Egy kanadai játékgyár 15 milliárd forintért veszi meg a Rubik-kockát

Egy kanadai játékgyár 15 milliárd forintért veszi meg a Rubik-kockát

Több mint 15 milliárd forintért vette meg a Rubik-kocka tulajdonjogait birtokló céget egy kanadai játékgyár. Rubik Ernő, akinek  A mi kockánk címmel idén ősszel a világ számos országában egyidejűleg jelent meg könyve, azt nyilatkozta, izgatott az üzlettel kapcsolatban. Könyvek hírek mellé. 

Könyves Magazin | 2020. október 28. |

A kanadai Spin Master játékgyár 50 millió dollárért, vagyis átszámítva több mint 15 milliárd forintért megvásárolja a Rubik’s Brand Limitedet, a Rubik-kocka tulajdonjogait birtokló céget – írja a Telex.

Könyvek hírek mellé

Rengeteg rövid hírt olvasunk, a könyvek viszont segítenek más-más nézőpontból értelmezni a hírek mögötti világot. A post-truth korszakában mi a könyvekhez fordulunk, hogy jobban értsük a körülöttünk lévő világot. Ha még több könyv érdekel a hírekhez kapcsolódva, kattints ide>>

„A Rubik-kocka egy ikonikus logikai játék, amely már több mint 40 éve része a popkultúrának, és teljesen meghódította rajongóit” – írta Elizabeth LoVecchio, a Spin Master alelnöke a vállalat közleményében. Rubik Ernő az üzlettel kapcsolatban azt nyilatkozta, hogy izgatott, hogy a Spin Master beteljesítse az elképzeléseit, miszerint a játék révén gondoskodjon a jövő okosabb generációjáról.

RUBIK ERNŐ
A mi kockánk
Libri, 2020, 201 oldal
-

A Rubik-kockával a világon már egymilliárdan játszottak és kulturális jelenséggé vált. Rubik Ernőnek idén ősszel jelent meg a könyve, A mi kockánk (egyből tizenegy országban adták ki). A világpremiert Budapesten tartották, akkor azt mondta: „Nem akartam ismeretterjesztő könyvet írni a kocka matematikájáról, nem vagyok matematikus, kívülállóként vonzódtam ehhez a világhoz.” Arról is beszélt, hogy önmagát nem tartja feltalálónak, mert szerinte az ember inkább megtalál elemeket, amikből új dolgokat hozhat létre: „Nem a semmiből való teremtésről van szó a feltalálásnál, igaz ez az összes alkotói munkára”.

Rubik Ernő a múlt héten a Margó Irodalmi Fesztiválon is mesélt a kockáról és a könyvről. Akkor elmondta, hogy a kocka a magyar iparművészeti főiskolán született (ma: MOME), ahol egy posztgraduális képzésen vett részt. Az ősmodell olyan is meg nem is, mint a mai, hiszen más volt az anyaga, valamivel nagyobb volt, a sarkai le voltak vágva, és nem szerepeltek rajta színek. Rubikot akkor még inkább a konstrukció foglalkoztatta, a rejtvénytartalma később jött. Azt is elárulta, hogy szerinte a kocka története olyan, mint egy kép vagy egy szobor, amit az alkotó valamilyen indíttatásból létrehoz, és az utána elindul a maga útján. A kockát tipikusan olyan tárgyként jellemezte, amely önmagán kívül nem jó semmire – pontosabban egy olyan eszköz, ami önmaga megoldására jó. Ugyanakkor szemléltetési eszközként közelebb visz olyan problémákhoz, amelyek máskülönben nehezen mutathatók be.

Rubik Ernő nem akarta megírni a kocka történetét, mégis megmutatta, hogyan gondolkodik - Könyves magazin

Rubik Ernő szórakoztató és szerény megtaláló, aki a feltaláló szót nem szereti. A világon egymilliárdan játszottak már a kockájával, ami kulturális jelenséggé vált. 1983-ban már majdnem írt egy könyvet, de az végül nem jelent meg. A mi kockánk viszont elkészült, egyből tizenegy országban jelenik meg ősszel, ahogy azt júniusban megírtuk.

A Rubik-kockáról, valamint annak tanulságairól írt egy hosszabb cikket a hétvégi Washington Postba is. Ebben többek közt azt fogalmazta meg, hogy a kocka kirakása olyan kihívás, amely kortól, végzettségtől és nemzetiségtől függetlenül sok embert megfertőz, ugyanakkor egyfajta metaforává is vált, amit akkor használnak, ha egy ügy megoldása nagyon összetett. Arra is felhívta a figyelmet, hogy a kockának van olyan aspektusa, ami a jelenlegi pandémiás időkre is érvényes: hiszen habár a kockát egyének forgatják, ám a kirakása mégis az emberi szolidaritásról szól.

Kapcsolódó cikkek
...
Hírek

Rubik Ernőt az emberek és a kocka kapcsolata izgatja

Rubik Ernő könyve egyből tizenegy országban jelent meg ősszel, és az elmúlt napokban a New York Times és a Guardian is nagy cikkben számolt be A mi kockánkról. 

...
Nagy

Rubik Ernő: A kudarc izgalmassá teszi az eredményhez vezető utat

A magyar kiadással egy időben a világ számos más országában is megjelent A mi kockánk. Rubik Ernő vasárnap online kapcsolódott a Margó programjába, és mesélt a kocka ősmodelljéről, a sci-fi iránti szeretetéről, és megosztotta gondolatait a kudarcról is.

...
Nagy

Rubik Ernő nem akarta megírni a kocka történetét, mégis megmutatta, hogyan gondolkodik

Rubik Ernő szórakoztató és szerény megtaláló, aki a feltaláló szót nem szereti. A világon egymilliárdan játszottak már a kockájával, ami kulturális jelenséggé vált. 1983-ban már majdnem írt egy könyvet, de az végül nem jelent meg. Megjelent A mi kockánk.

Hírek
...
Beleolvasó

Nádasdy Ádám sokat hordta az irháját keresztül-kasul a városon, sosem telt be vele

...
Hírek

Radnóti Miklós dedikált kötete lett a csúcstartó

...
Könyvtavasz

Amikor anya és lánya hazatér, a család ősi birtokán egy több száz éve eltűnt telepeskolónia rejtélye is megoldódhat

...
Zöld

A 19. századi dán festők a sörfőzés maradékát használhatták vásznaik alapozására

...
Hírek

Lefagyasztják az olaszországi áradások miatt elázott régi könyveket

...
Hírek

Floridai alsó tagozatosok már nem olvashatják Amanda Gorman versét, a Fehér Ház tiltakozik

...
Könyvtavasz

Mesés versek ringatják álomba a gyerekeket

...
Nagy

Földi Andrea: Az AI segíthet az illusztrálásban, de a kreativitás egy megfoghatatlan és végletekig emberi tulajdonság

...
Hírek

Ők kapták idén a ferencvárosi József Attila Irodalmi Támogatást!

Polc

Csak a dzsungel van Závada Péter új verseskötetében

...

Alice Munro novelláiban a takaros előkertek mögött mindig ott a titok, a temetetlen múlt

...

Elveszve, mégis megtartva – Tompa Andrea új regényében a történelem fehér foltokkal büntet

...

Az embermentő labdarúgó ‒ dédunokája írt könyvet a válogatott első gólszerzőjéről

...
Még több olvasnivaló
...
Nagy

A Dreherek sikertörténetét csak az államosítás tudta megakasztani

A Dreher bejáratott márkanév Magyarországon, a mögötte meghúzódó család- és cégtörténet pedig legalább annyira színes, szerteágazó és fordulatokkal teli, mint az elmúlt durván kétszáz év magyar történelme. Iglódi Csaba első regénye, a Dreher-szimfónia négy tételben meséli el az egymást követő generációk felemelkedését.

...
Nagy

Gurubi Ágnes: Kőr Dáma

Gurubi Ágnes a Szív utca című regényével 2021-ben a top3-ban végzett a legjobb első prózakötetesnek járó Margó-díjért folyó versenyben. Volt értelme megőrülni című tárcasorozatának ez a harmadik része.

...
Kritika

Levélfolyamból bontakozik ki a Kner család megrázó és felemelő története

A magyar történelem egyik legtragikusabb korszaka elevenedik meg a Magvetőnél megjelent könyv lapjain, és a családregényszerű szövetet kirajzoló epizódok arról győznek meg, hogy kivételes szellemi és érzelmi kohézió fogta össze a Kner család egymást követő nemzedékeit.

...
Nagy

Pléh Csaba életútja a soha el nem fogyó kíváncsiság története

 A pszichológus-nyelvész a Magvető Kiadó Tények és tanúk sorozatában most megjelent Árnyak lapjain saját élettörténetét, tudományos pályafutását, és ezen keresztül a korszak pszichológiai és a nyelvészeti tudományos világát is bemutatja, miközben annak kiemelkedő alakjairól (munkatársairól, barátairól) is portrékat rajzol.

...
Nagy

Pam Jenoff a Covid alatt értette meg, hogyan változhat meg radikálisan az élet egy másodperc alatt

Pam Jenoff a kilencvenes évek közepén Krakkóban kezdett el dolgozni diplomataként, ahol többek között a holokauszttal kapcsolatos ügyeken, a zsidó tulajdon visszaállításán dolgozott. Szoros kapcsolat alakult ki közte és az idős túlélők között, történelmi fikciós regényeit a tőlük hallott történetek inspirálják. Interjú.

...
Nagy

Behrouz Boochani: Kurd vagyok. Az ellenállás az identitásom része

Behrouz Boochani iráni kurd újságíróként dolgozott, mikor menekülni kényszerült, majd illegális bevándorlóként éveket töltött embertelen körülmények között egy ausztrál börtöntáborban. A Margó előtt beszélgettünk a kurd ellenállásról, az iráni tüntetésekről, a börtöntábor rendszeréről, kontrollról és migrációról is. Interjú.