2015-ben Keleti pályaudvarnál egyszer csak megjelent egy csomó külföldi, akik sátrakban, pokrócokon húzták meg magukat, és úgy tűnt, napról napra egyre többen vannak. Tulajdonképpen ez volt az a pillanat, amikor Magyarország először szembesült a menekültválsággal. Aztán hamar kiderült, hogy a helyzetet nálunk nem segítségnyújtással, hanem a határok lezárásával akarják megoldani. A híradók elkezdtek arról szólni, hogy sok millióan indultak el felénk szervezetten azzal a céllal, hogy tönkretegyék a kultúránkat és elvegyék a munkánkat. Plakátok jelentek meg, a határon kerítés épült, aztán jött a kvóta elleni népszavazás, majd a migrációval foglalkozó civil szervezeteket szorították háttérbe. Közben azonban arról nem esett szó, hogy kik is a menekültek és pontosan miért indultak el az otthonukból Európa felé. Az egyes emberekből egy személyiségek nélküli massza lett, amelyet kollektíven „migránsoknak“ kezdtek nevezni. A szóhoz azóta sok jelentésréteg társult, de érdemben csak arra szolgál, hogy eltakarja előlünk az egyéni sorsokat. A témában viszont azóta megjelent jó pár fontos könyv, amely éppen ezt a hiányt pótolja. (Például Földes András Mit tegyünk, ha fegyvert fognak ránk? című könyve. A vele készült interjúnkat ITT olvashatjátok.) Gyakorlatilag megszületett egy új műfaj, a menekültirodalom. Most mutatunk hét olyan történetet, ami közelebb visz ahhoz, hogy megtudjuk, mi elől menekültek ezek az emberek, és miken mentek keresztül az útjuk során.
1. Golnaz Hashemzadeh Bonde: El kell mondanom
Golnaz Hashemzadeh Bonde: El kell mondanom
Fordította: Bogdán Ágnes, Park Kiadó, 2018, 224 oldal, 2950 HUF
Az El kell mondanom egyik fő üzenete, hogy a menekülés valójában sosem ér véget, még akkor sem, ha ember már biztonságban tudhatja magát és a szeretteit. A regény, amely két idősíkon játszódik, egy nagyon nehéz anya-lánya kapcsolatról szól, amelyet egyszerre határoz meg a fájdalom és szeretet. Nahid a múltban csak egy fiatal iráni lány volt, aki tanulni szeretett volna és szabadságra vágyott. Akkor még úgy tűnt, a kitörési lehetőség adott számára, hiszen felvették az orvosi egyetemre és megismerkedett egy inspiráló fiúval, Maszuddal is. Együtt mindent elkövettek, hogy egy szabadabb országban élhessenek, így keveredtek bele a tiltott szórólapozásba és a tüntetésekbe is. A forradalom azonban nem hozott pozitív fordulatokat számukra, több barátjukat is elveszítették és az ő életük is veszélybe került. Bonde regénye mesél a nehéz társadalmi és politikai körülményekről, és a döntésről is, amely örökre megváltoztatta az életüket. Hamis útlevelekkel Svédországba menekültek, minden szerettüket hátrahagyva. Harminc évvel később Nahidnál halálos betegséget diagnosztizálnak. Ekkor megpróbálja átgondolni és értékelni az életét és azokat a döntéseket, amiket meghozott. Miután egész életében küzdött a gyökértelenséggel és a veszteségek feldolgozásával, csak abban bízhat, hogy az általa meghozott áldozatok által legalább a következő generációnak biztosította a jó élet lehetőségét.
2. Jenny Erpenbeck: Megy, ment, elment
Jenny Erpenbeck: Megy, ment, elment
Fordította: Blaschtik Éva,Park Kiadó, 2017, 308 oldal, 3490 HUF
A Megy, ment, elment főhőse egy idős német professzor, aki éppen a nyugdíjra készül, de nem igazán tudja, hogy mihez kezdjen hátralévő idejével. Elhagyja a szobáját az egyetemi tanszéken, aztán összecsomagol és kiköltözik a tóparti házába. A természetközeli helyen azonban magányosnak érzi magát. Hiába van túl egy elismerésekkel teli, szinte tökéletes pályafutáson, egyedül van. Unalmában bóklászni kezd a városban, és gyakorlatilag ekkor szembesül azzal, hogy mit is jelent a menekültválság. A berlini Oranienplatzon menekültek sokaságával találkozik, akik sátrakban húzódnak meg, és akik nem tudják mi vár rájuk azok után, hogy „célba értek”. Úgy alakul, hogy összeismerkedik velük, nem a menekülteknek nevezett tömeggel, hanem az egyes emberekkel, Alival, Juszuffal, Mohameddel, Rasiddal és a többiekkel. Először csak a nyelvet próbálja megtanítani nekik, aztán beszélgetni is kezd velük, majd egy nap ráábred, hogy megszerette őket és az élete részévé vált a történetük.
3. Mohsin Hamid: Nyugati kijárat
Mohsin Hamid: Nyugati kijárat
Fordította: Pordán Ferenc, Geopen Kiadó, 2018, 115 oldal, 2990 HUF
Még polgárháborús környezetben, veszélyek közepette is lehet szerelmes az ember. Erről szól a pakisztáni származású Mohsin Hamed könyve, amely ENSZ Menekültügyi Főbiztosságának támogatásával jelent meg. Nadja és Szaid egy olyan történelmi pillanatban ismerkednek meg egymással, amely nem kedvez a hosszú párkapcsolatoknak. Bár próbálnak nem tudomást venni a bombák egyre közelebbről hallatszó hangjáról és a hírekről, amelyek új törvényekről és nyilvános kivégzésekről szólnak, igyekeznek nyugodtak maradni. Közben azonban hozzájuk is eljut a hír, hogy talán van esély kijutni onnan és Nyugatra menekülni. Hogy talán elmehetnének Görögországba, Londonba, vagy akár San Franciscóba. Amikor már nincs más választásuk, ők is elhagyják az összeomló várost és csatlakoznak a menekülők tömegéhez. Aztán egymásra utalva próbálják túlélni a nehéz helyzetet, holott sejtik, hogy nem feltétlen fogadják őket szívesen ott, ahova tartanak.
4. Alan Gratz: Menekültek - Három gyerek, három történet és egy cél, életben maradni
Alan Gratz: Menekültek
Fordította: Harci Andor, Álomgyár Kiadó, 2018, 381 oldal, 3699 HUF
Alan Grant bestsellere a menekülttémát úgy dolgozta fel, hogy három korszakot idézett meg és három szereplő menekülési útvonalát mutatta be. Egyik hőse egy zsidó kisfiú, Joseph, aki 1930-ban egy hajón szökik el a náci Németországból. A másik a Kubából származó Ismael, aki a lázadások elől próbál meg átjutni családjával együtt Amerikába. A harmadik főszereplő pedig Mahmud, aki Szíriában született, de a polgárháború miatt 2015-ben kénytelen volt elhagyni hazáját. A három cselekményszál együttesen mutatja be, hogy a mostani helyzet nem egyedülálló, a történelem folyamán mindig is voltak olyan pillanatok, amikor sokak számára nem maradt már választás, mint a menekülés. A jelenkori fejezet révén pedig képet kaphatunk arról is, hogy milyen a 21. században gyerekként útnak indulni. Érdekes, hogy a könyv egy része a szír kisfiú története révén éppen azt mutatja be, hogy Magyarországon hogy bántak a menekültekkel.
5. Khaled Hossueini: Ima a tengeren
Khaled Hosseini: Ima a tengeren
Libri Könyvkiadó, 2018, 48 oldal, 2299 HUF
A menekültválság áldozatainak állított emléket könyvében Khaled Hosseini, aki gyerekként maga is megtapasztalta, milyen menekültként új életet kezdeni egy teljesen más kultúrában. Az Ima a tengeren gyönyörűen illusztrált könyv, melyben Hosseini együttérzéssel és méltóságteljesen beszél arról, mit jelent egyik napról a másikra menekültté válni, prózaversbe sűrítve a teljes kiszolgáltatottságot és végső kétségbeesést. A könyvről korábban ezt írtuk: „Az Ima a tengerenben nincs boldog befejezés, a kötet azt az elképzelt pillanatot örökíti meg egy prózaversszerű szöveg formájában, ahogy apa és fia a tengerparton állva fohászkodnak az indulás előtti éjszakán, azzal a sok-sok idegennel együtt, akikkel csak egyvalami közös bennük: menekülniük kell a hazájukból. A kötet elején az apa felidézi a boldog békeidőket Szíriában, amit a kisfia már nem ismerhetett, majd a derűs, színes életképeket egyre komorabb, szürkébb jelenetek váltják fel, és a háború pusztításával, a reménytelenséggel a szöveg is egyre szikárabbá és sötétebbé válik.”
A Hosseinivel készült interjúnkat ITT olvashatjátok.
+1 Nadia Murad: Az utolsó lány - Küzdelem az Iszlám Állam ellen
Nadia Murad: Az utolsó lány
Fordította: Todero Anna, Libri Könyvkiadó, 2018, 408 oldal, 3699 HUF
Nadia Murad, Az utolsó lány szerzője, az Iszlám Állam egykori foglya 2018-ban a Nobel-békedíjat vehette át küzdelmének elismeréséül, fogságából való szabadulása óta ugyanis emberi jogi aktivistaként harcol az emberkereskedelem túlélőinek méltóságáért. Nadia Irakban egy jazídi közösségben nőtt fel, és arról ábrándozott, hogy egy napon történelem tanár lesz vagy szépségszalont nyit. 2014 augusztusában azonban az Iszlám Állam katonái falujának lakóit lemészárolták, a fiatal lányokat pedig – köztük őt is – elhurcolták szexrabszolgának. Könyve nem fikció, hanem memoár, amelyben elmeséli, hogy miken kellett keresztül mennie és hogyan szökött meg végül. Egyben ír az újrakezdés nehézségeiről is, hiszen szökését követően először egy menekülttáborba került, majd Németországban telepedhetett le.
+2 Eoin Colfer, Andrew Donkin: Illegál
Eoin Colfer, Andrew Donkin: Illegál, ill.: Giovanni Rigano
Central Médiacsoport Zrt., 2018, 144 oldal, 3490 HUF
Szintén a menekültkérdést járja körbe Eoin Colfer és Andrew Donkin különleges, gyerekeknek szóló képregénye. Az Illegál egy 12 éves nigeri kisfiú, Ebo történetét meséli el, aki a faluját maga mögött hagyva elindul a nővére és a bátyja után előbb a városba, majd a Szaharán át egészen Tripoliig. Célja, hogy a tengert átszelve eljusson Olaszországba. Az utazás, amelyre vállalkozott, nem könnyű, sorsa az emberkereskedők kezébe kerül, akik Líbia partjainál felteszik őt egy hajóra. Ebo csak abban reménykedhet, hogy valahogy túléli majd a veszélyes utazást és új életet kezdhet. Történetéhez Giovanni Rigano készítette az illusztrációkat. A képregénybe bele tudsz olvasni ITT.
