Hogyan tudunk védekezni a kiégés kultúrája ellen? [PODCAST]

Hogyan tudunk védekezni a kiégés kultúrája ellen? [PODCAST]

A kiégés témájáról beszélgettünk a Könyves Magazin podcastjében Anne Helen Petersen Jöttünk, láttunk, elegünk van című könyve nyomán. Körbejártuk a kérdést, hogy az oktatási rendszer, a munkahelyek megváltozása és a technológia átalakulása, hogyan termelt ki egy olyan munkamániás generációt, amelyik képes addig hajszolni magát, amíg a totális kimerültség szélére nem jut. Beszéltünk arról, hogyan lehet felismerni a kiégést, mik a legfőbb tünetei és felmerült az a kérdés is, hogy vajon kell-e küzdeni a kiégés kultúrája ellen vagy egyszerűen meg kell tanulni együtt élni vele. A legfontosabb gondolatokat pontokba szedtük:

fk | 2021. december 15. |

  • A WHO úgy definiálta a kiégést, amikor két éve hivatalosan is egészségügyi rendellenességnek minősítették, hogy egy olyan szindrómáról van szó, amit a krónikus munkahelyi stressz okoz. Anne Helen Petersen ezt a könyvben kiegészíti, ő azt mondja, hogy a kiégés tulajdonképpen azt jelenti, hogy az ember még akkor is folytatja a munkát, amikor fizikailag és mentálisan már régen kimerült, tehát ez egy hosszútávú túlhajszoltságot jelent.
ANNE HELEN PETERSEN
Jöttünk, láttunk, elegünk van - A fiatal felnőttek és a kiégés
Ford.: Tóth Enikő Mária, Athenaeum, 2021, 384 oldal
-
  • Sándor Anna arról beszélt, hogy fontos megkülönböztetni a kiégést a depressziótól. A kiégés ugyanis elsősorban arra az időszakra koncentrálódik, amikor dolgozni kell, míg, ha az ember kikapcsolódik, azt tudja élvezni. A depresszió ezzel szemben folyamatosan áthatja a napokat.
  • A kiégés jelei között említette ezt a fajta hullámzó állapotot, a fásultságot, valamint az önkizsákmányolás spirális körét: az ember ilyenkor egyre kevésbé hatékony, emiatt egyre jobban hajtja magát, egyre fáradtabb, emiatt egyre többet hibázik és ezért még jobban hajtja magát. Több tényező ilyenkor egyszerre van jelen, egyrészt a belülről fakadó extrém elvásárok, másrészt az olyan munkahelyek, ahol teljesíthetetlen elvárásokat támasztanak vagy nem adnak visszajelzést.
  • Valuska László amellett érvelt, hogy a kiégés szinte mindenkit érint. Szerinte az a súlyos, hogy ez természetes dologgá vált, sokan küzdenek vele. Egyénileg folyamatosan foglalkozni kell azzal, hogy az ember hogyan motiválja magát és hogyan dolgozza fel a problémáit. A kiégés viszont időnként szükségszerűen jelentkezik. 

A fiatal felnőttek kiégtek és ez óriási baj az egész társadalom számára
A fiatal felnőttek kiégtek és ez óriási baj az egész társadalom számára

Érezted már úgy, hogy az életed tennivalók listájából áll, amelynek sosem érsz a végére? Elő szokott fordulni, hogy a munkád miatt nem marad semmi szabadidőd? Megesik, hogy a nap végére olyan kimerült vagy, hogy semmire sincs energiád? Volt már olyan, hogy elmentél nyaralni, de utána mégsem érezted úgy, mintha kipihented volna magad? Ha a kérdésekre igen a válaszod, lehet, hogy te is egy népbetegségben szenvedsz, amelynek a neve: kiégés. Az önkizsigerelés és a túlhajszoltság okozta depresszióhoz hasonló fásult állapot ma rengeteg embert érint és részben ez az oka számos más társadalmi problémának, köztük a közösségi hálók felbomlásának, az elmagányosodásnak vagy a gyerekvállalási kedv csökkenésének. Ennek a jelenségnek a hátteréről írt könyvet Anne Helen Petersen Jöttünk, láttunk, elegünk van címmel.

Tovább olvasok

  • A munka és a magánélet határai elmosódtak és ennek sokszor súlyos ára van a magánéleti oldalon. Petersen könyve alapján ez az egyik fő oka a kiégésnek. A rugalmas munkaidő, amiről azt gondoljuk, hogy jó, valójában azt jelenti, hogy sosincs vége a munkaidőnek. 
  • Az a szempont is megváltozott az utóbbi időben, hogy azért dolgozunk, hogy megéljünk. Eljött a munkának egy újfajta értelmezése, miszerint abból kéne megélni, amit szeretünk csinálni, ez pedig magával rántotta azt, hogy ezek a határok elmosódnak. Ráadásul a munka is átalakult, a legtöbben projektalapon dolgoznak.
  • Sokszor, amikor az ember eljut egy mélypontig a kiégésben, nem tud már kreatív energiát belefektetni semmibe. Ilyenkor nem bírunk már befogadni semmi értelmeset, se olvasni, se egy filmet megnézni, az egyetlen dolog, amit az ember tenni tud, hogy elengedi a dolgait. Ilyenkor jönnek az értelmetlen Netflix-darálások és egyebek.
  • Ez lehet tanulságos tapasztalat arra nézve, hogy mennyi ingert és információt bír befogadni az ember. A tudatos elengedés és a helyzet felismerése ilyenkor jó első lépésnek, ugyanakkor nem ez a legjobb megoldás, mert az már önmagában rossz, ha az ember idáig eljut. Petersen a könyvben ezt a jelenséget ügyintézési paralízisnek hívja, ez olyan állapot, amikor az ember már semmit nem tud a tennivaló-listájáról elintézni, csak kifekszik és nem csinál semmi értelmeset.
  • A kiégésnek vannak társadalmi következményei: a fiatal felnőtteknél például kimutatható, hogy sokkal kevesebb barátjuk van, kevesebbet randiznak, ritkábban élnek nemi életet, nehezebben vállalnak gyereket. Az élet olyan területein, amihez valóságos kapcsolatok kellenek, és amik a munkán kívül esnek, sokkal nehezebben lépnek előre.

Milyen okok állnak az Y generáció kiégésének hátterében?
Milyen okok állnak az Y generáció kiégésének hátterében?

Mi áll a fiatal felnőttek kiégésének hátterében? Miben más az Y generáció helyzete, mint a korábbi nemzedékeké? Ezekre a kérdésekre ad választ Anne Helen Petersen Jöttünk, láttunk, elegünk van című sikerkönyve, amely a milleniálok fásultságának okait kutatja. Olvass bele!

Tovább olvasok

  • Felmerült a kérdés, hogy meg kell-e tanulni együtt élni a kiégéssel. Valuska László amellett érvelt, hogy igen. Amit az ember tehet, hogy minél jobban megtervezi a munkáját és hogy időnként kiszakadjon, elmenjen pihenni, vagyis folyamatosan kell keresni azokat a pontokat, ahol újratöltődhetünk.
  • Petersen könyve szerint nem beletörődni kell a helyzetbe, hanem rendszerszintű változásokra van szükség, hiszen a jelenlegi nagyon sok embernek rossz mentálisan, fizikailag és az életminőséget tekintve. Új társadalmi szerződésre van szükség, amelyben határokat szabunk a munkának és a kizsákmányolásnak. 
  • A gazdasági válság után megváltoztak a munkahelyek, ezt a szerző „repedező munkahelyeknek” hívja a könyvben. Egyre kevesebben állnak alkalmazásban és sokkal több a szabadúszó, egyéni vállalkozó és a projektalapon dolgozó ember, ami az anyagi kiszolgáltatottság és a biztonság hiánya miatt egyenes út az önkizsigereléshez.
  • A covid sokat rontott a helyzeten, home office-ban sokkal nehezebb meghúzni a határokat a munka és a magánélet között, még tovább nőtt az elszigetelődés, többet dolgozunk, mint előtte, sokkal kevesebb inger ér, ezért még tudatosabbnak kell lenni. 
Kapcsolódó cikkek
...
Podcast

Kiégés: együttéljünk vele vagy küzdjünk ellene? [podcast]

Hogyan lehet felismerni a kiégést, mik a legfőbb tünetei? Kell-e küzdeni a kiégés kultúrája ellen vagy meg kell tanulni együtt élni vele? A Könyves Magazin podcastjében Anne Helen Petersen Jöttünk, láttunk, elegünk van című könyve nyomán beszéltük át a témát.

...
Beleolvasó

Milyen okok állnak az Y generáció kiégésének hátterében?

Mi áll a fiatal felnőttek kiégésének hátterében? Anne Helen Petersen Jöttünk, láttunk, elegünk van című sikerkkönyve a milleniálok fásultságának okait kutatja. Olvass bele!

...
Nagy

A fiatal felnőttek kiégtek és ez óriási baj az egész társadalom számára

Anne Helen Petersen 2019-ben írt egy cikket arról, hogy a milleniálokból „kiégett generáció” lett. Az írásnak óriási hatása lett, a szerző ezért újabb kutatásokat alapul vévé könyvet írt a témáról. A Jöttünk, láttunk, elegünk van – A fiatal felnőttek és a kiégés nagyon alapos és elgondolkodtató munka lett, amely rendszerszintű társadalmi problémákra világít rá, kezdve a munkahelyek megváltozásától az internet hatásain át egészen a gyerekvállalási kedv csökkenéséig. 

KÖNYVTAVASZ
...
Könyvtavasz

Emma különösen érzékeny kislány, aki csak az állatok között érzi jól magát

...
Könyvtavasz

A Másodvirágzás a sírfeliratok mögött megbúvó életek regénye

...
Könyvtavasz

Zseniális állatok: van, amelyik popcorn-szagot áraszt

...
Könyvtavasz

Az életközépi válság nem tart örökké

...
Könyvtavasz

Dániel András megmutatja, hogy a horgászat egyáltalán nem unalmas, sőt!

...
Könyvtavasz

Mindannyiunkra hatással van, hogy a nők hogyan élik meg a szülést

Gyerekirodalom
...
Gyerekirodalom

Fiala Borcsa hőse mindennapi túlélésre és medvetámadás esetére is ad hasznos tippeket

Fiala Borcsa ifjúsági regényében a hírhedt Bodrogközi Rém borzolja Dani és a nagypapája idegeit. Mire fény derül a több évtizedes rejtélyre, megtudhatjuk azt is, hogy, miért jó, ha van kéznél egy kis szárított rozmaring, tárkony vagy épp macskaalom. Olvass bele!

...
Nagy

A Félőlény nincs egyedül - Kiállítás nyílt Rátkai Kornél illusztrációiból

Rátkai Kornél illusztrált már bolygóvadászokat, elszánt magyar nőket, sárkányovisokat, és készített már történelmi szelfiket is. Grafikáiból pénteken nyílt kiállítás, amelyet Orosz Anett nyitott meg.

...
Gyerekirodalom

Borzongató szellemhistória tíz éven felülieknek

Holden Rose ifjúsági regénye borzongató nyári olvasmány, amelyben egy szellemalak keseríti meg a főhős életét, de a fantasy szálon kívül fontos témája még a kötetnek a zaklatás, a barátság és a bizalom is.

Olvass!
...
Könyvtavasz

Az Óriásalka ugyan messziről boszorkányra hasonlít, de megtanít repülni

A tizenkét éves Lóri rajong a biológiáért. Álmában időnként kihalt állatok jelennek meg: a fiú a Holdkarmúval, Gyomorköltővel, Óriásalkával, Kardfogúval és Bozótpatkánnyal folytatott párbeszédek segítségével próbálja értelmezni élete eseményeit. Olvass bele!

...
Könyvtavasz

Vajon kit illet meg a megtalált kincs?

Nógrádi Gábor gyerekszereplői kincskeresési lázban égnek, és hamarosan felkerekednek, hogy személyesen járjanak utána, vajon tényleg van-e alattuk kincs. Olvass bele!

...
Könyvtavasz

Mán-Várhegyi novellájában nyomtalanul eltűnik egy férj a Miss Pula fedélzetéről

A hét könyve
Kritika
Az embermentő Sztehlo Gábor naplója kemény lecke, de a lelkész szavainak visszaszerzéséről is szól
...
Nagy

Mérő Vera úgy hozta közel az olvasóhoz a lúgos támadást, hogy irodalmat csinált belőle

Renner Erika történetét Mérő Vera dolgozta fel a Lúg című kötetében. Interjúnkban a szerző az írás folyamatáról, bátorságról és közönyről mesélt, valamint arról, hogyan válhat valaki bántalmazóvá, és miért nehéz kiszakadni egy bántalmazó kapcsolatból.