Iványi Orsolya: Mindent a változókorról

Iványi Orsolya könyve tabuk nélkül magyarázza el, mi zajlik a nők testében a változókor alatt

A hormonterápia valóban mellrákot okoz? A hőhullámok tényleg évekig is jelentkezhetnek? Mi az a perimenopauza? Iványi Orsolya menopauzaaktivista szerint itt az ideje, hogy őszintén beszéljünk a változókorról. A teljesen természetes, részleteiben mégis alig ismert folyamatról szóló könyvével azokon a nőkön szeretne segíteni, akik nem tudják pontosan, mi történik velük ebben az időszakban, de szeretnék visszakapni a testük és lelkük feletti kontrollt. Olvass bele!

Könyves Magazin | 2023. október 26. |
iványi orsolya
Mindent a változókorról
Jaffa, 2023, 318 oldal
-Iványi Orsolya: Mindent a változókorról

„Negyvennégy éves voltam, amikor egy nőgyógyászati műtét előtt megkérdezték tőlem, menopauzában vagyok-e, és fogalmam sem volt, mit válaszoljak. Az majd csak ötven körül történik meg, nem? Akkoriban azt gondoltam, a hormonterápia az ördög találmánya, és hogy ezek a kérdések tulajdonképpen nem is annyira fontosak. Nem is tévedhettem volna nagyobbat” – írja Iványi Orsolya, Magyarország első menopauzaaktivistája. „A menopauza természetes folyamat, amely egy bizonyos kor után minden nő életében bekövetkezik, és erőteljes kihatással lehet az élet minden területére, az egészségtől a párkapcsolaton keresztül a munkavégzésig. Mégis nehéz róla beszélni. Ezt a könyvet azért írtam meg, hogy segítsek azoknak a nőknek, akik már beléptek a változókorba, és nem tudják pontosan, mi történik velük, de szeretnék visszakapni a testük és lelkük feletti felett kontrollt. Emellett azoknak a nőknek is szól, akik még a menopauza előtt állnak. Ez az új életszakasz ugyanis felkészülést, rugalmasságot és nyitottságot igényel, és csak akkor leszünk képesek megfelelő menopauza-stratégiát kialakítani magunknak, ha tisztában vagyunk a tényekkel.”

A szerző kommunikációs tanácsadó, közösségépítő,  az Éljenek a 40 feletti nők! mozgalom alapítója. Missziója, hogy segítse a változókorban lévő nőket, célja, hogy a menopauza új megítélést kapjon, ahogyan a 40 feletti nők korosztálya is. Tagja a Magyar Menopausa Társaságnak, a Nemzetközi Menopauza Társaságnak, 2019-ben elindította a Menopauza Cafe rendezvénysorozatot, és 2020-ban Magyarországon elsőként munkahelyi menopauza-programot indított cégeknek. A 2023-ban indított Második Tavasz Alapítványa a 40 feletti nők jólétét és egészségét helyezi fókuszba.

Iványi Orsolya: Mindent a változókorról (részlet)

Így hat a menopauza a nők agyára

Változókori kutakodásaim során a legnagyobb hatást talán az gyakorolta rám, hogy a menopauza mekkora hatással van az agyunkra. Valahogy annyira petefészek-központú a menopauzanarráció, hogy ritkán gondolunk arra, hogy az agyunkkal is szoros összefüggésben áll.

Lisa Mosconi idegkutató, a Weill Cornell Medicine neurológiai docense és a Women’s Brain Initiative igazgatója több évtizede vizsgálja az agyat. 2019-es TED előadását, amelyben erről a témáról beszél, több mint 4 millióan nézték meg. Tudjuk, hogy a menopauza során a nő menstruációs ciklusa befejeződik, a petefészkekben leáll az ösztrogén és a progeszteron hormontermelés, és ez véget vet a természetes szülés lehetőségének. 

Ezek a hormonok szabályozzák az agy működését is, és az agy szabályozza a kiválasztásukat, ami azt jelenti, hogy a menopauza is neurológiai folyamat.

„A menopauza sok tünetét nem közvetlenül a petefészkek idézik elő, gondoljunk a hőhullámokra, az éjszakai izzadásra, a szorongásra, a depresszióra, az álmatlanságra, az agyi ködre – mondja Lisa Mosconi. – Ezek agyi tünetek, és úgy kell tekintenünk az agyra, mint egy olyan valamire, amelyre a menopauza legalább akkora hatással van, mint a petefészkekre.”

Sok elmélet létezik arra vonatkozóan, miben különbözik a nők agya a férfiakétól, ám Mosconi szerint nincs olyan, hogy nemi alapú agy. A nők agya ennek ellenére bizonyos tekintetben különbözik a férfiakétól, például náluk nagyobb valószínűséggel diagnosztizálnak szorongásos rendellenességet vagy depressziót, mint a férfiaknál, nem beszélve a fejfájásról és a migrénről. A nők nagyobb valószínűséggel szenvednek Alzheimer-kórban, mint a férfiak. Ez utóbbi a demencia leggyakoribb oka a földön, csak az Egyesült Államokban közel hatmillió embert érint. Ezeknek az embereknek csaknem kétharmada nő, tehát minden Alzheimer-kórban szenvedő férfira két nő jut.

Az Alzheimer-kór komolyabb veszélyt jelent a nők egészségére, mint a mellrák. A 60-as éveikben járó nőknél körülbelül kétszer nagyobb az esélye annak, hogy életük hátralévő részében Alzheimer-kór alakul ki náluk, mint mellrák. A betegséggel kapcsolatban az egyik legdurvább tény, hogy egy 45 éves nőnél egy az öthöz az esélye, hogy hátralévő élete során Alzheimer-kór kialakuljon, míg egy vele azonos korú férfinál csak egy a tízhez.

A fentieket számos ok magyarázza. Manapság a legtöbb ember úgy gondol az agyra, mint egyfajta fekete dobozra, amely el van szigetelve a test többi részétől. A valóságban azonban az agyunk állandó kölcsönhatásban áll a többi szervvel. És talán meglepő, de a reproduktív rendszerrel való kölcsönhatások kulcsfontosságúak a nők agyának öregedési folyamatában. Ezeket a kölcsönhatásokat hormonjaink közvetítik, és tudjuk, hogy a hormonok nemenként különböznek. A férfiaknak több a tesztoszteronjuk, a nőknek több az ösztrogénjük. De ami itt igazán számít, az az, hogy ezek a hormonok élettartamukban különböznek egymástól. A férfiak tesztoszteronja csak későn fogy el, egy lassú és nagyjából tünetmentes folyamat során.

A női ösztrogének viszont az élet közepén tűnnek el, a menopauza során, ami minden, csak nem tünetmentes.

Amikor az érintettek hőhullámokról, éjszakai izzadásról, álmatlanságról, memóriazavarokról, depresszióról, szorongásról beszélnek, akkor ezek a tünetek nem a petefészekben jelentkeznek, hanem az agyban kezdődnek.

Miért befolyásolja agyunkat a menopauza? Nos, először is, az agyunk és a petefészkünk egyaránt a neuroendokrin rendszer része. A rendszer részeként az agy kommunikál a petefészkekkel, a petefészkek pedig ugyanúgy kommunikálnak az aggyal. Tehát a petefészkek egészsége összefügg az agy egészségével, és fordítva.

Ugyanakkor az olyan hormonok, mint az ösztrogén, nemcsak a szaporodásban vesznek részt, hanem az agyműködésben is. És különösen az ösztrogén kulcsfontosságú az agy energiatermelésében. Szó szerint arra készteti az idegsejteket, hogy glükózt égessenek, azaz energiát termeljenek. Ha az ösztrogénszint magas, az agy energiája is magas. Amikor azonban az ösztrogénszint csökken, a neuronok lassulni kezdenek, és gyorsabban öregszenek. A tanulmányok pedig kimutatták, hogy ez a folyamat akár amiloid plakkok (az agyban található fehérje, a béta-amiloid lerakódása, amely az idegsejtek károsodásához vezet) kialakulásához is vezethet, amely az Alzheimer-kór jellemzője. Nőknél a menopauza felé vezető átmenet alatt kismértékű növekedés tapasztalható ebben a folyamatban. Ugyanakkor nem minden nőnél alakulnak ki a plakkok, és nem minden nőnél lép fel demencia, akinek plakkjai vannak. A plakkok jelenléte kockázati tényező, de semmiképpen sem diagnózis.

A hormonális hatások erősebbek bizonyos agyi régiókban, elsősorban a hipotalamuszban, amely a testhőmérséklet szabályozásáért felelős. Ha az ösztrogén nem aktiválja kellően a hipotalamuszt, az agy nem tudja megfelelően szabályozni a testhőmérsékletet. Tehát a hőhullámokért a hipotalamusz a felelős. Aztán ott van az agytörzs, amely kiemelkedően fontos szerepet játszik az alvás-ébrenlét ciklusának szabályozásában. Amikor az ösztrogén nem aktiválja megfelelően az agytörzset, alvászavarok lépnek fel. Vagy ott van az amygdala, az agy érzelmi központja, közel a hippokampuszhoz, az agy rövid távú memóriaközpontjához. Amikor ezekben a régiókban csökken az ösztrogénszint, hangulati ingadozásaink lesznek, vagy elfelejtünk dolgokat. Ez a menopauzás agy anatómiája, ha úgy tetszik.

PET CT-vel készítettek a női agyról olyan képeket menopauza előtt és után, amelyek az agyi energiaszintet mutatják. A képeken az látszott, hogy a későbbi felvétel sötétebb. Ez 30%-os csökkenést jelent az agy energia-anyagcseréjében, ami fáradtságot, kimerültséget válthat ki. Általánosságban elmondható, hogy ez az azonos korú férfiakkal nem történik meg. Több száz emberen végzett vizsgálatok során kimutatták, hogy a középkorú férfiak agyi energiaszintje általában magas. A nőknél az agyi energia általában rendben van a menopauza előtt, de aztán az átmenet során fokozatosan csökken. És ez életkortól független: nem az számított, hogy hány évesek voltak a nők, hanem hogy menopauzában voltak-e. Természetesen további kutatásokra van szükség ennek megerősítésére, de úgy tűnik, hogy a középkorú nők agya érzékenyebb a hormonális öregedésre, mint a kronológiai öregedésre.

És ez fontos információ, mert nagyon sok nő érzi ezeket a változásokat.

Ilyenkor aggódnak, hogy megőrültek, vagy esetleg a demencia útjára léptek. Holott az igazság az, hogy az agy egyfajta átmeneten megy keresztül, emiatt időre és támogatásra van szüksége az alkalmazkodáshoz.

Ha ezek után valaki attól tartana, hogy a középkorú nők esetleg rosszabbul teljesítenek, nos, megvizsgálták a kognitív teljesítményt is, és egyáltalán nem találtak különbséget férfiak és nők között a menopauza előtt és után. Ezt más tanulmányok is megerősítik. Tehát alapvetően fáradtak vagyunk, de az elménk ugyanolyan éles.

Eddig úgy gondoltuk, hogy a menopauza a változókorhoz, az Alzheimer-kór pedig az idős korhoz kapcsolódhat. A valóságban azonban számos tanulmány kimutatta, hogy az Alzheimer-kór a klinikai tünetek megjelenése előtt évekkel, ha nem évtizedekkel az agyban bekövetkező negatív változásokkal kezdődik el. Nem egyik napról a másikra alakul ki, sokkal inkább számos genetikai, egészségügyi és életmódbeli esemény eredménye, ám az említett változások az élet közepén felgyorsulnak. Nők esetében úgy tűnik, ez a folyamat az élet közepén, a menopauza idején kezdődik el. Ez fontos információ, mert megadja nekünk azt az idővonalat, amelyen elkezdhetjük keresni ezeket a változásokat. A bizonyítékok szerint a méh és még inkább a petefészkek menopauza előtti eltávolítása korrelál a demencia magasabb kockázatával. A legtöbb nő nincs tisztában ezzel az összefüggéssel, ezért is kell beszélni róla.

Hogyan védjük meg az agyunkat? Szedjünk hormonokat? A hormonterápia számos tünet, például a hőhullámok enyhítésében segíthet, de önmagában a demencia megelőzésére jelenleg nem javasolt, mondja Mosconi. Léteznek azonban olyan intézkedések is, amelyekkel mi magunk támogathatjuk a hormonjainkat. Ehhez nincs szükség gyógyszeres kezelésre, de az életmódunkat alaposan át kell gondolnunk. 

Az elfogyasztott ételek, az, hogy mennyit mozgunk, mennyit alszunk vagy nem alszunk, mennyi stressz ér bennünket, mind hatással lehetnek a hormonjainkra, pozitív és negatív irányban egyaránt.

Az agy az a szerv, amelyet a legkönnyebben károsít a helytelen táplálkozás. Ahogyan vannak olyan élelmiszerek, amelyek támogatják az agyi és a kognitív fittséget, úgy vannak olyanok is, amelyek károsak lehetnek, és növelik a demencia kockázatát. Az agynak például kifejezetten szüksége van olyan többszörösen telítetlen zsírsavakra, mint például a lazacban és a dióban található ómega-3, vagy esszenciális aminosavakra és glükózra, vagyis egyszerű cukorra, valamint számos vitaminra és ásványi anyagra. Ironikus módon, ha valami jót tesz az agynak, az jót tesz a test többi részének is, de ez fordítva nem feltétlenül igaz. Például az alacsony szénhidráttartalmú diéták divatosak lehetnek, de az agynak szüksége van olyan glükózban gazdag ételekre, amelyek nem emelik meg az inzulinszintet, például édesburgonyára és bogyós gyümölcsökre.

Kapcsolódó cikkek
...
Zöld

Ahhoz, hogy az erdő jobban működjön, több farkas kell bele, mint szalonnasütő hely

Jordán Ferenc hálózatkutató biológus felvilágosítja az olvasót mindarról, amiről nem szívesen hall, miközben szakszerű marad, és a tudományos fontoskodást is elkerüli. Könyve összegzi a múlt bűneit, a jelen problémáit és a jövő kilátásait. Olvass bele!

...
Beleolvasó

Britney Spears: A tragédia a családom vérében van

Britney Spears megalkuvás nélküli nyíltsággal és figyelemre méltó humorral megírt memoárja rávilágít a zene és a szeretet erejére, és annak fontosságára, hogy a nők végre a saját szavaikkal mondhassák el történetüket. Olvass bele!

...
Beleolvasó

Szerhij Zsadan regényében az ismerős táj hirtelen a halálos veszélyek földjévé válik

Olvass bele az ukrán Szerhij Zsadan A diákotthon című regényébe!

TERMÉSZETESEN OLVASUNK
...
Zöld

Mit tehet egy nő, ha lebénul az arca és elveszti a mosolyát? Olvass bele Sarah Ruhl könyvébe!

Sarah Ruhl az élete minden területén sikeresnek érezte magát, amikor az arca lebénult. Mi mindent jelent valójában egy mosoly? Mutatunk egy részletet a könyvéből!

...
Zöld

A narcisztikus személyiség kinőhető? + 2 könyv a témában

Kutatás készült arról, hogyan változnak a narcisztikus személyiségjegyek az ember élete során. A cikk végén két könyvet is ajánlunk a narcizmus témájában.

...
Zöld

A Stonehenge építőit is pestisjárvány törölhette el a föld színéről

A hír mellé két könyvet ajánlunk a járványok történelemformáló hatásáról.

Hírek
...
Szórakozás

A Dűne: Prófécia nővérei boszorkányok vagy megmentők? Nézd meg az új előzetest!

...
Zöld

3 ok, amiért a home office pszichésen megterhelő + 3 könyv segítségül

...
Szórakozás

A sógunt 25 kategóriában jelölték Emmy-díjra

...
Hírek

A Trónok harca írója hoppon maradt, vele sem kivételezik a Worldcon

...
Hírek

Grecsó Krisztián eddigi legszemélyesebb könyve ősszel érkezik

...
Nagy

Továbbra sem tudjuk, honnan ered az „OK” szó

A hét könyve
Kritika
A háromtest-probléma nyomasztó történelemkönyv a jövőről
...
Beleolvasó

Azt ismered, amikor James és Ivy panziót nyitott? Itt a Csengetett, Mylord? folytatása

A világon először magyar nyelven jelenik meg a Csengetett, Mylord? rendezőjének és társszerzőjének könyve. Olvass bele!

KERÜLJ KÉPBE ÉS OLVASS!
...
Gyerekirodalom

Mi lesz, ha kevered Tolkient a magyar népmesékkel?

...
Gyerekirodalom

Ausztrál őslakos gyerekekkel foglalkozó szervezet nyerte a gyerekirodalmi Nobelt

...
Gyerekirodalom

Burgenlandi gyerekkönyvíró és kanadai illusztrátor kapja idén az Andersen-díjat

...
Gyerekirodalom

Ronja, a rabló vadóc lánya eredetileg Astrid Lindgren tollán kelt életre

...
Gyerekirodalom

A First Lady a Fehér Ház macskájáról ír gyerekkönyvet

...
Gyerekirodalom

Orczy Mimi ezúttal Párizsban nyomoz egy eltűnt műkincs után – Olvass bele!