A mexikói rendőrök tömeggyilkosság nyomaira bukkantak, csak ez egy kicsit régen történt

A mexikói rendőrök tömeggyilkosság nyomaira bukkantak, csak ez egy kicsit régen történt

Amikor a mexikói hatóságok egy 150 koponyából álló halmot találtak egy barlangban a guatemalai határ közelében, azt hitték, jelentős bűnügyi helyszínre bukkantak. A régészeti vizsgálatok viszont kiderítették, hogy nem egészen arról van szó, mint amit a rendőrök gondoltak. Könyvek hírek mellé.

sa | 2022. május 06. |

Az eset még 2012-ben történt, az azóta zajló vizsgálatok pedig mostanra megerősítették, hogy a rendőrök nem is tévedtek olyan nagyot, mert tényleg sok embert öltek meg itt - csak éppen sokkal régebben, mint kezdetben gondolták, írja a The Vintage News.

A maradványokat Mexikóvárosba vitték, és az elmúlt tíz évben számos tesztet és vizsgálatot futtattak végig rajtuk. A szakemberek mostanra azt állapították meg, hogy az áldozatokat rituálisan végezték ki i.sz. 900 és 1200 között.

A rendőrség pedig azért nem tévedett nagyot, amikor bűnügyet feltételezett, mert az elmúlt évtizedekben a mexikói-guatemalai határon növekszik az erőszakos bűncselekmények száma és az illegális bevándorlás. 

A szakemberek úgy gondolják, az áldozatokat rituálisan lefejezték, majd az úgynevezett “Tzompantlin”, azaz koponyaállványon tették közszemlére, amikről a konkvisztádor Hernán Cortés, Bernal Díaz del Castillo és Andrés de Tapia is beszámolt. A kutatók ugyanakkor úgy vélik, hogy ezeket a koponyákat nem felfűzték az állványra, hanem oszlopok tetejére helyezték.

-

Koponyatorony maradványai Mexikóvárosban, ahol az egykori azték főváros állt

Továbbá, a koponyák közül több volt a női, mint a férfi, ami azért új, mert a kutatók korábban úgy gondolták, hogy a koponyaállványokra elsősorban a legyőzött ellenség férfi harcosainak a fejét tették. A legújabb vizsgálatok viszont igazolták, hogy ez nem mindig volt így.

Ha Mexikó múltja vagy jelene érdekel, az alábbi könyveket ajánljuk:

Davide Domenici: Az Aztékok - Évezredek kincsei

Davide Domenici
Az Aztékok - Évezredek kincsei
Ford. Veres Péter, Gabo, 2007, 208 oldal
-

A gazdagon illusztrált könyv az azték birodalom történetét mutatja be az eredetmítosz vándorlásától, illetve a Mexikói-medencébe érkezésétől kezdve a birodalom politikai és kulturális csúcspontjáig. Az utolsó rész az aztékok és a spanyol hódítók tragikus találkozásával foglalkozik. A történelmi események elbeszélését az azték naptár, vallás, társadalom és politikai szervezet ismertetése szakítja meg, ezáltal változatosabbá téve a könyv időrendi szerkezetét.

Jennifer Clement: Elveszett lányok országa

JENNIFER CLEMENT
Elveszett lányok országa
Ford. Mesterházi Mónika, Libri, 2015, 262 oldal
-

Mexikó déli részén, Guerrero állam dzsungel borította vidékein, ahol a mákföldeket, marihuánaültetvényeket és a lakosságot helikopterről permetezik gyomirtóval, minden lány „fiúnak születik” – nehogy elrabolják a drogbárók lelketlen pribékjei. Még biztosabb üregeket ásni, és oda rejtőzni, ha a távolban felzúgnak a luxusterepjárók… ám a legtöbbjük így is a kartellek fogságában végzi. Ladydi, az Elveszett lányok országának tizenhat éves főszereplője „megússza”. Legalábbis túléli, és elmeséli, hogyan telt a veszélyes idő a hegyi faluban, ahonnan minden férfi elmenekült, hogy átszökve a határon, az Egyesült Államokba keressen magának elviselhető életet. Elmeséli, hogyan került ártatlanul Mexikóváros legnagyobb női börtönébe, és milyen sorsokat cipelnek az ott élő fiatal nők. Jennifer Clement lehengerlő regényében a szépirodalom erejével mutatja meg, hogy a drogbárók uralta vadonban is létezik barátság, van szolidaritás, és hogy az emberi szeretet feltárhatja a remény útjait. A könyvről és a belőle készült filmről szóló cikkünket itt találod:

Az elveszett lelkek földje, ahol fiúknak születnek a lányok
Az elveszett lelkek földje, ahol fiúknak születnek a lányok

Jennifer Clement könyve, az Elveszett lányok országa látlelet egy olyan társadalomról, amelyben a nő gyakran nem több használati tárgynál. Birtokba vehető. Kihasználható. Eldobható. Nőnek születni oda az önazonosság zsákutcája: vagy fiú szerepbe és nyúlüregbe kényszerít, vagy szétfeszíti a lábakat, utána meg kiűz szüretelni a mákföldekre. Isten hozott Mexikóban! Clement regényéből Imádság az elraboltakért címmel készült adaptáció.

Tovább olvasok

Kapcsolódó cikkek
...
Hírek

Ukrajnában harcol a mexikói képregényes szuperhőse

Héctor Rodríguez legújabb képregényében az ostromlott Mariupolba küldi szuperhősét.

...
Hírek

Az utóbbi egy hónapban három újságírót öltek meg Mexikóban

Agyonlőttek hétfőn egy újságírót a Mexikó középső részén található Salamanca városában munka közben, közölte kedden az El Salmantino helyi hírportál, amelynek az áldozat, Israel Vázquez dolgozott. Ő már a harmadik újságíró, akit az utóbbi egy hónapban megöltek – írta az MTI.

...
Beleolvasó

Az amerikai-mexikói határon illegálisan átkelő gyerekek többsége sosem ér célba

Személyes tapasztalatok ihlették Valeria Luiselli első regényét, amely a családjuktól elszakított, menekült gyerekek sorsáról mesél. Olvass bele!

Hírek
...
Gyerekirodalom

Kiss Judit Ágnes meséjében egy mentett kutya és egy kóbor cica emelkedik felül az ellentéteken

...
Zöld

Alig mozognak a magyarok, pedig tovább szeretnének élni

...
Hírek

Benedek Elek születésnapjára Király kis Miklós is emlékérmére kerül

...
Beleolvasó

Az Arizona mulató bemutatására még Örkény sem találta a szavakat

...
Hírek

Ezeréves keresztény kéziratot kapott vissza Görögország Amerikától

...
Hírek

Hét csapás sújtja jelenleg a könyvszakmát

...
Hírek

Négynapos munkahetet vezet be a Libri-Bookline

...
Hírek

A könyvtárak adnak menedéket Angliában a megélhetési válsággal küszködőknek

...
Hírek

Sally Rooney idén is felkerült a TIME legbefolyásosabb embereit összegyűjtő listájára

...
Hírek

Judith Schalansky új könyvét csak száz év múlva lehet elolvasni

...
Beleolvasó

Pető Andrea az utókorral ellentétben nem a férjek fontosságában méri a nők életét - Rajk Júliáét sem

...
Hírek

Hogyan látja egy brit történész a Habsburgokat?

...

BORDA RÉKA: Minden második ismerősöm abúzus túlélője

...

Númenor az emberi civilizáció csúcsa Tolkiennél, és ezt a sorozat jól elkapja (A hatalom gyűrűi - kibeszélő 3.)

...

Galgóczi Erzsébet nyíltan leszbikusként lett a Kádár-korszak népszerű szerzője [N/ők is írtak]

...

Sandman: jót tett a sorozatnak, hogy Gaiman sokszor nem kötött kompromisszumot

SZÓRAKOZÁS
...
Podcast

Númenor az emberi civilizáció csúcsa Tolkiennél, és ezt a sorozat jól elkapja (A hatalom gyűrűi - kibeszélő 3.)

Megnéztük A hatalom gyűrűi harmadik és negyedik részét, és ismét összeültünk Barna Bálint és Füzessy Tamás Tolkien-szakértőkkel, hogy megvitassunk, mit láttunk. Podcast.

...
Szórakozás

Bereményi Géza kalapja alatt elfér a 20. század

A Bereményi kalapja nemcsak egy alkotó ember, hanem egy korszak és egy kreatív életpálya krónikája is, amelyben a személyesből kiindulva merülünk el a kollektívban. A Papp Gábor Zsigmond által rendezett filmből kiderül, hogy számít-e egyáltalán a név, mire jó „a valósághűség látszata”, hogyan lehet csajozni egy sanzonnal, miközben végigkövetjük azt is, hogyan születik meg a szemünk láttára egy dal a konyhaasztal mellett.

...
Szórakozás

Egy botrány természetrajza: jól összerakott történet, mélységek nélkül

Ritkán fordul elő, hogy a befogadó azt érezi: egy történet megfilmesített változata jobban ül, mint a könyv, amiből készült. Az Egy botrány természetrajza (Anathomy of a Scandal) című Netflix-sorozattal alighanem ez a helyzet.

Még több olvasnivaló
...
Nagy

Malcolm Gladwell: Nem tudsz változást hozni egy társadalomban, ha a tanárt fizeted a legrosszabbul

A csapatunk pont annyira erős, mint a leggyengébb csapattagunk, hangsúlyozta a népszerű ismeretterjesztő író, Malcolm Gladwell, a Brain Bar sztárvendége. De mi köze van a sikernek a focihoz és a kosárlabdához? És mindennek az online oktatáshoz? Gladwell a változó világról és a Z generációról beszélt - meghallgattuk.

...
Nagy

Szvetlana Alekszijevics: Az emberek akkor tudnak igazán élesen fogalmazni, amikor érzik az elmúlás közeledtét

Tóth Krisztina nyitotta meg a 27. Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivált, amelynek díszvendége idén Szvetlana Alekszijevics. A Nobel-díjas belarusz író a pódiumbeszélgetésen a nők történeteiről, az emlékezés természetéről és a hátrahagyott kéziratairól mesélt, de azt is elárulta,  miért nem tud jelenleg kellő harciassággal írni.

...
Nagy

Mircea Cărtărescu: A diktatúra mindig rossz ötlet

Az évek óta Nobel-díj esélyesként emlegetett román íróval, Mircea Cartarescuval beszélgettünk szabadságról és diktátorokról, a naplójáról és az álmairól, fantasztikusról és valóságosról az irodalomban és az emberi léttapasztalatban. Interjú.

Olvass!
...
Beleolvasó

Az Arizona mulató bemutatására még Örkény sem találta a szavakat

Óbudától a Várig, az Andrássy úttól a Palotanegyedig 45 különböző helyszínt és a hozzájuk tartozó igaz meséket mutatja be legújabb könyve oldalain Kordos Szabolcs. Olvasd el az Arizona mulató történetét!

...
Beleolvasó

Pető Andrea az utókorral ellentétben nem a férjek fontosságában méri a nők életét - Rajk Júliáét sem

A Delonghival közös Túl a plafonon podcastunk utolsó vendége Pető Andrea történész, egyetemi tanár, az MTA doktora, a 20. századi társadalomtörténet nemzetközileg ismert kutatója. Olvass bele Árnyékban című könyvébe!

...
Beleolvasó

A magányos élet váratlan örömeiről, kikerülhetetlen buktatóiról és hétköznapi csodáiról szól a Tó

Az utóbbi évek egyik legerősebb brit debütálásában Claire-Louise Bennett húsz összefüggő történetben keres nyelvet a magánytapasztalatnak.