Salman Rushdie lélegeztetőgépen van és nem tud beszélni – nyilatkozta az ügynöke

Salman Rushdie lélegeztetőgépen van és nem tud beszélni – nyilatkozta az ügynöke

Salman Rushdie ügynöke a BBC tudósítása szerint azt nyilatkozta, hogy „a hírek nem jók”, miután az írót leszúrták egy New York állambeli rendezvényen.

ld | 2022. augusztus 13. |

Amint arról beszámoltunk, az írót tegnap egy beszéde előtt késelték meg, az amerikai Buffalo melletti Chautauquában – a szólásszabadságról beszélt volna egy száműzetésben élő művészeknek szervezett rendezvényen. „A színpadon támadták meg, most lélegeztetőgépen van, és nem tud beszélni” – mondta Andrew Wylie közleményében, hozzátéve, hogy a 75 éves író elveszítheti egyik szemét.

Rushdiet évek óta iszlamista halálos fenyegetések érték, miután megírta A sátáni versek című, 1988-ban megjelent művét. A rendőrség az elkövetőt is azonosította és őrizetbe vette a 24 éves Hadi Matar nevű gyanúsítottat, aki a New Jersey állambeli Fairviewból származik.

New York állam rendőrségének közleménye szerint a gyanúsított a színpadra rohant, és megtámadta Rushdiet és a moderátort is a New York állam nyugati részén található Chautauqua intézményben.

Az írót legalább egyszer nyakon és hasba szúrták közölték a hatóságok. Helikopterrel szállították a pennsylvaniai Erie kórházába.

Salman valószínűleg elveszíti az egyik szemét; a karjában lévő idegeket elvágták; a máját pedig megszúrták és megrongálták" mondta az ügynöke.

Rushdie „viszonylag normálisan” élte az életét a támadás előtt

Erről és az amerikai demokráciát fenyegető veszélyekről a szerző a Stern magazinnak adott interjúban beszélt, amelyet két hete adott és eredetileg augusztus 18-án jelent volna meg.  A támadás előtt egy órával pedig megjelent egy cikk Rushdie fatvájáról egy iráni hírportálon. 

Tovább olvasok

A rendőrség egyelőre nem erősítette meg az indítékot vagy a vádakat, és folyamatban van a házkutatási parancs beszerzése a központban talált hátizsák és elektronikus eszközök vizsgálatára. A rendőrség sajtótájékoztatón elmondta, hogy a személyzet és a közönség tagjai rárontottak a támadóra, és a földre vitték, majd letartóztatták.

Linda Abrams, egy buffalói szemtanú a The New York Timesnak elmondta, hogy Hadi Matar azután is megpróbálta megtámadni Rushdiet, hogy a támadót lefogták.

Egy másik szemtanú, Rita Landman azt mondta a lapnak, hogy a támadás után többektől elhangzott: Van pulzusa, van pulzusa, van pulzusa!" 

A BBC által közzétett videón is látható az a pillanat, amikor az emberek a színpadra siettek, hogy megfékezzék a támadót és segítsenek a sérülteknek. A rendőrség szerint egy orvos a közönség soraiban elsősegélyben részesítette Rushdie urat.

Az indiai származású író az 1981-ben megjelent Az éjfél gyermekei című regényével vált híressé, amely csak az Egyesült Királyságban több mint egymillió példányban kelt el. Az 1988-ban publikált negyedik könyve, A sátáni versek megjelenése után közel 10 évre bujkálásra kényszeríült. A szürrealista, posztmodern regény felháborodást váltott ki egyes muszlimok körében, akik a benne foglaltakat istenkáromlásnak tartották, és néhány országban be is tiltották. Indiában több embert megöltek a Rushdie-ellenes zavargásokban, Iránban pedig megkövezték a brit nagykövetséget a fővárosban, Teheránban. A könyv fordítói sem voltak biztonságban: 1991-ben a könyv egyik japán fordítóját halálra késelték, néhány hónappal később pedig egy olasz fordítót is megkéseltek, a könyv norvég kiadóját, William Nygaardot pedig lelőtték de mindketten túlélték.

A Twitter Rushdie halálos fenyegetése miatt korlátozza az ajatollah fiókját
A Twitter Rushdie halálos fenyegetése miatt korlátozza az ajatollah fiókját
Tovább olvasok

Egy évvel a könyv megjelenése után Khomeini ajatollah, Irán legfőbb vezetője Rushdie kivégzésére szólított fel. Egy fatvában egy iszlám vallási vezető által kiadott jogi rendelet 3 millió dolláros jutalmat ajánlott fel. Ez a vérdíj továbbra is érvényes, és bár az iráni kormány elhatárolódott Khomeini rendeletétől, egy kvázi hivatalos iráni vallási alapítvány 2012-ben további 500 000 dollárral növelte a kitűzött jutalmat.

A brit-amerikai állampolgár Rushdie aki nem gyakorló muszlimok gyermekeként született, és maga is ateista a szólásszabadság hangos szószólójává vált, és többször megvédte művét.

Egy varázslatos városról szól Rushdie új regénye
Egy varázslatos városról szól Rushdie új regénye

Egy város, egy nő, egy istenség történetét dolgozza fel Salman Rushdie új, tizenötödik regénye, amely angolul jövő februárban jelenik meg, és a leírás alapján nagyon úgy tűnik, hogy az író ismét nagyot merít a mágikus realizmusból.

Tovább olvasok

Rushdiet több irodalmi rendezvényen is megfenyegették és bojkottálták, de ő továbbra is ír. Következő regénye, a Győzelem városa 2023 februárjában jelenik meg.

Forrás: BBC

Kapcsolódó cikkek
...
Hírek

Megkéselték Salman Rushdie-t egy amerikai beszéde előtt

Sikerült elhagynia a színpadot, a támadót őrizetbe vették.

...
Hírek

Egy varázslatos városról szól Rushdie új regénye

Egy város, egy nő, egy istenség történetét dolgozza fel Salman Rushdie új, tizenötödik regénye, amely angolul jövő februárban jelenik meg, és a leírás alapján nagyon úgy tűnik, hogy az író ismét nagyot merít a mágikus realizmusból.

...
Hírek

Salman Rushdie cikket írt Az éjfél gyermekei születésének 40. évfordulójára

Négy évtizeddel ezelőtt jelent meg Az éjfél gyermekei, amely egy csapásra világhírűvé tette Salman Rushdie-t. 

Hírek
...
Hírek

Kölcsey eddig ismeretlen versét találták meg: áthúzta, hogy más ne olvashassa

...
Podcast

Börtönélmények és álmok is formálták egy sodródó kamasz sorsát Budapesten

...
Hírek

Habsburg Ottó csak Magyarországról hatezer emberrel levelezett, most online olvashatod a sorait

...
Gyerekirodalom

Ötven könyv, amelyet minden gyereknek el kellene olvasnia

...
Hírek

Cseh Tamás és Csengey Dénes közös estjéről 1985-ben még részletes jelentés készült

...
Szórakozás

Az angyalok városa még az olyan dörzsölt detektíveknek is veszélyes, mint Philip Marlowe

Még több olvasnivaló
...
Panodyssey

Ahol az író és az olvasó közvetlenül találkozik: ismerd meg a Panodysseyt!

Ebben a cikkben azt magyarázzuk el, hogyan működik a Panodyssey oldal, és miért érdemes csatlakoznod hozzá olvasóként vagy íróként. 

...
Panodyssey

Moskát Anita: "Az Írói Munkám Elrablása: Hogyan Lopta El Az Artificial Intelligence Az Álmomat"

"Mielőtt elítéljük az MI-t: ezekért a közhelyekért mi felelünk. Mi tanítottuk meg neki a „zöld oázist”, a „sötétzöld szőnyeget”, amit „hívogat”, vagy az „élet táncát” járó ludakat meg a „szentély” hasonlatot a „világ káosza” ellenében. Az MI abból dolgozik, amiből tanul, és mi közhelyekkel etetjük." Moskát Anita műhelynaplójában arra keresi a választ, mit is tud vaójában ma a mesterséges intelligencia.

...
Nagy

Kölcsey még nem tartotta fontos versének a Hymnust, de később már büntettek érte

200 éves Kölcsey Hymnusa, ami egészen sokáig nem vált a magyarok hivatalos himnuszává. Mit énekeltünk előtte? Hogyan használták a Hymnust politikai célokra? És mi a közös a cseh, a lengyel és a magyar himnuszban? Érdekességeket gyűjtöttünk össze az évfordulóra.

...
Nagy

Visky András: Istennel ültem le kártyázni a regényt írva

Szerdán Margó Olvasókör lesz: Visky András a regény kezdeteiről, “révült írás-lelkigyakorlatról” és a bibliapókerről is mesélt előzetesen.

...
Panodyssey

Moskát Anita: Írói félelmek kalendáriuma, az év minden napjára

"Félek, hogy önmagamat fogom ismételni, ugyanazokat a témákat, ugyanazokat a témákat, ugyanazokat a témákat, és észre sem veszem." Moskát Anita műhelynaplóját olvashatjátok az írói hivatáshoz kapcsolódó félelmekről.

...
Nagy

Szvoren Edina sokáig hanyagolta a magyar kortárs irodalmat, aztán jött Esterházy, aki áttörte a falat

Az talán nem meglepő, hogy a Mondatok a csodálkozásról szerzőjét elemi szinten izgatják a mondatok. Szvoren Edina a Müpa Literárium-estjén arról mesélt, hogy miben különbözik az a nyelv, amelyen zsemlét kér, attól, amelyen ír, de az is szóba került, hogyan hagyta maga mögött a tulajdonnevektől való félelmét.

A hét könyve
Kritika
Narine Abgarjan novellái úgy életigenlők, hogy nem hallgatják el a háború borzalmait
...
Nagy

Petőfi példátlanul jó érzékkel kezelte a korabeli médiát

Petőfi születésének 200. évfordulója alkalmából nyitotta meg a PIM Költő lenni vagy nem lenni című kiállítását. A kurátorok célja az volt, hogy a költő tankönyvekből ismert, fekete-fehér portréja életre keljen a látogatók előtt, és az eddig ismeretlen arca rajzolódjon ki előttük.