A népszerű argentin horrorszerző, Mariana Enríquez spanyolországi könyvturnén mutatta be legújabb novelláskötetét (Un lugar soleado para gente sombría, a.m. Napfényes hely borús embereknek), ebből az alkalomból az El País napilap kérdezte a rajongóiról, a félelmek szerepéről, a női testről és a menopauzáról, szellemekről és valósággá vált cselekményekről. (Az író első magyarra fordított novelláskötetét 2022 legjobb könyvei közé választottuk.)
A nők és a félelem
Enríquez regényei és novellái mindig a modern Argentínában játszódnak. Arra a kérdésre, hogy a horror-e a legjobb műfaj a jelen ábrázolására, Enríquez azt válaszolta, ez az ő útja, viszont mivel ez egy populáris műfaj, mindenképpen napjaink félelmeit kell megjelenítenie általa, különben nem működne. (Nemrég Margaret Atwood is a relevanciát említette Stephen King erősségeként.) Tulajdonképpen valamennyire előrejelzés, figyelmeztetés is, hiszen
a társadalomban zajló tudattalan áramlatokra rezonál.
„A félelem egy megragadhatatlan érzés, és ha megérinted, akkor találsz valamit, ami végül megtörténik” – véli Enríquez.
Az egyik új novella témája a menopauza, és az író szerint azért fontos erről beszélni, mert a nők kapcsán szinte csak a 40 éves korig tartó fiatalságra és az anyaságra koncentrálunk – miközben az, ami utána jön, sokak számára egy félelmetes, gyásszal járó időszak. Mint mondja: „A női testnek megvannak a maga sajátos félelmei. A változókor egy nagyon hosszú életszakasz. Mi történik az öregedés alatt, milyen érzés a bőrünkhöz érni, mi történik a szexszel, mi van a hangulatingadozásokkal, a hőhullámokkal, és így tovább.
A testedben megszűnik a szülésre való képességed, a halált hordozod magadban. A női test sokkal világosabban jelenti be a véget”.
Megírta, megtörtént
A friss kötet első novellájában szerepel a következő mondat: „a fasizmus félelemmel kezdődik, ami gyűlöletté válik”. Enríquez ezt másfél éve írta, de most is érvényesnek tartja, mivel a jobboldali összeesküvés-elméletek hosszú évekre nyúlnak vissza. „Vannak olyan szellemek, amelyeket nem lehet lecsillapítani” – fogalmaz. Szerinte egyébként létezniük kell szellemeknek, bár ő még sosem találkozott velük, de
a műveiben a társadalmi felbomlás szellemeiről ír.
A lap az írót a szélsőjobboldali Javier Mileiről is kérdezte, aki decemberben lett Argentína miniszterelnöke. Milei számos furcsasága közül az egyik, hogy egy halottlátó segítségével beszélget 2017-ben elpusztult kutyájával, amit klónoztatott is – szinte mintha valósággá vált volna az, ami Enríquez A mi éjszakánk című regényében történik (a könyv hamarosan hazánkban is megjelenik).
„Látják? Ez már a második alkalom, hogy spiritiszta vezetője van Argentínának” – kommentálta az író. Az első López Rega miniszter volt, aki Dániel testvérnek hívatta magát és Juan Perón halála után állítólag Raszputyinhoz mérhető befolyása volt Isabel Perónra. Enríquez akkor még nem élt, de ez
a folklorisztikus ezotériával átitatott politikai modell az ő életére is hatással volt,
most pedig újra felütötte a fejét a közéletben. „Nyilván valamit megragadtam az argentin lélek sajátosságából, miközben nagyon is explicit: a kutya, a klónozás, az elme átültetése egy másik testbe. Bár Milei a világjárvány terméke.”
A könyveit övező rajongásról Mariana Enríquez azt mondta, megérti, hogy egy populárisabb műfaj, mint a horror, ezt generálja. Csak azért találja kicsit furcsának, mert az irodalmi tevékenysége mellett újságíró-szerkesztőként dolgozik, és két non-fiction kötete is megjelent már, egy Silvina Ocampo íróról, a másik pedig saját, különféle temetőkben tett látogatásairól.
Az El Paísban szóba kerülő új novelláskötet hazai megjelenéséről egyelőre nincs információnk, de ahogy világirodalmi előrejelzésünkben írtuk, az Open Books idén kiadja A mi éjszakánk című regényt, ami Enríquez harmadik magyarul elérhető könyve lesz.
Az argentin Mariana Enríquez novelláiban a horrort a társadalomkritikával keverve mesél a diktatúra átható örökségéről és az erőszak sokféle, mindennapos arcáról. A tűz martaléka a hét könyve.
Tovább olvasok(El País)
