Richard Wright az egyik legnagyobb hatású afroamerikai író, az Egyesült Államokban az 1940-es Native Son című regényéért emlegetik, itthon a II. világháború környékén adták ki több könyvét is, köztük az önéletrajzi Black Boyt Feketék és fehérek címmel. Ám mindent még neki sem lehetett. Alig 80 éve írt egy könyvet, amiben a feketék ellen elkövetett rendőri brutalitással is foglalkozott, de emiatt a kiadók visszautasították – úgy is, hogy Wright ezt tartotta a legjobb regényének.
A The Man Who Lived Underground a fekete Fred Daniels története, akit egy olyan kettős gyilkossággal vádol meg a rendőrség, amit nem követett el. Addig verik és kínozzák, míg vallomást nem tesz, de aztán sikerül elmenekülnie a városi csatornarendszeren kereszül, és így kezdi meg útját a modern alvilágban.
„A kiadóknak nem voltak olyan fontosak a fekete olvasók, viszont nem akarták elveszíteni a fehéreket. Szerintem attól féltek, mivel találkoznának a lapokon. Túl közel volt az igazsághoz”
- mondta a Guardiannek Wright lánya, Julia.
A regény egy kis része ugyan megjelent novellaként, de az eredeti, teljes kéziratról csak néhány kutató tudott. A szintén író, költő és a halálra ítélt foglyokért felszólaló Julia Wright 2010-ben találta meg a regényt az apja hagyatékában a Yale Egyetem könyvtárában. Még akkor felkereste a Library of America non-profit kiadót, de végül akkor sem sikerült megjelentetni a könyvet. George Floyd meggyilkolását követően aztán ismét próbálkozott, ezúttal már határozottabban, és akkor a kiadó igent mondott.
Kedden két esemény is történt párhuzamosan. Egymástól független, hogy éppen így, és mégis, szorosan kötődve egymáshoz. Az esküdtszék bűnösnek találta Derek Chauvin volt rendőrt, aki 8 perc 46 másodpercig térdelt George Floyd nyakán annak ellenére, hogy a férfi azt ismételgette, nem kap levegőt. Chauvin akkor sem állt fel, amikor Floyd elvesztette az eszméletét, és az egyik rendőr megállapította, hogy nincs pulzusa, és akkor sem, amikor megérkeztek a mentők. És megjelent a The Man Who Lived Underground.
