Rubik Ernő: A kudarc izgalmassá teszi az eredményhez vezető utat

Rubik Ernő: A kudarc izgalmassá teszi az eredményhez vezető utat

A magyar kiadással egy időben a világ számos más országában is megjelent A mi kockánk. Rubik Ernő vasárnap online kapcsolódott a Margó programjába, és mesélt a kocka ősmodelljéről, a sci-fi iránti szeretetéről, és megosztotta gondolatait a kudarcról is.

Ruff Orsolya | 2020. október 18. |

  • Valuska László felvetésére, miszerint az interjúk alapján az a benyomás alakulhat ki, hogy Rubik Ernő a kocka mögött rejtőzik el, az a válasz érkezett, hogy sajnos a kocka nem elég nagy, hogy jól kitakarja, és időnként kilóg mögüle.
Rubik Ernő
A mi kockánk
Libri, 2020, 201 oldal
  • A beszélgetés a kudarc felől indult, és Rubik fontosnak tartotta megjegyezni, hogy siker nincs kudarc nélkül, és ezt érdemes a gyerekek fejébe is minél hamarabb elültetni. Ugyanakkor kell bizonyos érettség, hogy rájöjjünk, a kudarc a legtanulságosabb és a leghasznosabb dolog az életünkben. Ugyanis nem a sikerekből tanulunk, hiszen a kudarcok mutatják meg a dolgok valódi természetét.
  • Sosem élte meg a kudarcot úgy, mint egy végítéletet, szerinte a kudarc az eredményhez vezető utat izgalmassá és érdekessé teszi.
  • A könyv írása lehetőséget adott arra, hogy szembenézzen mindazzal a nehézséggel, amit a nyelv és a szavak jelentenek („ezeknek a nem egyértelműen definiált léte”). A maga részéről előnyben részesíti a vizuális kommunikációt, ami a látványon keresztül mesél el dolgokat.
  • A kocka a magyar iparművészeti főiskolán született (ma: MOME), ahol egy posztgraduális képzésen vett részt. Az ősmodell olyan is meg nem is, mint a mai, hiszen más volt az anyaga, valamivel nagyobb volt, a sarkai le voltak vágva, és nem szerepeltek rajta színek. Rubikot akkor még inkább a konstrukció foglalkoztatta, a rejtvénytartalma később jött.
  • Szerinte igazából az emberek kockához való viszonya változott meg. Kezdetben sok embert sokkolt a kocka, hiszen habár érdeklődést váltott ki, de volt egy kellemetlen oldala is: sokan szembesültek egy olyan problémával, amire nem volt válaszuk, illetve kiderült, hogy vannak olyan területek, ahol a gyerekek lekörözték a felnőtteket.
  • Saját gyerekkoráról szólva elmondta, hogy „kevésbé volt társasági lény”, de nagyon jól el tudta foglalni magát. Azokat a játékokat szerette, amiket ő készített saját magának.
  • Szerinte a kocka története olyan, mint egy kép vagy egy szobor, amit az alkotó valamilyen indíttatásból létrehoz, és az utána elindul a maga útján. A kockát tipikusan olyan tárgyként jellemezte, amely önmagán kívül nem jó semmire – pontosabban egy olyan eszköz, ami önmaga megoldására jó. Ugyanakkor szemléltetési eszközként közelebb visz olyan problémákhoz, amelyek máskülönben nehezen mutathatók be.
  • Rubik Ernő a disztópia műfaját kevésbé, viszont a sci-fit kimondottan szereti. Utóbbi műfajban azt tartja izgalmasnak, hogy a képzelet nem mond ellent a valóságnak. A korai sci-fikből mára sok minden megvalósult, ami akkor nem volt látható. A jövő kapcsán viszont van benne aggodalom. Míg pár száz évvel ezelőtt egy apa tudta, hogy a gyereke kis eltéréssel ugyanazt az életet fogja élni, mint ő, addig ma az a problémánk, hogy még a jövő problémáit sem ismerjük.

A nyitókép a szeptemberi bemutatón készült, fotó: Valuska Gábor

Kapcsolódó cikkek
...
Nagy

Janikovszky Éva az utókorra kacsintva írta naplóját

Ki ne ismerné Janikovszky Éva munkásságát? Most azonban egy újdonságot mutatott be a Móra Kiadó, az író fiatalkori naplóját adták ki. A bemutatón kiderült, hogy a háború napjai alatt Janikovszky Évát jobban érdekelték a fiúk, mint a történelmi pillanatok, és hogy már gyerekként is humor és irónia szőtte át írásait.

...
Nagy

Kiss Tibor Noé: Folyamatos űzöttségben él az emberek nagy része

Kiss Tibor Noé új regénye azt mutatja be, hogyan változik meg egy baleset miatt négy ember élete. Az idei év az írónak nemcsak a könyv megjelenése miatt jelentős, hanem azért is, mert elnyerte a Hazai Attila-díjat. A Beláthatatlan táj bemutatóját tegnap tartották a Margón, ahol a szerzővel Szegő János beszélgetett.

...
Nagy

Nyáry Krisztián: Kölcsey úgy halt meg, hogy eszébe sem jutott, hogy a verséből nemzeti himnusz lesz

Kölcsey valószínűleg nem gondolta, hogy a verséből jelkép, nemzeti himnusz lesz. Életének egy depressziós szakaszában írta, és később nem tartotta számon a fontos költeményei közt. Többek közt erről, és rengeteg más érdekességről is szó esett Nyáry Krisztián Általad nyert szép hazát című kötetének bemutatóján tegnap, ahol a szerzőt Nádasdy Ádám kérdezte.

Hírek
...
Podcast

Minél kevésbé kompetens valaki egy témában, annál hajlamosabb túlbecsülni a saját tudását

...
Beleolvasó

A München a világháború előtti utolsó pillanatba vezet, amikor még hittek a békében

...
Hírek

Betiltották a Maust egy amerikai iskolában a meztelenségre hivatkozva

...
Hírek

Frida Kahlo naplója végre magyarul is megjelenik

...
Hírek

100 éves lenne Göncz Árpád, egykori otthonából emlékhely lesz

...
Hírek

Ferenc pápa Bruck Edithet fogadta a Vatikánban

...
Szórakozás

Anne Frankra és a holokauszt gyerekáldozataira emlékezik a Párhuzamos történetek

...
Szórakozás

Queen-koncertfilm, Kertész, hősnők [PROGRAMAJÁNLÓ]

...
Szórakozás

Nézz bele a Briliáns barátnőm harmadik évadába!

Olvass!
...
Beleolvasó

A München a világháború előtti utolsó pillanatba vezet, amikor még hittek a békében

1938: Németország bekebelezte Ausztriát. Most a Szudétavidék következik. Hitler háborúra készül, míg az angolok, Chamberlain miniszterelnök vezetésével, a békéért dolgoznak. A helyzet pattanásig feszült, és úgy tűnik, semmi sem tudja visszatartani Európát egy újabb háborútól. Olvass bele a könyvbe!

...
Beleolvasó

Grecsó hősét villámcsapásszerűen éri a felismerés, hogy már nem szeretik

Grecsó Krisztián Valami népi című új kötetének történetei azokról az otthontalan helyzetekről szólnak, amikor azt érezzük, hogy nem vagyunk a helyünkön. Mutatunk egy részt belőle!

...
Beleolvasó

Erdős Virág megmutatja, hogyan hat a biciklis futárkodás a költészetre

Erdős Virág az első karanténidőszakban biciklis futárként dolgozott, új verseskötete ennek a tapasztalatnak a lenyomata. Olvass bele!

A hét könyve
Kritika
Gerlóczynál a család elhallgatásokkal teli fikció
...
Kritika

Thomas Cromwell története nem egy poros történelmi história, hanem egy kortárs politikai thriller

A Tudor-trilógia harmadik részében Hilary Mantel egészen mélyre visz a kicsinyes intrikák és nagyhatalmi alkuk világába, így aztán testközelből szemlélhetjük végig egy komplett történelmi korszakot meghatározó férfi felemelkedését és bukását.