Egy kanadai játékgyár 15 milliárd forintért veszi meg a Rubik-kockát

Egy kanadai játékgyár 15 milliárd forintért veszi meg a Rubik-kockát

Több mint 15 milliárd forintért vette meg a Rubik-kocka tulajdonjogait birtokló céget egy kanadai játékgyár. Rubik Ernő, akinek  A mi kockánk címmel idén ősszel a világ számos országában egyidejűleg jelent meg könyve, azt nyilatkozta, izgatott az üzlettel kapcsolatban. Könyvek hírek mellé. 

Könyves Magazin | 2020. október 28. |

A kanadai Spin Master játékgyár 50 millió dollárért, vagyis átszámítva több mint 15 milliárd forintért megvásárolja a Rubik’s Brand Limitedet, a Rubik-kocka tulajdonjogait birtokló céget – írja a Telex.

Könyvek hírek mellé

Rengeteg rövid hírt olvasunk, a könyvek viszont segítenek más-más nézőpontból értelmezni a hírek mögötti világot. A post-truth korszakában mi a könyvekhez fordulunk, hogy jobban értsük a körülöttünk lévő világot. Ha még több könyv érdekel a hírekhez kapcsolódva, kattints ide>>

„A Rubik-kocka egy ikonikus logikai játék, amely már több mint 40 éve része a popkultúrának, és teljesen meghódította rajongóit” – írta Elizabeth LoVecchio, a Spin Master alelnöke a vállalat közleményében. Rubik Ernő az üzlettel kapcsolatban azt nyilatkozta, hogy izgatott, hogy a Spin Master beteljesítse az elképzeléseit, miszerint a játék révén gondoskodjon a jövő okosabb generációjáról.

RUBIK ERNŐ
A mi kockánk
Libri, 2020, 201 oldal
-

A Rubik-kockával a világon már egymilliárdan játszottak és kulturális jelenséggé vált. Rubik Ernőnek idén ősszel jelent meg a könyve, A mi kockánk (egyből tizenegy országban adták ki). A világpremiert Budapesten tartották, akkor azt mondta: „Nem akartam ismeretterjesztő könyvet írni a kocka matematikájáról, nem vagyok matematikus, kívülállóként vonzódtam ehhez a világhoz.” Arról is beszélt, hogy önmagát nem tartja feltalálónak, mert szerinte az ember inkább megtalál elemeket, amikből új dolgokat hozhat létre: „Nem a semmiből való teremtésről van szó a feltalálásnál, igaz ez az összes alkotói munkára”.

Rubik Ernő a múlt héten a Margó Irodalmi Fesztiválon is mesélt a kockáról és a könyvről. Akkor elmondta, hogy a kocka a magyar iparművészeti főiskolán született (ma: MOME), ahol egy posztgraduális képzésen vett részt. Az ősmodell olyan is meg nem is, mint a mai, hiszen más volt az anyaga, valamivel nagyobb volt, a sarkai le voltak vágva, és nem szerepeltek rajta színek. Rubikot akkor még inkább a konstrukció foglalkoztatta, a rejtvénytartalma később jött. Azt is elárulta, hogy szerinte a kocka története olyan, mint egy kép vagy egy szobor, amit az alkotó valamilyen indíttatásból létrehoz, és az utána elindul a maga útján. A kockát tipikusan olyan tárgyként jellemezte, amely önmagán kívül nem jó semmire – pontosabban egy olyan eszköz, ami önmaga megoldására jó. Ugyanakkor szemléltetési eszközként közelebb visz olyan problémákhoz, amelyek máskülönben nehezen mutathatók be.

Rubik Ernő nem akarta megírni a kocka történetét, mégis megmutatta, hogyan gondolkodik - Könyves magazin

Rubik Ernő szórakoztató és szerény megtaláló, aki a feltaláló szót nem szereti. A világon egymilliárdan játszottak már a kockájával, ami kulturális jelenséggé vált. 1983-ban már majdnem írt egy könyvet, de az végül nem jelent meg. A mi kockánk viszont elkészült, egyből tizenegy országban jelenik meg ősszel, ahogy azt júniusban megírtuk.

A Rubik-kockáról, valamint annak tanulságairól írt egy hosszabb cikket a hétvégi Washington Postba is. Ebben többek közt azt fogalmazta meg, hogy a kocka kirakása olyan kihívás, amely kortól, végzettségtől és nemzetiségtől függetlenül sok embert megfertőz, ugyanakkor egyfajta metaforává is vált, amit akkor használnak, ha egy ügy megoldása nagyon összetett. Arra is felhívta a figyelmet, hogy a kockának van olyan aspektusa, ami a jelenlegi pandémiás időkre is érvényes: hiszen habár a kockát egyének forgatják, ám a kirakása mégis az emberi szolidaritásról szól.

Kapcsolódó cikkek
...
Hírek

Rubik Ernőt az emberek és a kocka kapcsolata izgatja

Rubik Ernő könyve egyből tizenegy országban jelent meg ősszel, és az elmúlt napokban a New York Times és a Guardian is nagy cikkben számolt be A mi kockánkról. 

...
Nagy

Rubik Ernő: A kudarc izgalmassá teszi az eredményhez vezető utat

A magyar kiadással egy időben a világ számos más országában is megjelent A mi kockánk. Rubik Ernő vasárnap online kapcsolódott a Margó programjába, és mesélt a kocka ősmodelljéről, a sci-fi iránti szeretetéről, és megosztotta gondolatait a kudarcról is.

...
Nagy

Rubik Ernő nem akarta megírni a kocka történetét, mégis megmutatta, hogyan gondolkodik

Rubik Ernő szórakoztató és szerény megtaláló, aki a feltaláló szót nem szereti. A világon egymilliárdan játszottak már a kockájával, ami kulturális jelenséggé vált. 1983-ban már majdnem írt egy könyvet, de az végül nem jelent meg. Megjelent A mi kockánk.

Hírek
...
Hírek

4000 oldalnyi Hegel-előadásról készült jegyzet került elő Németországban

...
Könyves Advent

Picasso ötven felett kezdett el verseket írni

...
Hírek

Ferrante a hírnév elkerülésével érzi magát teljesen szabadnak

...
Hírek

2022 szava a gaslighting vagyis a gázláng-effektus lett

...
Hírek

Bob Dylan bocsánatot kért, amiért nem saját kezűleg írta alá limitált példányszámban eladott könyveit

...
Könyves Advent

A szólásszabadságtól a génrégészeten át az immunrendszerig: ezeket a tényirodalmi köteteket ajánljuk karácsonyra

...
Hírek

Mégis megjelent Moldova György utolsó könyve

...
Könyves Advent

Csuja Imre és Für Anikó előadásában is hallhatunk verset a kisföldalattin

...
Podcast

Vajna Ádám: A kortársaimnak a Harry Potter volt az első olvasmányélménye, nekem Jókai Mór [Alkotótárs]

...
Promóció

Egy nélkülözhetetlen kiegészítő, ha sokat időzöl a gép előtt – Kékfény szűrő szemüveg

...
Promóció

A kulturális feltöltődéshez minőségi élelmiszerek járnak

...
Promóció

Hogyan válasszunk asztalt?

Polc

Donatella Di Pietrantonio: Meg akartam érteni a szeretethiány következményeit

...

Veres Attila Magyarországai nem jó helyek az életre

...

Negyven év után egy padláson bukkantak rá Czene Béla festményeire

...

Az igazi író élet-halál vitára készteti az igazi olvasókat

...
Még több olvasnivaló
...
Kritika

A majdnem-élet receptje: egyedülálló anya reménytelen szerelemmel

A siker fokmérője ma a karrier és a boldog - kétszülős - családi élet. De mi van azokkal, akiknek egyik sem adatik meg? Bendl Vera első felnőtteknek szóló regényében nekik ad hangot: a nagy büdös semmiben lebegés állapotának, amit szeretünk átmenetinek hinni, de van, hogy nem lesz jobb. És a semminél már egy reménytelen szerelem is jobb. A Majdnem negyven a hét könyve. 

...
Nagy

A rómaiak is züllésről panaszkodtak, amikor a tekercseket felváltotta a lapozható könyv

A Papirusz számtalan ókori anekdotán és történelmi emléken keresztül elvezet az egyiptomi papiruszkészítő műhelyektől az alexandriai könyvtáron át a római rabszolgák másolóműhelyeiig. Hét érdekességet választottunk ízelítőül az ókori könyvek világából.

...
Nagy

Mohamed Mbougar Sarr az irodalom labirintusáról írt, és közben beleveszett a saját regényébe

Mohamed Mbougar Sarr szenegáli író akarata ellenére is szimbólummá vált: 31 évesen, első fekete-afrikai szerzőként nyerte el a legrangosabb francia irodalmi elismerést, a Goncourt-díjat. Paradox módon azzal, hogy neki ítélték a díjat, mintha belépett volna a saját regényének világába, amelyben az irodalmi elitet és intézményrendszert figurázta ki.

...
Nagy

Veres Attila: Igazából már csak a törvények és a pénz fog össze minket

A valóság helyreállítása és a The Black Maybe megjelenése apropójából beszélgettünk a humor szerepéről a feszültségépítésben, a kísérletező történetmesélő formákról, a sírkertszerű Magyarországról, reményről és reménytelenségről. Végül még olvasnivalót is ajánlott. Interjú.

...
Nagy

„Úgy képzeltem, az irodalom lesz a főfoglalkozásom” [Lator95]

A mesterség alapos ismerete elengedhetetlen - mondta egy régebbi interjújában Lator László, aki ma ünnepli 95. születésnapját. Költő, műfordító, tanár, aki szemináriumain egyetemi hallgatók nemzedékeit oktatta.

...
Nagy

Max Porter: Szeretem, amikor a semmiből előpattannak a múlt buborékjai

Max Porter angol író, A bánat egy tollas állattal szerzője. A gyászról és annak feldolgozásáról szóló nagy sikerű könyve után itthon is megjelent második regénye, a Lanny, amiben egy városi család, egy fal és az angol mitológia viszonyai szövődnek össze. A könyvei mellett a partraszálló rómaiakról, Daniel Craigről és a leereszkedő kritikusokkal is beszélgettünk vele.