„Ha elterjed ez a beszédmód, fasiszta rezsimmé válhatunk” – Isabel Allende migrációellenességről és könyvbetiltásokról

„Ha elterjed ez a beszédmód, fasiszta rezsimmé válhatunk” – Isabel Allende migrációellenességről és könyvbetiltásokról

Isabel Allende egy interjúban beszélt munkáiról, Amerika migrációs politikájának veszélyeiről és a nemi egyenjogúság fontosságáról: „Nincs mentség arra, hogy visszafelé haladunk.”

hhz | 2024. április 08. |

A nyolcvanegy éves Isabel Allende a világ legolvasottabb latin-amerikai szerzők közé tartozik. Több mint negyven évet felölelő író karrierje során elsősorban a szeretet, erőszak, megváltás és igazság kérdései izgatták; hazánkban is népszerű könyvei közé tartozik a Kísértetház című családregény, valamint a Paula, egy memoár lánya betegségéről és haláláról. A spanyol nyelvű Noticias Telemundóval készült interjúban a chilei írónő keményen kritizálta az amerikai politikai diskurzust, elősorban az erősödő migrációellenességgel kapcsolatban.

Egy ilyen problémát nem lehet határőrökkel és szögesdróttal megoldani 

Az írónő 1988 óta él Kaliforniában, ahova egy hosszú út végén érkezett meg. Szülőföldjét a chilei diktátor, Augusto Pinochet hatalomra jutása után kényszerült elhagyni – a katonai rezsim tizenhét éve alatt több mint negyvenezer embert gyilkoltak meg, kínoztak meg, vetettek börtönbe vagy tüntettek el.

Allende először Venezuelába menekült, ahol egy évtizeden keresztül dolgozott újságíróként. Az ott töltött éveire hálával gondol vissza. Kiemelte, hogy az országot, ami egykor olyan befogadó volt a menekültek felé, mostanra majdnem hatmillió venezuelai kényszerült elhagyni – ugyanazon okok miatt, amiért korábban mások odamenekültek:

„Több mint száztíz millió menekült van világszerte, a többségük nők és gyerekek. Egy ilyen problémát nem lehet határőrökkel és szögesdróttal megoldani.”

Az irodalom közelebb hoz minket egymáshoz

„Rá kell ébrednünk arra, hogy a bevándorlók sokkal többet adnak a befogadó országuknak, mint amennyit kapnak” – véli Allende. Rámutatott, hogy rengeteg olyan munka van Amerikában, amit a helyiek semmi pénzért nem végeznének el; éppen ezért az országnak tagadhatatlanul szüksége van bevándorlókra.

Az interjúban szóba került Donald Trump volt elnök is. Allende hangsúlyozta, hogy Trump nem hisz abban, hogy a bevándorlók is emberek lennének, ahogy ezt szó szerint ki is mondta. „Ha a közösségi médiában, a sajtóban és a politikusok között is elterjed ez a gondolkodásmód, rendkívül súlyos fasiszta rezsimmé válhatunk” – figyelmeztetett Allende.

A kérdésre, hogy mi a szerepe ebben az irodalomnak, Allende azt válaszolta, hogy közelebb hoz minket egymáshoz. Az érzelemmentes, sokszor semmitmondó számadatok helyett

az irodalom képes arra, hogy megnyisson előttünk egy személyes történetet;

mint az ő 2023-as könyve, A szél ismeri a nevemet (El viento conoce mi nombre), ami egy vak kislány történetét meséli el, akit a határon szakítanak el édesanyjától.

Nincs mentség arra, hogy visszafelé haladunk

Az Amerikában teret nyerő betiltásoknak Allende is áldozatul esett: a tavalyi évben két könyvét, köztük a Kísértetházat is eltávolították floridai iskolákból. Az írónő azonban nem bánja: „Igazából megtisztelő, hogy egyáltalán észreveszik, hogy létezik a könyvem”. Hozzátette, hogy a Kísértetházat már évekkel ezelőtt megpróbálták betiltani, először Chilében, majd Észak-Karolina államban is.

Allende elkötelezett feminista, és egész életében harcolt a nők jogaiért. Számára a nemi egyenjogúság a legfontosabb cél, azonban nem hiszi, hogy a közeljövőben el fogjuk érni. „Én sosem láthatom már és talán az unokáim sem, de azért lassacskán csak odajutunk. Ébernek kell maradnunk, mert nincs mentség arra, hogy visszafelé haladjunk”.

Ugyanakkor hisz abban, hogy összességében mégiscsak javult a helyzet. „Amikor elhagytam Chilét, Latin-Amerika fele diktatúrában élt, rendkívül elnyomó diktatúrában. Mostanra demokráciák vették át a helyüket – gyenge demokráciák, de azért demokráciák. Sokat láttam nyolcvan év alatt, úgyhogy nem vesztem el a reményt”.

(NBC)

Kép: Lesekreis/Wikipedia

Kapcsolódó cikkek
...
Hírek

Isabel Allende sikerkönyvére lecsapott a Hulu

...
Nagy

Vesna Lemaic: A kétféle migráció megosztja az embereket

A szlovén Vesna Lemaic Szíves fogadtatás című novelláskötetét az őszi Margón mutatták be, előtte a szerzővel kétféle migrációról, aktivizmusról és a horrorfüggőségéről is beszélgettünk.

...
Kritika

Migráció és turizmus – Vesna Lemaic mindig az egyént keresi a tömegben

Idegenségérzet, akadozó kommunikáció, és a vágy arra, hogy megtaláljuk helyünket a világban – csak néhány kulcsmozzanat, mely kirajzolódik Vesna Lemaić Szíves fogadtatás című kötetének novelláiból.

TERMÉSZETESEN OLVASUNK
...
Zöld

Jordán Ferenc: Az ember találmánya a szaporodáshoz való jog - Olvass bele a biológus könyvébe!

Litkai Gergely a Bookline Zöld podcastjének következő adásában Jordán Ferenc hálózatkutatóbiológussal beszélget Az ember vége a természet esélye című könyvéről. Olvass bele a kötetbe!

...
Zöld

Túlélés vagy tanulás? John Holt könyve az iskolai kudarcok meglepő okait mutatja be – Olvass bele!

Miért jelent kudarcélményt sok gyerek számára az iskola? Mi az oka, hogy rengeteg gyerek unatkozik, feszeng, retteg az órákon, és alig tanul valamit? Mi történik valójában az osz­tályteremben? Hogy lesz az egyik gyerekből „jó”, a másikból pedig „rossz tanuló”? Olvass bele John Holt könyvébe!

...
Zöld

UFO-invázió nem lesz, de arrogáns azt gondolni, hogy egyedül vagyunk – Podcast Rab Árpád jövőkutatóval

Litkai Gergely a Bookline Zöld új podcastjében Rab Árpád jövőkutatóval beszélget Jane McGonigal Elképzelhető című könyvéről. 

...

Péterfi Judit: Kőkemény önismereti tréning kellett a túléléshez [Podcast]

...

drMáriás: Lehet 20 éves az ember, de 100 év történetét hordozza

...

Ezt senki nem mondta: Hallgasd meg a podcast első évadának összes epizódját!

A hét könyve
Kritika
Salman Rushdie és a kétélű kés, ami élni hagyta
...
Nagy

A világnak vége kell, hogy legyen – Puzsér Róbert, Erdős Virág és Láng Zsolt a Tavaszi Margón

A Tavaszi Margó második napján Erdős Virág és Láng Zsolt legújabb kötetei mellett Puzsér Róbert Metafizika című könyvét is bemutatták, melyben a szerző nem kevesebbre vállalkozott, mint hogy megfejtse a világ misztériumát.

...
Nagy

K. Varga Bence: Újabb sejt születik

„Oldalra sandítva újra és újra szemügyre vehette a test vereségét, a hús halálának stációit” ‒ K. Varga Bence A csont és a csönd címmel ír tárcasorozatot a Könyvesen. Ez a harmadik rész.

Szerzőink

...
Kolozsi Orsolya

A világnak vége kell, hogy legyen – Puzsér Róbert, Erdős Virág és Láng Zsolt a Tavaszi Margón

...
Vass Norbert

Így mutatta be Robert Capa Magyarország világháború utáni vörös fordulatát

...
Vass Norbert

Lányok, legyetek bátran ellenszenvesek! – Kemény Lili, Benedek Szabolcs és a Kovács ikrek a Margón

Még több olvasnivaló
...
Nagy

Így mutatta be Robert Capa Magyarország világháború utáni vörös fordulatát

A 70 éve elhunyt legendás fotós 17 éves korában menekült el Budapestről, 17 évvel később pedig másfél hónapot töltött idehaza. A Holidaynek írt, 14 fotóval illusztrált útibeszámolójában éjsötét börleszk-jelenetekként elevenednek meg a remények és a romok.

...
Nagy

7 botrány Nádas Péterén túl, ami irodalmi díjak körül robbant ki

Van, amikor a PC-ségen vitatkozik a zsűri – lásd a legutóbbi esetet, melynek során Nádas Péter könyve is előkerült –, máskor nyertesekről derülnek ki hazugságok, ellentmondásos nézetek, sőt bűncselekmények. De az is előfordul, hogy a díjat osztók óvatoskodnak túl egy helyzetet. Ilyen irodalmi botrányokat gyűjtöttünk össze.

...
Kritika

Egy új fantasyben Perszephoné leugrik a pokolba, majd háborút hirdet a szexista istenek ellen

Félkilós pink tégla, pokolbéli fantasy és görög mítoszba oltott feminista románc: ez mind Bea Fitzgerald új regénye, a Girl, goddess, queen.