A Pál utcai fiúk - Rajongói kézikönyvből megismerhetjük Molnár Ferenc világhírű regényének elő- és utóéletét, a fiúk korabeli öltözködését, azt, hogy milyen játékokat játszottak, és miket vittek magukkal uzsonnára. A kézikönyv tele van az egykori grundról és a Füvészkertről készült fényképekkel, és a kötetet forgatva tesztelhetjük a tudásunkat, a kvízből pedig az is kiderül, hogy a Pál utcaiak vagy a vörösingesek bandájába tartoznánk-e.
A könyv ugyanolyan hasznos a regény elolvasása előtt, után vagy közben,
és nemcsak az ötödikes korosztályt szólítja meg, bárki találhat benne új, érdekes információt, miközben mégsem érezzük úgy, mintha egy tankönyvet vennénk a kezünkbe.
A kézikönyvet Mészöly Ágnes állította össze és Németh Gyula illusztrálta, Molnár Ferenc regényéből pedig számos idézetet találhatunk benne. A szereplők megszólítják az olvasót, a kötet elején mindegyikük röviden bemutatkozik, aztán vázlatszerűen, pontokba szedve megismerjük a cselekmény emblematikus eseményeit, és a konfliktus forrását a Pál utcaiak és a vörösingesek között. Megismerjük a csapatok vezetőit, kiderül, hogy hova járnak iskolába, hol laknak, mi a kedvenc helyük a városban, és ami a legfontosabb, milyen cél vezérli őket - mindezt gazdagon illusztrálva rajzokkal és korabeli fényképekkel. Minden fejezetben találunk néhány TUDTAD? dobozkát, amik mind izgalmas, extra információkat tartalmaznak. Ezekből például kiderül, hogy a szerző egyik gyerekkori barátjáról, Feiks Jenő festőről mintázta Nemecseket, vagy, hogy a fiúk miért járnak sildes sapkában és csíkos trikóban. A könyvet lapozgatva találunk feleletválasztós és kifejtős kérdéseket is, amelyekből kiderül, hogy mennyire ismerjük jól a karaktereket.
A kötet hiteles képet ad az 1889-es Budapestről a régi fényképeken keresztül. A belvárosi iskolák és a regény ikonikus helyszínei, a grund és a Füvészkert fekete-fehér képeken jelenik meg előttünk. Kiderül az is, hogy mivel foglalták el magukat a fiúk iskola után, amikor még nem volt telefon és internet, de Molnár Ferenc Nyúl utcai lakásáról is találunk felvételt. A szerző nyaranta a Margitszigeti Nagyszálló vendége volt, 1931 után pedig nem volt állandó lakhelye, hanem Európa nagyvárosai között ingázva, szállodákban lakott.
A kötet a nők korabeli helyzetéről is említést tesz, bemutatja, hogy a békeidőben hogyan nézett ki a családmodell, és milyen feladatai voltak a nőknek, sőt néhány lányregényt is megemlít, ekkor ugyanis az olvasmányok terén is különbség volt nők és férfiak között.
Molnár Ferenc nagyjából ezer koronát kapott A Pál utcai fiúkért, ami körülbelül egy tanár félévi fizetésének felelt meg. Ez nem kevés pénz, ugyanakkor a szerző minden további részesedésről lemondott; a Franklin Társulat 1907-ben megjelentette a regényt, amit korábban a Tanulók Lapja című ifjúsági folyóiratban közöltek 1905-től egy éven keresztül. Később rádiósorozat is készült a történetből, amit a Szabad Európa Rádió sugárzott.
A kézikönyvben Geszti Péter Nemecsekhez írott levelét is elolvashatjuk, aki eljátszott a gondolattal,
vajon hogyan folytatódott volna a történet,
illetve találunk színházi és filmes adaptációkat hirdető plakátokat is a kötetben. A regényből már 1917-ben filmet rendeztek, és a Vígszínházban nyolc éve hatalmas sikerrel futó musicalről is kiderül néhány kulisszatitok. A regény színpadi változatát Dés László, Geszti Péter és Grecsó Krisztián készítette, aki mesélt a regényhez fűződő kapcsolatáról és arról, hogyan készült az adaptáció. A kötetbe ITT olvashatsz bele.