Neumann Ferenc volt az eredeti neve
Budapesti nagypolgári családban született 1878. január 12-én Neumann Ferenc néven, Molnárra már hírlapíróként magyarosított.
Már kamaszként újságíró szeretett volna lenni
Már gimnazistaként újságírónak készült, ám a szülői nyomásnak engedve a genfi, majd a pesti egyetemen jogot hallgatott. A jogtudománynak hamarosan hátat fordított és a Budapesti Napló munkatársa lett. Könnyed, csiszolt stílusával, éles megfigyelőképességével, humorával, világos szerkesztésmódjával vérbeli fővárosi publicista volt, ismerte a város minden szegletét, Budapest megannyi jellegzetes alakját.
A Pál utcai fiúkat egy ifjúsági hetilap kérésére kezdte el írni
1901-ben megjelent első regénye, a polgári világ ellentmondásait ironikusan megrajzoló Az éhes város, amely rögtön feltűnést keltett. Színpadon 1902-ben debütált A doktor úr című darabjával. 1905-ben a Tanulók Lapja ifjúsági hetilap kérésére kezdte írni A Pál utcai fiúk című regényét, amely 1907-ben került az olvasók elé.
A Pál utcai fiúkat mind ismerjük, de olvasmányélményeink többnyire a távoli múltba nyúlnak, ezért kíváncsiak voltunk, milyen több évtized után, „felnőtt fejjel” újraolvasni.
Tovább olvasokA Pál utcai fiúkból készült filmet Oscar-díjra jelölték
Nemecsek, Boka, Geréb és társaik izgalmas-szomorú története nem várt sikert aratott, itthon több mint negyven kiadást ért meg, számos nyelvre lefordították, több filmváltozata közül a Fábri Zoltán rendezte 1969-es amerikai-magyar koprodukciót Oscar-díjra is jelölték.
Egy másik adaptációból botrány lett
2003-ban Maurizio Zaccaro olasz rendező készített belőle filmet, ám a történetet szabadosan értelmezte, sőt át is írta, kiváltva a szerző örököseinek tiltakozását, akik per indítását is fontolgatták.
Darabjait külföldön is játszották
1907-ben a Vígszínház mutatta be Az ördög című darabját, amely annyira megtetszett a Pesten tartózkodó Ermete Zacconi olasz színésznek, hogy lefordíttatta és néhány hónap múlva már Torinóban is színre vitték. Molnár kedvelt szerzője lett a bécsi, berlini, londoni, párizsi színpadoknak, itthon a Vígszínház és a Magyar Színház játszotta műveit. A Liliom 1909-ben óriásit bukott Pesten, de egy év múlva a berlini közönség már hangosan ünnepelte, később Kertész Mihály, majd Fritz Lang is megfilmesítette, a Broadwayn musical készült belőle Carousel (Körhinta) címmel. Nagy sikere volt A testőr és A farkas című darabjainak is. A Nyugat kritikusai, Ady is dicsérték, bár ironikusan szemére vetették hiányosságait, Babits viszont csak "átlag mulattatónak" tartotta.
A szerelemről mesélnek azok a – korábban kiadatlan – Molnár Ferenc-regények, amelyek most egy kötetben jelentek meg. Pletykák, képtelen elvárások, vágyak és lázadás. Olvass bele!
Tovább olvasokHaditudósító volt az első világháború alatt
Az első világháború alatt Galíciában volt haditudósító, élményeit könyvben rögzítette. A húszas-harmincas években népszerűsége töretlen maradt, írt a polgári életformát finoman kritizáló darabokat (A hattyú, Olympia), lírai-szimbolista drámát (Üvegcipő), bohózatos színművet (Játék a kastélyban). Kiválóan szerkesztett munkáit könnyed, ironikus-szellemes hang, frissen pergő, feszült dialógusok, jól komponált cselekmény jellemzik. Molnár nem akarta leleplezni a polgári világ képmutatását, sem feltárni az emberi lélek mélységeit, célja "csupán" a szórakoztatás volt, s ez sikerült is neki.
Hegedűs Géza írta róla: "Nem lett a haladás nagy szószólója, holott induláskor még erre is volt lehetősége. Nem lett a valóság nagy drámai kritikusa, holott tehetségénél fogva ez is lehetett volna. De olyan nagyszerű mulattatója és olyan mulatságos megbocsátó kritikusa volt annak a polgárságnak, amelynek erényeit és hibáit vállalta, hogy életműve tanulságos is, mulatságos is, néha gyönyörködtető azoknak is, akik a polgárok után következnek".
A húszas évektől öt külföldi szállodában is tartott fenn szobát
Háromszor nősült, első felesége Vészi Margit festő, író volt, Márta lányuk Sárközi György író felesége lett. Második neje az ünnepelt színésznő, Fedák Sári volt (viharos kapcsolatukról szól az Üvegcipő), harmadik párja a színésznő Darvas Lili lett.
Amerikába emigrált a fasizmus elől
Molnár Ferenc a fasizmus elől 1940-ben emigrált az Egyesült Államokba, New Yorkban a Hotel Plaza 835-ös szobájának lakója lett. Elszakadva a pesti gyökerektől éltető talajra nem talált, írói vénája lassan kiapadt, bár írt még színdarabokat, ezek visszhangja nem túl jelentős. Az író egyre keserűbb, zárkózottabb lett, állapota rosszabbra fordult, és 1952. április 2-án (vagy 1-jén) meghalt.
Egy különleges oldalt posztolt Facebook-oldalán a New York-i Leo Baeck Intézet: a Cafe Eclair vendégkönyvét nem más szignálta 1951-ben, mint Molnár Ferenc, alatta pedig a Trapp család szignói láthatók.
Tovább olvasokA Grund és a Pál utcai fiúk szobrai őrzik az emlékét Pesten
Pál utcai fiúk szoborcsoport, Budapest, VIII.ker., Práter utcai iskola előtt Szanyi Péter szobrászművész alkotása (2007)/ Forrás: Wikipédia
Műveit ma is gyakran műsorukra tűzik a külföldi és a hazai színházak is. 2007-ben a Józsefvárosban újjáépítették a Grundot és szoborcsoportot is avattak a Pál utcai fiúk emlékére, 2019-ben a pesti Füvészkert egyik medencéjében helyezték el Nemecsek Ernő szobrát. Molnár 2005-ben posztumusz Magyar Örökség-díjat kapott, amelyet két unokája, Horváth Ádám rendező és Sárközi Mátyás író, műfordító vett át.
(Forrás: Az MTVA-Sajtóarchívuma)
