Míg 2005-ben a felnőtt magyar lakosság 25 százaléka olvasott rendszeresen (azaz legalább hetente), addig 2020-ban ez az arány mindössze 13 százalék – derült ki a Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülete által megrendelt felmérésből. Az országos átlagnál nagyobb arányban olvasnak rendszeresen
- a nők,
- a fiatal felnőttek (18-39 évesek)
- a 60 évnél idősebbek
- a legalább középfokú végzettséggel rendelkezők
- a budapestiek
- az aktívkorú inaktívak (azaz a munkanélküliek, a tanulók, valamint a szülési vagy gyermekgondozási szabadságon lévők).
A reprezentatív felmérés mellett készült egy online kutatás is, amiből az derült ki, hogy a válaszadók átlagosan 37 könyvet olvasnak egy évben, ez az átlagérték azonban nagy eltéréseket takar, hiszen a megkérdezettek ötöde (21%) évente legfeljebb tíz könyvet olvas, 18 százalékuk viszont ötvennél is többet. A legtöbben amúgy szépirodalmi és szórakoztató irodalmi könyveket választanak: a felmérés szerint a könyvolvasók 72 százaléka olvas szépirodalmat, ugyanakkor körükben többségben vannak az „alkalmanként” olvasók.
Természetesen akadnak olyanok is, akik sohasem olvasnak egyetlen könyvet sem, ők ezt rendszerint azzal magyarázzák, hogy egyszerűen nem szeretnek olvasni (45%), vagy nincs rá idejük (33%).
Ennél is meglepőbb, hogy 2020-ban
a megkérdezettek több mint fele (58%) azt mondta, hogy soha vagy szinte soha nem vásárol könyvet.
A lakosság negyede (25%) évente néhány alkalommal, 9 százaléka legalább félévente, 7 százalék legalább negyedévente vásárol könyvet, és csupán 1 százalék azoknak az aránya, akik havi rendszerességgel teszik ezt. Ugyanakkor a könyvolvasó felnőtt népesség több mint kétharmada (69%) legalább egy alkalommal vásárolt könyvet az elmúlt egy évben, vagyis némi csökkenést figyelhető meg az évezred eleje óta, mivel ekkor 74-76% között mozgott ez az arány.
Az online kérdőívben rákérdeztek a költési szokásokra is. Eszerint a vásárlók átlagosan 12.661 forintot költöttek könyvre a kitöltést megelőző egy hónapban (a legalacsonyabb említett összeg 300 forint, a legmagasabb pedig 100 ezer forint volt). A legkevesebbet amúgy a községekben élő, legtöbbet pedig a budapesti háztartások költenek könyvre egy évben.
A hagyományos nyomtatott könyvek hegemóniáját a jelek szerint semmi nem veszélyezteti: az elmúlt egy évben nyomtatott könyvet a teljes népesség 34 százaléka (a könyvvásárlók 94%-a), e-könyvet 2% (a könyvvásárlók 76 százaléka), hangoskönyvet pedig 1% (a könyvvásárlók 3 százaléka) vásárolt.
A teljes tanulmányt ITT lehet végigolvasni.
