A kanadai Spin Master játékgyár 50 millió dollárért, vagyis átszámítva több mint 15 milliárd forintért megvásárolja a Rubik’s Brand Limitedet, a Rubik-kocka tulajdonjogait birtokló céget – írja a Telex.
Rengeteg rövid hírt olvasunk, a könyvek viszont segítenek más-más nézőpontból értelmezni a hírek mögötti világot. A post-truth korszakában mi a könyvekhez fordulunk, hogy jobban értsük a körülöttünk lévő világot. Ha még több könyv érdekel a hírekhez kapcsolódva, kattints ide>>
„A Rubik-kocka egy ikonikus logikai játék, amely már több mint 40 éve része a popkultúrának, és teljesen meghódította rajongóit” – írta Elizabeth LoVecchio, a Spin Master alelnöke a vállalat közleményében. Rubik Ernő az üzlettel kapcsolatban azt nyilatkozta, hogy izgatott, hogy a Spin Master beteljesítse az elképzeléseit, miszerint a játék révén gondoskodjon a jövő okosabb generációjáról.
A Rubik-kockával a világon már egymilliárdan játszottak és kulturális jelenséggé vált. Rubik Ernőnek idén ősszel jelent meg a könyve, A mi kockánk (egyből tizenegy országban adták ki). A világpremiert Budapesten tartották, akkor azt mondta: „Nem akartam ismeretterjesztő könyvet írni a kocka matematikájáról, nem vagyok matematikus, kívülállóként vonzódtam ehhez a világhoz.” Arról is beszélt, hogy önmagát nem tartja feltalálónak, mert szerinte az ember inkább megtalál elemeket, amikből új dolgokat hozhat létre: „Nem a semmiből való teremtésről van szó a feltalálásnál, igaz ez az összes alkotói munkára”.
Rubik Ernő a múlt héten a Margó Irodalmi Fesztiválon is mesélt a kockáról és a könyvről. Akkor elmondta, hogy a kocka a magyar iparművészeti főiskolán született (ma: MOME), ahol egy posztgraduális képzésen vett részt. Az ősmodell olyan is meg nem is, mint a mai, hiszen más volt az anyaga, valamivel nagyobb volt, a sarkai le voltak vágva, és nem szerepeltek rajta színek. Rubikot akkor még inkább a konstrukció foglalkoztatta, a rejtvénytartalma később jött. Azt is elárulta, hogy szerinte a kocka története olyan, mint egy kép vagy egy szobor, amit az alkotó valamilyen indíttatásból létrehoz, és az utána elindul a maga útján. A kockát tipikusan olyan tárgyként jellemezte, amely önmagán kívül nem jó semmire – pontosabban egy olyan eszköz, ami önmaga megoldására jó. Ugyanakkor szemléltetési eszközként közelebb visz olyan problémákhoz, amelyek máskülönben nehezen mutathatók be.
Rubik Ernő nem akarta megírni a kocka történetét, mégis megmutatta, hogyan gondolkodik - Könyves magazin
Rubik Ernő szórakoztató és szerény megtaláló, aki a feltaláló szót nem szereti. A világon egymilliárdan játszottak már a kockájával, ami kulturális jelenséggé vált. 1983-ban már majdnem írt egy könyvet, de az végül nem jelent meg. A mi kockánk viszont elkészült, egyből tizenegy országban jelenik meg ősszel, ahogy azt júniusban megírtuk.
A Rubik-kockáról, valamint annak tanulságairól írt egy hosszabb cikket a hétvégi Washington Postba is. Ebben többek közt azt fogalmazta meg, hogy a kocka kirakása olyan kihívás, amely kortól, végzettségtől és nemzetiségtől függetlenül sok embert megfertőz, ugyanakkor egyfajta metaforává is vált, amit akkor használnak, ha egy ügy megoldása nagyon összetett. Arra is felhívta a figyelmet, hogy a kockának van olyan aspektusa, ami a jelenlegi pandémiás időkre is érvényes: hiszen habár a kockát egyének forgatják, ám a kirakása mégis az emberi szolidaritásról szól.
