Anne Sexton kertelés nélkül teszi fel élet és halál legalapvetőbb kérdéseit

Anne Sexton kertelés nélkül teszi fel élet és halál legalapvetőbb kérdéseit

Anne Sexton amerikai költő tudatosan használta életművét arra, hogy traumatikus élményeit feldolgozza: versei személyesek, szókimondók, jellemző rájuk az erős képalkotás, az álomszerű narratíva. A Pulitzer-díjjal elismert Élj vagy halj meg című kötete a vallomásos költészet egyik klasszikusa, magyar fordítása hiánypótló. Mutatunk három verset a kötetből!

Könyves Magazin | 2021. szeptember 21. |

A 20. század közepi, amerikai vallomásos költészet két nagy jelentőségű költőnői életműve közül Sylvia Plathé jól ismert Magyarországon is, de a hazájukban legalább annyira elismert és népszerű Anne Sexton szinte hozzáférhetetlen volt eddig a hazai versolvasók előtt. Az Élj vagy halj meg nemcsak Sexton pályáján, de az egész 20. századi amerikai lírában mérföldkőnek számító kötet. Ahogy Szlukovényi Katalin írja utószavában: "Anne Sexton kötete kertelés nélkül teszi föl élet és halál legalapvetőbb kérdéseit. Végleges válasz helyett persze sokkal inkább a keresés folyamatának krónikája rajzolódik ki az 1967-ben Pulitzer-díjjal elismert könyvből, amely a vallomásos költészet egyik klasszikusa - magyar fordítása ezért hiánypótló."

Anne Sexton
Élj vagy halj meg
Ford.: Fenyvesi Orsolya, Mesterházi Mónika, Szlukovényi Katalin, 21. Század, 2021, 144 oldal
-

Anne Sexton (1928-1974) amerikai költő, író. A vallomásos költők csoportjához (John Berryman, Randall Jarrell, Robert Lowell, Sylvia Plath) tartozik, akik tudatosan használták életművüket arra, hogy traumatikus élményeiket feldolgozzák. Versei személyesek, szókimondók, jellemző rájuk az erős képalkotás, az álomszerű narratíva. Sexton második idegösszeroppanása után kezdett írni, Élj vagy halj meg című kötetéért 1967-ben Pulitzer-díjat kapott, 1974-ben öngyilkos lett. A legjelentősebb amerikai költők között tartják számon.

Az Élj vagy halj meg verseit Fenyvesi Orsolya, Mesterházi Mónika és Szlukovényi Katalin fordította, most mindhármuk fordításában mutatunk egy-egy Anne Sexton-verset:


Fájdalom lányomért

(Pain for My Daughter)


A szerelemtől vakon sírt lányom

éjszakánként a lovakért,

a hosszú nyakú, tajtékzó lépkedőkért,

akiket immár uralt, akiknek

parancsolt, mint egy cirkuszos --

micsoda robbanékony izmok, érett nyak!

Nyáron egy pónit és egy csikót gondozott.

Ő, aki túl finnyás, hogy a kutya mancsából

egy tüskét kihúzzon, végignézte,

ahogy a pónin kinyílik a ragály,

és állának alsó része

roppant szőlővé dagad.

Szerette, hát fogcsikorgatva

leszívta a kelést, és bedörzsölte

hidrogén-peroxiddal, mint szaladt,

akár a tej, az istálló padlóján, a genny.


A gyásztól vakon járt

egész télen a szomszédba,

overálban, síkabátban és keménykalapban,

a mi telkünkre istállót nem szabtak,

ők bezzeg lángoló lovakat tartanak,

és egy vad hattyúszárnyas telivért,

akit lányom egyre rángat, cirógat,

mert azt hiszi, kohóként ég majd

keskeny-csípőjű angol nyerge alatt.


A fájdalomtól vakon hazabiceg.

A telivér a lábára taposott.

Megpihent rajta, mint egy épület.

Eggyé váltak, ahogy lábuk összenőtt.

A patkó húsába

vágott, lábujjai hegyéről

darabokban lóg a bőr,

három lábkörme visszahajlott,

csizmája mélyén vérben úszó kagylók.


A félelemtől vakon ül a vécén,

lábát a mosdó fölé tartja,

míg apja, kezében hidrogén-peroxiddal,

a rituális mosdatást végzi.

Törölközőre harap, lélegzetét fojtja,

fojtja vissza, ellentartva a fájdalomnak,

pillantása lecsúszik rólam, aki

az ajtóban állok, szemem a plafonra

szegezve, idegen szemem,

majd felkiált…

Istenem, segíts!

Amikor más gyerek az anyját hívta volna!

Amikor más gyerek anyjába kapaszkodott volna!

Ő Istenért kiáltott, szájában a törölközővel,

és én megláttam életét kiterítve…

Láttam a szülés kínjaiban széjjelszakadva,

abban a percben láttam,

ahogy meghal, és tudtam, hogy ő is

tudja.


1965. november

(Fenyvesi Orsolya fordítása)

--------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------

Valahol Afrikában

(Somewhere in Africa)


Menned kell hát, John Holmes? Az ima és a zsoltár

érted szól, nem neked. Nincs a halálban harag,

hogy lehúzna? A szelíd Isten dicsér, kinek karja ott vár

a szószék fölött, hogy te félszeg és kortalan maradj,


hittel-meszelt, unalmas, mint ez az öblögető pap!

Sötét halálodban, John Holmes, el is vesztél

a kápolnában, ahol mint apát és tanárt sirattak

áhítatos kegyelettel az Egyetemi Keresztnél.


Utolsó könyved nem zeng, nem ismerjük kemény szavaid se,

magadra hagyott a tudomány, a torkodban rák virágzott,

mint a bougainvillea, legyökerezett szürke gerincedbe,

felrepesztette a pórusaid, végül csak viselted, mint egy kabátot.


A vaskos szirmok, az egzotikus pirosak, lilák és fehérek

betakarták pőre tested, szétfúrtak minden maradandó,

vak erejükkel. Elképzelem az utolsó júniusi estéket

Bostonban, a tested feldagadt, de könnyű, a szemed apró,


és hagyod, hogy a nővérek elvigyenek idegen földre.

… Ha ez a halál, és Isten szükségszerű, a misszionárius,

a jóakaró és a segítő elől hadd maradjon rejtve.

Legyen Isten valami törzsi asszony, ismert, de tilos.


Legyen ez az Isten, aki asszony, és aki széles

csónakjára ráhelyez, asszony, aki a derekáig meztelen,

pálmaolajtól és verejtéktől síkos, valamennyire erényes,

vad mellek, pompás tagok, legyen sebek nélküli, dísztelen.


Ő vigyen el. Odaültet majd az evezőkhöz tizenkét erős embert,

mert erősebb vagy a mahagóninál, a csontjaid is erősek,

színig töltik a csónakot, mintha csak gyümölccsel, fakéreggel.

És most kap meg, téged, akit a temetés sem ölt meg.


John Holmes, egyetlen fából vésve, majd ott az ölébe zuhanj,

csorogj le a folyón, és veled az elefántcsont, a kopra, az arany.


1962. július 1.

(Mesterházi Mónika fordítása)

--------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------

Halálvágy

(Wanting to Die)


Most, hogy kérded, egész napok kiesnek.

Ruhában járkálok, az út nem hagy nyomot rajtam.

Aztán a szinte névtelen vágy visszatér.


Olyankor sincs kifogásom az élet ellen.

Ismerem a fűszálakat, amikről beszélsz,

a kerti bútort, amit kitettél a napra.


De az öngyilkosoknak megvan a maguk nyelve.

Mint egy ács, azt kérdik: milyen szerszámmal.

Sosem azt, minek építeni.


Kétszer mutatkoztam meg, oly egyszerű volt:

legyűrtem és megettem az ellenséget,

tudása, varázsereje belém költözött.


Így, elnehezülten és elgondolkodva,

melegebben, mint az olaj vagy a víz,

elterültem, nyáladzott a szám.


Nem érdekelt a testem a tű hegyén.

A szaruhártya és a maradék vizelet is eltűnt.

Az öngyilkos rég elárulta a testet.


Halva született, olykor meg se hal –

de elkápráztatja a régi, édes gyógyszer,

amelytől még a gyerek is mosolyra fakad.


Csak bekapni az egész életet! –

ez már önmagában szenvedély.

Szánalmas, sebzett csont a halál,


mondanád, és mégis vár rám évről évre,

gyengéden eltünteti az egykori sebet,

kiszabadítja lélegzetemet rossz börtönéből.


Itt az öngyilkosok néha találkoznak.

Szidják a gyümölcsöt, a pöffeszkedő holdat,

nem kérnek a kenyérből, amit csóknak hittek,


nyitva hagynak egy-egy könyvet, a szavakat

kimondatlanul, a telefonkagylót félretéve,

és a szeretetet, bármi volt is az, fertőzésnek.


1964. február 3.

(Szlukovényi Katalin fordítása)

Hírlevél feliratkozás

 

Kapcsolódó cikkek
...
Beleolvasó

Egy úri csirkefogó esete a brit nyomozóval: Arsène Lupin Herlock Sholmes ellen

Mi történik, ha összetalálkozik a legendás francia tolvaj és a még legendásabb brit nyomozó? Olvass bele az új, modern fordításba!

...
Beleolvasó

Miért pusztítjuk el azt, akit szeretünk?

Fiala Borcsa legújabb könyvének egypercesei mérgező szülői és házastársi kapcsolatokról, problémás viszonyokról, sorsdöntő helyzetekről és emberi hibákról mesélnek. Olvass bele!

...
Beleolvasó

A civilizációtól elszigetelt nyaralóban mindenki a másiktól retteg

Rumaan Alam regényére már a megjelenése előtt lecsapott a Netflix: a sztori szerint két család kénytelen együtt tölteni a hétvégét egy mindentől távoli nyaralóban. A nagy kérdés csak az, hogy vajon megbízhatnak-e egymásban. Olvass bele!

TERMÉSZETESEN OLVASUNK
...
Zöld

Elszáll az agyad: tudományos, közgazdasági és filozófiai non-fictionok 2024 tavaszán

Hogyan látja az ember képzelőerejét Csányi Vilmos? Hogyan alakul át a világ, ha a politikai és hatalmi játszmák kiterjednek a világűrre? Miért kannibál a kapitalizmus? Hogyan dolgozik az idegsebész? És mit gondol az elidőzésről napjaink sztárfilozófusa, Byung-Chul Han?

...
Zöld

Mikor hasznos az AI az irodalomban, és miért nem cseréli le soha az embert?

A japán Rie Kudan megkapta hazája legjelentősebb irodalmi díját, majd elárulta, hogy a szöveg egy kis részét a ChatGPT nevű chatbottal generálta. Az eset nyomát áttekintjük, hogyan alakult az elmúlt két évben nagy nyelvi modellek és az irodalom viszonya, hogyan látják ezt az írók, valamint hogy mikor lehet hasznos eszköz az AI az írás során.

...
Zöld

Összekapaszkodva zuhanni – Így alakíthatod a klímagyászt felszabadulássá

Jem Bendell Mélyalkalmazkodás című, nagy port kavaró tanulmánya után új könyvében azt ígéri, hogy nemcsak segít szembenézni a klíma, és így a mai társadalom elkerülhetetlen összeomlásával, hanem a szorongás és a gyász megélése után segít új, szilárdabb alapokon újraépíteni az optimizmusunkat, életkedvünket. 

...

Ezt senki nem mondta – Oltai Kata: A család olyan, mint egy falka

...

A Szegény párákban Frankenstein, a szex és Mary Shelley is a ma nőjéről beszélnek

...

Ezt senki nem mondta – Nádasdy Ádám: Lássa az a gyerek, hogy én is ember vagyok

SZÓRAKOZÁS
...
Szórakozás

A legújabb Bűn és bűnhődés egyelőre nehezen találja az irányt

Dosztojevszkij nagy klasszikusát, a Bűn és bűnhődést Gáspár Ildikó adaptálta színpadra az Örkényben. Vannak erős pillanatai, mégis hiányérzetünk maradt.

...
Szórakozás

Most vagy soha! – Petőfi Sándorból hiányzik a nagypöcs-energia

Ápolt arcszőrzetek, tengernyi sár és pompás díszletek. Lóth Balázs Petőfi-filmje klasszicista képregénydramaturgiát követve mondja fel március 15. történetét, de esélyt sem ad arra, hogy azonosuljunk a hőseivel.

...
Szórakozás

Az Oscar-díjas American Fiction beavat egy bonyolult gyászfolyamat részleteibe

Cord Jefferson első játékfilmje nyerte a legjobb adaptált forgatókönyv kategória Oscarját. Utánajártunk, melyik regény volt az alapanyaga, és eláruljuk, hogy tetszett nekünk a Magyarországon egyelőre csak a Prime Video kínálatában elérhető mozi.

Hírek
...
Hírek

Vess egy pillantást az Álom luxuskivitelben gyémántokkal kirakott egyedi példányára

...
Hírek

Philip K. Dick egyik korai sci-fije új fordításban jelenik meg

...
Szórakozás

Nick Cave-dalok, Varró Dani-versek és Háy János-illusztrációk [PROGRAMAJÁNLÓ]

...
Szórakozás

Az éhezők viadala sztárja memoárban emlékszik vissza hat évtizedes pályafutására

...
Hírek

Megtalálták Kosztolányi Dezső első Byron-fordításának teljes kéziratát

...
Hírek

Vitézy Dávid: Esterházy Péter otthona helyén ne legyen társasház

...
Zöld

Mit kíván Jane Goodall a 90. születésnapjára?

...
Hírek

Jon Fosse: A háború harc a mindegyikünkben ott lakozó egyediség ellen

...
Szórakozás

Még 1 milliárddal többe került a Petőfi-film, mint ahogy eddig tudtuk