Rubik Ernő: A kudarc izgalmassá teszi az eredményhez vezető utat

Rubik Ernő: A kudarc izgalmassá teszi az eredményhez vezető utat

A magyar kiadással egy időben a világ számos más országában is megjelent A mi kockánk. Rubik Ernő vasárnap online kapcsolódott a Margó programjába, és mesélt a kocka ősmodelljéről, a sci-fi iránti szeretetéről, és megosztotta gondolatait a kudarcról is.

Ruff Orsolya | 2020. október 18. |

  • Valuska László felvetésére, miszerint az interjúk alapján az a benyomás alakulhat ki, hogy Rubik Ernő a kocka mögött rejtőzik el, az a válasz érkezett, hogy sajnos a kocka nem elég nagy, hogy jól kitakarja, és időnként kilóg mögüle.
Rubik Ernő
A mi kockánk
Libri, 2020, 201 oldal
  • A beszélgetés a kudarc felől indult, és Rubik fontosnak tartotta megjegyezni, hogy siker nincs kudarc nélkül, és ezt érdemes a gyerekek fejébe is minél hamarabb elültetni. Ugyanakkor kell bizonyos érettség, hogy rájöjjünk, a kudarc a legtanulságosabb és a leghasznosabb dolog az életünkben. Ugyanis nem a sikerekből tanulunk, hiszen a kudarcok mutatják meg a dolgok valódi természetét.
  • Sosem élte meg a kudarcot úgy, mint egy végítéletet, szerinte a kudarc az eredményhez vezető utat izgalmassá és érdekessé teszi.
  • A könyv írása lehetőséget adott arra, hogy szembenézzen mindazzal a nehézséggel, amit a nyelv és a szavak jelentenek („ezeknek a nem egyértelműen definiált léte”). A maga részéről előnyben részesíti a vizuális kommunikációt, ami a látványon keresztül mesél el dolgokat.
  • A kocka a magyar iparművészeti főiskolán született (ma: MOME), ahol egy posztgraduális képzésen vett részt. Az ősmodell olyan is meg nem is, mint a mai, hiszen más volt az anyaga, valamivel nagyobb volt, a sarkai le voltak vágva, és nem szerepeltek rajta színek. Rubikot akkor még inkább a konstrukció foglalkoztatta, a rejtvénytartalma később jött.
  • Szerinte igazából az emberek kockához való viszonya változott meg. Kezdetben sok embert sokkolt a kocka, hiszen habár érdeklődést váltott ki, de volt egy kellemetlen oldala is: sokan szembesültek egy olyan problémával, amire nem volt válaszuk, illetve kiderült, hogy vannak olyan területek, ahol a gyerekek lekörözték a felnőtteket.
  • Saját gyerekkoráról szólva elmondta, hogy „kevésbé volt társasági lény”, de nagyon jól el tudta foglalni magát. Azokat a játékokat szerette, amiket ő készített saját magának.
  • Szerinte a kocka története olyan, mint egy kép vagy egy szobor, amit az alkotó valamilyen indíttatásból létrehoz, és az utána elindul a maga útján. A kockát tipikusan olyan tárgyként jellemezte, amely önmagán kívül nem jó semmire – pontosabban egy olyan eszköz, ami önmaga megoldására jó. Ugyanakkor szemléltetési eszközként közelebb visz olyan problémákhoz, amelyek máskülönben nehezen mutathatók be.
  • Rubik Ernő a disztópia műfaját kevésbé, viszont a sci-fit kimondottan szereti. Utóbbi műfajban azt tartja izgalmasnak, hogy a képzelet nem mond ellent a valóságnak. A korai sci-fikből mára sok minden megvalósult, ami akkor nem volt látható. A jövő kapcsán viszont van benne aggodalom. Míg pár száz évvel ezelőtt egy apa tudta, hogy a gyereke kis eltéréssel ugyanazt az életet fogja élni, mint ő, addig ma az a problémánk, hogy még a jövő problémáit sem ismerjük.

A nyitókép a szeptemberi bemutatón készült, fotó: Valuska Gábor

Kapcsolódó cikkek
...
Nagy

Janikovszky Éva az utókorra kacsintva írta naplóját

Ki ne ismerné Janikovszky Éva munkásságát? Most azonban egy újdonságot mutatott be a Móra Kiadó, az író fiatalkori naplóját adták ki. A bemutatón kiderült, hogy a háború napjai alatt Janikovszky Évát jobban érdekelték a fiúk, mint a történelmi pillanatok, és hogy már gyerekként is humor és irónia szőtte át írásait.

...
Nagy

Kiss Tibor Noé: Folyamatos űzöttségben él az emberek nagy része

Kiss Tibor Noé új regénye azt mutatja be, hogyan változik meg egy baleset miatt négy ember élete. Az idei év az írónak nemcsak a könyv megjelenése miatt jelentős, hanem azért is, mert elnyerte a Hazai Attila-díjat. A Beláthatatlan táj bemutatóját tegnap tartották a Margón, ahol a szerzővel Szegő János beszélgetett.

...
Nagy

Nyáry Krisztián: Kölcsey úgy halt meg, hogy eszébe sem jutott, hogy a verséből nemzeti himnusz lesz

Kölcsey valószínűleg nem gondolta, hogy a verséből jelkép, nemzeti himnusz lesz. Életének egy depressziós szakaszában írta, és később nem tartotta számon a fontos költeményei közt. Többek közt erről, és rengeteg más érdekességről is szó esett Nyáry Krisztián Általad nyert szép hazát című kötetének bemutatóján tegnap, ahol a szerzőt Nádasdy Ádám kérdezte.

TERMÉSZETESEN OLVASUNK
...
Zöld

Ez a könyv minden kérdésre válaszol, amit feltettél sörivás előtt, közben vagy után

Mark Dredge Sör mesterkurzusa az erjesztett ital karakterjegyeinek felismerése terén segít magabiztosságot szerezni, és abban is a segítségünkre siet, hogy megértsük, hogy kerültek oda.

...
Zöld

Csányi Vilmos: Biológiailag meg lehetne hosszabbítani az életet, de nem biztos, hogy érdemes

Csányi Vilmos és Barát József Jövőpánik Beszélgetések a lehetséges határairól című kötetében a jövő bizonytalanságairól beszélget tudományos igénnyel, így szóba kerül robotosítás, a közösségek átalakulása, szülőség és szerelem, de a biológiai határaink is.

...
Zöld

Az írók jóval a tudósok előtt ráéreztek az agy működésére – interjú a világhírű agykutatóval

Dr. Scott A. Small Alzheimer-kutató érdekfeszítően írt arról, miért tesz jót nekünk az egészséges felejtés. Szóba került Salman Rushdie elmepalotája, a kreativitás és a MI, az alvás és a társadalmi felejtés szerepe, illetve a pszichopaták és a csimpánzok is. Interjú.

Hírek
...
Hírek

A „3 könyv”-szabállyal küzd az Amazon az MI generálta könyvek ellen

...
Szórakozás

Pestext, Shaxpeare, Rembrandt és Könyvfesztivál [PROGRAMAJÁNLÓ]

...
Hírek

Antik szakácskönyvek, enciklopédiák kerülnek kalapács alá

...
Beleolvasó

Ha a tudás meghajol a hatalom előtt, erőszak nélkül nem lehet megújulni?

...
Podcast

Visky András: A valóságot a fikció és a képzelet révén ismerjük meg

...
Gyerekirodalom

Varázspálcák, mágikus állatok és patrónusok is várnak a új Varázsalmanachban!

...
Hírek

Terézia Mora regénye rövidlistás lett

...
Hírek

Hallgass bele a Budapest Nagyregénybe a Könyvfesztiválon!

...
Zöld

Az AI már élhetőbb várost tervez, mint az emberek

Olvass!
...
Beleolvasó

Linn Ulmann hőse kétségbeesetten próbál folytonosságot teremteni a múlt és a jelen között

Linn Ulmann új regényének elbeszélője kétségbeesett igyekezettel próbálja összerakni életének darabjait: Oslo, New York és Párizs elevenedik meg a könyv lapjain, hogy a töredékek nyers és őszinte történetté álljanak össze hatalomról, vágyról, szorongásról, testről és szégyenről. Olvass bele!

...
Beleolvasó

Parti Nagy habszódiája tobzódik a romantikus érzelmekben és a nehéz férfibánatban

Első megjelenésekor szerzőként Sárbogárdi Jolán neve volt feltüntetve a borítón, mára a regény a Parti Nagy Lajos-életmű szerves része, emblematikus darabja. Olvass bele A test angyalába!

...
Beleolvasó

Molnár Ferenc a nyaralás gyötrelmeiről is szórakoztató gúnnyal ír

A kötet Molnár Ferenc legszebb elbeszéléseiből válogat. Olvass bele!

A hét könyve
Kritika
Nem a nagy háború, hanem a barátod halála avat felnőtté
...
Kritika

„A világ egy hidegvizes medence” – Felnőtté válás gyásszal, öngyilkossággal, szerelemmel

Elena Ferrante Nápolyi regényeit idéző atmoszféra és történetvezetés jellemzi A tó vize sohasem édes című könyvet, bár ezúttal egy Róma környéki kisváros a helyszín, ahol a fiatal főhős-elbeszélő története zajlik. Az olasz író harmadik, díjnyertes regényét több mint húsz nyelvre fordították le.