Simon Márton: Versek nélkül maradnának a puszta, megközelíthetetlen tények

2021 decemberében ötödik alkalommal rendezték meg a TEDxLibertyBridgeWoment, Aki lép, Aki nem szlogennel a budapesti Katona József Színházban. Simon Márton költő a vers érvényességéről beszélt, és arról, hogy mit jelent költőnek lenni a 21. században.

sa | 2022. április 06. |

A beszéd elején Simon Márton megkérdezte a közönségtől, ki írt már verset, és vajon mi a vers, ki a költő és mi a dolga. A Világirodalmi Lexikon szerint a vers olyan szöveg, ami írásképében nem lapszéltől lapszélig tördelésű, illetve egy másik klasszikus definíció, hogy vers az, ami rímel. Simon szerint ezekkel szemben a vers az, amit egy költő ír.

Amikor hetedikeseket kérdezett arról, ki a költő, Petőfit mondták, Simon szerint pedig érdekes lenne kipróbálni, kinek mi jut eszébe a tipikus költőkről - valószínűleg az lenne az eredmény, hogy fekete-fehér, halott, szomorú, szerelmes és férfi.

Tóth Krisztina az irodalomról, Simon Márton a költő szerepéről mesél a TEDxWomen-en
Tóth Krisztina az irodalomról, Simon Márton a költő szerepéről mesél a TEDxWomen-en

December 2-án a Katona József Színház ad otthont az idei TEDxLibertyBridgeWomen konferenciának, ahol a különleges történetek mellett táncos, zenei, filmes és fotós performanszokkal is készülnek az előadók.

Tovább olvasok

Simon szerint a költőnek az a dolga, hogy leírja azokat a mondatokat, amik hozzátartoznak az “emberi mivoltunkhoz”. Főleg azért, mert úgy gondolja, hogy hosszú távon minden azon múlik, hogy leírunk-e ilyen gondolatokat - hiszen a költő leír olyat, amit senki más.

Számára a vers egyfajta keret, amibe belefoglalhatjuk a megfelelő szavakat - mert ha nincsenek megfelelő szavaink, akkor semmink sincs. Simon számára mindennek, amit nem tud, de jó lenne tudni, a legvégső forrása a vers.

Legtöbbször szerinte nem is a szó a lényeg, hanem talán a logika, a jelentések arányai. "A vers talán egy Rubik-kocka, amit a tanulás, a játék, a felejtés, az erőfeszítések, a szenvedés, a beleérzés, a veszteségek, a megőrülés, a létezésünk összes lehetséges fázisán keresztül lépésről lépésre próbálhatunk meg megfejteni. Úgy, hogy soha nem lesz vége, soha nem lesz kész, és biztos, hogy nem csak egy jó megoldása van."

A Covid kapcsán Simon elmesélte, hogyan indította el tehetetlenségében a lezárásokkor a ma már Pingvin óvoda névre hallgató online felolvasássorozatát a kedvenc költőitől. Tudta, hogy segíteni nem tud vele, de bízott benne, hogy miközben megtorpanni és összeomlani látszott a világ, talán egy kicsit elviselhetőbbé teheti, ami történik velünk.

Versek nélkül Simon szerint maradnának a puszta, megközelíthetetlen tények. Végül négy dologra kérte a közönséget:

  • Tanuljunk empátiát és felelősséget, mert ezt ölik ki éppen belőlünk, és enélkül nem lehet élni!
  • Elszántan higgyünk a tudományban, a demokráciában, és tegyünk minden nap a jövőért!
  • Aki éhes, gondolkodás nélkül etessük meg!
  • Vegyünk néha csak úgy egy mély levegőt!

A teljes beszédet itt tudod megnézni:

Olvass minket e-mailben is!

  • Könyves hetilap a postaládádban
  • Kézzel válogatott tartalmak
  • A legérdekesebb, legfontosabb könyves anyagok egy helyen
  • Nem spammelünk, heti 1-2 levelet küldünk.

Könyves Magazin Hírlevél

Kapcsolódó cikkek
...

Tóth Krisztina az irodalomról, Simon Márton a költő szerepéről mesél a TEDxWomen-en

December 2-án a Katona József Színház ad otthont az idei TEDxLibertyBridgeWomen konferenciának, ahol a különleges történetek mellett táncos, zenei, filmes és fotós performanszokkal is készülnek az előadók.

...

Simon Márton: Senkivel nem beszélünk egy nyelvet, bár nagyon próbálkozunk

Negyedik, valószínűleg eddigi legszemélyesebb kötete jelent meg ma Simon Márton költőnek Éjszaka a konyhában veled akartam beszélgetni címmel. A történet szerepéről, a megszólalás nehézségeiről, hatásokról is kérdeztük emailen a költőt.

...

Simon Márton: Ha nem megyek ki [Hálózatok Hete]

A Hálózatok Hetére kortárs írókat kértünk fel, hogy írjanak a BarabásiLab: Rejtett mintázatok. A hálózati gondolkodás nyelve című kiállításhoz szövegeket. Olvassátok el Simon Márton versét, amelyet a Lungs of New York inspirált!

Hírek
...

Tompa Andrea felolvas, dedikál és beszélget – ne maradj le a könyvbemutatóról!

...

Demeter Szilárd távozik a Petőfi Kulturális Ügynökség éléről

...

Megvan, ki rendez az Evelyn Hugo hét férjéből Netflix-filmet

...

Ki nyerje idén a Merítés-díjat líra kategóriában?

...

Irodalmi és gyerekprogramokkal vár az Irodalmi Diszkó Pécsen

...

Mi történik, ha kilövünk egy csapat színészt az űrbe?

SZÓRAKOZÁS
...

Még a szakállas Martin Scorsesét is bevetették a Dante kezében Netflix-filmben

Kijött a Dante kezében (In the Hand of Dante) Netflix-feldolgozásának első hosszú előzetese.

...

Majdnem hivatalos: a 4. évaddal véget ér a Sárkányok háza

A történet nem lép túl az alapjául szolgáló regény idővonalán.

...

Az Off Campus szívtiprója nem tér vissza a második évadban

De lehet, hogy a jövőben még újra láthatjuk.

A hét könyve
Kritika
Sötét mese a furcsa lányról, aki elégette az apját
Sötét mese a furcsa lányról, aki elégette az apját

Sötét mese a furcsa lányról, aki elégette az apját

„Ha meghalok, csak dobj ki a kukába” – mondogatta a 42 éves Sally-nek az apja, Sally pedig így tesz. Mert Sally nem tudja, hogy az emberek nem mindig azt mondják, amire gondolnak.

Tudtad, hogy van Magyarországon egy könyvklub, ahol koktélt is adnak a kötet mellé?

Tudtad, hogy van Magyarországon egy könyvklub, ahol koktélt is adnak a kötet mellé?

A könyvklubban belefér a szakmai eszmecsere és a kötetlen networkingnek is.

Szerzőink

Chilembu Krisztina
Chilembu Krisztina

Sötét mese a furcsa lányról, aki elégette az apját

Szabolcsi Alexander
Szabolcsi Alexander

A mágikus realizmus sosem volt még ennyire gondtalan és felszabadító

Kiemeltek
...

Rebecca: modern nő vagy önző manipulátor?

A Manderley-ház új asszonyának élete maga a megvalósult tündérmese, mégsem lehet boldognak nevezni. 

...

P. Szathmáry István: Szakdolgozat

P. Szathmáry István Bevezetés az auradizájnba című tárcasorozatának harmadik része.

...

A mágikus realizmus sosem volt még ennyire gondtalan és felszabadító

Obaba egy képzeletbeli falu, tele kalanddal, rejtéllyel és furcsa szerzetekkel. Bernardo Atxaga, a baszk irodalom híres alkotója pedig élvezettel mesél minderről.