eközben belül érzünk. Szabó Magda nem ítélkezett a hősei felett, még a hűtlen feleség, Dolly sem bűnösként tűnik fel, hanem csak egy összezavarodott fiatal nőként, aki egyszerre két férfibe szerelmes.

A lélektani mélységeken túl számos más érdekes rétege is van a könyvnek. Például elég erősen megjelenik a politikai szál, a Csigaház lakói között ugyanis akadnak olyanok, akik nem üdvözölik felhőtlen örömmel a nemzetszocializmust és az Anschlusst. Szabó Magda pedig nem félt erős mondatokat adni a szereplői szájába a témával kapcsolatban:

„Neki olyan állás és olyan létforma kell, amelyben azt is elmondhatja, ami más, mint a közvélemény. Ehhez szlávnak kell lenni, gondolta Kotůžek, szlávnak és tanárnak, hogy az ember ezt megértse. Utálatosak az irányított filmhíradók és az állami támogatás alatt álló hivatalos lapok.”

Az előkerült kisregény tehát egészen sok szempontból izgalmas, és valóban szenzációszámba megy. Annak ellenére, hogy milyen rövid terjedelmű történetről van szó, nagyon sok társadalmi és lélektani dráma sűrűsödik össze benne. Viszont előfordulhat, hogy azért nem jelent meg korábban, mert nem egy teljesen kész mű. A Csigaház problémafelvetései ugyanis annyira sokrétűek és szerteágazók, hogy kitennének egy alaposan kidolgozott nagyregényt is.

Legjobb Könyvek Nőknek

Az egyik legnagyobb ajándék, amit egy nő kaphat, az olvasás élménye. A kifejezetten nők számára írt könyvek óriási forrást jelentenek az önismeret, az inspiráció és az élet különböző aspektusainak megértéséhez. A "legjobb női könyvek" kifejezés mögött olyan könyvek gazdag és változatos könyvtára húzódik meg, amelyek megérintik a női lélek mélységeit, és arra inspirálnak bennünket, hogy a önmagunk legjobb verzióját hozzuk elő.

Rengeteg mű ebben a témában például egyedülálló utazásra visz minket az identitás és az önkifejezés világába. Több könyv pedig egy olyan nő történetét mesélik el, aki a világ különböző részein újra felfedezi önmagát. A legjobb női könyvek azok, amelyek képesek bemutatni a nők tapasztalatainak sokszínűségét és összetettségét, ugyanakkor inspiráló és megnyugtató üzeneteket közvetítenek. Az ilyen könyvek lehetnek regények, memoárok, pszichológiai kötetek vagy önismereti útikönyvek, amelyek mind hozzájárulnak a nők életének mélyebb megértéséhez és gazdagításához. E könyvek olvasásával a nők sokat tanulhatnak önmagukról, kapcsolataikról és a világról. Megérthetik saját érzéseiket, vágyaikat és álmaikat, és megerősödhetnek abban a tudatban, hogy nincsenek egyedül az útjukon. A legjobb könyveket nemcsak élvezetes olvasni, hanem életünk társává válnak, és segítenek abban, hogy a legjobbat hozzuk ki magunkból és a világból.

Életünk során számos nehézséggel és döntéssel szembesülünk, és gyakran nehéz megérteni önmagunkat és a bennünket vezérlő érzelmeket. Ezért fontos, hogy olyan könyveket olvassunk, amelyek segítenek jobban megismerni önmagunkat. Ezek a könyvek segíthetnek feltárni olyan belső gondolatokat, érzéseket és vágyakat, amelyeket nem mindig könnyű szavakkal kifejezni. Ha jobban megértjük önmagunkat, képessé válunk arra, hogy hatékonyabban kezeljük az élet kihívásait, erősítsük a másokkal való kapcsolatainkat, és valóban teljes életet éljünk. Ezek a könyvek lehetővé teszik számunkra, hogy mélyebb szinten kapcsolódjunk saját érzéseinkhez és tapasztalatainkhoz, így segítve, hogy valóban tartalmas és boldog életet éljünk.


Finy Petra: Akkor is

A 40 éves Sára tanárnő történetét meséli el. Két gyerek, kiszámítható munka, tökéletes házasság - legalábbis a főhősnő ezt hitte. Ám egy nap a férje összecsomagol. A főhősnő sokféle érdekeltségű nő: egy túlérzékeny anya, két koraérett gyerek, barátok, akik egyben kollégák is, egy mogorva szomszéd és egy férfi, aki kómában fekszik a kórházban, és soha nem beszélt vele, csak könyveket olvasott neki. A regény stílusa könnyed, helyenként nagyon fanyar és őszinte, annak ellenére, hogy egy nehéz sorsú nő sorsát ábrázolja. Kötelező darab a könyvespolcra!


Gurubi Ágnes: Szív utcájában

A történet a nagymama életének krónikája körül forog, de a regény narrátora nem teljesen a szerző. Ági laza határvonalat húz a valóság és a fikció között, és nemcsak saját családi történetével szembesül, hanem több generáció tükre is. A fő motívum egy zsidó család menekülése és az azt követő események, de ez nem holokausztregény, hiszen egy anya és lánya felnőtté válásának története származástól függetlenül érvényes.


Tompa Andrea: Haza

Főhőse olyan útra indul, amely nemcsak az otthon és a haza fogalmát tárja fel, hanem közelebb hozza őt önmagához is. A regény cselekmény helyett inkább a főhős belső útját írja le, amelyet életének és döntései megértése utal. A regényben egy nagyon találó gondolat is helyet kapott: „Elmenni lehet, de visszatérés nincs. Nincs visszatérés tehát, csak a kudarc tér vissza.” Ezek a szavak kiterjeszthetők az élet egészére. Az emberek nem tudják megváltoztatni múltbeli döntéseiket, ezért az elfogadás és a megbékélés az idő előrehaladtával egyre fontosabbá válik. Tompa Andrea regénye tehát nemcsak az otthon és a haza fogalmát járja körül, hanem a sors és a saját döntések elfogadását, valamint a visszafordíthatatlan idővel való megbékélést is. A főhősnő ezen utazása arra ösztönzi az olvasót, hogy elgondolkodjon saját életének kihívásain, és azon, hogyan lehet elfogadni azt, amin már nem lehet változtatni.


Bakos Gyöngyi: Nyolcszáz utcán járva

A regényként olvasható novellagyűjtemény egy filmkritikus önismereti, kalandos, apátlan és bátor, őszinte szexualitással teli utazása. Az olvasót nem egy, hanem több útra is elviszi, helyszínek, emberek és események váltják egymást. A szövegben a stroboszkópikusan felvillanó események mögött egy fiatal nő benyomásai, reflexiói és belső monológjai állnak, értelmezve a vadul galoppozó eseményeket.


Péntek Orsolya: Hóesés Rómában

Két nő sorsa tárul fel 1951 és 2020 között. Ebben a regényben a főszereplők alig ejtenek ki egy szót. A szavak önmagukban nem elegendőek érzéseik megértéséhez vagy közvetítéséhez. A lírai képek és benyomások azonban értelmezik az eseményeket, bár nem a megszokott racionális módon. Péntek Orsolya könyvében a hallgatag és zárkózott szereplők helyett az utcák, a tájak, sőt a kanálra ragadt lekvár íze is mesél. A regény nemcsak mesél, hanem az érzelmek és benyomások kifinomult leírásán keresztül mélyen belemerül a két nő életébe és belső világába.


Virginia Woolf: Egy saját szoba

Az irodalmi világban élő nők helyzetét elemzi a 20. század elején, kifejtve, hogy mire van szüksége a nőknek a szellemi függetlenséghez és a művészi kifejezéshez. A könyv filozofikus és történelmi utalásokkal gazdagított, ráadásul üde színfoltja az akkoriban férfiak uralta irodalmi világnak.


Chimamanda Ngozi Adichie: Mindannyian feministák vagyunk

Esszéje egy rövid, mégis hatásos mű, amely a feminizmus modern értelmezését tárgyalja, arra ösztönözve olvasóit, hogy gondolkodjanak el a nemek közötti egyenlőség fontosságán és a társadalmi szerepek átalakításának szükségességén. Adichie éleslátása és közvetlen stílusa révén képes megragadni az olvasó figyelmét, és arra készteti, hogy újragondolja a nemi szerepekkel kapcsolatos saját előítéleteit.



Margaret Atwood: A Szolgálólány meséje

Olyan jövőképet fest, ahol a nők szabadságát drasztikusan korlátozzák, és szinte teljesen az uralkodó rendszer kiszolgálóivá válnak. Atwood mélyreható karakterábrázolása és a társadalomkritikai elemek ötvözete izgalmas olvasmányt biztosít, amely elgondolkodtatja az olvasót a jelenkor társadalmi dinamikáiról és a szabadság értékéről.



Maya Angelou: Én tudom, miért szabad a madár a kalitkában

Maya Angelou önéletrajzi műve egy erőteljes és megindító történet az önazonosság kereséséről, a rasszizmus és a nemi megkülönböztetés legyőzéséről. Angelou lírai prózája és őszinte hangvételű elbeszélése a személyes küzdelmek és győzelmek univerzális történetévé varázsolja a könyvet.


A legjobb könyvek nőknek különböző perspektívákból közelítik meg a női tapasztalatokat, és kiváló olvasmányt nyújtanak azok számára, akik mélyebb betekintést szeretnének nyerni a hölgyek életét érintő kihívásokba és győzelmekbe. Minden mű más és más stílusban és hangnemben szólal meg, de közös bennük a mély emberi érzések és társadalmi kérdések iránti elkötelezettség.

TERMÉSZETESEN OLVASUNK
...
Zöld

Meg fogsz lepődni, hogy milyen régi a reggeli kávéd

Biológusok megfejtették, hogy az arabica kávé több százezer évvel ezelőtt, természetes kereszteződés folytán alakult ki. Könyvek hírek (és kávé) mellé.

...
Zöld

A szerzetes, aki megalkotta a középkori Google Earth-öt

Fra Mauro, a velencei laikus testvér az addigi történelem legrészletesebb térképét készítette el az 1450-es években. Csettintenének rá a Google Earth tervezői is.

...
Zöld

Vajon tudod a választ 3 egyszerű kérdésre a pedofíliáról és a gyerekek elleni erőszakról?

A cikkben könyveket is találsz a Hintalovon ajánlásával!