Egyre kevesebb magyar olvas rendszeresen könyvet

Egyre kevesebb magyar olvas rendszeresen könyvet

Tizenöt év alatt több mint tíz százalékkal csökkent a rendszeresen olvasók aránya Magyarországon – derült ki a Tárki reprezentatív felméréséből.

ro | 2021. október 26. |

Míg 2005-ben a felnőtt magyar lakosság 25 százaléka olvasott rendszeresen (azaz legalább hetente), addig 2020-ban ez az arány mindössze 13 százalék – derült ki a Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülete által megrendelt felmérésből. Az országos átlagnál nagyobb arányban olvasnak rendszeresen

  • a nők,
  • a fiatal felnőttek (18-39 évesek)
  • a 60 évnél idősebbek
  • a legalább középfokú végzettséggel rendelkezők
  • a budapestiek
  • az aktívkorú inaktívak (azaz a munkanélküliek, a tanulók, valamint a szülési vagy gyermekgondozási szabadságon lévők).

A reprezentatív felmérés mellett készült egy online kutatás is, amiből az derült ki, hogy a válaszadók átlagosan 37 könyvet olvasnak egy évben, ez az átlagérték azonban nagy eltéréseket takar, hiszen a megkérdezettek ötöde (21%) évente legfeljebb tíz könyvet olvas, 18 százalékuk viszont ötvennél is többet. A legtöbben amúgy szépirodalmi és szórakoztató irodalmi könyveket választanak: a felmérés szerint a könyvolvasók 72 százaléka olvas szépirodalmat, ugyanakkor körükben többségben vannak az „alkalmanként” olvasók.

Természetesen akadnak olyanok is, akik sohasem olvasnak egyetlen könyvet sem, ők ezt rendszerint azzal magyarázzák, hogy egyszerűen nem szeretnek olvasni (45%), vagy nincs rá idejük (33%).

Ennél is meglepőbb, hogy 2020-ban

a megkérdezettek több mint fele (58%) azt mondta, hogy soha vagy szinte soha nem vásárol könyvet.

A lakosság negyede (25%) évente néhány alkalommal, 9 százaléka legalább félévente, 7 százalék legalább negyedévente vásárol könyvet, és csupán 1 százalék azoknak az aránya, akik havi rendszerességgel teszik ezt. Ugyanakkor a könyvolvasó felnőtt népesség több mint kétharmada (69%) legalább egy alkalommal vásárolt könyvet az elmúlt egy évben, vagyis némi csökkenést figyelhető meg az évezred eleje óta, mivel ekkor 74-76% között mozgott ez az arány. 

Az online kérdőívben rákérdeztek a költési szokásokra is. Eszerint a vásárlók átlagosan 12.661 forintot költöttek könyvre a kitöltést megelőző egy hónapban (a legalacsonyabb említett összeg 300 forint, a legmagasabb pedig 100 ezer forint volt). A legkevesebbet amúgy a községekben élő, legtöbbet pedig a budapesti háztartások költenek könyvre egy évben.

A hagyományos nyomtatott könyvek hegemóniáját a jelek szerint semmi nem veszélyezteti: az elmúlt egy évben nyomtatott könyvet a teljes népesség 34 százaléka (a  könyvvásárlók 94%-a), e-könyvet 2% (a  könyvvásárlók 76 százaléka), hangoskönyvet pedig 1% (a könyvvásárlók 3 százaléka) vásárolt. 

A teljes tanulmányt ITT lehet végigolvasni.

Hírlevél feliratkozás
Kapcsolódó cikkek
...
Nagy

Austen antihősének jobb dolga is van, minthogy regényeket olvasson [Az Austen-projekt]

A klastrom titka lesz Az Austen-projekt című podcast-sorozatunk következő témája. Kedvcsinálónak összeszedtünk tíz emlékezetes és jellemző idézetet a könyvből.

...
Hírek

110 éve beöltöztetett kiscicákkal ösztönözték a gyerekeket az olvasásra

A 21. században bármikor belefuthatunk az interneten egy vicces macskás mémbe, Eulaile Osgood Grover 1911-ben megjelent Kittens and Cats: A First Reader című művében a cicák azonban nemcsak szórakoztattak, hanem ösztönözték is a gyerekeket az olvasás gyakorlására. 

...
Nagy

Tizenegyes - Mit olvas az író? Szécsi Noémi

Az író is elsősorban olvasó. A Könyves Magazin sorozatában írókat kérdezünk olvasási szokásokról, az éjjeli szekrényen heverő könyvekről, és arról, milyen regény határozta meg az életüket. Tizenegy kérdés az olvasásról. Ezúttal Szécsi Noémi válaszolt.

Olvass!
...
Beleolvasó

Mi volt a magyar irodalom legbunkóbb beszólása?

Vajon elszavalta-e Petőfi a Nemzeti dalt 1848. március 15-én? Honnan származik az Arany Jánosnak tulajdonított mondás, hogy „gondolta a fene”? A Margó-díjas irodalomtörténész, Milbacher Róbert új könyvének célja népszerűsíteni az irodalomtörténeti szakma megállapításait, legújabb eredményeit egy-egy rejtélyen keresztül. Olvass bele!

...
Beleolvasó

Kísérjük el Horthy Miklóst Szellő nevű lován a Gellért Szállóhoz!

A Hosszúlépés Budapesten című könyv négy, fotelből és valóságban is lesétálható séta segítségével mutatja be a Fővárost. 

...
Beleolvasó

Gabriel García Márquez Macondójában sosem akar elállni az eső

A világ legszebb vízihullája Gabriel García Márquez novelláiból válogat, történeteiben pedig különcök és átlagemberek végtelenül szomorú, teljesen hihetetlen és nagyon ismerős történeteit követhetjük nyomon.

...
Beleolvasó

Esterházy Miklós mesés történetei kalauzolnak el az Öreghegyen

Mintha Lázár Ervin varázslatos világát idézné Esterházy Miklós történetfüzére: meséi gyerekeknek és olyan felnőtteknek szólnak, akik nem felejtették el teljesen, hogy ők is voltak gyerekek. Olvass bele!

...
Beleolvasó

Knausgard a tetűről, a magányról és Van Gogh-ról is ír új könyvében

A magyar olvasók idén vehették kezükbe Karl Ove Knausgard nagyszabású Harcom című sorozatának záró darabját, most pedig egy újabb KOK-széria indul, ez az Évszakok. Olvassatok bele az Őszbe!

...
Beleolvasó

Marianne Fillenzt barátja, Karl Popper is arra biztatta, hogy válassza a kutatást

A Tények és tanúk-sorozat új kötetében Marianne Fillenznek, az idegrendszer híres kutatójának memoárját olvashatjuk, valamint baráti levelezését Karl R. Popper filozófussal. Olvass bele!

Még több olvasnivaló
...
Kritika

Nem az életkorunk, hanem a stigmatizáció ellen kellene küzdenünk

Hogyan érhető el a kiegyensúlyozott időskor? Milyen folyamatok zajlanak bennünk az életközép során és utána? Miért szükséges mindenképpen szembemenni az életkorral kapcsolatos előítéletekkel, az ageizmussal? Ezeket a kérdéseket járja körbe Tisza Kata új könyve, amelynek témája a szerethető öregedés.

...
Nagy

Kreatív Európa: Megunt szerelmek, kihűlt kapcsolatok Ciprustól Norvégiáig

Sorozatunkban ezúttal szerelmi csalódások, párkapcsolati unalom, kihűlt házasságok és újrakezdés a téma más-más perspektívából, különböző stílusban, Európa legjobb kortárs szerzőinek tollából.

...
Nagy

Karen Dionne: Sokaknak lehetett már dolga pszichopatával anélkül, hogy tudtak volna róla

A lápkirály leányának írója, Karen Dionne az új regényében, A bűnös nővérben a gyermekkori pszichopátiát a családtagok nézőpontjából vizsgálja. A szerzőt inspirációkról, motivációkról, váltott nézőpontokról és a pszichopátiáról kérdeztük.

...
Alkotótárs

André Ferenc: Antropocén ima [Mastercard® – Alkotótárs]

Czakó Zsófia és André Ferenc nyerte az első alkalommal átadott Mastercard® – Alkotótárs ösztöndíjat. Levelezésbe kezdtek, aminek negyedik darabját olvashatjátók most, mégpedig André Ferenctől.

...
Kritika

Annie Ernaux irodalmi fényképalbumba sűrítette az élet illékonyságát

„Eltűnik majd az összes kép” – ezzel a mondattal nyit Annie Ernaux Évek című könyve, amely akár egy régi fényképalbum, úgy tárja elénk egy élet szakaszainak változásait és az elmúlt évtizedek nagy korszakváltó pillanatait. A kortárs francia irodalom egyik legjelentősebb írójának rendhagyó önéletírása a hét könyve. 

...
Kritika

A Termőtestek gombái a horror valódi természetét leplezik le

Sepsi László új regényében a drogpiacért folytatott küzdelem mögött olyan erők mozdulnak meg, amik túlmutatnak ez embercentrikus valóságunkon. Sepsi nyomasztó víziójában a horror nagyon is aktuális kérdéseket feszeget. A Termőtestek a hét könyve.

Hírek
...
Írd meg Európát!

Írd meg Európát, és nyerj egy Kindle-t tele könyvekkel!

...
Kritika

Nem az életkorunk, hanem a stigmatizáció ellen kellene küzdenünk

...
Hírek

Csányi Vilmos: A vírus jó példa arra, milyenek a hiedelmek

...
Hírek

Pilinszky-verset dolgozott fel a Meg Egy Cukorka

...
Hírek

Az izlandiak még mindig sokat olvasnak, de a statisztikát a nők húzzák fel

...
Nagy

Austen hősnőjének pusztán szórakozás, ami másnak az élet maga [Az Austen-projekt]

...
Hírek

Lomb Kató játéknak, megfejtendő keresztrejtvénynek tekintette a nyelvet

...
Gyerekirodalom

Zalán Tibor a Mesemúzeum új kulcsőre

...
Hírek

A Tandori Dezső és Ágnes hagyaték az Apor Vilmos Katolikus Főiskolára került