1972-ben négy magyar is esélyes volt az irodalmi Nobelra

Az irodalmi Nobel az a díj, amelynél soha nem hoznak nyilvánosságra hosszú vagy szűkített listákat, a jelöltek névsorát ugyanis ötven évre titkosítják, így például azt, hogy a tavalyi évben kik közül választhatott a svéd királyi akadémia (amikor is végül Annie Ernaux lett a díjazott), legkorábban 2073 elején fogják közzétenni. Viszont a Nobel-archívum minden év elején közzéteszi azoknak a névsorát, akik fél évszázaddal korábban jelöltek voltak, érdemes végigböngészni.

1972-ben a német Heinrich Böll nyerte az irodalmi Nobelt, az értékelés szerint ezért: „Korát széles perspektívában ábrázoló, nagy, jellemző erejű írásaiért, melyekkel a német irodalom megújításához járult hozzá”.

Az 1972-es jelöltek listáján rajta kívül sok olyan név is megtalálható, akik évekkel később elnyerték az elismerést, így például Nadine Gordimer (1991.), Günter Grass (1999.), V.S. Naipaul (2001.), Doris Lessing (2007.). Aztán persze akadnak rajta olyan örök esélyesként emlegetett szerzők, akik végül sosem kapták meg a díjat (Philip Roth), és van olyan is, akiről később díjat neveztek el (Astrid Lindgren - az ő nevét viseli most a világ legnagyobb presztízzsel bíró gyerekirodalmi díja). Az 1972-es jelöltek között szerepel még Romain Gary - ő sosem kapott Nobelt, ellenben kétszer elnyerte a francia Goncourt-díjat. Utóbbi azért nagy szó, mert a szabályzat értelmében a Goncourt-t egy szerző csak egyszer kaphatja meg, Romain Gary ugyanakkor Émile Ajar írói álnév alatt is behúzta az elismerést; hogy a két név alatt egy és ugyanaz az ember írta könyveit, csak halála után derült ki.

Mindenképp érdekes végigfutni, kik voltak 1972-ben versenyben az irodalmi Nobelért, hiszen - Joseph Hellertől kezdve Jorge Luis Borgesen át Friedrich Dürrenmattig - nagyon színes volt a jelöltek listája. A mi szempontunkból persze az a legizgalmasabb, hogy az adott évben milyen magyar jelöltek voltak. Az elmúlt években kiderült, hogy Illyés Gyula például többször is a jelöltek között volt, és ez nem volt másként 1972-ben - abban az évben ugyanakkor kimondottan sok, összesen négy magyar szerző szerepelt a jelöltek között, mégpedig a következők:

  • Illyés Gyula
  • Juhász Ferenc
  • Mécs László
  • Weöres Sándor

Utóbbi kettő nem először szerepelt a Nobel listáján: Mécs Lászlót ugyanis már 1969-ben és 1970-ben is jelölték a díjra, Weöres Sándor neve pedig szintén megtalálható az 1970-es jelöltek között. Őt 1971-ben is felterjesztették az elismerésre. A gépelt listán hagyományosan x-szel jelölik azoknak a nevét, akiket először jelölnek irodalmi Nobelre - köztük volt 1972-ben mások mellett Juhász Ferenc, Anthony Burgess, Philip Roth és Astrid Lindgren is.

Kapcsolódó cikkek
...
Nagy

A nép fia, nemzeti irodalmi ikon és baloldali osztályharcos? - 120 éve született Illyés Gyula

Illyés Gyula életpályája átívelte az egész 20. századot, háromszor kapta meg a Kossuth-díjat és kétszer terjesztették fel irodalmi Nobelre. Miközben irodalmi munkássága a mai napig gyakorlatilag megkérdőjelezhetetlen tekintéllyé teszi, vonzódása a baloldali rezsimekhez a kor ellentmondásosságait is jól tükröző alakká formálja.

...
Hírek

Illyés Gyulának 1966-ban is helye volt az irodalmi Nobelre jelöltek listáján

...
Hírek

Weöres Sándort is jelölték az 1971-es irodalmi Nobelre

Feloldották a titkosítás alól az 1971-es irodalmi Nobel-díj aktáját, ami egy igazi all-star felsorolás. A jelöltek között akad magyar is.

Még több olvasnivaló
...
Nagy

Picasso átka nem fogott: Francoise Gilot a kortárs festészet nagyasszonyaként halt meg

Százegy évesen elhunyt Francoise Gilot francia művész, akit egy magyartól tanult festeni, túlélte Picassót és a saját jogán emelkedett a 20. századi festők legnagyobbjai közé.

...
Nagy

Tóth Krisztina: A mesterséges intelligencia soha nem helyettesítheti az emberi alkotást

Bemutatták Tóth Krisztina új, Ahonnan látni az eget című kötetét. A novellák az elmúlt öt év lenyomatai, olyan aktualitásokra reflektálnak, mint hogy milyen helyzetben vannak a melegek, hogyan írnak majd az írók a jövőben, vagy elveheti-e a művészek munkáját a mesterséges intelligencia. 

...
Nagy

Kafkánál a valóság az igazi rémálom, az élet pedig maga a reménytelenség

Franz Kafka az idegenség írója, aki a létezésben nem talál semmiféle otthonosságot – az ember létét a világban kiúttalan, elidegenedett, szorongással és félelemmel teli állapotként jeleníti meg, elsősorban a groteszk és az irónia segítségével, egy szürreális, mégis ismerős világ megteremtésével. Újraolvasó rovatunk májusi könyve Kafka talán leghíresebb műve, A per

...
Nagy

Az izlandi Dan Brownt keresték, ezért megírta első krimijét Lilja Sigurðardóttir

Lilja Sigurðardóttir az izlandi krimi fontos szerzője, Csapda című regényét most fordították magyarra. Az éppen Budapesten tartózkodó szerzőt a regény kapcsán kérdeztük többek között a skandináv krimiről, írói rutinjáról, az izlandi társadalomról, kokaincsempészetről és homoszexualitásról. 

...
Panodyssey

Borda Réka: Hová lettek a tárgyak az irodalomból? [Tárgydilemmák]

"A szépirodalom persze az ember, nem a környezet nagy kérdéseit taglalja – mindazonáltal környezetünk nemcsak hogy nem elhanyagolható, hanem sok esetben minket meghatározó dolgok összessége, amelyek funkcióval való megtöltése képes színesíteni, mélységgel megtölteni az irodalmi alkotásokat. Elvégre tárgyaink és tereink mi magunk vagyunk: nincs civilizáció, ha mi, emberek nem alakítjuk környezetünket." Borda Réka Tárgydilemmák című esszésorozatának következő részében azt vizsgálja, hogyan és miért hiányzik a materialitás irodalmunkból.

...
Nagy

A Dreherek sikertörténetét csak az államosítás tudta megakasztani

A Dreher bejáratott márkanév Magyarországon, a mögötte meghúzódó család- és cégtörténet pedig legalább annyira színes, szerteágazó és fordulatokkal teli, mint az elmúlt durván kétszáz év magyar történelme. Iglódi Csaba első regénye, a Dreher-szimfónia négy tételben meséli el az egymást követő generációk felemelkedését.

A hét könyve
Kritika
A háború bennünk lakik, és túl fog élni mindannyiunkat
...
Nagy

Milbacher Róbert jobb sorsot ír nagymamájának az új regénye lapjain

Milbacher Róbert negyedik prózakötetének, a Keserű víznek az emlékezés a mestermotívuma, és a Magvető Caféban megtudhattuk, kit neveztek cseláknak a nagybajomiak, de az is kiderült, hogyan tárult fel a szerző számára a felmenői mindennapjainak Atlantisza.

Hírek
...
Hírek

Margócsy: Petőfi nem különleges, hanem normál jelenség a nagy magyar költők sorában

...
Hírek

Rangos elismerésben részesült Tolnai Ottó

...
Hírek

Amerikai költészeti díjat kapott Pál Dániel Levente

...
Szórakozás

Könyvhét, Wes Anderson, Hamlet és Édes Anna [PROGRAMAJÁNLÓ]

...
Hírek

Spanyolul is megjelenik Gurubi Ágnes Szív utcája

...
Gyerekirodalom

Különös alakok jönnek-mennek Dániel András meg persze az olvasók fejében

...
Hírek

Melyik lesz 2023 legjobb első könyve? Már lehet nevezni a Margó-díjra

...
Hírek

Napi 20 perc olvasásért indít 30 napos programot a Libri

...
Könyvtavasz

Miri olyan óvodás kislány, akinek hétköznapjaiban mindig ott a varázslat