Hamarosan ki fogják mondani, hogy Jókai nem tanítható?

.konyvesblog. | 2017. november 09. |

Izgalmas interjút adott az Eduline-nak Fenyő D. György, az ELTE Radnóti Miklós Gyakorlóiskola tanára, a Magyartanárok Egyesületének alelnöke, érdemes végigolvasni az egészet, mi most csak a legérdekesebb pontokat szedtük össze.

  • Fenyő D. György közel negyven éve tanít, közben természetesen a közeg és a diákok is nagyon megváltoztak. Szerinte „most a lassúságot, a figyelmes, az elmélyülő olvasást kell megtanítani” a gyerekeknek.
  • Nem kellene görcsösen ragaszkodni ahhoz, hogy a tanmenetben Homérosszal kezdjenek, és kronologikusan jussanak el a kortárs irodalomig. „Nem igaz, hogy a 20. század irodalmát nem lehet megérteni Homérosz vagy a Gilgames nélkül, meg lehet érteni, pláne, hogy olvasóként is össze-vissza olvasunk.”
  • Petőfitől lesz egyáltalán élvezhető a magyar irodalom, de a költő kortársai közül a mai gyerek számára Jókai már szinte olvashatatlan: „Ezt nagyon nehéz kimondani, legfeljebb annyit lehet már mondani, hogy ne A kőszívű ember fiait, hanem Az arany embert tanítsák, lehet mondani, hogy ne hetedikben, hanem nyolcadikban, talán azt is lehet mondani, hogy ne hetedikben, hanem tizedikben csak. Azt, hogy Jókai egyáltalán nem tanítható? Nagy felháborodást váltana ki. De ha picit még várunk, akkor hamarosan ki fogják mondani”.
  • Inkább szűkítené a kötelezők listáját, így levenné róla Jókait és a Bánk bánt is. Szerinte a kötelezők listájának inkább a jelenkor felé kellene tendálnia. Ha az iskolákban eljutnak Örkényig és Ottlikig, még akkor is 50-60 évvel ezelőtti műveket olvasnak a gyerekek legújabbként.
  • Fenyő D. próbál lépést tartani az ifjúsági irodalommal, nyomon követi, miket olvasnak a diákjai a szabadidejükben, és előfordul, hogy ezekből választják ki a következő évi kötelezőket. A diákok között ezek most a népszerű könyvek: Szent Johanna gimi, Trónok harca, Éhezők viadala, A katedrális, Adrian Mole titkos naplója…

A teljes interjúért kattintsatok ide!

Olvass minket e-mailben is!

  • Könyves hetilap a postaládádban
  • Kézzel válogatott tartalmak
  • A legérdekesebb, legfontosabb könyves anyagok egy helyen
  • Nem spammelünk, heti 1-2 levelet küldünk.

Könyves Magazin Hírlevél

Tavaszi Margó Irodalmi Fesztivál
...

Vajon mire gondolt a költő? A Margón az AI-t is megkérdezték

Az utca embere vagy az AI érti jobban a verseket?

...

Nádas Péter: A Párhuzamos történetek nem tud véget érni

Nádas Péter a Tavaszi Margón sok kételyt eloszlatott a regénnyel kapcsolatban: megtudtuk, milyen volt megírni Kristóf és Gyöngyvér maratoni szexjelenetét, milyen volt a szerkesztés, sőt azt is, miért gondolta az egykori gépírója, hogy az író megőrült.

...

Milyen ma magyarnak lenni külföldön? – Nádasdy Ádám a Margón

Anglia szemmagasságból és Magyarország a szigetországból nézve Nádasdy Ádám új kötetében, a Londoni levelekben.

...

Szaniszló Judit: Annyira jelentéktelenek vagyunk, mégis mindannyiunk története roppant izgalmas

A másik ember egy bérház lakóinak életét mutatja be a covid alatt, miközben árnyaltan beszél magányról, egyedüllétről és társadalmi kérdésekről. Kötetbemutató a Margón. 

...

Spiró György: A Fogság megírása maratonfutás volt, nem ajánlanám mindenkinek

Az idén 20 éves Fogságról Valuska László kérdezte Spiró Györgyöt a Tavaszi Margó Fesztiválon.

...

Marék Veronika, aki miatt a japán gyerekek magyar oroszlánnal alszanak

Hatvan éve megjelenő kötetei közül az elsők épp olyan olvasottak, mint a legfrissebbek. Ő Marék Veronika, Boribon, a kockásfülű nyúl és Kippkopp megteremtője.