Fotó: Valuska Gábor
Februárban jelent meg angolul Földényi F. László Dosztojevszkij Szibériában Hegelt olvassa, és sírva fakad című esszékötete. Utóbbiból most a Paris Review közölt egy részletet (Sleep and the Dream), melyben az esztéta-műkritikus az alvás és az álom mibenlétét taglalja. A kötetet Ottilie Mulzet fordította magyarra, az angol olvasók pedig neki köszönhetik a Melankólia fordítását is. (Ő fordította amúgy sok más mellett Borbély Szilárd verseskötetét is angolra, amely év elején felkerült a Pen America szűkített listájára.) A Kirkus ismertetője szerint a kötet 13 korábban (1995 és 2012 között) publikált írást tartalmaz, melyek a felvilágosodás spirituális és metafizikai következményeit vizsgálják.
A melankólia dicsérete című könyvéért Földényi F. László 2018-ban bekerült a Libri-díj tízes döntőjébe, és ugyanezért a kötetéért megkapta a Lipcsei Könyvdíjat, melyet a - koronavírus miatt végül elmaradt - lipcsei könyvvásáron vett volna át. A 2018-as Libri-díj kihirdetése előtt A melankólia dicséretéről faggattuk, akkor például a következőket mondta a képekről és a belső látásról:
„Képek segítségével a legkönnyebb elcsábítani és becsapni az embert. Úgy lehet velük hitegetni, ahogyan a politikusok teszik a választóikkal. Nem szabad hát feltétlenül hinni bennük, mert a végén féligazságok foglyai leszünk. A képek „mögé” nézni: nem egyszerű, de nem lehetetlen. Gyakorlás kérdése. Néha be kell csuknunk a szemünket, és inkább a „belső látásunkra” hagyatkozni.”
