A Jurányi Házban lesz látható az idén kb. 20 éves születésnapját ünneplő Tünet Együttes új előadása, a Nothing Personal 2022. február 25-én és 26-án. A létezés eufóriája című filmjével világszerte ismertté vált rendező, Szabó Réka ezúttal a kiégés témájával foglalkozik. A próbafolyamathoz Boldizsár Ildikó meseterápiás módszere adott inspirációt. A darabban Szabó Réka, Peer Krisztián és Szász Dániel saját meséjüket és saját belső démonaikkal szembeforduló mesehőseiket alkotják meg. A történethez Márkos Albert zeneszerző-csellista teremt érzékeny zenei közeget. A Tünet Együttes Szirtes Attila emlékének ajánlja az előadást.
A kiégés témájáról beszélgettünk a Könyves Magazin podcastjében Anne Helen Petersen Jöttünk, láttunk, elegünk van című könyve nyomán. Körbejártuk a kérdést, hogy az oktatási rendszer, a munkahelyek megváltozása és a technológia átalakulása, hogyan termelt ki egy olyan munkamániás generációt, amelyik képes addig hajszolni magát, amíg a totális kimerültség szélére nem jut. Beszéltünk arról, hogyan lehet felismerni a kiégést, mik a legfőbb tünetei és felmerült az a kérdés is, hogy vajon kell-e küzdeni a kiégés kultúrája ellen vagy egyszerűen meg kell tanulni együtt élni vele. A legfontosabb gondolatokat pontokba szedtük:
Volt egy ember, már ha tényleg volt, aki addig-addig facsarta és zsigerelte magát, míg kemény lett, száraz, örömtelen és hajlíthatatlan. Az egész világgal csak hadakozott, ezért aztán páncélt kellett növesztenie. De volt ennek az embernek egy gyermeke, és ez az ember nem akarta, hogy a gyermek észrevegye rajta a változást, így hát szemre ugyanaz maradt, aki előtte volt. De a páncélzata a bőre alatt egyre csak hízott befelé és vastagodott. Végül már az egész ember nem volt más csak egy magától mozduló páncél, amiben a kötelességtudó szív minden dobbanással önmagát repesztette-sebezte. Néha már jobban fájt neki a létezés, mint amennyire az ő halála fájhatna bárkinek is ezen a földön. És akkor ez az ember…
Ez a történet nem rólam szól. Nem azért, mert sokan járunk hasonló cipőben, hanem azért, mert ott kezdődik, ahol megszűnik az én.
Boldizsár Ildikó mesekutató, író szerkesztő, kritikus, a Metamorphoses Meseterápiás Módszer megalkotója. Egyetemistaként egy nap szó szerint a fejére esett egy mesekönyv, és egy egész világ tárult fel előtte. 1996-ban kezdett el kórházakba járva mesét mondani, ott szerezte meg azokat az első tapasztalatokat, amik a gyógyító munkájában segítették. Elméleti kutatásokat és a gyakorlatot ötvözve dolgozta ki a meseterápiás módszerét, amelyet azóta tanítványai visznek tovább. Mára több mint ötven könyve jelent meg, mégis, amikor annak idején először a szakma elé állt azzal, hogy a mesék a szórakoztatáson túl többet is adhatnak nekünk, falakba ütközött - aztán mégis ment tovább. Erről is beszélgettünk a Túl a plafonon podcastben.
„A mesék szimbolikus világában mindenfajta életválság megjelenik – így a kiégés is. Láthatod magad a mese egy pontján - reménytelenül elakadva, megfosztva képességeidtől, külső és belső erőforrásaidtól. Nem akarsz lapozni, mert úgy érzed, saját történeted utolsó oldalánál tartasz, és ezután már csak a fedél csukódik rád. Pedig a mesehős útja folytatódik, és ezzel azt üzeni, hogy nem csak muszáj, de lehetséges is erről a pontról elmozdulni, megküzdhetsz fenevadjaiddal és kihúzhatod magad a veremből. A próbák során régi alkotótársaimmal - a Tünet Együttes egyik alapító tagjával, Szász Dániellel, Peer Krisztián költővel (aki 2006-ban a balatonaligai strandon először mondta ki a társulat jelenlegi nevét) és Márkos Alberttel – újra összetalálkoztunk. Az foglalkoztat, hogy a vallomásosság és az absztrakt színházi forma hogyan hatnak kölcsönösen egymásra” – mondta Szabó Réka rendező. A Nothing Personal támogatója az Emberi Erőforrások Minisztériuma és a Jurányi Produkciós Közösségi Inkubátorház.
A napokban írtunk Anne Helen Petersen Jöttünk, láttunk, elegünk van című könyvéről, amely a fiatal felnőttek kiégéséről szól (itt bele tudsz olvasni). A kötet azt járta körbe, hogy az iskolarendszer, a munkahelyek megváltozása, az internet és a hamis mítoszok hogyan juttatták örökös túlhajszoltságba és kimerültségbe a milleniálokat. Mivel a téma fontos és sokakat érint, nem csak a fiatalokat, ajánlunk még három könyvet a problémáról.
A Tünet Együttes a kortárs tánc és színházi életben 2002 óta működő független társulat. Előadásaik egyszerre elgondolkodtatóak, drámaiak, gyermekien felszabadultak és felszabadítóak. A társulat nem ismer műfaji határokat, egyenrangú elemként kezeli a szöveget, a mozgást, zenét, vizualitást és a különleges technikai megoldásokat.