Kollár Árpád a saját és családja másságát írta meg Facebookon

Magyarság, foci, betegség is szerepel Kollár Árpád szerbiai magyar költő, műfordító posztjában, amiben a saját másságait mutatta be hosszabban a kedden elfogadott, homofób korlátozásokat tartalmazó törvény kapcsán.

sa | 2021. június 18. |

Ahogy mi is beszámoltunk róla több hírben is (ezeket a cikk végén találod), több szervezet, szerző és kiadó is tiltakozik a pedofilellenes törvény azon korlátozásai ellen, amiben a  a szexuális kisebbségek ábrázolását is tiltják.

A rendelkezés szerint, az „E törvényben foglalt célok és gyermeki jogok biztosítása érdekében tilos tizennyolc éven aluliak számára pornográf, valamint olyan tartalmat elérhetővé tenni, amely a szexualitást öncélúan ábrázolja, illetve a születési nemnek megfelelő önazonosságtól való eltérést, a nem megváltoztatását, valamint a homoszexualitást népszerűsíti, jeleníti meg.” 

A sokféleségünket hangsúlyozó, és ezért az elfogadást sürgető posztjában “Cikázós, érzelmes, darabos” módon Kollár Árpád az ő saját másságáról írt.

“Kisgyerekként a világot kerek egésznek láttam, amiben megvolt a helyem. Kiskamaszként már világosan éreztem, hogy valami nincs rendben. Más vagyok. Sokszor és sokan figyelmeztettek erre, hol durván, hol megvetőn. Csak mert nem voltam olyan, mint ők.

A létem, az ott létem számukra puszta provokáció. Más voltam, igen. Magyar. Voltam és vagyok.

A kilencvenes évek Szerbiája nekem egy nagy, szürke gomolyag. A megaláztatás helye. A szülőföldem. Nem találom magam benne és szorongok. Szorongok az utcán, szorongok a pénztárnál fizetéskor, szorongok az iskolaudvaron. Mert más vagyok. Miközben nem tudok és nem is akarok nem az lenni, aki vagyok. Az apám nyolcvanhétben halt meg. Agytumorban. Mit kaptam tőle? Azt, aki vagyok. Ezt az otthonos nyelvet, irodalmat, kultúrát. Ezt a világot, amire büszke vagyok. Az identitás nem döntés kérdése, hanem vállalás. Meg Irapuatót. A magyar válogatottat. Mert a foci nem csak foci. Az apámmal beszélgetek minden elveszetett meccs közben makacsul évtizedek óta. És vele örülök egyre többször a győzelmek után. Most sem a negyven éves férfi zokogott befelé a Puskásban a himnusz alatt, hanem a hétéves kisfiú. Ezért vittem magammal a fiamat. Így beszélget tudtán kívül a nagyapjával ő is, akit sosem láthatott. Ez az ő keresztje. Majd megérti.

Más. Magyarországon hamar rájöttem, hogy itt is más vagyok. Kezdetben bántott, aztán megszoktam. Befogadott, aki befogadott. Vannak, még mindig vannak, és újra vannak, akik gyűlölnek, mert határon túli vagyok. (Mi az, hogy túli?) De már nem érdekel.

Más. A húgom sérült aggyal született. Más mint a többi. Többszörösen más. Ezt már kisgyerekként is tudtam. Emlékszem a szavakra, a gesztusokra, a pillantásokra. Emlékszem a bélyegre, amit a kisvárosi környezet a homlokunkra nyomott.

Mert ő olyan. Tudod. Hibás. Emlékszem az embertelenségre. A magukat többnek, jobbnak gondoló sötétek gőgjére. Az elutasításra. A megaláztatásra. Anyám arcára mindeközben.

Egy jobb, egy befogadóbb világban nekik is könyebb lett volna. Még most is könnyebb lehetne.

Más. Apám (a második) családja sosem fogadta el igazán, hogy mi lettünk neki a húgommal. Hogy készen kapott minket. Kemény, falusi törvény, a vér törvénye. A szemükben sosem lehettünk igazi család. Még ha apám vállalt is minket, még ha ő nevelt is föl minket. Becsülettel. A család. Szeretek családban élni. Öt gyerek. Egyszer csak megtörtént velem és ez lett életem legnagyobb kalandja. Mert családban élni jó. Nagyon jó. Apának lenni a legeslegjobb.

Más. Sosem értettem, miért bélyegzik meg azt, aki más. Kisebbségből többségbe kerülve sem felejthetem, milyen érzés. Vannak barátaim, rokonaim, ismerőseim, akik utálják az úgynevezett másságot. Az úgynevezett melegeket. Nem értem őket, de megpróbálom nekik elmondani, milyen másnak lenni. Milyen, ha azért bántanak, amilyen vagy. Hátha megértenek belőlem valamit. Mert nem akarom, hogy mások rosszul érezzék magukat. Mert a homoszexualitás nem választás kérdése. Nem lehet nem beszélni róla. Nem szabad a szőnyeg alá söpörni, a gyerekek elől elrejteni. Mert van. Mert természetes, hogy van. És nem attól van, hogy megmutatják vagy beszélnek róla. 

A gyereknek a maga életkorához mérten meg kell ismernie a világot. Annak pedig, aki érzi, hogy más, beszélnie kell az érzéseiről. Nem. A család nem ettől lesz gyengébb, hanem a hazugságtól, a képmutatástól.

Íróként és apaként felelősen nem tudok mást mondani. Csak azt, hogy hajrá magyarok! A család az család.”

Az elmúlt napokban többen tiltakoztak a törvénymódosítás homofób korlátozásai ellen. Péterfy Gergely írt arról, hogy a Kitömött barbár című könyvéről ezentúl nem lehet beszélni az iskolákban. A Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülése pedig a törvény felülvizsgálatát kérte, mivel az a művészi- és szólásszabadság, a könyvkiadás és -terjesztés korlátozásának feltételeit teremti meg (mi ebben az összeállításban szedtük össze, melyek azok a könyvek, amelyek például áldozatul eshetnek a törvénynek). Nyáry Krisztián egy Facebook-posztban foglalta össze a főbb problémákat. Csütörtökön a magyar gyerekirodalom képviselői, több mint kétszáz író, költő, illusztrátor, kiadó közös nyilatkozatban tiltakozik a kedden elfogadott pedofilellenes törvény azon korlátozásai ellen, amelyben a szexuális kisebbségek ábrázolását is tiltják. 

Hírlevél feliratkozás
Kapcsolódó cikkek
...
Nagy

Kollár Árpád: Paradicsom [Képalá]

...
Hírek

Félelemről és támogatásról írt a Micsoda család! szerzője a magyar homofób korlátozások miatt

Lawrence Schimel a Book24 sikerlistájának első három helyezettjét posztolta a Facebookján: az első a Micsoda család!, a második a Meseország mindenkié

...
Hírek

Berg Judit, Marék Veronika, Szabó T. Anna és még 200 gyerekkönyves tiltakozik a homofób korlátozások ellen

A magyar gyerekirodalom képviselői, több mint kétszáz író, költő, illusztrátor, kiadó közös nyilatkozatban tiltakozik a kedden elfogadott pedofilellenes törvény azon korlátozásai ellen, amelyben a szexuális kisebbségek ábrázolását is tiltják, írja a Telex.

Az Esterházy-szám
...
Nagy

1 archívum, 1 élet - Pillanatfelvételek az Esterházy Péter-archívumról

Esterházy Péter irodalmi hagyatéka tavaly novemberben került Berlinbe, az első benyomásokról Madácsi-Laube Katalin, a Berlini Művészeti Akadémia Archívumának tudományos munkatársa írt személyes hangulatú beszámolót.

...
Nagy

Esterházynak helye van az iskolai oktatásban

"Esterházynak ott kell lennie a magyarórákon – még ha ehhez a lehetetlenségig leleményeseknek kell is lennünk."  Szilágyi Zsófia írása arról, hogyan lehet bevinni Esterházy Péter műveit az oktatásba. 

...
Nagy

Amikor Esterházy magyargondozását politikai mémmé olvasták félre

Az Így gondozd a magyarodat rövidített verzióját mára a célközönség lényegében negatív mémként használja, amelyen újra és újra felháborodva megerősítheti a belémérgezett kirekesztő önképet: mi egy vérből valók vogymuk." Fehér Renátó esszéje a politikai félreolvasásról.

...
Nagy

Németh Gábor: Arról, ami hiányzik

„Ez az ország, tehát „az olvasó országa” Esterházy Péter halálával elanyátlanodott, mintha, miként a közepes viccben, EP tényleg minden olvasó anyja lett volna az apja helyett is.” Németh Gábor esszéje Esterházy Péterről. 

...
Nagy

Esterházy Márton: „Péter zseni volt, én szakmunkás”

A fociláz kezdetektől jelen volt a négy Esterházy testvér életében. Egyöntetűen vallják, hogy Péter volt közülük a legtehetségesebb, de profiként Márton vitte a legtöbbre. A Könyves Magazinnak utóbbi elmesélte, milyenek voltak a korai és a felnőttkori közös futballozások, és hogy EP hogyan viselkedett a pályán és azon kívül.

...
Nagy

Mérő László: A katona és a matematikus

Milyen katona volt Esterházy Péter, tizennyolc évesen miért ment matematikusnak, és mi okozta az író életében a legnagyobb traumát? Minderre kitér Mérő László, Esterházy egykori katona- és évfolyamtársa Az ész segédigéi című könyvében.

Gyerekirodalom
...
Szívünk rajta

Berg Judit már gyerekkorában fantasztikus történetekkel szórakoztatta magát

Berg Judit évek óta az egyik legismertebb és legnépszerűbb hazai gyerekkönyvírónk, mi pedig most összeszedtünk róla öt érdekességet, amelyeket eddig talán nem tudtatok róla.

...
Gyerekirodalom

Nézz bele az Édes mostoha filmváltozatába!

Dobó Kata filmet forgatott Lakner Artúr gyerekklasszikusából: ez lett az El a kezekkel a Papámtól!, ma pedig kijött az első előzetes.

...
Szívünk rajta

Szívünk rajta: Berg Judit gyerekkrimije lett a hónap könyve

A Szívünk rajta független szakértői minden hónapban megneveznek egy kiemelkedő gyerekirodalmi alkotást: a program szakmai zsűrije ezúttal Berg Judit Keresők című könyvét választotta.

...
Podcast

Tolkien egy nyelvi ötlettel Atlantiszhoz kötötte A Gyűrűk Ura világát [podcast]

Tud még bármiben aktuális lenni ma J. R. R. Tolkien munkássága? Egyáltalán jó író volt Tolkien? Füzessy Tamással, a Magyar Tolkien Társaság volt elnökével, az ELTE, majd a Károli Egyetem vendégoktatójával beszélgettünk.

Szerzőink

...
Ruff Orsolya

Egy képregény segíthet eligazodni a bevándorlás útvesztőiben

...
Sándor Anna

A preraffaeliták nélkül Keats talán ma is ismeretlen lenne

...
Ruff Orsolya

Csányi Vilmos: Az emberiség magába révedt, de ez el fog múlni gyorsan

Még több olvasnivaló
...
Nagy

Göncz Árpád így emlékezett meg A Gyűrűk Ura másik fordítójáról

A Gyűrűk Urát eredetileg Réz Ádám kezdte fordítani, viszont befejezni már nem tudta, halála után Göncz Árpád vette át tőle. 1986-ban, amikor Réz 60 éves lett volna, Göncz Árpád így emlékezett meg róla. Cikkünk az Arcanum Digitális Könyvtár segítségével készült el.

...
Nagy

Csányi Vilmos: Az emberiség magába révedt, de ez el fog múlni gyorsan

Az emberiségnek fontos lenne, hogy találjon egy nagy közös pozitív célt – vallja Csányi Vilmos. A Széchenyi-díjas etológussal a hiedelmek pozitív szerepéről, a járványt övező információhiányról és az érzelmi alapú döntésekről beszélgettünk.

...
Nagy

Hamisított tündérregény: így írtak Tolkienről a kádári Magyarországon

Negyven éve jelent meg magyarul A Gyűrűk Ura, ennek alkalmából az Arcanumon válogattunk, hogyan írtak a szocializmusban Tolkienről, a fantasyről, és ki volt, aki az írót védelmébe vette.

...
Nagy

Az emberi psziché legsötétebb bugyraiba kalauzol A szomszéd lány

Újra kiadtáka modern horrorirodalom egyik olyan megkerülhetetlen sarokkövét, amit nemcsak a zsáner kedvelői, de a szerző, Jack Ketchum pályatársai is nagyra tartanak.

...
Nagy

Füst Milán az élete minden értelmének nevezte A feleségem történetét

Cannes-ban ma mutatják be Enyedi Ildikó A feleségem története című filmjét, amely Füst Milán azonos című regényén alapul. De mit tartott a korabeli kritika a könyvről és hogyan emlékezett vissza az író az alkotás éveire? Utánajártunk.

...
Kritika

Miért pont 999 fiatal, hajadon nőt vittek el először Auschwitzba?

Az első tömeges, regisztrált transzporttal 999 fiatal, férjezetlen lányt hurcoltak el Auschwitzba 1942-ben, hogy velük építtessék fel a tábort, amelyben aztán százezrek haltak meg. Heather Dune Macadam megrázó könyve, a 999 fogoly ezeknek a nőknek, gyerekeknek állít emléket.

A hét könyve
Kritika
Zadie Smith hőseinek a tévedés élethossziglani elfoglaltságot jelent
...
Nagy

A preraffaeliták nélkül Keats talán ma is ismeretlen lenne

A preraffaeliták művészete nem ért véget a festészettel, hiszen szenvedélyes és intenzív kapcsolatuk volt az irodalommal: inspirálta őket és írták is. Sőt, még a világ legszebb könyveihez is hozzátettek párat.

Olvass!
...
Beleolvasó

Vámos Miklós: Élni arany. Olvasni ezüst. Írni ötvözet

"Sokáig úgy képzeltem, az orvosi diploma volna számomra a leghasznosabb háttértudás az íráshoz." Olvass bele Vámos Miklós új könyvébe!

...
Beleolvasó

Afganisztánban egy sima rutinfeladatból is könnyen pokoli lecke lehet

Fayer Sándor új regényében egy Afganisztánban szolgáló magyar osztag egyszerű feladatot kap, de egy elektrosztatikus vihar, majd egy tálib rajtaütés mindent megváltoztat. Olvass bele!

...
Beleolvasó

Mi történik azokkal, akik megküzdöttek a Sötét Nagyúrral, és győztek?

A nagy győzelem után az élet mindenki számára visszatért a normális kerékvágásba, kivéve a fiatalokat, akik világszerte ismert hírességekként, életcéljukat beteljesítve nem találták a helyüket.

...
Beleolvasó

Ami a lélek alatt és a tudat alatt gyűl, veszélyes lehet

Egy árván maradt kisfiúról és egy állandóan menekülni kényszerülő kislányról szól Szávai Géza regénye, a Csodálatos országokba hoztalak. Olvass bele!

...
Beleolvasó

Baleset vagy gyilkosság történt a szabadulószobában?

A Sellő titka szerzőjének új krimijében eltűnik egy nő, majd harminckét évvel később különös haláleset történik egy szabadulószobában. Olvass bele! 

...
Beleolvasó

Trudy Ederle: a lány, aki átúszta a La Manche csatornát

Lebilincselő történet Gertrude Ederléről, aki alig tizenkilenc éves korában a nők közül elsőként úszta át a La Manche csatornát. 1926-ban, mielőtt bárki elfogadta volna, hogy egy nő fizikai próbatétel elé állhasson, egy Trudy Ederle nevű merész amerikai tinilány magával ragadta a világ képzeletét. Olvass bele Glenn Stout könyvébe!