145 éve született Molnár Ferenc, aki megfigyelte és bevezette az irodalomba a pesti polgárt

145 éve született Molnár Ferenc, aki megfigyelte és bevezette az irodalomba a pesti polgárt

A Pál utcai fiúk, Liliom, Játék a kastélyban - csak néhány cím Molnár Ferenc legnépszerűbb művei közül. Korának egyik legünnepeltebb írója és drámaírója volt, sikereket aratott itthon és külföldön is, a nevét mégis az egyik legismertebb ifjúsági regény szerzőjeként ismeri a közvélemény. Művei idén váltak közkinccsé, nem meglepő, hogy A Pál utcai fiúkból kapásból négy új kiadás is megjelenik.

ro | 2023. január 11. |

Molnár Ferenc 1878. január 12-én született Budapesten. Családi nyomásra jogot hallgatott (Genfben és Budapesten), de már egyetemistaként is újságírónak készült. Az első nagy feltűnést keltő írása Az éhes város című regény volt, amely 1901-ben jelent meg. Rá egy évvel mutatták be első önálló színpadi művét (A doktor úr). Leghíresebb regénye, A Pál utcai fiúk 1906-ban, a Tanulók Lapja című ifjúsági folyóiratban, folytatásokban jelent meg, a szerző a részleteket egy körúti kávéház karzatán írta. A regény cselekménye 1889 márciusának néhány napját öleli fel, és egy józsefvárosi üres telekért, a „grundért” való küzdelem áll a középpontjában.

NEMECSEK az nem kisbetű
NEMECSEK az nem kisbetű
Tovább olvasok

A regény Magyarországon évtizedek óta kötelező olvasmány, de nagyon népszerű külföldön, így például Olaszországban is. Számos alkotónak meghatározó olvasmánya volt gyerekként: Grecsó Krisztián például, aki színpadra írta Molnár Ferenc klasszikusát, a vígszínházi premier után azt mondta, hogy A Pál utcai fiúk volt élete első katarzisa, Bödőcs Tibor pedig interjúnkban elárulta, hogy annak idején a regény végén elsírta magát.

A Pál utcai fiúk idén év elején megint az érdeklődés homlokterébe került, 2023-tól ugyanis már az összes Molnár-mű közkincsnek számít (lejárt ugyanis az író halála után 70 évig érvényes szerzői jogi védelem), köztük ez a regénye is. Idén így aztán négy különböző kiadásban, az Alexandra, a Kolibri, az Osiris és a Trubadúr gondozásában is meg fog jelenni a Molnár-klasszikus.

Kiről mintázta Molnár Ferenc Nemecseket?
Kiről mintázta Molnár Ferenc Nemecseket?
Tovább olvasok

Molnár Ferenc mindenesetre az a szerző volt, aki már életében nagy sikereket ért el külföldön, hiszen darabjait Ausztriától az Egyesült Államokig játszották. Első nemzetközi sikerét Az ördögök (1907) című drámájával aratta, melyet 1908-ban New Yorkban is bemutattak. Az első világháborúban haditudósító volt a galíciai fronton.

1927-ben A hattyú című drámája párizsi bemutatóját követően Becsületrenddel tüntették ki. A két világháború között az egyik legnépszerűbb színpadi szerzőnek számított Magyarországon. A nemzetiszocializmus előretörése miatt ugyanakkor harmadik feleségével, Darvas Lili színésznővel az Egyesült Államokba emigrált. (Molnár házasságai viharosan alakultak, gyakran tettlegességig fajultak, ami későbbi műveiben, például a Liliomban is megjelent; Gajdó Tamás színháztörténész a Díványnak korábban azt mondta, hogy bár a Molnár-életrajzok szerint a műnek az a legfontosabb üzenete, hogy a sok-sok bántalmazásért a szerző bocsánatot kért első feleségétől, Vészi Margittól, a színházi alkotókat ez cseppet sem érdekli: "Az életrajzi alapanyag ugyanis csak kiindulópont, alapélmény, a cselekmény is fordulatosabb és regényesebb, mint az író magánélete, nem beszélve bonyolult lelkületű színpadi alakjairól".)

10 érdekesség Molnár Ferencről, aki ismerte Budapest összes jellegzetes alakját
10 érdekesség Molnár Ferencről, aki ismerte Budapest összes jellegzetes alakját

Hetven éve, 1952. április 2-án (egyes források szerint 1-jén) halt meg New Yorkban Molnár Ferenc, a világszerte ismert és kedvelt magyar színműíró, A Pál utcai fiúk című szerzője. Molnár Ferenc vérbeli fővárosi publicista volt, darabjaival elsődlegesen szórakoztatni akart, de azért olykor odaszúrt egyet-egyet a polgárságnak. Hegedűs Géza így írt róla: „életműve tanulságos is, mulatságos is, néha gyönyörködtető azoknak is, akik a polgárok után következnek".

Tovább olvasok

New Yorkban az író a Hotel Plaza 835-ös szobájának lakója lett. Amerikában bemutatták Calvin Coolidge elnöknek is, a Színház című folyóirat pedig 1946-ban a következőképpen számolt be az amúgy 1927-es találkozásról:

"Coolidge nem volt beszédes természetű és a bemutatkozás formaságai után hosszú, kínos csend állott be. Az elnök, aki nem tudhatta, hogy Molnár egy szót sem beszél angolul, félrevonta Millert és halkan megkérdezte, mivel foglalkozik ez az ember. Amikor megtudta, hogy magyar író, ezzel a kérdéssel fordult hozzá: „Milyen most a politikai és gazdasági helyzet Magyarországon? Széchenyi gróf, magyar követ lefordította az elnök kérdését, mire Molnár azt mondta a követnek: „Tudja, ezen a téren nem vagyok valami kitűnően tájékozva, de most néhány percig tovább beszélek, úgy mintha kimerítőn magyaráznám önnek Magyarország politikai és gazdasági helyzetét. Azután majd ön az én nevemben azt mondja, ami jólesik“. Molnár ekkor néhány pesti pletykát mesélt el, majd a gróf behatóan ismertette a magyar helyzetet. Coolidge nem győzött eléggé csodálkozni azon, hogy egy kitűnő drámaíró ilyen alaposan tájékozott a legkomolyabb kérdésekben is."

Szabadon felhasználhatóvá válik A Pál utcai fiúk, de csak a regény
Szabadon felhasználhatóvá válik A Pál utcai fiúk, de csak a regény

2023. január 1-jétől Magyarországon szabadon felhasználhatóvá válnak Molnár Ferenc, Kempelen Béla, Szász Gyula, Paul Éluard, Knut Hamsun, Mariano Azuela, Waldemar Bonsels írásai, Kende Géza festményei, Szerémi Gusztáv zeneművei, illetve Borsos József és Vidor Emil önálló építészeti tervei. Ez természetesen nem jelenti azt, hogy bárki visszaélhet az eredeti szerzők műveivel.

Tovább olvasok

A közép-európai menekültek szívesen gyűltek össze annak idején a Cafe Eclairben. Néhány éve mi is megmutattuk a New York-i kávéház vendégkönyvét, amelyet nem más szignált 1951-ben, mint Molnár Ferenc. Az író rá egy évvel, 1952-ban hunyt el az Egyesült Államokban.

Németh Andor még a harmincas években a következőképpen jellemezte Molnár írásművészetetét:

"Egyfelől bevonta az irodalomba a fővárosi utcák enyhén stilizált jellegzetességeit, felfedezte a grundokat, a Városligetet, a jégzajlásos Dunát és a zúzmarás, behavazott Margitszigetet, másfelől öntudatra ébresztette a pestieket, önérzetet pofozott beléjük, citoyenekké nevelte őket. Mint a kis horderejű megfigyelések nagymestere, megfigyelte és bevezette az irodalomba a pesti polgárt, ezt a sehol máshol elő-nem-forduló kétlábú állatot…"

Molnár Ferencet a Digitális Irodalmi Akadémia 2020. június 4-én posztumusz tagjává választotta.

Kapcsolódó cikkek
...
Hírek

Józsefvárosi tűzfalra kerültek a Pál utcai fiúk

A józsefvárosi Leonardo da Vinci utca egyik régi házának a tűzfalára kerültek fel Molnár Ferenc A Pál utcai fiúk című regényének szereplői.

...
Könyves Advent

Minden, amit a Pál utcai fiúkról tudni érdemes

Ki volt a híres ál-Nemecsek? Miért szerepel olyan kevés nő a történetben? Hányan vannak a Pál utcaiak, és hányan a vörösingesek? Hogyan járhatott egy osztályba a tizennégy éves Boka és a tizenegy éves Nemecsek? Mit ehettek, mit játszhattak a korabeli gyerekek? Milyen filmek készültek a könyv alapján? Mészöly Ágnes rajongói kézikönyvéből minden kiderül. Mutatunk belőle egy részletet!

...
Nagy

Saját szoba: A Pál utcai fiúk

Még több olvasnivaló
...
Nagy

Picasso átka nem fogott: Francoise Gilot a kortárs festészet nagyasszonyaként halt meg

Százegy évesen elhunyt Francoise Gilot francia művész, akit egy magyartól tanult festeni, túlélte Picassót és a saját jogán emelkedett a 20. századi festők legnagyobbjai közé.

...
Nagy

Tóth Krisztina: A mesterséges intelligencia soha nem helyettesítheti az emberi alkotást

Bemutatták Tóth Krisztina új, Ahonnan látni az eget című kötetét. A novellák az elmúlt öt év lenyomatai, olyan aktualitásokra reflektálnak, mint hogy milyen helyzetben vannak a melegek, hogyan írnak majd az írók a jövőben, vagy elveheti-e a művészek munkáját a mesterséges intelligencia. 

...
Nagy

Kafkánál a valóság az igazi rémálom, az élet pedig maga a reménytelenség

Franz Kafka az idegenség írója, aki a létezésben nem talál semmiféle otthonosságot – az ember létét a világban kiúttalan, elidegenedett, szorongással és félelemmel teli állapotként jeleníti meg, elsősorban a groteszk és az irónia segítségével, egy szürreális, mégis ismerős világ megteremtésével. Újraolvasó rovatunk májusi könyve Kafka talán leghíresebb műve, A per

...
Nagy

Az izlandi Dan Brownt keresték, ezért megírta első krimijét Lilja Sigurðardóttir

Lilja Sigurðardóttir az izlandi krimi fontos szerzője, Csapda című regényét most fordították magyarra. Az éppen Budapesten tartózkodó szerzőt a regény kapcsán kérdeztük többek között a skandináv krimiről, írói rutinjáról, az izlandi társadalomról, kokaincsempészetről és homoszexualitásról. 

...
Panodyssey

Borda Réka: Hová lettek a tárgyak az irodalomból? [Tárgydilemmák]

"A szépirodalom persze az ember, nem a környezet nagy kérdéseit taglalja – mindazonáltal környezetünk nemcsak hogy nem elhanyagolható, hanem sok esetben minket meghatározó dolgok összessége, amelyek funkcióval való megtöltése képes színesíteni, mélységgel megtölteni az irodalmi alkotásokat. Elvégre tárgyaink és tereink mi magunk vagyunk: nincs civilizáció, ha mi, emberek nem alakítjuk környezetünket." Borda Réka Tárgydilemmák című esszésorozatának következő részében azt vizsgálja, hogyan és miért hiányzik a materialitás irodalmunkból.

...
Nagy

A Dreherek sikertörténetét csak az államosítás tudta megakasztani

A Dreher bejáratott márkanév Magyarországon, a mögötte meghúzódó család- és cégtörténet pedig legalább annyira színes, szerteágazó és fordulatokkal teli, mint az elmúlt durván kétszáz év magyar történelme. Iglódi Csaba első regénye, a Dreher-szimfónia négy tételben meséli el az egymást követő generációk felemelkedését.

A hét könyve
Kritika
A háború bennünk lakik, és túl fog élni mindannyiunkat
...
Nagy

Milbacher Róbert jobb sorsot ír nagymamájának az új regénye lapjain

Milbacher Róbert negyedik prózakötetének, a Keserű víznek az emlékezés a mestermotívuma, és a Magvető Caféban megtudhattuk, kit neveztek cseláknak a nagybajomiak, de az is kiderült, hogyan tárult fel a szerző számára a felmenői mindennapjainak Atlantisza.

Hírek
...
Hírek

Margócsy: Petőfi nem különleges, hanem normál jelenség a nagy magyar költők sorában

...
Hírek

Rangos elismerésben részesült Tolnai Ottó

...
Hírek

Amerikai költészeti díjat kapott Pál Dániel Levente

...
Szórakozás

Könyvhét, Wes Anderson, Hamlet és Édes Anna [PROGRAMAJÁNLÓ]

...
Hírek

Spanyolul is megjelenik Gurubi Ágnes Szív utcája

...
Gyerekirodalom

Különös alakok jönnek-mennek Dániel András meg persze az olvasók fejében

...
Hírek

Melyik lesz 2023 legjobb első könyve? Már lehet nevezni a Margó-díjra

...
Hírek

Napi 20 perc olvasásért indít 30 napos programot a Libri

...
Könyvtavasz

Miri olyan óvodás kislány, akinek hétköznapjaiban mindig ott a varázslat