Egy

"Ami a gazdaság és a pénzpiac területén bekövetkezett, annak nem csak gazdasági okai voltak. A válság igazi kiváltó oka az volt, amit én az emberi értékek csökkenésének nevezek."

Kettő

"A múlt század utolsó harmadában vette kezdetét az a folyamat, aminek következtében a gazdaság látványosan függetlenedett a politikától, ami korábban nem jellemző mértékben adott szabad teret a gyors haszon elvének, és aminek eredményeként a társadalmi egyenlőtlenség is világszerte drámaian növekedett. A huszadik század utolsó évtizedére felgyorsult a politika fékjeitől megszabaduló gazdaság páratlan diadalmenete."

Három

"A piaci fundamentalizmus ma diadalmaskodik, nyomában pedig egyre jobban burjánzanak azok a politikai fundamentalizmusok, amelyek a tőke fundamentalizmusát támadják. A piaci és a politikai fundamentalizmus minden látszólagos különbség ellenére a színfalak mögött kéz a kézben egymást erősíti. Mindkettőnek a legfőbb ellenfele a liberalizmus."

Négy

"A melankólia számomra a kételynek, a fenntartásnak a kísérője. A kétely árnyékát veti minden magabiztosnak tetsző magyarázatra. Márpedig éppen napjaink civilizációja az, ami mindig végérvényes magyarázatokkal igyekszik elkápráztatni bennünket. Rendíthetetlenül hisz abban, hogy előbb vagy utóbb mindenre magyarázatot lehet találni, s mindent meg lehet oldani, akár még az élet meghosszabbítását is. A melankolikus nem osztja ezt az általános hitet."

Öt

"Az ember attól ember, hogy tudomása van arról, hogy létezése töredékes: születésével kiszakadt valamiből, miközben halálával is kiszakad valahonnan. Az embert ennek felismerése tette emberré. Nem más ez, mint a világban elfoglalt kivételes helyzetünkről való tudás – tudás a születésről és a halálról. És ez volt a melankólia születésének is a pillanata."

Hat

" Az a válság foglalkoztatott, amelyben benne élünk, és aminek egyik fő jele számomra a felejtés. Ha egy adott civilizáció megfeledkezik arról, hogy mennyire törékeny a léte, hogy mennyire kivételes, egyszeri a helyzete, nemcsak az emberi történelemben, hanem az univerzumban, hogy mennyire elenyésző a neki elrendelt idő az egyetemes időtlenséghez képest, szóval, ha ezekről megfeledkezik, akkor erőt vesz rajta a gőg, a hübrisz, és semmire nincsen tekintettel."

Hét

"Ez a civilizáció, amely az egyre több gazdagság nevében féktelenné tette a tőke és pénz mozgását, mintha összeesküdött volna. S a cél kozmikus méretű. Néhány generáció még, s a végeredmény az emberi élet megsemmisülése lesz a földgolyón."

Nyolc

"Hozzásegít (a melankólia  - a szerk.) valamihez, amit olyan könnyű elveszíteni: a nyitottsághoz. Segít ráébredni arra, hogy van valami, ami több nálunk, hogy nem vagyunk mindenhatók, hogy minden hatalmunk és vívmányunk ellenére függünk olyasmitől, ami fölött nincsen befolyásunk. Válság akkor következik be, ha ez a nyitottság gyengül vagy megszűnik."