1972-ben négy magyar is esélyes volt az irodalmi Nobelra

Az irodalmi Nobel az a díj, amelynél soha nem hoznak nyilvánosságra hosszú vagy szűkített listákat, a jelöltek névsorát ugyanis ötven évre titkosítják, így például azt, hogy a tavalyi évben kik közül választhatott a svéd királyi akadémia (amikor is végül Annie Ernaux lett a díjazott), legkorábban 2073 elején fogják közzétenni. Viszont a Nobel-archívum minden év elején közzéteszi azoknak a névsorát, akik fél évszázaddal korábban jelöltek voltak, érdemes végigböngészni.

1972-ben a német Heinrich Böll nyerte az irodalmi Nobelt, az értékelés szerint ezért: „Korát széles perspektívában ábrázoló, nagy, jellemző erejű írásaiért, melyekkel a német irodalom megújításához járult hozzá”.

Az 1972-es jelöltek listáján rajta kívül sok olyan név is megtalálható, akik évekkel később elnyerték az elismerést, így például Nadine Gordimer (1991.), Günter Grass (1999.), V.S. Naipaul (2001.), Doris Lessing (2007.). Aztán persze akadnak rajta olyan örök esélyesként emlegetett szerzők, akik végül sosem kapták meg a díjat (Philip Roth), és van olyan is, akiről később díjat neveztek el (Astrid Lindgren - az ő nevét viseli most a világ legnagyobb presztízzsel bíró gyerekirodalmi díja). Az 1972-es jelöltek között szerepel még Romain Gary - ő sosem kapott Nobelt, ellenben kétszer elnyerte a francia Goncourt-díjat. Utóbbi azért nagy szó, mert a szabályzat értelmében a Goncourt-t egy szerző csak egyszer kaphatja meg, Romain Gary ugyanakkor Émile Ajar írói álnév alatt is behúzta az elismerést; hogy a két név alatt egy és ugyanaz az ember írta könyveit, csak halála után derült ki.

Mindenképp érdekes végigfutni, kik voltak 1972-ben versenyben az irodalmi Nobelért, hiszen - Joseph Hellertől kezdve Jorge Luis Borgesen át Friedrich Dürrenmattig - nagyon színes volt a jelöltek listája. A mi szempontunkból persze az a legizgalmasabb, hogy az adott évben milyen magyar jelöltek voltak. Az elmúlt években kiderült, hogy Illyés Gyula például többször is a jelöltek között volt, és ez nem volt másként 1972-ben - abban az évben ugyanakkor kimondottan sok, összesen négy magyar szerző szerepelt a jelöltek között, mégpedig a következők:

  • Illyés Gyula
  • Juhász Ferenc
  • Mécs László
  • Weöres Sándor

Utóbbi kettő nem először szerepelt a Nobel listáján: Mécs Lászlót ugyanis már 1969-ben és 1970-ben is jelölték a díjra, Weöres Sándor neve pedig szintén megtalálható az 1970-es jelöltek között. Őt 1971-ben is felterjesztették az elismerésre. A gépelt listán hagyományosan x-szel jelölik azoknak a nevét, akiket először jelölnek irodalmi Nobelre - köztük volt 1972-ben mások mellett Juhász Ferenc, Anthony Burgess, Philip Roth és Astrid Lindgren is.

Olvass minket e-mailben is!

  • Könyves hetilap a postaládádban
  • Kézzel válogatott tartalmak
  • A legérdekesebb, legfontosabb könyves anyagok egy helyen
  • Nem spammelünk, heti 1-2 levelet küldünk.

Könyves Magazin Hírlevél

Kapcsolódó cikkek
...

A nép fia, nemzeti irodalmi ikon és baloldali osztályharcos? - 120 éve született Illyés Gyula

Illyés Gyula életpályája átívelte az egész 20. századot, háromszor kapta meg a Kossuth-díjat és kétszer terjesztették fel irodalmi Nobelre. Miközben irodalmi munkássága a mai napig gyakorlatilag megkérdőjelezhetetlen tekintéllyé teszi, vonzódása a baloldali rezsimekhez a kor ellentmondásosságait is jól tükröző alakká formálja.

...

Illyés Gyulának 1966-ban is helye volt az irodalmi Nobelre jelöltek listáján

...

Weöres Sándort is jelölték az 1971-es irodalmi Nobelre

Feloldották a titkosítás alól az 1971-es irodalmi Nobel-díj aktáját, ami egy igazi all-star felsorolás. A jelöltek között akad magyar is.

MARGÓ
...

Egy állat, ami az ember hibájából pusztult ki – Sibylle Grimbert francia író elképzelte az utolsó egyed történetét

Az utolsó egyed című regényről, háziállatokról és klímaszorongásról beszélgettünk. Interjú. 

...

„Ahonnan én jövök, ott nem írnak könyveket” – Bruno Vieira Amaral portugál íróval beszélgettünk

Hogyan határoz meg minket a származásunk? És mit jelent újraírni a múltat? A portugál Bruno Vieira Amarallal beszélgettünk. 

...

Hol találkozik a foci és a gaming az irodalommal? Interjú Tonio Schachinger osztrák sztárszerzővel

Mi a közös a számítógépes játékokban, a fociban és a könyvekben? Tonio Schachinger elárulja.

...

Babarczy Eszter: Volt egy apám, aki nem volt, és volt egy apám, aki félelmetes volt

Babarczy Eszter mesélt betegségről, gyászról és őszinte szeretetről. Interjú.

...

Moa Herngren svéd író: Nem mi választjuk az anyósunkat

Mozaikcsaládok, hétköznapi drámák, párhuzamos igazságok és szembenézés a legnagyobb félelmekkel. Interjú a világhírű szerzővel.

...

Londoni zenész unokája írta meg a budapesti zongorista filmbe illő történetét

Egy mágikus erejű zongora és egy hihetetlen, de igaz történet: Roxanne de Bastion az Őszi Margón.

2025 november 15.
Budapest Music Center
Mátyás utca 8.

Első alkalommal rendezi meg nonfiction könyvfesztiválját, a Futurothecát a Könyves Magazin. 2025. november 15-én a Budapest Music Centerben fellép a brit szám- és nyelvzseni Daniel Tammet, az időtudatos norvég geológus, Reidar Müller, a dán klímapszichológus, Solveig Roepstorff és a spanyol sztár agysebész, Jesús Martín-Fernández, Orvos-Tóth Noémi és Meskó Bertalan. Az olvasás segít megérteni összetettebb kérdéseket, problémákat vagy folyamatokat, amelyek a jövőnket alakítják. A Futurotheca – A jövő könyvtára olyan témákat, szerzőket és könyveket emel a fesztivál középpontjába, amelyek megismerésével olvasóként alakíthatjuk a jövőnket.

Program

Támogatók
Kiemeltek
...

„Komoly egyetem nincs komoly könyvtár nélkül” – a MOME felújított könyvtárában jártunk

A felújított könyvtár számos hallgatóbarát megoldással bővült. 

...

Kemény Zsófi: Az életet soha nem késő elrontani

Olvasd el a Nők, akiknek férfi kell című kötethez írt utószót!

...

iamyank: A dühöm jelen van, de nem vágyom rá, hogy eltűnjön

A Könyves Magazin podcastjének vendége iamyank, akivel STNTLN című albumáról beszélgettünk.

A hét könyve
Kritika
A világ végére is magadban cipelni a hazát: a rossz közérzet kultúrájáról Barnás Ferenc új regényében
A világ végére is magadban cipelni a hazát: a rossz közérzet kultúrájáról Barnás Ferenc új regényében

A világ végére is magadban cipelni a hazát: a rossz közérzet kultúrájáról Barnás Ferenc új regényében

A rossz közérzettel nem születik az ember. Barnás Ferenc új regénye a hét könyve: Most és halála óráján. 

Hírek
...

Dua Lipát és vőlegényét egy Pulitzer-díjas regény hozta össze

...

Nobel-díjas magyar fizikusról szóló film nyerte a legjobb dokumentumfilm díját Krakkóban

...

Betiltaná Krasznahorkai könyveit egy orosz szervezet

...

Geszti Péter kezet fogna Molnár Ferenccel: megvolt A Pál utcai fiúk 500. előadása