Menekültnek lenni nem választás kérdése

Menekültnek lenni nem választás kérdése

Az ENSZ Közgyűlése a menekültek világnapjává nevezte ki június 20-át, amit 2001 óta minden évben megünnepelnek. A világszervezet menekültügyi főbiztosa évente meghatároz egy témát, az idei évben ez a következő: remény az otthontól távol. A világnap célja, hogy felhívja a figyelmet arra a több millió menekültre és kitelepítettre, akik háború, üldözés vagy egyéb konfliktus miatt kényszerülnek elhagyni otthonaikat. A világnap egyszeri alkalom, a témát feldolgozó könyvek azonban bármikor elővehetők. 

ko | 2023. június 20. |

Menekültnek lenni egyszerre reménytelenség és otthontalanság, bizonytalanság és idegenség, veszteség és zavarodottság. Olyan állapot, melyben időszakosan bárki érezheti magát, egy menekült számára viszont állandósult tapasztalat mindez.

Menekülni legtöbbször nem választás, hanem az egyetlen lehetőség az életre. Ahogyan Malála Júszafzai Nobel-békedíjas pakisztáni születésű aktivista fogalmaz Nincs más út című kötetében: „Nem mindenkinek jut béke. Férfiak, nők és gyerekek milliói élnek háborúban, számukra a valóság az erőszakról, elpusztított otthonokról és ártatlanul kioltott életekről szól. Ha pedig biztonságban akarnak élni, egyetlen választásuk marad: elhagyni az otthonukat, és a menekültlétet választani. Nem mintha ez valódi választás lenne.” (ford. Kós Krisztina)

A menekülés, az otthon hiánya olyan létélmény, mely az irodalomban is gyakori téma, akár már Odüsszeusz tíz éven át tartó bolyongása is tekinthető egyfajta feldolgozásnak (azzal a különbséggel, hogy őt mindvégig várta szeretett kis szigete, Ithaka), hiszen az otthon elhagyása, az üldözöttség ősrégi művészeti toposz, mely a huszadik századi irodalomban is nagy sikert futott be, a világháborúk és forradalmak eredményeként. A háborúknak azonban sajnos ma sincs vége, és sorra születnek a menekültirodalom újabb és újabb szövegei. Ebben a cikkünkben például 5+2 könyvet ajánlottunk annak megértéséhez, mit jelent menekültnek lenni.

5+2 könyv arról, hogy milyen menekültnek lenni
5+2 könyv arról, hogy milyen menekültnek lenni
Tovább olvasok

Nemrégiben a Margó Irodalmi Fesztiválon járt az a Behrouz Boochani, aki kurd menekültként rossz időzítéssel érkezett az ausztrál partok közelébe, ezért illegális bevándorlóként hat évig a Pápua Új-Guineához tartozó Manus-szigeten tartották fogva embertelen körülmények között. Nincs barátunk, csak a hegyek című kötete kapcsán kérdeztük őt az otthonról és az otthontalanságról, illetve arról is, lehet-e emlékekből biztonságos fészket építeni. Erre adott válasza így hangzott: „Menekültként úgy érzem, ha elhagytad azt a fészket, ami az otthonod vagy a szülőfölded, az életed hátralevő részében mindig menned kell tovább. Például, ha egy városban vagy, pár év után késztetést érzel, hogy továbbállj, de nem tudod, miért. Nincsenek komoly indokaid, de érzed, hogy menned kéne.

Egyszerre olyan, mintha tartoznál valahová és mégsem. Mintha az utazásod örökké tartana.”

Behrouz Boochani: Kurd vagyok. Az ellenállás az identitásom részévé vált
Behrouz Boochani: Kurd vagyok. Az ellenállás az identitásom részévé vált

Behrouz Boochani (1983) iráni kurd újságíróként és aktivistaként dolgozott, mikor a letartóztatás elől menekülni kényszerült. Rossz időzítéssel érkezett az ausztrál partok közelébe, ezért illegális bevándorlóként hat évig a Pápua Új-Guineához tartozó Manus-szigeten tartották fogva embertelen körülmények között. Börtönnaplója Nincs barátunk, csak a hegyek címmel jelent meg, ezzel érkezett a Margó Irodalmi Fesztiválra. A könyvbemutatója előtt beszélgettünk az otthon koncepciójáról, a kurd ellenállásról, az iráni tüntetésekről, a börtöntábor rendszeréről, kontrollról és migrációról is. Interjú.

Fotók: Valuska Gábor

Tovább olvasok

De nemcsak a menekülés borzalmait megélők dolgozzák fel ezt a témát, hanem azok is, akik biztonságos otthonaikból tehetetlenül nézik, hogyan rostokolnak menekültekkel teli hajók a tengereken, és hogyan fulladnak vízbe sokan, mint ahogy történt az a múlt héten, amikor elsüllyedt egy menekülteket szállító hajó Görögország partjainál, és a feltételezések szerint akár 500 ember is életét veszthette.

Puskás Panni például olyan író, aki nem tudja elfordítani a fejét, és idén megjelent Megmenteni bárkit című regényében nagyon fontos, többször visszatérő motívum egy Siracusa partjainál veszteglő menekülthajó, melynek utasairól a következőket írja: „Szomorúak és bizonytalanok, vágyakozva néznek az óceánjáró hajóra, de tudják, hogy nem szállhatnak át rá. A kis mentőhajó, ami korábban egyet jelentett számukra a szabadsággal, mostanra börtönné változott. Azon gondolkodnak, milyen világ az, ami bírósági tárgyalás nélkül börtönbe zárja őket. Meg hogy vajon el lehet-e tölteni egy életet egy hajón. (…) A menekültek össze vannak zavarodva. Vigasztalásra vágynak, bizonyosságra, információkra a jövőjüket, az életüket illetően.”

Puskás Panni: Illúzió, hogy az ember kivonulhat a társadalomból
Puskás Panni: Illúzió, hogy az ember kivonulhat a társadalomból

Puskás Panni második kötetének címe, a Megmenteni bárkit nagyon nagy asszociációs mezőt teremt, mindenképpen kézbe kell vennünk a kötetet ahhoz, hogy közelebbit megtudjunk a regényről. Első könyve (A rezervátum visszafoglalása két éve a Margó-díj rövidlistájára került) elbeszéléseket tartalmazott, most azonban nagyobb struktúrát épít, három női hang segítségével egy olyan történetet hoz létre, melyben napjaink több társadalmi problémája megjelenik, de a lélektaniság is begyűrűzik ezek közé. A szerzővel a frissen megjelent könyvről beszélgettünk, szóba került többek között a punk szubkultúra, a szabadság természete, a másik ember és a világ megmentésének vágya, valamint Siracusa védőszentje, Santa Lucia is.

Fotó: Valuska Gábor

Tovább olvasok

Az Ima a tengeren szerzője a menekült nézőpontjából ezt így fogalmazza meg: „Hallottam, azt mondják, minket nem hívott senki. Nem látnak szívesen. A bajainkat vigyük inkább máshová. De én anyád hangját hallom a tengerárban, s azt súgja a fülembe: »Ó, ha látták volna, kedvesem! Csak a felét annak, amit te. Ha látták volna! Biztosan jóindulatúbbak lennének.«” (ford. Nagy Gergely)

Khaled Hosseini: Egy szempillantás alatt bárki menekültté válhat
Tovább olvasok

Bár senki nem tudhatja pontosan, mit élt át, aki menekül, könyvekkel és olvasással, mint annyi minden máshoz, ennek megértéséhez is közelebb kerülhetünk, és ha ez megvan, akkor talán az ez évre választott mottóban megjelölt reményt sem vesszük majd el senkitől.

Kapcsolódó cikkek
...
Nagy

Behrouz Boochani: Kurd vagyok. Az ellenállás az identitásom része

Behrouz Boochani iráni kurd újságíróként dolgozott, mikor menekülni kényszerült, majd illegális bevándorlóként éveket töltött embertelen körülmények között egy ausztrál börtöntáborban. A Margó előtt beszélgettünk a kurd ellenállásról, az iráni tüntetésekről, a börtöntábor rendszeréről, kontrollról és migrációról is. Interjú.

...
Beleolvasó

Puskás Panni regényében punkok, menekültek, forradalmárok küzdenek a boldogulásért

Puskás Panni első regényében három nő élettörténete tárul fel, három különböző hang szólít meg az olvasás során. Más korú, más élethelyzetű hősök, de van bennük valami közös: mindannyian a boldogulásukért küzdenek, és azért, hogy értelemmel töltsék fel a sokszor értelmetlennek tűnő világot. Olvasss bele!

...
Beleolvasó

A fájdalom akkor is öröklődik, ha a szülők sohasem beszélnek arról, miért menekültek el a hazájukból

Elif Shafak új regénye, az Eltűnt fák szigete a 70-es években, a görög és a török Ciprus határán, Nicosiában játszódik, ahol elszabadul a pokol. Egy görög fiú és egy török lány mégis szerelembe esik. Olvass bele!

TERMÉSZETESEN OLVASUNK
...
Zöld

Esther Perel: A modern magány felfalja az életünket

Mi az a mesterséges intimitás, és milyen hatással van az életünkre? Esther Perel belga-amerikai pszichoterapeuta tartotta az idei Brain Bar záró előadását.

...
Zöld

Ez a könyv minden kérdésre válaszol, amit feltettél sörivás előtt, közben vagy után

Mark Dredge Sör mesterkurzusa az erjesztett ital karakterjegyeinek felismerése terén segít magabiztosságot szerezni, és abban is a segítségünkre siet, hogy megértsük, hogy kerültek oda.

...
Zöld

Csányi Vilmos: Biológiailag meg lehetne hosszabbítani az életet, de nem biztos, hogy érdemes

Csányi Vilmos és Barát József Jövőpánik Beszélgetések a lehetséges határairól című kötetében a jövő bizonytalanságairól beszélget tudományos igénnyel, így szóba kerül robotosítás, a közösségek átalakulása, szülőség és szerelem, de a biológiai határaink is.

Hírek
...
Zöld

Karikó Katalin és Drew Weissman kapta az orvosi-élettani Nobel-díjat!

...
Hírek

A pestis éjszakáitól Budapest történelmi titkaiig [Könyvesblokk]

...
Hírek

Murakami egy japán kísértettörténettel melegített a Nobel-bejelentésre

...
Gyerekirodalom

Könyv vagy Fortnite – kell-e egyáltalán a „vagy”?

...
Beleolvasó

Luiz Schwarcznak a bipoláris depresszióval és a családja történetével is meg kellett küzdenie

...
Hírek

Steinbeck kutyarágta kézirata is kalapács alá kerül

...
Beleolvasó

És te mit tennél, ha éjszaka beállítana hozzád a bátyád egy zsák pénzzel és egy hullával?

...
Beleolvasó

Szöllősi Mátyás szerint Roderik Six világa lágy, nedves, szürke purgatórium

...
Nagy

John Scalzi alázatával és a jövőbe mutató hüvelykujjal nyitott az idei Könyvfesztivál

...
Kritika

A háborúból nincs visszatérés, ez az élet

A Mindenki másképp gyászol a hét könyve, amiben a háború nem esemény, hanem a létezés egyfajta állapota. A haditudósítás nem munka, hanem szembenézés a Gonosszal. Jászberényi Sándor a kegyetlenségben a sebezhetőséget, a kiszolgáltatottságban az ellenállást ábrázolja. 

Szerzőink

...
Sándor Anna

John Scalzi: Miért akarna bármi az emberhez hasonlóvá válni?

...
Litkai Gergely

Ürge-Vorsatz Diána: Tévút, ahogy a nagy cégek áttolják a felelősséget a fogyasztókra / Mi van, ha megmentjük a világot?

...
Valuska László

Benedek Ágota felboncolt teste és az irodalmi striciskedés

...

Ürge-Vorsatz Diána: Tévút, ahogy a nagy cégek áttolják a felelősséget a fogyasztókra / Mi van, ha megmentjük a világot?

...

Benedek Ágota felboncolt teste és az irodalmi striciskedés

...

Visky András: A valóságot a fikció és a képzelet révén ismerjük meg

...

Ha beérek Zalába, veszek egy nagy levegőt - itthon vagyok [SÁNTAKUTYA]

...

Robert Capa: magyar fotósból lett a világ szeme [PODCAST]