Molnár Ferenc 1878. január 12-én született Budapesten. Családi nyomásra jogot hallgatott (Genfben és Budapesten), de már egyetemistaként is újságírónak készült. Az első nagy feltűnést keltő írása Az éhes város című regény volt, amely 1901-ben jelent meg. Rá egy évvel mutatták be első önálló színpadi művét (A doktor úr). Leghíresebb regénye, A Pál utcai fiúk 1906-ban, a Tanulók Lapja című ifjúsági folyóiratban, folytatásokban jelent meg, a szerző a részleteket egy körúti kávéház karzatán írta. A regény cselekménye 1889 márciusának néhány napját öleli fel, és egy józsefvárosi üres telekért, a „grundért” való küzdelem áll a középpontjában.
A Pál utcai fiúkat mind ismerjük, de olvasmányélményeink többnyire a távoli múltba nyúlnak, ezért kíváncsiak voltunk, milyen több évtized után, „felnőtt fejjel” újraolvasni.
Tovább olvasokA regény Magyarországon évtizedek óta kötelező olvasmány, de nagyon népszerű külföldön, így például Olaszországban is. Számos alkotónak meghatározó olvasmánya volt gyerekként: Grecsó Krisztián például, aki színpadra írta Molnár Ferenc klasszikusát, a vígszínházi premier után azt mondta, hogy A Pál utcai fiúk volt élete első katarzisa, Bödőcs Tibor pedig interjúnkban elárulta, hogy annak idején a regény végén elsírta magát.
A Pál utcai fiúk idén év elején megint az érdeklődés homlokterébe került, 2023-tól ugyanis már az összes Molnár-mű közkincsnek számít (lejárt ugyanis az író halála után 70 évig érvényes szerzői jogi védelem), köztük ez a regénye is. Idén így aztán négy különböző kiadásban, az Alexandra, a Kolibri, az Osiris és a Trubadúr gondozásában is meg fog jelenni a Molnár-klasszikus.
A Pál utcai fiúk - Rajongói kézikönyvből megismerhetjük Molnár Ferenc világhírű regényének elő- és utóéletét, a fiúk korabeli öltözködését, azt, hogy milyen játékokat játszottak, és miket vittek magukkal uzsonnára. A könyv ugyanolyan hasznos a regény elolvasása előtt, után vagy közben.
Tovább olvasokMolnár Ferenc mindenesetre az a szerző volt, aki már életében nagy sikereket ért el külföldön, hiszen darabjait Ausztriától az Egyesült Államokig játszották. Első nemzetközi sikerét Az ördögök (1907) című drámájával aratta, melyet 1908-ban New Yorkban is bemutattak. Az első világháborúban haditudósító volt a galíciai fronton.
1927-ben A hattyú című drámája párizsi bemutatóját követően Becsületrenddel tüntették ki. A két világháború között az egyik legnépszerűbb színpadi szerzőnek számított Magyarországon. A nemzetiszocializmus előretörése miatt ugyanakkor harmadik feleségével, Darvas Lili színésznővel az Egyesült Államokba emigrált. (Molnár házasságai viharosan alakultak, gyakran tettlegességig fajultak, ami későbbi műveiben, például a Liliomban is megjelent; Gajdó Tamás színháztörténész a Díványnak korábban azt mondta, hogy bár a Molnár-életrajzok szerint a műnek az a legfontosabb üzenete, hogy a sok-sok bántalmazásért a szerző bocsánatot kért első feleségétől, Vészi Margittól, a színházi alkotókat ez cseppet sem érdekli: "Az életrajzi alapanyag ugyanis csak kiindulópont, alapélmény, a cselekmény is fordulatosabb és regényesebb, mint az író magánélete, nem beszélve bonyolult lelkületű színpadi alakjairól".)
Hetven éve halt meg New Yorkban Molnár Ferenc, a világszerte ismert és kedvelt magyar színműíró, A Pál utcai fiúk című szerzője. Vérbeli fővárosi publicista volt, darabjaival elsődlegesen szórakoztatni akart, de azért olykor odaszúrt egyet-egyet a polgárságnak.
Tovább olvasokNew Yorkban az író a Hotel Plaza 835-ös szobájának lakója lett. Amerikában bemutatták Calvin Coolidge elnöknek is, a Színház című folyóirat pedig 1946-ban a következőképpen számolt be az amúgy 1927-es találkozásról:
"Coolidge nem volt beszédes természetű és a bemutatkozás formaságai után hosszú, kínos csend állott be. Az elnök, aki nem tudhatta, hogy Molnár egy szót sem beszél angolul, félrevonta Millert és halkan megkérdezte, mivel foglalkozik ez az ember. Amikor megtudta, hogy magyar író, ezzel a kérdéssel fordult hozzá: „Milyen most a politikai és gazdasági helyzet Magyarországon? Széchenyi gróf, magyar követ lefordította az elnök kérdését, mire Molnár azt mondta a követnek: „Tudja, ezen a téren nem vagyok valami kitűnően tájékozva, de most néhány percig tovább beszélek, úgy mintha kimerítőn magyaráznám önnek Magyarország politikai és gazdasági helyzetét. Azután majd ön az én nevemben azt mondja, ami jólesik“. Molnár ekkor néhány pesti pletykát mesélt el, majd a gróf behatóan ismertette a magyar helyzetet. Coolidge nem győzött eléggé csodálkozni azon, hogy egy kitűnő drámaíró ilyen alaposan tájékozott a legkomolyabb kérdésekben is."
2023. január 1-jétől Magyarországon szabadon felhasználhatóvá válnak Molnár Ferenc, Kempelen Béla, Szász Gyula, Paul Éluard, Knut Hamsun, Mariano Azuela, Waldemar Bonsels írásai, Kende Géza festményei, Szerémi Gusztáv zeneművei, illetve Borsos József és Vidor Emil önálló építészeti tervei. Ez természetesen nem jelenti azt, hogy bárki visszaélhet az eredeti szerzők műveivel.
Tovább olvasokA közép-európai menekültek szívesen gyűltek össze annak idején a Cafe Eclairben. Néhány éve mi is megmutattuk a New York-i kávéház vendégkönyvét, amelyet nem más szignált 1951-ben, mint Molnár Ferenc. Az író rá egy évvel, 1952-ban hunyt el az Egyesült Államokban.
Németh Andor még a harmincas években a következőképpen jellemezte Molnár írásművészetetét:
"Egyfelől bevonta az irodalomba a fővárosi utcák enyhén stilizált jellegzetességeit, felfedezte a grundokat, a Városligetet, a jégzajlásos Dunát és a zúzmarás, behavazott Margitszigetet, másfelől öntudatra ébresztette a pestieket, önérzetet pofozott beléjük, citoyenekké nevelte őket. Mint a kis horderejű megfigyelések nagymestere, megfigyelte és bevezette az irodalomba a pesti polgárt, ezt a sehol máshol elő-nem-forduló kétlábú állatot…"
Molnár Ferencet a Digitális Irodalmi Akadémia 2020. június 4-én posztumusz tagjává választotta.
