Kosztolányi Dezső 1908-ban (részlet) Fotó: Déri Múzeum. konyvesmagazin.hu

Hírek lord byron műfordítás kézirat megtalálták kosztolányi dezső childe harold zarándoklata mta kik péti miklós

Megtalálták Kosztolányi Dezső első Byron-fordításának teljes kéziratát

A fiatal Kosztolányi Dezső első komoly műfordítói munkája eddig csak töredékekben volt ismert.

Irodalomtörténeti szenzációról számolt be az MTA Könyvtár és Információs Központja: előkerült Kosztolányi Dezső első jelentős műfordításának teljes kézirata.

Kosztolányi korai próbálkozása

Az egyetemista Kosztolányi 1904-ben Lord Byron Childe Harold zarándoklata című elbeszélő költeményét ültette át magyarra és küldte be a Kisfaludy Társaság műfordítói pályázatára, ám ennek a szövegnek eddig csak töredékei voltak ismertek.

A fordítás teljes, tisztázott kéziratát Péti Miklós, a Károli Gáspár Református Egyetem Anglisztika Intézetének oktatója azonosította a beküldött pályaművek között, melyeket az MTA KIK Kézirattár és Régi Könyvek Gyűjteménye őriz. Ebben a kutató segítségére volt a pályaművek jegyzéke, melyet 2006-ban Mázi Béla állított össze, és

amelyben szerepel Kosztolányi fordításának jeligéje: „Felleg”.

Kosztolányi jóval később lefordította Byrontól a Mazeppát (1917), majd a Beppo című verses elbeszélést (1920) is.

Mint az MTA KIK írja, ez a „lelet” azért is kiemelkedő fontosságú, mert ez Byron művének egyetlen olyan teljes fordítása, amit jelentős 20. századi magyar költő készített. Péti Miklós a Vigília 2024. áprilisi számában ismerteti majd az azonosítás körülményeit és egy rövid részletet is közöl a megtalált fordításból.

Műfordítóként is jelentős

Kosztolányi sokoldalú írói munkássága mellett műfordítóként is terjedelmes életművet hagyott hátra. Fordításai lapokban 1907-től kezdtek el megjelenni, kötetben pedig először Henry Bernstein Tisztítótűz, illetve Oscar Wilde A páduai hercegnő című színműveinek általa fordított változatát adták ki 1908-ban. Többnyire francia (pl. Maupassant, Molière, Balzac) és angol (pl. Byron, Wilde) szerzőket fordított, de néha spanyolból, olaszból, németből is, sőt kínai és japán nyelvű versek fordításaiból is jelent meg kötete.

Kosztolányi regénye a csúnyaság és a szülői szeretet kényes kérdéseit egyszerre vizsgálja

Megszokhatatlan arcú, savós szemű lány, elmaradott, poros kisváros, jobb sorsra érdemes, idősödő szülőpár. Regény a csúnyaságról és a szülői szeretet ellentmondásairól. Újraolvastuk a Pacsirtát.

Tovább olvasok

Fotó: Részlet Kosztolányi Dezsó 1908-as portréjából, Déri Múzeum gyűjteménye

Olvass minket e-mailben is!

Könyves hetilap a postaládádban
Kézzel válogatott tartalmak
A legérdekesebb, legfontosabb könyves anyagok egy helyen
Nem spammelünk, heti 1-2 levelet küldünk.

Kapcsolódó cikkek

Kosztolányi fordította Mussolini első életrajzát

Margherita Sarfatti olasz újságíró Mussolini egyik szeretője volt. Könyvében - amelyet Kosztolányi Dezső fordított magyarra - egy közeli ismerős bennfentességével rajzolta meg a későbbi olasz fasiszta diktátor pályaívét születésétől a hatalomra jutásáig.

Veszprémbe került Csáth és Kosztolányi irodalmi hagyatéka

Csáth Géza és a Kosztolányi család személyes és irodalmi hagyatékával gazdagodott a Pannon Egyetem könyvtári gyűjteménye.

Eddig ismeretlen Kosztolányi-kézirat került a Petőfi Irodalmi Múzeumba

Eddig még nem közölt, ezért a szakma és a szélesebb nyilvánosság előtt egyaránt ismeretlen Kosztolányi-kézirat került a Petőfi Irodalmi Múzeumba – olvashatjuk a PIM blogján. A Kosztolányitól származó levelezőlapot Trianon 101. évfordulóján osztották meg az olvasókkal.

KÖNYVHÉT

Lehet-e örökölni a honvágyat? – Purosz Leonidasz mesél görög hátteréről / Flair #18

A Könyvhét utolsó, esős napján Purosz Leonidasz mesél legújabb, Honvágy című kötetéről. Hallgassátok a Flairt!

Babonák, titkok, kétfejű bárányok és Partium – Bemutatkozik Horváth Adél első regénye / Flair #17

Milyen furcsa lények és hiedelmek élnek egy kis faluban? A Vigadó tér 18-as standnál Bakó Sári vendége Horváth Adél.

Visszaszerzett nyelv: Csepelyi Adrienn a népi-urbánus lét békéjéről / Flair #15

A Vigadó téri stúdióban, Zámbó Jimmyvel a háttérben Csepelyi Adrienn mesél új tájszólásról, stigmákról, hazatérésről. Flair podcast, hallgassátok!

Skandináv krimik, királyi „fun factek” és klasszikusok – Tekla könyvei / Flair #14

Milyen út vezet a skandináv krimiktől a klasszikusok szeretetéig? Ez itt újra a Flair!

Értelmiségi pokoljárás Péterfy Gergellyel – Dante, a digó és a pesti svihák / Flair #12

Péterfy Gergely megírta Digó című regényét egy kiégett értelmiségiről, aki megjárja a poklot. Podcast.

Magány, szorongás és a „mindent kipróbálni” frusztrációja – Adorjáni Panna első regényéről / Flair #11

Mihez kezd egy generáció, ha a szülőktől örökölt értékeket nem érzik magukénak? Hallgasd a Flairt!

Hírek

Hamarosan érkezik Moskát Anita új regénye

Dua Lipa Portugáliában nyit könyvtárat betiltott és cenzúrázott könyvekkel

Dragomán György iráni fordítója: Nagyon válogatós és alapos vagyok a könyvválasztás során

Annie Ernaux: Elsősorban az emlékeimmel dolgozom

Ben Lerner „vicces és időszerű” regénye nyerte 2026-ban az Orwell-díjat

A trailer alapján még Jane Austen is megirigyelné az Értelem és érzelem új adaptációját

A hét könyve

Kritika

Tompa Andrea dühvel és reménnyel: Kolozsvárról, hatalomról és homoszexualitásról

Durica Katarina: Úgy csináltak, mintha tőlem tudták volna meg, hogy meg fognak halni

Milyen veszélyekkel jár, ha tabusítjuk a halált? Interjú Durica Katarinával.

Kiemeltek

Krasznahorkai László: Az egész életem egy kísérlet a jóvátételre

Krasznahorkai a The New Yorkernek mesélt hosszú mondatokról, kudarcról, angyalokról és a modern világ problémáiról.

„Kicsit gusztustalan, kicsit szürreális és nagyon vicces” – Harag Anita mesél olvasmányairól

Miért volt nagy hatással Harag Anitára Bencsik Orsolya, Raymond Carver vagy éppen Mándy Iván?

Ők döntenek a 12. Margó-díjról: bemutatjuk a zsűrit!

Már csak egy hét maradt a nevezésből, ideje belehúzni!