Orbán Viktor minden nyáron közzéteszi az aktuális olvasmányait. Idén is túlnyomó részben gazdasági, politikai köteteket választott, egy memoárral fűszerezve.
Orbán válogat
Egy TikTok-videóban látható, ahogy a miniszterelnök egy dobozból könyveket vesz ki és kommentálja is őket, mielőtt kiválasztaná, mit pakol be a nyaralásra.
Houllebecq Megsemmisülni című regényét például azzal teszi félre, hogy „barátságtalanul vastag, ilyet az ember nem visz magával”. Előtte Szőcs Géza hasonlóan vastag Összegyűjtött verseit beválogatta a poggyászba, aztán mégis kiveszi, hogy „ezt majd otthon”, és Orvos-Tóth Noémi sikerkönyvét, az Örökölt sorsot is „a végére” hagyja, mert „pszichologizálás”.
@viktor_a_tiktokon Nyári olvasmány #orbanviktor #miniszterelnok #follow #fyp ♬ Acoustic Guitar Stroll - Dow Brain
Alább az öt könyv, ami fenn maradt a rostán.
David Goodhart: Fejjel, kézzel, szívvel
Goodhart újságíró és a Policy Exchange kutatóintézet demográfiai, bevándorlási és integrációs egységének vezetője. Ezt a kötetét a Financial Times (melynek évekig tudósítója volt) 2020 egyik legjobb könyvének választotta. Az alcíme Harc a méltóságért és a státuszért a 21. században.
Központi témája, hogy a nyugati társadalmakban a státusz és a munka súlyosan kiegyensúlyozatlan módon oszlik meg. Pedig egy egészséges demokráciában a koronavírus-járványon kívül is el kellene ismerni az olyan emberek teljesítményét, mint az ápolók, takarítók, bolti eladók. A krízishelyzetben ünnepelték őket, máskor azonban szokás alantasnak tartani a munkáját, részben azért, mert nem mindegyik feltétele a magas képzettség.
Karikó Katalin: Áttörések – Életem és a tudomány
A Nobel-díjas magyar biokémius memoárja 2023 októberében jelent meg (olvass bele) az egész világon. Önéletrajzában beszámol szerény körülmények között töltött gyerekkoráról, tanulmányairól, az őt bátorító tanárokról, az ellentmondásos kádári évekről, tudományos indulásáról, majd emigrációjáról és külföldi pályájáról. A könyvet többek között a Guardian is méltatta.
A könyvbemutatón hallhattuk Karikó néhány fontos tanácsát, például, hogy azokra kell odafigyelni, akik hisznek bennünk, és az is, hogy nem mindenkinek való a kutatói karrier. De a beszélgetésen szóba került a róla elnevezett probléma, és azt is elmesélte, hogyan tudta meg, hogy Nobelt kapott.
Ruchir Sharma: A sikeres nemzetek tíz szabálya
A szerző alapkezelő, befektetési szakember, a Financial Timesnak is ír. Sharma szerint minden, a jelenben megfigyelhető gazdasági trend közös vonása az átmenetiség, és a normát az állandó változás, a folyamatosan újra meg újra bekövetkező válságok jelentik.
Könyvében erre alapozva mutat be tíz olyan szempontot, amelyek alkalmasak lehetnek az egyes országok gazdasági jövőjének elemzésére és megjósolására. Ezt a fellendülések és a visszaesések mintázatait leíró tíz szabályszerűséget a saját kutatásaira alapozva dolgozta ki, és a valóság próbájának is alávetette, hiszen maga is több évtizede dolgozik a feltörekvő piaci befektetések irányításával.
Lánczi András: Politikai megváltás
A szerző magyar konzervatív filozófus, politikatudós, a Corvinus volt rektora, ahol korábban a Politikatudományi Intézetet vezette. 2023-ban megjelent könyvében azt állítja, hogy a politikai megváltás a modern világ titka. „Az emberi ész már mindent magára vállalt: Isten és a Természet helyébe lépett. E folyamat végén a politikai filozófia örök kérdéseit a pillanatnyi politikai küzdelmeknek alárendelt ideológiák szorították ki.”
Samuel Gregg: Értelem, hit és a nyugati civilizációért folytatott küzdelem
Gregg filozófiával és politikai gazdaságtannal foglalkozik, egyebek mellett többször írt az erkölcs és a gazdaság kapcsolatáról. Könyvének kiindulópontja, hogy a Nyugat ereje és identitása az értelem és a (zsidó-keresztény) hit egyedi szintézisén alapul. Döntően e kettő sajátos ötvözete alakítja mindazokat az elképzeléseket, állásfoglalásokat és intézményeket, amelyek a Nyugat önmeghatározásának sarokpontjai.
A jelenkori talajvesztettség okának azt tartja, hogy a hit és értelem egyensúlya kibillenni látszik: az értelem nélküli hit tudatlansághoz vagy legrosszabb esetben erőszakos vallási fanatizmushoz vezet, az értelem a hittől megfosztva pedig bigottnak, irracionálisnak bélyegzi az eltérő véleményeket, és végletes szekularizációt eredményez. Gregg szerint az értelem és a hit nem állnak szemben egymással, nem küzdenek az elsőbbségért, hanem szimbiózisban léteznek: képesek kölcsönösen mérsékelni egymás túlkapásait, és együtt segítik az igazságot kereső embert.
Fotó: Orbán Viktor hivatalos Facebook oldala
