145 éve született Molnár Ferenc, aki megfigyelte és bevezette az irodalomba a pesti polgárt

145 éve született Molnár Ferenc, aki megfigyelte és bevezette az irodalomba a pesti polgárt

A Pál utcai fiúk, Liliom, Játék a kastélyban - csak néhány cím Molnár Ferenc legnépszerűbb művei közül. Korának egyik legünnepeltebb írója és drámaírója volt, sikereket aratott itthon és külföldön is, a nevét mégis az egyik legismertebb ifjúsági regény szerzőjeként ismeri a közvélemény. Művei idén váltak közkinccsé, nem meglepő, hogy A Pál utcai fiúkból kapásból négy új kiadás is megjelenik.

ro | 2023. január 11. |

Molnár Ferenc 1878. január 12-én született Budapesten. Családi nyomásra jogot hallgatott (Genfben és Budapesten), de már egyetemistaként is újságírónak készült. Az első nagy feltűnést keltő írása Az éhes város című regény volt, amely 1901-ben jelent meg. Rá egy évvel mutatták be első önálló színpadi művét (A doktor úr). Leghíresebb regénye, A Pál utcai fiúk 1906-ban, a Tanulók Lapja című ifjúsági folyóiratban, folytatásokban jelent meg, a szerző a részleteket egy körúti kávéház karzatán írta. A regény cselekménye 1889 márciusának néhány napját öleli fel, és egy józsefvárosi üres telekért, a „grundért” való küzdelem áll a középpontjában.

NEMECSEK az nem kisbetű
NEMECSEK az nem kisbetű
Tovább olvasok

A regény Magyarországon évtizedek óta kötelező olvasmány, de nagyon népszerű külföldön, így például Olaszországban is. Számos alkotónak meghatározó olvasmánya volt gyerekként: Grecsó Krisztián például, aki színpadra írta Molnár Ferenc klasszikusát, a vígszínházi premier után azt mondta, hogy A Pál utcai fiúk volt élete első katarzisa, Bödőcs Tibor pedig interjúnkban elárulta, hogy annak idején a regény végén elsírta magát.

A Pál utcai fiúk idén év elején megint az érdeklődés homlokterébe került, 2023-tól ugyanis már az összes Molnár-mű közkincsnek számít (lejárt ugyanis az író halála után 70 évig érvényes szerzői jogi védelem), köztük ez a regénye is. Idén így aztán négy különböző kiadásban, az Alexandra, a Kolibri, az Osiris és a Trubadúr gondozásában is meg fog jelenni a Molnár-klasszikus.

Kiről mintázta Molnár Ferenc Nemecseket?
Kiről mintázta Molnár Ferenc Nemecseket?
Tovább olvasok

Molnár Ferenc mindenesetre az a szerző volt, aki már életében nagy sikereket ért el külföldön, hiszen darabjait Ausztriától az Egyesült Államokig játszották. Első nemzetközi sikerét Az ördögök (1907) című drámájával aratta, melyet 1908-ban New Yorkban is bemutattak. Az első világháborúban haditudósító volt a galíciai fronton.

1927-ben A hattyú című drámája párizsi bemutatóját követően Becsületrenddel tüntették ki. A két világháború között az egyik legnépszerűbb színpadi szerzőnek számított Magyarországon. A nemzetiszocializmus előretörése miatt ugyanakkor harmadik feleségével, Darvas Lili színésznővel az Egyesült Államokba emigrált. (Molnár házasságai viharosan alakultak, gyakran tettlegességig fajultak, ami későbbi műveiben, például a Liliomban is megjelent; Gajdó Tamás színháztörténész a Díványnak korábban azt mondta, hogy bár a Molnár-életrajzok szerint a műnek az a legfontosabb üzenete, hogy a sok-sok bántalmazásért a szerző bocsánatot kért első feleségétől, Vészi Margittól, a színházi alkotókat ez cseppet sem érdekli: "Az életrajzi alapanyag ugyanis csak kiindulópont, alapélmény, a cselekmény is fordulatosabb és regényesebb, mint az író magánélete, nem beszélve bonyolult lelkületű színpadi alakjairól".)

10 érdekesség Molnár Ferencről, aki ismerte Budapest összes jellegzetes alakját
10 érdekesség Molnár Ferencről, aki ismerte Budapest összes jellegzetes alakját

Hetven éve, 1952. április 2-án (egyes források szerint 1-jén) halt meg New Yorkban Molnár Ferenc, a világszerte ismert és kedvelt magyar színműíró, A Pál utcai fiúk című szerzője. Molnár Ferenc vérbeli fővárosi publicista volt, darabjaival elsődlegesen szórakoztatni akart, de azért olykor odaszúrt egyet-egyet a polgárságnak. Hegedűs Géza így írt róla: „életműve tanulságos is, mulatságos is, néha gyönyörködtető azoknak is, akik a polgárok után következnek".

Tovább olvasok

New Yorkban az író a Hotel Plaza 835-ös szobájának lakója lett. Amerikában bemutatták Calvin Coolidge elnöknek is, a Színház című folyóirat pedig 1946-ban a következőképpen számolt be az amúgy 1927-es találkozásról:

"Coolidge nem volt beszédes természetű és a bemutatkozás formaságai után hosszú, kínos csend állott be. Az elnök, aki nem tudhatta, hogy Molnár egy szót sem beszél angolul, félrevonta Millert és halkan megkérdezte, mivel foglalkozik ez az ember. Amikor megtudta, hogy magyar író, ezzel a kérdéssel fordult hozzá: „Milyen most a politikai és gazdasági helyzet Magyarországon? Széchenyi gróf, magyar követ lefordította az elnök kérdését, mire Molnár azt mondta a követnek: „Tudja, ezen a téren nem vagyok valami kitűnően tájékozva, de most néhány percig tovább beszélek, úgy mintha kimerítőn magyaráznám önnek Magyarország politikai és gazdasági helyzetét. Azután majd ön az én nevemben azt mondja, ami jólesik“. Molnár ekkor néhány pesti pletykát mesélt el, majd a gróf behatóan ismertette a magyar helyzetet. Coolidge nem győzött eléggé csodálkozni azon, hogy egy kitűnő drámaíró ilyen alaposan tájékozott a legkomolyabb kérdésekben is."

Szabadon felhasználhatóvá válik A Pál utcai fiúk, de csak a regény
Szabadon felhasználhatóvá válik A Pál utcai fiúk, de csak a regény

2023. január 1-jétől Magyarországon szabadon felhasználhatóvá válnak Molnár Ferenc, Kempelen Béla, Szász Gyula, Paul Éluard, Knut Hamsun, Mariano Azuela, Waldemar Bonsels írásai, Kende Géza festményei, Szerémi Gusztáv zeneművei, illetve Borsos József és Vidor Emil önálló építészeti tervei. Ez természetesen nem jelenti azt, hogy bárki visszaélhet az eredeti szerzők műveivel.

Tovább olvasok

A közép-európai menekültek szívesen gyűltek össze annak idején a Cafe Eclairben. Néhány éve mi is megmutattuk a New York-i kávéház vendégkönyvét, amelyet nem más szignált 1951-ben, mint Molnár Ferenc. Az író rá egy évvel, 1952-ban hunyt el az Egyesült Államokban.

Németh Andor még a harmincas években a következőképpen jellemezte Molnár írásművészetetét:

"Egyfelől bevonta az irodalomba a fővárosi utcák enyhén stilizált jellegzetességeit, felfedezte a grundokat, a Városligetet, a jégzajlásos Dunát és a zúzmarás, behavazott Margitszigetet, másfelől öntudatra ébresztette a pestieket, önérzetet pofozott beléjük, citoyenekké nevelte őket. Mint a kis horderejű megfigyelések nagymestere, megfigyelte és bevezette az irodalomba a pesti polgárt, ezt a sehol máshol elő-nem-forduló kétlábú állatot…"

Molnár Ferencet a Digitális Irodalmi Akadémia 2020. június 4-én posztumusz tagjává választotta.

Kapcsolódó cikkek
...
Hírek

Józsefvárosi tűzfalra kerültek a Pál utcai fiúk

A józsefvárosi Leonardo da Vinci utca egyik régi házának a tűzfalára kerültek fel Molnár Ferenc A Pál utcai fiúk című regényének szereplői.

...
Könyves Advent

Minden, amit a Pál utcai fiúkról tudni érdemes

Ki volt a híres ál-Nemecsek? Miért szerepel olyan kevés nő a történetben? Hányan vannak a Pál utcaiak, és hányan a vörösingesek? Hogyan járhatott egy osztályba a tizennégy éves Boka és a tizenegy éves Nemecsek? Mit ehettek, mit játszhattak a korabeli gyerekek? Milyen filmek készültek a könyv alapján? Mészöly Ágnes rajongói kézikönyvéből minden kiderül. Mutatunk belőle egy részletet!

...
Nagy

Saját szoba: A Pál utcai fiúk

Még több olvasnivaló
...
Panodyssey

Ahol az író és az olvasó közvetlenül találkozik: ismerd meg a Panodysseyt!

Ebben a cikkben azt magyarázzuk el, hogyan működik a Panodyssey oldal, és miért érdemes csatlakoznod hozzá olvasóként vagy íróként. 

...
Panodyssey

Moskát Anita: "Az Írói Munkám Elrablása: Hogyan Lopta El Az Artificial Intelligence Az Álmomat"

"Mielőtt elítéljük az MI-t: ezekért a közhelyekért mi felelünk. Mi tanítottuk meg neki a „zöld oázist”, a „sötétzöld szőnyeget”, amit „hívogat”, vagy az „élet táncát” járó ludakat meg a „szentély” hasonlatot a „világ káosza” ellenében. Az MI abból dolgozik, amiből tanul, és mi közhelyekkel etetjük." Moskát Anita műhelynaplójában arra keresi a választ, mit is tud vaójában ma a mesterséges intelligencia.

...
Nagy

Kölcsey még nem tartotta fontos versének a Hymnust, de később már büntettek érte

200 éves Kölcsey Hymnusa, ami egészen sokáig nem vált a magyarok hivatalos himnuszává. Mit énekeltünk előtte? Hogyan használták a Hymnust politikai célokra? És mi a közös a cseh, a lengyel és a magyar himnuszban? Érdekességeket gyűjtöttünk össze az évfordulóra.

...
Nagy

Visky András: Istennel ültem le kártyázni a regényt írva

Szerdán Margó Olvasókör lesz: Visky András a regény kezdeteiről, “révült írás-lelkigyakorlatról” és a bibliapókerről is mesélt előzetesen.

...
Panodyssey

Moskát Anita: Írói félelmek kalendáriuma, az év minden napjára

"Félek, hogy önmagamat fogom ismételni, ugyanazokat a témákat, ugyanazokat a témákat, ugyanazokat a témákat, és észre sem veszem." Moskát Anita műhelynaplóját olvashatjátok az írói hivatáshoz kapcsolódó félelmekről.

...
Nagy

Szvoren Edina sokáig hanyagolta a magyar kortárs irodalmat, aztán jött Esterházy, aki áttörte a falat

Az talán nem meglepő, hogy a Mondatok a csodálkozásról szerzőjét elemi szinten izgatják a mondatok. Szvoren Edina a Müpa Literárium-estjén arról mesélt, hogy miben különbözik az a nyelv, amelyen zsemlét kér, attól, amelyen ír, de az is szóba került, hogyan hagyta maga mögött a tulajdonnevektől való félelmét.

A hét könyve
Kritika
Narine Abgarjan novellái úgy életigenlők, hogy nem hallgatják el a háború borzalmait
...
Nagy

Petőfi példátlanul jó érzékkel kezelte a korabeli médiát

Petőfi születésének 200. évfordulója alkalmából nyitotta meg a PIM Költő lenni vagy nem lenni című kiállítását. A kurátorok célja az volt, hogy a költő tankönyvekből ismert, fekete-fehér portréja életre keljen a látogatók előtt, és az eddig ismeretlen arca rajzolódjon ki előttük.

Hírek
...
Hírek

Jesmyn Ward sok év után új regénnyel jelentkezik

...
Beleolvasó

Jhumpa Lahiri hőse nem a városban tévedt el, hanem a saját életében

...
Hírek

Tintin 35 év után visszatér a képregényes standokra

...
Hírek

Kölcsey eddig ismeretlen versét találták meg: áthúzta, hogy más ne olvashassa

...
Podcast

Börtönélmények és álmok is formálták egy sodródó kamasz sorsát Budapesten

...
Hírek

Habsburg Ottó csak Magyarországról hatezer emberrel levelezett, most online olvashatod a sorait