Karikó Katalin Áttörések című önéletrajzi könyvéről jelent meg könyvajánló a Guardianen, a cikkben többek között a magyar tudós kitartását méltatják.
A cikk azzal az eseménnyel indul, amikor Karikót kirúgták a Pennsylvaniai Egyetemen lévő apró laboratóriumából, és a folyosón egy halomban találta a dolgait, a kísérleti mintáit pedig éppen egy laboráns dobta a szemétbe. A tudóst azért küldték el, mert nem hozott „nettó négyzetméterenként elegendő dollárt”. Azaz nem vonzott az intézménynek elég támogatást ahhoz, hogy azzal alátámassza, jogosan foglalja el az egyetemen azt a kis helyet.
„Az a labor egy nap múzeum lesz”
– mondta Karikó az őt kirúgó igazgatónak, és ma már tudjuk, hogy mennyire igaza lett.
Karikó Katalin önéletrajzi könyve 2023 októberében jelent meg, csupán néhány nappal azt követően, hogy bejelentették, ő és kollégája, Drew Weissman amerikai mikrobiológus kapta az orvosi-élettani Nobel-díjat az mRNS-alapú vakcinák kifejlesztését megalapozó felfedezéseikért. Ahogy a Guardian újságírója is megjegyzi, ez a csattanó már sajnos pont nem fért a kötetbe, aminek magyar bemutatójáról egyébként itt írtunk:
AZ MTA-n mutatták be Karikó Katalin Áttörések című önéletrajzi könyvét. Az immár Nobel-díjas Karikó mesélt a családjáról és a tanárairól, a nehézségekkel való megküzdésről, szóba került Zorán, Columbo és egy bizonyos probléma is.
Tovább olvasokA cikk kitér arra, mennyire szerény körülmények között nőtt fel Karikó, és idézi azt a mondatát, miszerint saját magát nem tartotta különösebben okosnak, de ami szerinte hiányzott a képességei oldaláról, azt kitartással pótolni tudta.
Ezután a lap röviden összefoglalja Karikó életének fontos állomásait, házasságát Francia Bélával, Zsuzsanna lányuk születését (akiből olimpiai bajnok evezős lett), és hogy mindössze 900 dollárral emigráltak az USA-ba, amit a kislány játékmacijának a hasába varrtak be a magyar határőrök miatt.
Eddigre Karikó már a hírvivő RNS (mRNS) megszállottja lett, amivel nagyon nehéz dolgozni, mert érzékeny és rövid életű, a tudós viszont meg volt győződve róla, hogy meghatározó szerepet játszhat az orvostudományban. A kollégái közül kevesen értettek vele egyet és
„őrült mRNS-nőként” emlegették.
A megpróbáltatásai kutatóként az Egyesült Államokban sem értek véget (ahogy azt a magyar bemutatón elmesélte, azóta vizsgálják, milyen működési hibák vezettek oda, hogy az intézmények nem ismerték fel a tehetséget).
A többi tudománytörténet, jegyzi meg a brit cikkíró, hiszen Karikó kutatási eredményeivel elévülhetetlen érdemeket szerzett például a Covid-vakcinák fejlesztésében, és az mRNS-technológiát azóta különböző ráktípusok elleni harcban is bevethetőnek tartják.
Hagyományosan minden díjazott adományoz egy számára fontos tárgyat a Nobel-díj Múzeumnak. Az idei Nobel-díjasok, köztük Karikó Katalin szerdán adták át adományaikat a stockholmi múzeumnak. Könyvek hírek mellé.
A cikk kiemeli azt a pillanatot a kötetből, amikor Karikó elmeséli, hogy visszatért a Pennsylvaniai Egyetemre, hogy megkapja az egyik első Covid-oltást, amelyet az Egyesült Államokban adtak be. Amikor az emberek észrevették Karikót, mint ennek a vakcinának a feltalálóját, üdvrivalgással üdvözölték, a tudósnak pedig könnybe lábadt a szeme.
A Guardian szerint a kötet összességében magával ragadó, és nem mentes a tudományos élet finom kritikájától sem: Karikó nem részletezi, miért ásták alá folyamatosan a kutatásait és a tudományos presztízsét. Ugyanakkor utal arra például arra a problémára, hogy inkább a biztonságos kutatásokra keresnek támogatást, szemben a kockázatos, de potenciálisan úttörő irányokkal.
Szerinte a mennyiség, és nem a minőség lett a tudományos karrier hajtóereje.
A teljes cikket itt tudod elolvasni.