Rubik Ernő: A kudarc izgalmassá teszi az eredményhez vezető utat

Rubik Ernő: A kudarc izgalmassá teszi az eredményhez vezető utat

A magyar kiadással egy időben a világ számos más országában is megjelent A mi kockánk. Rubik Ernő vasárnap online kapcsolódott a Margó programjába, és mesélt a kocka ősmodelljéről, a sci-fi iránti szeretetéről, és megosztotta gondolatait a kudarcról is.

Ruff Orsolya | 2020. október 18. |

  • Valuska László felvetésére, miszerint az interjúk alapján az a benyomás alakulhat ki, hogy Rubik Ernő a kocka mögött rejtőzik el, az a válasz érkezett, hogy sajnos a kocka nem elég nagy, hogy jól kitakarja, és időnként kilóg mögüle.
Rubik Ernő
A mi kockánk
Libri, 2020, 201 oldal
  • A beszélgetés a kudarc felől indult, és Rubik fontosnak tartotta megjegyezni, hogy siker nincs kudarc nélkül, és ezt érdemes a gyerekek fejébe is minél hamarabb elültetni. Ugyanakkor kell bizonyos érettség, hogy rájöjjünk, a kudarc a legtanulságosabb és a leghasznosabb dolog az életünkben. Ugyanis nem a sikerekből tanulunk, hiszen a kudarcok mutatják meg a dolgok valódi természetét.
  • Sosem élte meg a kudarcot úgy, mint egy végítéletet, szerinte a kudarc az eredményhez vezető utat izgalmassá és érdekessé teszi.
  • A könyv írása lehetőséget adott arra, hogy szembenézzen mindazzal a nehézséggel, amit a nyelv és a szavak jelentenek („ezeknek a nem egyértelműen definiált léte”). A maga részéről előnyben részesíti a vizuális kommunikációt, ami a látványon keresztül mesél el dolgokat.
  • A kocka a magyar iparművészeti főiskolán született (ma: MOME), ahol egy posztgraduális képzésen vett részt. Az ősmodell olyan is meg nem is, mint a mai, hiszen más volt az anyaga, valamivel nagyobb volt, a sarkai le voltak vágva, és nem szerepeltek rajta színek. Rubikot akkor még inkább a konstrukció foglalkoztatta, a rejtvénytartalma később jött.
  • Szerinte igazából az emberek kockához való viszonya változott meg. Kezdetben sok embert sokkolt a kocka, hiszen habár érdeklődést váltott ki, de volt egy kellemetlen oldala is: sokan szembesültek egy olyan problémával, amire nem volt válaszuk, illetve kiderült, hogy vannak olyan területek, ahol a gyerekek lekörözték a felnőtteket.
  • Saját gyerekkoráról szólva elmondta, hogy „kevésbé volt társasági lény”, de nagyon jól el tudta foglalni magát. Azokat a játékokat szerette, amiket ő készített saját magának.
  • Szerinte a kocka története olyan, mint egy kép vagy egy szobor, amit az alkotó valamilyen indíttatásból létrehoz, és az utána elindul a maga útján. A kockát tipikusan olyan tárgyként jellemezte, amely önmagán kívül nem jó semmire – pontosabban egy olyan eszköz, ami önmaga megoldására jó. Ugyanakkor szemléltetési eszközként közelebb visz olyan problémákhoz, amelyek máskülönben nehezen mutathatók be.
  • Rubik Ernő a disztópia műfaját kevésbé, viszont a sci-fit kimondottan szereti. Utóbbi műfajban azt tartja izgalmasnak, hogy a képzelet nem mond ellent a valóságnak. A korai sci-fikből mára sok minden megvalósult, ami akkor nem volt látható. A jövő kapcsán viszont van benne aggodalom. Míg pár száz évvel ezelőtt egy apa tudta, hogy a gyereke kis eltéréssel ugyanazt az életet fogja élni, mint ő, addig ma az a problémánk, hogy még a jövő problémáit sem ismerjük.

A nyitókép a szeptemberi bemutatón készült, fotó: Valuska Gábor

Kapcsolódó cikkek
...
Nagy

Janikovszky Éva az utókorra kacsintva írta naplóját

Ki ne ismerné Janikovszky Éva munkásságát? Most azonban egy újdonságot mutatott be a Móra Kiadó, az író fiatalkori naplóját adták ki. A bemutatón kiderült, hogy a háború napjai alatt Janikovszky Évát jobban érdekelték a fiúk, mint a történelmi pillanatok, és hogy már gyerekként is humor és irónia szőtte át írásait.

...
Nagy

Kiss Tibor Noé: Folyamatos űzöttségben él az emberek nagy része

Kiss Tibor Noé új regénye azt mutatja be, hogyan változik meg egy baleset miatt négy ember élete. Az idei év az írónak nemcsak a könyv megjelenése miatt jelentős, hanem azért is, mert elnyerte a Hazai Attila-díjat. A Beláthatatlan táj bemutatóját tegnap tartották a Margón, ahol a szerzővel Szegő János beszélgetett.

...
Nagy

Nyáry Krisztián: Kölcsey úgy halt meg, hogy eszébe sem jutott, hogy a verséből nemzeti himnusz lesz

Kölcsey valószínűleg nem gondolta, hogy a verséből jelkép, nemzeti himnusz lesz. Életének egy depressziós szakaszában írta, és később nem tartotta számon a fontos költeményei közt. Többek közt erről, és rengeteg más érdekességről is szó esett Nyáry Krisztián Általad nyert szép hazát című kötetének bemutatóján tegnap, ahol a szerzőt Nádasdy Ádám kérdezte.

Hírek
...
Hírek

Június 30-ig nevezhettek a Margó-díjra!

...
Zöld

A háború miatt már több mint 3000 delfin elpusztulhatott a Fekete-tengerben

...
Szórakozás

Hallgasd meg Taylor Swifttől az Ahol a folyami rákok énekelnek betétdalát!

...
Hírek

Ukrán író nyerte a 2022-es német békedíjat

...
Hírek

Aldous Huxley a saját vízióját a jövőről jobbnak találta Orwellénél

...
Hírek

Tompa Andrea és Nemes Nagy Ágnes kötete is felkerült egy rangos német toplistára

...
Könyvtavasz

Emma különösen érzékeny kislány, aki csak az állatok között érzi jól magát

...
Könyvtavasz

A Másodvirágzás a sírfeliratok mögött megbúvó életek regénye

...
Hírek

Lappangó Weöres Sándor-vers került elő

...
Nagy

Vonnák Diána: Meg akartam hekkelni ezt a felnőtt életet [E/3]

...
Promóció

Hogyan fokozhatod igazán az olvasás élményét?

...
Promóció

Melyik az az ital, ami írók és költők ezreinél a múzsa csókja?

Olvass!
...
Könyvtavasz

Az Óriásalka ugyan messziről boszorkányra hasonlít, de megtanít repülni

A tizenkét éves Lóri rajong a biológiáért. Álmában időnként kihalt állatok jelennek meg: a fiú a Holdkarmúval, Gyomorköltővel, Óriásalkával, Kardfogúval és Bozótpatkánnyal folytatott párbeszédek segítségével próbálja értelmezni élete eseményeit. Olvass bele!

...
Könyvtavasz

Vajon kit illet meg a megtalált kincs?

Nógrádi Gábor gyerekszereplői kincskeresési lázban égnek, és hamarosan felkerekednek, hogy személyesen járjanak utána, vajon tényleg van-e alattuk kincs. Olvass bele!

...
Könyvtavasz

Mán-Várhegyi novellájában nyomtalanul eltűnik egy férj a Miss Pula fedélzetéről

A hét könyve
Kritika
Az embermentő Sztehlo Gábor naplója kemény lecke, de a lelkész szavainak visszaszerzéséről is szól
...
Nagy

Mérő Vera úgy hozta közel az olvasóhoz a lúgos támadást, hogy irodalmat csinált belőle

Renner Erika történetét Mérő Vera dolgozta fel a Lúg című kötetében. Interjúnkban a szerző az írás folyamatáról, bátorságról és közönyről mesélt, valamint arról, hogyan válhat valaki bántalmazóvá, és miért nehéz kiszakadni egy bántalmazó kapcsolatból.