Karikó Katalin magyar biokémikus és Drew Weissman amerikai mikrobiológus kapja az idei orvosi-élettani Nobel-díjat az mRNS-alapú vakcinák kifejlesztését megalapozó felfedezéseikért – jelentették be hétfőn a stockholmi Karolinska Intézetben. Karikó az első magyar Nobel-díjas nő.
2023-ben az Egyesült Államokban élő magyar kutatóbiológus-biokémikus, Karikó Katalin megosztva kapta az orvosi-élettani Nobelt Drew Weissman amerikai mikrobiológussal – jelentették be hétfőn. Bár az orvosi kategóriánál – az irodalmihoz hasonlóan – nincs nyilvános rövidlista, Karikó Katalint már korábban az esélyesek között emlegették.
Az illetékes bizottság indoklása szerint Karikó Katalin és Drew Weissman
a díjat a nukleozid módosítással kapcsolatos felfedezéseiért kapja,
amelyek lehetővé tették a Covid-19 elleni hatásos mRNS-alapú vakcina kifejlesztését. A kitüntetett 11 millió svéd koronát (368 millió forintnyi összeget) kap. A díjat hagyományosan december 10-én, az elismerést alapító Alfred Nobel halálának évfordulóján adják át. Egy korábbi interjújában Karikó az M5-nek azt mondta, hogy a tudományos díjaiból befolyt összes pénzt
"az oktatásra meg a tudományra fogom költeni."
Nobel-díjasként első üzenetét is a diákoknak küldte Magyarországra a Szegedi Egyetem által szervezett online beszélgetésen: "A legfontosabb, hogy fizikális és mentális egészség legyen. Ha valamit csinálnak, a legfontosabb, hogy egyre jobbak legyenek benne, és amit tesznek, örömmel tegyék.
Ez a legfontosabb, hogy örömmel csináljuk a munkánkat. Arra koncentráljunk, amin tudunk változtatni."
Karikó Katalin 1955-ben született Szolnokon, a Szegedi Tudományegyetemen végzett, a nyolcvanas években családjával az Egyesült Államokba disszidált. Szűkebb szakterülete a biokémia, a molekuláris biológia, hírvivő-RNS-kutatás és az mRNS humán terápiás célú alkalmazásai. Kimutatta, hogy az mRNS immunogén hatását az uridin okozza, aminek helyettesítése természetes nukleozidokkal, elsősorban pszeudouridinnel, megakadályozza a gyulladást és az immunreakciót. A Pennsylvaniai Egyetemen kezdhette el az mRNS-kutatást (itt, a fénymásolónál találkozott Drew Weissmannal), amely később sorsdöntőnek bizonyult, hiszen a szintetikus mRNS alapú vakcinák technológiája (Karikó ennek az egyik szabadalmaztatója) kulcsszerepet játszott a koronavírus-járvány elleni küzdelemben.
Ötleteit részben a kor labortechnikai lehetőségeinek korlátai miatt általában nem fogadták kitörő lelkesedéssel, így kutatói életének jelentős részében nem engedhette meg magának, hogy tisztán a mechanizmust kutassa. Később, Karikó Katalin, Drew Weissman és kutatótársaik áttörést jelentő, 2005-ös cikkét a Nature nem tartotta elég jelentősnek a publikálásra, az Immunity viszont igen, és ennek köszönhetően ők kapták a lavinaként növekvő idézettséget. Ezzel kapcsolatban Mary Elizabeth Magill, Pennsylvaniai Egyetem elnöke azt mondta, mindketten "zseniális kutatók,
a tudományos inspiráció és elszántság megtestesítői,
hiszen éveken át nap mint nap fáradhatatlanul dolgoztak az mRNS mint terápiás platform erejének felszabadításán, nem is sejtve, hogy munkájuk milyen módon szolgálhatja majd a világot egy nagy kihívás során. […] A területük iránti legigazabb odaadással már a kezdetekben megígérték, hogy nem állnak meg, és ez a legnagyobb inspiráció."
Karikó elismeréseinek, kitüntetéseinek se szeri, se száma – korábban például megkapta a Széchenyi-díjat, és a TIME magazin pár éve a világ 100 legbefolyásosabb embere közé választotta. Karikó Katalin igazi példakép, életének, munkásságának két, a közelmúltban megjelent gyerekkönyv is fejezetet szentelt: Fodor Marcsi 20 rendkívüli magyar, akit az egész világ ismer című könyve olyan híres magyarok között említi a biokémikust, mint Robert Capa, Rubik Ernő vagy Maurer Dóra. A lány, aki kutató akart lenni című kötet pedig már teljes egészében róla mesél a kisebbeknek. A tudósnak Áttörések - Életem és a tudomány címmel pont most jelent meg az önéletrajza:
A "Karikó-módszer" - útravaló fiatal kutatóknak című, a Fiatal Kutatók Akadémiája rendezvényén tartott előadását itt nézheted meg.
Az orvostudományi Nobelről
Az orvostudományi Nobel-díjat 1901 óta 114. alkalommal ítélték oda, összesen 227 kitüntetettnek. Ebből 13 nő, akik közül csak Barbara McClintock vehette át egyedül a díjat 1983-ban.
Az élettani-orvosi Nobel-díjnak eddig három magyar vagy magyar származású kitüntetettje volt. Bárány Róbert (1876-1936), aki az első világháború után Svédországban élt, 1914-ben kapta a díjat "a vesztibuláris apparátus (egyensúlyszerv) fiziológiájával és kórtanával kapcsolatos munkáiért". 1937-ben Szent-Györgyi Albert (1893-1986) kapta a kitüntetést "a biológiai égésfolyamatok terén tett felfedezéséért, különösen ami a C-vitamin és a fumársav-katalízis felfedezését illeti" -
ő az egyetlen magyar tudós, aki idehaza folytatott kutatásaiért kapta meg a díjat.
Az Amerikában letelepedett Békésy György (1899-1972) "a fül csigájában létrejövő ingerületek fizikai mechanizmusának felfedezéséért" 1961-ben kapott orvosi Nobel-díjat.
(Forrás: MTI, Magyar Tudományos Akadémia, HVG360, 24.hu, G7)