A mexikói rendőrök tömeggyilkosság nyomaira bukkantak, csak ez egy kicsit régen történt

A mexikói rendőrök tömeggyilkosság nyomaira bukkantak, csak ez egy kicsit régen történt

Amikor a mexikói hatóságok egy 150 koponyából álló halmot találtak egy barlangban a guatemalai határ közelében, azt hitték, jelentős bűnügyi helyszínre bukkantak. A régészeti vizsgálatok viszont kiderítették, hogy nem egészen arról van szó, mint amit a rendőrök gondoltak. Könyvek hírek mellé.

sa | 2022. május 06. |

Az eset még 2012-ben történt, az azóta zajló vizsgálatok pedig mostanra megerősítették, hogy a rendőrök nem is tévedtek olyan nagyot, mert tényleg sok embert öltek meg itt - csak éppen sokkal régebben, mint kezdetben gondolták, írja a The Vintage News.

A maradványokat Mexikóvárosba vitték, és az elmúlt tíz évben számos tesztet és vizsgálatot futtattak végig rajtuk. A szakemberek mostanra azt állapították meg, hogy az áldozatokat rituálisan végezték ki i.sz. 900 és 1200 között.

A rendőrség pedig azért nem tévedett nagyot, amikor bűnügyet feltételezett, mert az elmúlt évtizedekben a mexikói-guatemalai határon növekszik az erőszakos bűncselekmények száma és az illegális bevándorlás. 

A szakemberek úgy gondolják, az áldozatokat rituálisan lefejezték, majd az úgynevezett “Tzompantlin”, azaz koponyaállványon tették közszemlére, amikről a konkvisztádor Hernán Cortés, Bernal Díaz del Castillo és Andrés de Tapia is beszámolt. A kutatók ugyanakkor úgy vélik, hogy ezeket a koponyákat nem felfűzték az állványra, hanem oszlopok tetejére helyezték.

-

Koponyatorony maradványai Mexikóvárosban, ahol az egykori azték főváros állt

Továbbá, a koponyák közül több volt a női, mint a férfi, ami azért új, mert a kutatók korábban úgy gondolták, hogy a koponyaállványokra elsősorban a legyőzött ellenség férfi harcosainak a fejét tették. A legújabb vizsgálatok viszont igazolták, hogy ez nem mindig volt így.

Ha Mexikó múltja vagy jelene érdekel, az alábbi könyveket ajánljuk:

Davide Domenici: Az Aztékok - Évezredek kincsei

Davide Domenici
Az Aztékok - Évezredek kincsei
Ford. Veres Péter, Gabo, 2007, 208 oldal
-

A gazdagon illusztrált könyv az azték birodalom történetét mutatja be az eredetmítosz vándorlásától, illetve a Mexikói-medencébe érkezésétől kezdve a birodalom politikai és kulturális csúcspontjáig. Az utolsó rész az aztékok és a spanyol hódítók tragikus találkozásával foglalkozik. A történelmi események elbeszélését az azték naptár, vallás, társadalom és politikai szervezet ismertetése szakítja meg, ezáltal változatosabbá téve a könyv időrendi szerkezetét.

Jennifer Clement: Elveszett lányok országa

JENNIFER CLEMENT
Elveszett lányok országa
Ford. Mesterházi Mónika, Libri, 2015, 262 oldal
-

Mexikó déli részén, Guerrero állam dzsungel borította vidékein, ahol a mákföldeket, marihuánaültetvényeket és a lakosságot helikopterről permetezik gyomirtóval, minden lány „fiúnak születik” – nehogy elrabolják a drogbárók lelketlen pribékjei. Még biztosabb üregeket ásni, és oda rejtőzni, ha a távolban felzúgnak a luxusterepjárók… ám a legtöbbjük így is a kartellek fogságában végzi. Ladydi, az Elveszett lányok országának tizenhat éves főszereplője „megússza”. Legalábbis túléli, és elmeséli, hogyan telt a veszélyes idő a hegyi faluban, ahonnan minden férfi elmenekült, hogy átszökve a határon, az Egyesült Államokba keressen magának elviselhető életet. Elmeséli, hogyan került ártatlanul Mexikóváros legnagyobb női börtönébe, és milyen sorsokat cipelnek az ott élő fiatal nők. Jennifer Clement lehengerlő regényében a szépirodalom erejével mutatja meg, hogy a drogbárók uralta vadonban is létezik barátság, van szolidaritás, és hogy az emberi szeretet feltárhatja a remény útjait. A könyvről és a belőle készült filmről szóló cikkünket itt találod:

Az elveszett lelkek földje, ahol fiúknak születnek a lányok
Az elveszett lelkek földje, ahol fiúknak születnek a lányok

Jennifer Clement könyve, az Elveszett lányok országa látlelet egy olyan társadalomról, amelyben a nő gyakran nem több használati tárgynál. Birtokba vehető. Kihasználható. Eldobható. Nőnek születni oda az önazonosság zsákutcája: vagy fiú szerepbe és nyúlüregbe kényszerít, vagy szétfeszíti a lábakat, utána meg kiűz szüretelni a mákföldekre. Isten hozott Mexikóban! Clement regényéből Imádság az elraboltakért címmel készült adaptáció.

Tovább olvasok

Kapcsolódó cikkek
...
Hírek

Ukrajnában harcol a mexikói képregényes szuperhőse

Héctor Rodríguez legújabb képregényében az ostromlott Mariupolba küldi szuperhősét.

...
Hírek

Az utóbbi egy hónapban három újságírót öltek meg Mexikóban

Agyonlőttek hétfőn egy újságírót a Mexikó középső részén található Salamanca városában munka közben, közölte kedden az El Salmantino helyi hírportál, amelynek az áldozat, Israel Vázquez dolgozott. Ő már a harmadik újságíró, akit az utóbbi egy hónapban megöltek – írta az MTI.

...
Beleolvasó

Az amerikai-mexikói határon illegálisan átkelő gyerekek többsége sosem ér célba

Személyes tapasztalatok ihlették Valeria Luiselli első regényét, amely a családjuktól elszakított, menekült gyerekek sorsáról mesél. Olvass bele!

Hírek
...
Hírek

Tintin 35 év után visszatér a képregényes standokra

...
Hírek

Kölcsey eddig ismeretlen versét találták meg: áthúzta, hogy más ne olvashassa

...
Podcast

Börtönélmények és álmok is formálták egy sodródó kamasz sorsát Budapesten

...
Hírek

Habsburg Ottó csak Magyarországról hatezer emberrel levelezett, most online olvashatod a sorait

...
Gyerekirodalom

Ötven könyv, amelyet minden gyereknek el kellene olvasnia

...
Hírek

Cseh Tamás és Csengey Dénes közös estjéről 1985-ben még részletes jelentés készült

...

Börtönélmények és álmok is formálták egy sodródó kamasz sorsát Budapesten

...

Garaczi László: A feltorlódó krízisek meggátolják, hogy értelmesen feldolgozzuk őket

...

Pécsi Ildikó nem „szexibombi”, hanem drámai színésznő akart lenni

...

Vajna Ádám: Ha rapper lennék, olyan szeretnék lenni, mint Gege [Alkotótárs]

SZÓRAKOZÁS
...
Szórakozás

Kollár-Klemencz László: Írni az utolsó pillanatig lehet

„Azt hiszem, a novellákban és a regényekben messzebbre juthatok, mint a popzenén keresztül” – mondja Kollár-Klemencz László, aki nemrég új lemezt rögzített kamarazenekarával, hamarosan pedig megint prózaírásba fog majd a tervek szerint. Interjú.

...
Szórakozás

Ferrante, Christie, Stephen King - Ezeket a könyveket olvasd el a 2023-as bemutató előtt!

Idén sem lesz hiány izgalmas feldolgozásokból, mutatjuk milyen könyvadaptációk érkeznek idén a mozikba és a streaming csatornákra.

...
Nagy

Laár András nem hajlandó gyűlölködni, szerinte ez is a belső szabadság része

A Laáramlás című kötetben Laár András pályája és élettörténete tárul fel anekdoták, izgalmas történetek formájában: bepillantást nyerhetünk a sokoldalú művész gyermek- és ifjúkorába, a KFT zenekar indulásába, Galla Miklóssal való barátságának históriájába vagy akár a buddhizmushoz fűződő kapcsolatába. A szerzővel a könyv megírásáról, a költészetről, a gyűlöletmentes életről, a valóság és látszat viszonyáról, a Karinthy-gyűrű sorsáról és a belső szabadságról beszélgettünk.

Még több olvasnivaló
...
Panodyssey

Ahol az író és az olvasó közvetlenül találkozik: ismerd meg a Panodysseyt!

Ebben a cikkben azt magyarázzuk el, hogyan működik a Panodyssey oldal, és miért érdemes csatlakoznod hozzá olvasóként vagy íróként. 

...
Panodyssey

Moskát Anita: "Az Írói Munkám Elrablása: Hogyan Lopta El Az Artificial Intelligence Az Álmomat"

"Mielőtt elítéljük az MI-t: ezekért a közhelyekért mi felelünk. Mi tanítottuk meg neki a „zöld oázist”, a „sötétzöld szőnyeget”, amit „hívogat”, vagy az „élet táncát” járó ludakat meg a „szentély” hasonlatot a „világ káosza” ellenében. Az MI abból dolgozik, amiből tanul, és mi közhelyekkel etetjük." Moskát Anita műhelynaplójában arra keresi a választ, mit is tud vaójában ma a mesterséges intelligencia.

...
Nagy

Kölcsey még nem tartotta fontos versének a Hymnust, de később már büntettek érte

200 éves Kölcsey Hymnusa, ami egészen sokáig nem vált a magyarok hivatalos himnuszává. Mit énekeltünk előtte? Hogyan használták a Hymnust politikai célokra? És mi a közös a cseh, a lengyel és a magyar himnuszban? Érdekességeket gyűjtöttünk össze az évfordulóra.

...
Nagy

Visky András: Istennel ültem le kártyázni a regényt írva

Szerdán Margó Olvasókör lesz: Visky András a regény kezdeteiről, “révült írás-lelkigyakorlatról” és a bibliapókerről is mesélt előzetesen.

...
Panodyssey

Moskát Anita: Írói félelmek kalendáriuma, az év minden napjára

"Félek, hogy önmagamat fogom ismételni, ugyanazokat a témákat, ugyanazokat a témákat, ugyanazokat a témákat, és észre sem veszem." Moskát Anita műhelynaplóját olvashatjátok az írói hivatáshoz kapcsolódó félelmekről.

...
Nagy

Szvoren Edina sokáig hanyagolta a magyar kortárs irodalmat, aztán jött Esterházy, aki áttörte a falat

Az talán nem meglepő, hogy a Mondatok a csodálkozásról szerzőjét elemi szinten izgatják a mondatok. Szvoren Edina a Müpa Literárium-estjén arról mesélt, hogy miben különbözik az a nyelv, amelyen zsemlét kér, attól, amelyen ír, de az is szóba került, hogyan hagyta maga mögött a tulajdonnevektől való félelmét.

Olvass!
...
Beleolvasó

Szabó Magda a Régimódi történetben egyetlen arcképet akart kirakni: az édesanyjáét

A Szabó Magda-titok című podcastsorozatunkban négy olvasmányon keresztül kutatjuk, mitől működnek még ma is Szabó Magda könyvei. A következő adásban a Régimódi történetet tárgyaljuk ki, amelyben az író édesanyjának, Jablonczay Lenkének állít emléket. Addig is olvass bele a könyvbe!

...
Beleolvasó

Ki volt Mary Shelley? Frankenstein "anyjának" története elevenedik meg egy gótikus regény lapjain

A romantika irodalmának egyik legkülönlegesebb könyve a Frankenstein, a horror egyik megalapozója, amit egy tizenkilenc éves lány írt. A holland Anne Eekhout Mary című regénye ennek a különleges, érzékeny és merész nőnek állít emléket. Olvass bele!

...
Beleolvasó

Az amerikaiak a focit akarták propagandaeszközként használni Afganisztánban, de csúnyán elrontották

Craig Whitlock könyve döbbenetes tényfeltáró munka, új megvilágításba helyezi mindazt, amit eddig az afganisztáni háborúról tudtunk és gondoltunk. Olvass bele!