Az elveszett lelkek földje, ahol fiúknak születnek a lányok

Az elveszett lelkek földje, ahol fiúknak születnek a lányok

Jennifer Clement könyve, az Elveszett lányok országa látlelet egy olyan társadalomról, amelyben a nő gyakran nem több használati tárgynál. Birtokba vehető. Kihasználható. Eldobható. Nőnek születni oda az önazonosság zsákutcája: vagy fiú szerepbe és nyúlüregbe kényszerít, vagy szétfeszíti a lábakat, utána meg kiűz szüretelni a mákföldekre. Isten hozott Mexikóban! Clement regényéből Imádság az elraboltakért címmel készült adaptáció.

Bányász Attila | 2022. január 28. |
Jennifer Clement
Elveszett lányok országa
Ford. Mesterházi Mónika, Libri, 2015
-

„Lehet, hogy ki kell ütnöm a fogaidat, mondta anyám.” Az Acapulcótól egy órányira magasodó guerrerói hegyek lánygyermekeinek a sorsa mostoha. Ez az a hely, ahol hivatalból csak fiú születik. Igaz, némelyik gyerek csupán tizenegy éves kora körül válik azzá, mert lánynak lenni Mexikóban nem életbiztosítás. Szemrevalónak pedig rosszabb a halálnál.

Jennifer Clement: Egy eltűnt nőnek nincs elég hírértéke - Könyves magazin

„Senki nem látott semmit. Senki nem hallott semmit. Semmi nem maradt” - írja első magyarul megjelent regényében, az Elveszett lányok országában Jennifer Clement. A címszereplő ország Mexikó, ahol minden évben nők ezrei tűnnek el nyomtalanul, és végzik szexmunkásként, rabszolgaként, út szélén hagyott, megcsonkított hullaként. Amikor Clement vizsgálni kezdte a mexikói nők helyzetét, még nem gondolta, hogy könyvet ír a témáról...

A civilizáció bástyája, a dzsungel fáin gombamódra szaporodó parabolaantennákat, a málló vakolatú viskókban villódzó tévéképernyőket, és a kizárólagos térerővel bíró erdei tisztás mobiltelefon-lámpásait leszámítva, Ruth szalonja, ahol az asszonyok és a lányok még embernek érezhetik magukat. Igaz, itt is „a kislányokból kisfiút kell csinálnom, a nagyobb lányokból közönségeset, a csinos lányokból csúnyát. Ez nem szépségszalon, hanem csúfságszalon”, dohog hangosan a tulajdonosnő. De csak így védhetik meg a helybéliek leányaikat a drogkartellek erőszakoskodásaitól.

-

Ruth szalonjában nagyüzem van (Ana Cristina Ordóñez González) Fotó: Netflix

A strandpapucsosok földje egy olyan világ, ahol a lányok előbb nyulakká, majd fiúkká változnak. Ezt a mesét azonban Lewis Carroll helyett a valóság mondja tollba. Minden lánygyermekes család hátsó kertjében titkos üreg rejtőzik, amely a drogbárók luxusterepjáróinak motorhangjára megtelik rettegő gyermekekkel. Aki rest vagy nem elég gyors, azt elnyeli az emberkereskedelem vagy a modern rabszolgaság feneketlen torka. Mexikóban nem kell a zsákos emberrel ijesztgetni a gyerekeket. Rémisztőbb számukra a füstüveg szélvédő és a négykerék-meghajtás!

„Belestem, és négy albínószínű skorpiót láttam. A legveszélyesebbeket.
Ezek a skorpiók több könyörületet mutattak irántad, mint az emberek valaha fognak, mondta anyám.
Levette az egyik strandpapucsát, és mind a négyet agyonverte.
A könyörület nem kétirányú utca, mondta.”

A gyermekbántalmazás a lápvidéken a napi rutin része - Könyves magazin

A szoba és A visszatérő találkozása – tvittelte A lápkirály lányáról Lucy, az olvasó, Karen Dionne-t pedig senki sem nyűgözte le jobban nála. Pedig a michigani Felső-félsziget lápvidékén felnövő Helena csak első ránézésre hasonlít Emma Donoghue könyvének Jackjére, és a megtörtént eseményeket végigszenvelgő Leonardo DiCaprióra.

Itt cseperedik fel Ana is, akire édesanyja féltő gonddal vigyáz. Előbb hosszú hajtincseitől szabadítja meg, majd hibátlan fogsorával szemez. Mert „Mexikóban a maximum, amit elérhetsz, hogy csúnya lány vagy.” Ha többre vágysz, az út szélén végezheted: prostituáltként vagy megcsonkított hullaként. Ebben a hímsoviniszta világban pont a férfi a legnagyobb hiánycikk. Ez Anáék tragédiája is. Az apja pénzszerzés reményében kelt át a többi falubelivel az amerikai határon, idővel azonban nemcsak fizikailag, hanem lélekben is magával ragadta a szabadság földje. Most itt egy hegynyi asszony férfi nélkül. „Mintha olyan helyen élne az ember, ahol nincsenek fák.” Mert „ahol nincsenek férfiak, olyan, mint álmok nélkül aludni.”

-

Nagylányok az iskolapadban (Giselle Barrera Sánchez, Marya Membreño és Alejandra Camacho) Fotó: Netflix

Ana anyja az alkohol gondűző és a televízió mozgóképmámorába menekül a valóság elől. A kislány pedig a barátnőivel, Paulával és Mariával egymásra támaszkodva keresi sanyarú gyerekkorából a kitörési pontot. Az egyébként dokumentumfilmes Tatiana Huezo író-rendező fantasztikusan fényképezett természeti közegben mutatja be hőseit, párhuzamba állítva annak minden szépségét az övékével: minél színesebb és változatosabb, annál nagyobb veszélyt hordoz magában. A nyúlszáj vagy bármilyen szépséghiba már életet menthet. A korrekciós műtét újra játékba helyez. A drogbárók pedig többféle módon képesek kifejezni a szeretetüket.

„…a cigarettahegek konstellációit végig az egész testén. Láttam a cigarettaheg csillagokat, amik kirajzolták az Oriont meg a Bikát. Még a lábfejét is kerek hegek borították. Paula végigment a Tejúton, és minden csillag megégette a testét.”

-

Egymásnak egymásért (Camila Gaal, Ana Cristina Ordóñez González és Blanca Itzel Pérez) Fotó: Netflix

Huezo adaptációja némi dramaturgiai leegyszerűsítéssel ragadja meg Clement regényének lényegét: mexikói lánygyermekek ezrei veszítik el idő előtt az ártatlanságukat, miközben helyrehozhatatlan csorbát szenved az identitásuk. Szerencsére Anának ott van Paula és Maria: véd- és dacszövetségük túlmutat a barátságon, de vajon egymás érzelmi támogatása elégnek bizonyulhat-e a drogbandák erőszakos módszereivel szemben is?

„Azt mondta, mondjam meg, hogy a szeretet nem érzés. Hanem áldozat.”

-

A gyermekkor vége (Marya Membreño és Julián Guzmán Girón) Fotó: Netflix

Nagyon kedvesek a film gyerekszínészei, a tinik közül pedig kisugárzásával magasan kiemelkedik a főhőst alakító Marya Membreño. A Netflixen látható film Clement regényének első felét dolgozza fel. Aki kíváncsi arra, hogy hogyan alakul Ana élete a továbbiakban, hová futhat ki ezeknek a gyerekeknek az élete, azoknak ajánlom figyelmébe az Elveszett lányok országát. De nemcsak a folytatásért, hanem a szerző letaglózóan erős prózájáért is érdemes kézbe venni a könyvet, amely minden oldalon érzelmi gyomrost visz be az olvasónak. Az Imádság az elraboltakért Mexikó hivatalos Oscar-nevezettje a 2022-es gálára.

Guerrero Mexikó egyik szövetségi állama, a név jelentése harcos. Méltó dühös hegyi amazonjaihoz, akik dacolni merészelnek a drogkereskedőkkel. Ez a mákföldek vidéke, ahol a marihuána és a mák elleni vegyszer hamarabb mérgezi meg a lakosságot (főleg, ha a föld helyett inkább rájuk szórják). Ahol nem Iustitia szemkötője, hanem a drogbárók keze takarja el a hatóságok elől a valóságot. Itt az imák soha nem a pénzért, a szerelemért vagy az egészségért szólnak. Hanem azért, akikből a legtöbb van. Az elraboltakért.

Hírlevél feliratkozás

Kapcsolódó cikkek
...
Nagy

Jennifer Clement: Egy eltűnt nőnek nincs elég hírértéke

...
Beleolvasó

Az amerikai-mexikói határon illegálisan átkelő gyerekek többsége sosem ér célba

Személyes tapasztalatok ihlették Valeria Luiselli első regényét, amely a családjuktól elszakított, menekült gyerekek sorsáról mesél. Olvass bele!

...
Hírek

Az utóbbi egy hónapban három újságírót öltek meg Mexikóban

Agyonlőttek hétfőn egy újságírót a Mexikó középső részén található Salamanca városában munka közben, közölte kedden az El Salmantino helyi hírportál, amelynek az áldozat, Israel Vázquez dolgozott. Ő már a harmadik újságíró, akit az utóbbi egy hónapban megöltek – írta az MTI.

SZÓRAKOZÁS
...
Szórakozás

A déli gótika mesterének novellái inspirálták Bruce Springsteen legsötétebb lemezét

Május elején jelent meg Warren Zanes Deliver Me from Nowhere című kötete, amely Bruce Springsteen tán legkülönlegesebb, és leginkább kedvelt lemezén, az 1982-es Nebraskán hallható dalok mögött felsejlő személyes motívumokat, és művészi hatásokat tekinti át.

...
Szórakozás

Jordan? Pipa! – Az alfakosaras, a tárgyalóasztal meg a munkaalkoholista fehér férfiak

Az Air – Harc a legendáért arra a pávatáncra fókuszál, amely 1984-ben zajlott a Jordan család és egy ambiciózus sportszergyártó vállalat vezetői között. Hozzáolvastuk a pár éve magyar nyelven is elérhető Michael Jordan-monográfia vonatkozó részeit.

...
Nagy

Cseh Tamás és Bereményi Géza dalai olyan korhű helyzetjelentések, melyek jelentőségével maguk sem voltak tisztában

Hétfőn este nyílt meg a Cseh Tamás életművéről szóló kiállítás a Petőfi Irodalmi Múzeumban. A zeneszerző-énekes idén januárban ünnepelte volna nyolcvanadik születésnapját; a tárlat megidézi emlékét, az archív felvételek pedig visszarepítenek a hetvenes évekbe.

Hírek
...
Zöld

A 19. századi dán festők a sörfőzés maradékát használhatták vásznaik alapozására

...
Hírek

Lefagyasztják az olaszországi áradások miatt elázott régi könyveket

...
Hírek

Floridai alsó tagozatosok már nem olvashatják Amanda Gorman versét, a Fehér Ház tiltakozik

...
Könyvtavasz

Mesés versek ringatják álomba a gyerekeket

...
Nagy

Földi Andrea: Az AI segíthet az illusztrálásban, de a kreativitás egy megfoghatatlan és végletekig emberi tulajdonság

...
Hírek

Ők kapták idén a ferencvárosi József Attila Irodalmi Támogatást!

...
Hírek

A Biblia soha nem látott, 1500 éves részletét találták meg

...
Szórakozás

Ismét film készült Amerika egyik legtöbbet kifogásolt kedvencéből

...
Szórakozás

Máté Gábor, Sátántangó, Süsü és Friss Hús [PROGRAMAJÁNLÓ]

Még több olvasnivaló
...
Kritika

Levélfolyamból bontakozik ki a Kner család megrázó és felemelő története

A magyar történelem egyik legtragikusabb korszaka elevenedik meg a Magvetőnél megjelent könyv lapjain, és a családregényszerű szövetet kirajzoló epizódok arról győznek meg, hogy kivételes szellemi és érzelmi kohézió fogta össze a Kner család egymást követő nemzedékeit.

...
Nagy

Pléh Csaba életútja a soha el nem fogyó kíváncsiság története

 A pszichológus-nyelvész a Magvető Kiadó Tények és tanúk sorozatában most megjelent Árnyak lapjain saját élettörténetét, tudományos pályafutását, és ezen keresztül a korszak pszichológiai és a nyelvészeti tudományos világát is bemutatja, miközben annak kiemelkedő alakjairól (munkatársairól, barátairól) is portrékat rajzol.

...
Nagy

Pam Jenoff a Covid alatt értette meg, hogyan változhat meg radikálisan az élet egy másodperc alatt

Pam Jenoff a kilencvenes évek közepén Krakkóban kezdett el dolgozni diplomataként, ahol többek között a holokauszttal kapcsolatos ügyeken, a zsidó tulajdon visszaállításán dolgozott. Szoros kapcsolat alakult ki közte és az idős túlélők között, történelmi fikciós regényeit a tőlük hallott történetek inspirálják. Interjú.

...
Nagy

Behrouz Boochani: Kurd vagyok. Az ellenállás az identitásom része

Behrouz Boochani iráni kurd újságíróként dolgozott, mikor menekülni kényszerült, majd illegális bevándorlóként éveket töltött embertelen körülmények között egy ausztrál börtöntáborban. A Margó előtt beszélgettünk a kurd ellenállásról, az iráni tüntetésekről, a börtöntábor rendszeréről, kontrollról és migrációról is. Interjú.

...
Panodyssey

Kiss Tibor Noé: Hogyan jutottam el a tajgába? (Megjegyzések személyességről és a társadalmi realitásról)

Kiss Tibor Noé esszésorozatának első részében saját könyvein végigtekintve mutatja meg az olvasónak, milyen változatos módokon fogalmazthatók meg a személyes tapasztalatok.

...
Nagy

A Budapest Nagyregény társasjátékba invitálta meg az írókat

Adott 23 szerző, 23 kerület, egy főváros és 150 év. A Budapest Nagyregény a főváros regénye lesz. A Margó harmadik napján  a projekt három résztvevője beszélgetett nehézségekről, emlékekről, kövekről és a különleges társasjátékról, amely szeretett városunk történetét megírja.