Az elveszett lelkek földje, ahol fiúknak születnek a lányok

Az elveszett lelkek földje, ahol fiúknak születnek a lányok

Jennifer Clement könyve, az Elveszett lányok országa látlelet egy olyan társadalomról, amelyben a nő gyakran nem több használati tárgynál. Birtokba vehető. Kihasználható. Eldobható. Nőnek születni oda az önazonosság zsákutcája: vagy fiú szerepbe és nyúlüregbe kényszerít, vagy szétfeszíti a lábakat, utána meg kiűz szüretelni a mákföldekre. Isten hozott Mexikóban! Clement regényéből Imádság az elraboltakért címmel készült adaptáció.

Bányász Attila | 2022. január 28. |
Jennifer Clement
Elveszett lányok országa
Ford. Mesterházi Mónika, Libri, 2015
-

„Lehet, hogy ki kell ütnöm a fogaidat, mondta anyám.” Az Acapulcótól egy órányira magasodó guerrerói hegyek lánygyermekeinek a sorsa mostoha. Ez az a hely, ahol hivatalból csak fiú születik. Igaz, némelyik gyerek csupán tizenegy éves kora körül válik azzá, mert lánynak lenni Mexikóban nem életbiztosítás. Szemrevalónak pedig rosszabb a halálnál.

Jennifer Clement: Egy eltűnt nőnek nincs elég hírértéke - Könyves magazin

„Senki nem látott semmit. Senki nem hallott semmit. Semmi nem maradt” - írja első magyarul megjelent regényében, az Elveszett lányok országában Jennifer Clement. A címszereplő ország Mexikó, ahol minden évben nők ezrei tűnnek el nyomtalanul, és végzik szexmunkásként, rabszolgaként, út szélén hagyott, megcsonkított hullaként. Amikor Clement vizsgálni kezdte a mexikói nők helyzetét, még nem gondolta, hogy könyvet ír a témáról...

A civilizáció bástyája, a dzsungel fáin gombamódra szaporodó parabolaantennákat, a málló vakolatú viskókban villódzó tévéképernyőket, és a kizárólagos térerővel bíró erdei tisztás mobiltelefon-lámpásait leszámítva, Ruth szalonja, ahol az asszonyok és a lányok még embernek érezhetik magukat. Igaz, itt is „a kislányokból kisfiút kell csinálnom, a nagyobb lányokból közönségeset, a csinos lányokból csúnyát. Ez nem szépségszalon, hanem csúfságszalon”, dohog hangosan a tulajdonosnő. De csak így védhetik meg a helybéliek leányaikat a drogkartellek erőszakoskodásaitól.

-

Ruth szalonjában nagyüzem van (Ana Cristina Ordóñez González) Fotó: Netflix

A strandpapucsosok földje egy olyan világ, ahol a lányok előbb nyulakká, majd fiúkká változnak. Ezt a mesét azonban Lewis Carroll helyett a valóság mondja tollba. Minden lánygyermekes család hátsó kertjében titkos üreg rejtőzik, amely a drogbárók luxusterepjáróinak motorhangjára megtelik rettegő gyermekekkel. Aki rest vagy nem elég gyors, azt elnyeli az emberkereskedelem vagy a modern rabszolgaság feneketlen torka. Mexikóban nem kell a zsákos emberrel ijesztgetni a gyerekeket. Rémisztőbb számukra a füstüveg szélvédő és a négykerék-meghajtás!

„Belestem, és négy albínószínű skorpiót láttam. A legveszélyesebbeket.
Ezek a skorpiók több könyörületet mutattak irántad, mint az emberek valaha fognak, mondta anyám.
Levette az egyik strandpapucsát, és mind a négyet agyonverte.
A könyörület nem kétirányú utca, mondta.”

A gyermekbántalmazás a lápvidéken a napi rutin része - Könyves magazin

A szoba és A visszatérő találkozása – tvittelte A lápkirály lányáról Lucy, az olvasó, Karen Dionne-t pedig senki sem nyűgözte le jobban nála. Pedig a michigani Felső-félsziget lápvidékén felnövő Helena csak első ránézésre hasonlít Emma Donoghue könyvének Jackjére, és a megtörtént eseményeket végigszenvelgő Leonardo DiCaprióra.

Itt cseperedik fel Ana is, akire édesanyja féltő gonddal vigyáz. Előbb hosszú hajtincseitől szabadítja meg, majd hibátlan fogsorával szemez. Mert „Mexikóban a maximum, amit elérhetsz, hogy csúnya lány vagy.” Ha többre vágysz, az út szélén végezheted: prostituáltként vagy megcsonkított hullaként. Ebben a hímsoviniszta világban pont a férfi a legnagyobb hiánycikk. Ez Anáék tragédiája is. Az apja pénzszerzés reményében kelt át a többi falubelivel az amerikai határon, idővel azonban nemcsak fizikailag, hanem lélekben is magával ragadta a szabadság földje. Most itt egy hegynyi asszony férfi nélkül. „Mintha olyan helyen élne az ember, ahol nincsenek fák.” Mert „ahol nincsenek férfiak, olyan, mint álmok nélkül aludni.”

-

Nagylányok az iskolapadban (Giselle Barrera Sánchez, Marya Membreño és Alejandra Camacho) Fotó: Netflix

Ana anyja az alkohol gondűző és a televízió mozgóképmámorába menekül a valóság elől. A kislány pedig a barátnőivel, Paulával és Mariával egymásra támaszkodva keresi sanyarú gyerekkorából a kitörési pontot. Az egyébként dokumentumfilmes Tatiana Huezo író-rendező fantasztikusan fényképezett természeti közegben mutatja be hőseit, párhuzamba állítva annak minden szépségét az övékével: minél színesebb és változatosabb, annál nagyobb veszélyt hordoz magában. A nyúlszáj vagy bármilyen szépséghiba már életet menthet. A korrekciós műtét újra játékba helyez. A drogbárók pedig többféle módon képesek kifejezni a szeretetüket.

„…a cigarettahegek konstellációit végig az egész testén. Láttam a cigarettaheg csillagokat, amik kirajzolták az Oriont meg a Bikát. Még a lábfejét is kerek hegek borították. Paula végigment a Tejúton, és minden csillag megégette a testét.”

-

Egymásnak egymásért (Camila Gaal, Ana Cristina Ordóñez González és Blanca Itzel Pérez) Fotó: Netflix

Huezo adaptációja némi dramaturgiai leegyszerűsítéssel ragadja meg Clement regényének lényegét: mexikói lánygyermekek ezrei veszítik el idő előtt az ártatlanságukat, miközben helyrehozhatatlan csorbát szenved az identitásuk. Szerencsére Anának ott van Paula és Maria: véd- és dacszövetségük túlmutat a barátságon, de vajon egymás érzelmi támogatása elégnek bizonyulhat-e a drogbandák erőszakos módszereivel szemben is?

„Azt mondta, mondjam meg, hogy a szeretet nem érzés. Hanem áldozat.”

-

A gyermekkor vége (Marya Membreño és Julián Guzmán Girón) Fotó: Netflix

Nagyon kedvesek a film gyerekszínészei, a tinik közül pedig kisugárzásával magasan kiemelkedik a főhőst alakító Marya Membreño. A Netflixen látható film Clement regényének első felét dolgozza fel. Aki kíváncsi arra, hogy hogyan alakul Ana élete a továbbiakban, hová futhat ki ezeknek a gyerekeknek az élete, azoknak ajánlom figyelmébe az Elveszett lányok országát. De nemcsak a folytatásért, hanem a szerző letaglózóan erős prózájáért is érdemes kézbe venni a könyvet, amely minden oldalon érzelmi gyomrost visz be az olvasónak. Az Imádság az elraboltakért Mexikó hivatalos Oscar-nevezettje a 2022-es gálára.

Guerrero Mexikó egyik szövetségi állama, a név jelentése harcos. Méltó dühös hegyi amazonjaihoz, akik dacolni merészelnek a drogkereskedőkkel. Ez a mákföldek vidéke, ahol a marihuána és a mák elleni vegyszer hamarabb mérgezi meg a lakosságot (főleg, ha a föld helyett inkább rájuk szórják). Ahol nem Iustitia szemkötője, hanem a drogbárók keze takarja el a hatóságok elől a valóságot. Itt az imák soha nem a pénzért, a szerelemért vagy az egészségért szólnak. Hanem azért, akikből a legtöbb van. Az elraboltakért.

Hírlevél feliratkozás

Kapcsolódó cikkek
...
Nagy

Jennifer Clement: Egy eltűnt nőnek nincs elég hírértéke

...
Beleolvasó

Az amerikai-mexikói határon illegálisan átkelő gyerekek többsége sosem ér célba

Személyes tapasztalatok ihlették Valeria Luiselli első regényét, amely a családjuktól elszakított, menekült gyerekek sorsáról mesél. Olvass bele!

...
Hírek

Az utóbbi egy hónapban három újságírót öltek meg Mexikóban

Agyonlőttek hétfőn egy újságírót a Mexikó középső részén található Salamanca városában munka közben, közölte kedden az El Salmantino helyi hírportál, amelynek az áldozat, Israel Vázquez dolgozott. Ő már a harmadik újságíró, akit az utóbbi egy hónapban megöltek – írta az MTI.

SZÓRAKOZÁS
...
Podcast

Szabó Benedek: Az igazán jó műveknek nincs eleje és vége

A hallgatók társalkotói szerepéről, John Cheever prózájáról, hidegháborúról és melankóliáról beszélgettünk Szabó Benedekkel, aki az egyrészt-másrészt generációjához tartozik.

...
Szórakozás

Müller Péter Sziámi: A dal tud valamit, amit szeretnék tudni én is

„Életem összes kalandja másodszándékból következett” ‒ mondja Müller Péter Sziámi, akinek napestig sorolhatnánk a titulusait és a kitüntetéseit, magára legszívesebben mégis költőként tekint. Elmesélte nekünk, hogy lelt rá élete legjobb játszótársára nemrégiben, és megtudtuk tőle, miért csendesednek el bennünk a dalok, mire felnövünk.

...
Szórakozás

Kíváncsiak az életre – HIÚZ: Ez ennyi volt

Az a.dal.szöveg rovatban ezúttal a HIÚZ zenekar Ez ennyi volt című dalával foglalkozunk. 

Hírek
...
Zöld

Jane Goodall Budapesten is bemutatja A remény könyvét

...
Panodyssey

Szepesi Kornél: Hope [Panodyssey]

...
Alkotótárs

Harmadik alkalommal hirdetik meg a Mastercard® - Alkotótárs irodalmi ösztöndíjprogramot

...
Hírek

Eredeti Kazinczy-kötet került elő egy online aukción

...
Hírek

Tavaly rekord számú könyv eltávolítását kérték az amerikai iskolákból és könyvtárakból

...
Nagy

Ezeket a könyveket olvasd, ha tetszett A páciens!

...
Hírek

A világ legrégebbi héber Bibliáját állítják ki Tel-Avivban

...
Szórakozás

Tolkien, Trianon, Borbély Szilárd, Polcz Alaine [PROGRAMAJÁNLÓ]

...
Nagy

Melyik könyvvel érdemes belépni Sherlock Holmes fiktív univerzumába?

Még több olvasnivaló
...
Nagy

Fantasztikus írókat adtak a világnak, a britek mégsem falják a könyveket

Az angolok olyan szerzőket adtak a világnak, mint William ShakespeareAgatha Christie, Jane AustenCharles DickensJ. R. R. Tolkien, J.K. Rowling. Ezek alapján joggal hihetnénk, hogy az angolok a világ legnagyobb könyvfogyasztói, de tényleg így van? 

...
Nagy

Gurubi Ágnes: Szauna nap

Gurubi Ágnes a Szív utca című kötetével 2021-ben a top3-ban végzett a legjobb első prózakötetesnek járó Margó-díjért folyó versenyben. Volt értelme megőrülni című tárcasorozata mostantól egy évig olvasható a Könyves Magazinon. Ez az első rész.

...
Panodyssey

Závada Péter: Az új formákról

"A színház az elmúlt kétezerötszáz év során jelentős fejlődésen ment keresztül, és ma már olyan technológiák állnak rendelkezésünkre, melyek még huszonöt évvel ezelőtt sem léteztek. Mégis ahhoz, hogy számomra egy színházi előadás igazán inspiráló legyen, valami újat, eredetit és felforgatót kell mondania néző és színész relációjáról, olyasvalamit, ami mindent más perspektívába helyez." Závada Péter esszésorozata negyedik részében az új színházi formákról értekezik. 

...
Nagy

Nádas és Hajnóczy is magukról, vagyis a világról írnak

Azonosíthatjuk Nádas Pétert a Párhuzamos történetek főszereplőjével? Hajnóczy Péter magáról mintázta volna A halál kilovagolt Perzsiából alkoholista főhősét? Ezeket a kérdéseket boncolgatja a PIM kiállítása, amelyen Barnás Ferenc mondott beszédet.

...
Kritika

Bevezetés a városi magány mesterségébe

Jhumpa Lahiri Amerre járok című kötete pillanatképeket villant fel a városi magány mindennapjairól: a folyamatosan pergő mentális film egy névtelen nagyváros kulisszái között játszódik, hőse és mesélője pedig egy negyvenes nő, egy klasszikus megfigyelő, aki állandó önreflexióban él – sőt, nemcsak egyszerűen létezik, hanem folyamatos mozgásban van, jön, megy, bolyong.

...
Nagy

Húsz éve csak a kedvenc könyveiket akarták kiadni, majd az Agave minta és mérce lett

Húszéves idén az Agave kiadó, most vezetőjével, Velkei Zoltánnal beszélgettünk a kezdetekről, trenddiktáló borítókról és trendkövető élfestésről, kudarcokról és dacról, Veres Attila sikeréről és Zsoldos-díjakról, valamint az új Magnóliáról. Interjú.