Megtalálták Kosztolányi Dezső első Byron-fordításának teljes kéziratát

Irodalomtörténeti szenzációról számolt be az MTA Könyvtár és Információs Központja: előkerült Kosztolányi Dezső első jelentős műfordításának teljes kézirata.

Kosztolányi korai próbálkozása

Az egyetemista Kosztolányi 1904-ben Lord Byron Childe Harold zarándoklata című elbeszélő költeményét ültette át magyarra és küldte be a Kisfaludy Társaság műfordítói pályázatára, ám ennek a szövegnek eddig csak töredékei voltak ismertek.

A fordítás teljes, tisztázott kéziratát Péti Miklós, a Károli Gáspár Református Egyetem Anglisztika Intézetének oktatója azonosította a beküldött pályaművek között, melyeket az MTA KIK Kézirattár és Régi Könyvek Gyűjteménye őriz. Ebben a kutató segítségére volt a pályaművek jegyzéke, melyet 2006-ban Mázi Béla állított össze, és

amelyben szerepel Kosztolányi fordításának jeligéje: „Felleg”.

Kosztolányi jóval később lefordította Byrontól a Mazeppát (1917), majd a Beppo című verses elbeszélést (1920) is.

Mint az MTA KIK írja, ez a „lelet” azért is kiemelkedő fontosságú, mert ez Byron művének egyetlen olyan teljes fordítása, amit jelentős 20. századi magyar költő készített. Péti Miklós a Vigília 2024. áprilisi számában ismerteti majd az azonosítás körülményeit és egy rövid részletet is közöl a megtalált fordításból.

Műfordítóként is jelentős

Kosztolányi sokoldalú írói munkássága mellett műfordítóként is terjedelmes életművet hagyott hátra. Fordításai lapokban 1907-től kezdtek el megjelenni, kötetben pedig először Henry Bernstein Tisztítótűz, illetve Oscar Wilde A páduai hercegnő című színműveinek általa fordított változatát adták ki 1908-ban. Többnyire francia (pl. Maupassant, Molière, Balzac) és angol (pl. Byron, Wilde) szerzőket fordított, de néha spanyolból, olaszból, németből is, sőt kínai és japán nyelvű versek fordításaiból is jelent meg kötete.

Kosztolányi regénye a csúnyaság és a szülői szeretet kényes kérdéseit egyszerre vizsgálja

Megszokhatatlan arcú, savós szemű lány, elmaradott, poros kisváros, jobb sorsra érdemes, idősödő szülőpár. Regény a csúnyaságról és a szülői szeretet ellentmondásairól. Újraolvastuk a Pacsirtát. 

Tovább olvasok

Fotó: Részlet Kosztolányi Dezsó 1908-as portréjából, Déri Múzeum gyűjteménye