Rubik Ernő: A kudarc izgalmassá teszi az eredményhez vezető utat

Rubik Ernő: A kudarc izgalmassá teszi az eredményhez vezető utat

A magyar kiadással egy időben a világ számos más országában is megjelent A mi kockánk. Rubik Ernő vasárnap online kapcsolódott a Margó programjába, és mesélt a kocka ősmodelljéről, a sci-fi iránti szeretetéről, és megosztotta gondolatait a kudarcról is.

Ruff Orsolya | 2020. október 18. |

  • Valuska László felvetésére, miszerint az interjúk alapján az a benyomás alakulhat ki, hogy Rubik Ernő a kocka mögött rejtőzik el, az a válasz érkezett, hogy sajnos a kocka nem elég nagy, hogy jól kitakarja, és időnként kilóg mögüle.
Rubik Ernő
A mi kockánk
Libri, 2020, 201 oldal
  • A beszélgetés a kudarc felől indult, és Rubik fontosnak tartotta megjegyezni, hogy siker nincs kudarc nélkül, és ezt érdemes a gyerekek fejébe is minél hamarabb elültetni. Ugyanakkor kell bizonyos érettség, hogy rájöjjünk, a kudarc a legtanulságosabb és a leghasznosabb dolog az életünkben. Ugyanis nem a sikerekből tanulunk, hiszen a kudarcok mutatják meg a dolgok valódi természetét.
  • Sosem élte meg a kudarcot úgy, mint egy végítéletet, szerinte a kudarc az eredményhez vezető utat izgalmassá és érdekessé teszi.
  • A könyv írása lehetőséget adott arra, hogy szembenézzen mindazzal a nehézséggel, amit a nyelv és a szavak jelentenek („ezeknek a nem egyértelműen definiált léte”). A maga részéről előnyben részesíti a vizuális kommunikációt, ami a látványon keresztül mesél el dolgokat.
  • A kocka a magyar iparművészeti főiskolán született (ma: MOME), ahol egy posztgraduális képzésen vett részt. Az ősmodell olyan is meg nem is, mint a mai, hiszen más volt az anyaga, valamivel nagyobb volt, a sarkai le voltak vágva, és nem szerepeltek rajta színek. Rubikot akkor még inkább a konstrukció foglalkoztatta, a rejtvénytartalma később jött.
  • Szerinte igazából az emberek kockához való viszonya változott meg. Kezdetben sok embert sokkolt a kocka, hiszen habár érdeklődést váltott ki, de volt egy kellemetlen oldala is: sokan szembesültek egy olyan problémával, amire nem volt válaszuk, illetve kiderült, hogy vannak olyan területek, ahol a gyerekek lekörözték a felnőtteket.
  • Saját gyerekkoráról szólva elmondta, hogy „kevésbé volt társasági lény”, de nagyon jól el tudta foglalni magát. Azokat a játékokat szerette, amiket ő készített saját magának.
  • Szerinte a kocka története olyan, mint egy kép vagy egy szobor, amit az alkotó valamilyen indíttatásból létrehoz, és az utána elindul a maga útján. A kockát tipikusan olyan tárgyként jellemezte, amely önmagán kívül nem jó semmire – pontosabban egy olyan eszköz, ami önmaga megoldására jó. Ugyanakkor szemléltetési eszközként közelebb visz olyan problémákhoz, amelyek máskülönben nehezen mutathatók be.
  • Rubik Ernő a disztópia műfaját kevésbé, viszont a sci-fit kimondottan szereti. Utóbbi műfajban azt tartja izgalmasnak, hogy a képzelet nem mond ellent a valóságnak. A korai sci-fikből mára sok minden megvalósult, ami akkor nem volt látható. A jövő kapcsán viszont van benne aggodalom. Míg pár száz évvel ezelőtt egy apa tudta, hogy a gyereke kis eltéréssel ugyanazt az életet fogja élni, mint ő, addig ma az a problémánk, hogy még a jövő problémáit sem ismerjük.

A nyitókép a szeptemberi bemutatón készült, fotó: Valuska Gábor

Kapcsolódó cikkek
...
Nagy

Janikovszky Éva az utókorra kacsintva írta naplóját

Ki ne ismerné Janikovszky Éva munkásságát? Most azonban egy újdonságot mutatott be a Móra Kiadó, az író fiatalkori naplóját adták ki. A bemutatón kiderült, hogy a háború napjai alatt Janikovszky Évát jobban érdekelték a fiúk, mint a történelmi pillanatok, és hogy már gyerekként is humor és irónia szőtte át írásait.

...
Nagy

Kiss Tibor Noé: Folyamatos űzöttségben él az emberek nagy része

Kiss Tibor Noé új regénye azt mutatja be, hogyan változik meg egy baleset miatt négy ember élete. Az idei év az írónak nemcsak a könyv megjelenése miatt jelentős, hanem azért is, mert elnyerte a Hazai Attila-díjat. A Beláthatatlan táj bemutatóját tegnap tartották a Margón, ahol a szerzővel Szegő János beszélgetett.

...
Nagy

Nyáry Krisztián: Kölcsey úgy halt meg, hogy eszébe sem jutott, hogy a verséből nemzeti himnusz lesz

Kölcsey valószínűleg nem gondolta, hogy a verséből jelkép, nemzeti himnusz lesz. Életének egy depressziós szakaszában írta, és később nem tartotta számon a fontos költeményei közt. Többek közt erről, és rengeteg más érdekességről is szó esett Nyáry Krisztián Általad nyert szép hazát című kötetének bemutatóján tegnap, ahol a szerzőt Nádasdy Ádám kérdezte.

2020 legjobb könyvei 50-11.
...
Nagy

2020 legjobb könyvei 10-1.

Itt a vége, megmutatjuk 2020 legjobb tíz könyvét, köztük a győztest! 

...
Nagy

2020 legjobb könyvei 20-11.

Folytatódik a Nagy Könyves Lista, a top50, amellyel minden decemberben lezárjuk az évet! A héten kiderül, melyik kötet lett szerintünk 2020 legjobb könyve, de addig is itt a 20-11. helyezett!

...
Nagy

2020 legjobb könyvei 30-21.

Folytatódik a Nagy Könyves Lista, a top50, amellyel minden decemberben lezárjuk az évet! A héten kiderül, melyik kötet lett szerintünk 2020 legjobb könyve, de addig is következzen a 30-21. helyezett!

...
Nagy

2020 legjobb könyvei 40-31.

Folytatódik a Nagy Könyves Lista, a top50, amellyel minden decemberben lezárjuk az évet! A héten kiderül, melyik kötet lett szerintünk 2020 legjobb könyve, de addig is fontolva haladunk, itt a 40-31.!

...
Nagy

2020 legjobb könyvei 50-41.

A koronavírus-járvány miatt a 2020-as év sok szempontból más volt, egyvalami viszont nem változott: ugyanolyan kíváncsisággal és lelkesedéssel olvastuk az új könyveket, és nem változott az sem, hogy ezeket az olvasmányélményeinket az év végén listába rendeztük. A héten kiderül, melyik kötet lett szerintünk 2020 legjobb könyve. Addig is itt az első adag, 50-től 41-ig!

...
Hírek

Hogyan kokainozik a magyar?

Magyar kóla címmel írta meg Dezső András a kokain magyarországi útját. Kívülről néztünk meg egy száz évvel ezelőtti kokainbarlangot a könyvbemutató városi sétáján, de kiderült az is, hogy ki volt Kokós Lexi.

Hírek
...
Hírek

Így találta meg a könyveket Umberto Eco hatalmas könyvtárában

...
Hírek

Ismerd meg az illusztrátort, akit Murakami történetei inspirálnak

...
Hírek

Újabb Trónok harca-előzménysorozat készülhet

...
Hírek

Inspiráló Barbie lett Maya Angelou költő

...
Hírek

Adam Driverrel a Netflixre készül a Fehér zaj adaptációja

...
Hírek

Egy sebezhető Amerika képével vitte el a showt a 22 éves költő az elnöki beiktatáson

...
Hírek

Labrisz: Billogot ütne a fogyasztóvédelem az LMBTQI szereplőket is bemutató könyvekre

...
Hírek

Ősszel lesz a könyvfesztivál, nyáron az Ünnepi Könyvhét

...
Hírek

A Netflix új sorozatában Lupin palira veszi a francia elitet

Olvass!
...
Beleolvasó

Az időjárás már nem egyszer átformálta a világtörténelmet

Marcus Rosenlund új könyvében azzal foglalkozik, milyen drámai eseményeket okozott az időjárás a történelmünkben. Olvass bele!

...
Beleolvasó

Esterházy: Ha valamit félelmetesnek gondol az ember, nem jó egyedül lenni

Tizenhárom személyes hangvételű portrét olvashatunk Farkas Zoltán új kötetében. Olvassatok bele az Esterházy Péterről szóló fejezetbe!

...
Beleolvasó

Vajon eljön az a pont, amikor személynek kell tekinteni a mesterséges intelligenciákat?

Mikor válhat egy MI birtokolható tulajdonból önálló személlyé? Egyénnek tekinthető-e, ha fizikailag nem létezik, globálisan mégis jelen lehet egyszerre mindenhol? Olvass bele a Mozgástérbe!

...
Beleolvasó

Ken Liu történeteiben a mostani tevékenységünk következménye: a világvége

Ken Liu második novelláskötete, az Istenekkel nem lehet végezni tizennyolc történetet tartalmaz,  amelyek napjaink legégetőbb, egyben legismerősebb problémáiból indulnak ki. Olvass bele!

...
Beleolvasó

Szabó T. Anna új kötetében a sóvárgás és a rajongás irányít

Szabó T. Anna új novelláskötete, a Szabadulógyakorlat a vágy, a rajongás, a zene és a túlélés könyve. Olvass bele!

...
Beleolvasó

A Trónok harca készítésének hivatalos, vágatlan és hihetetlen története

A több mint 50 exkluzív interjún és a szerző forgatási élményein alapuló Valar Morghulis a Trónok harca kulisszatitkaiba enged bepillantást. Olvass bele! 

A hét könyve
Kritika
Ben Lerner Amerikájában a nyelv fegyver, a kultúra mindig férfias
...
Gyerekirodalom

Mészöly botcsinálta meseírónak érezte magát

„Valahányszor visszautasították egy novellámat, önvigasztalásul írtam egy mesét” – jegyezte fel egyszer Mészöly Miklós, akinek a kényszerű szilencium éveiben gyakran a gyerekirodalom volt az egyetlen írói menekülőút. Így aztán írt mesét, bábjátékot, ifjúsági regényt, számolatlanul. Szolláth Dávid új monográfiája és az Arcanum adatbázisa segítségével annak jártunk utána, milyen erők vezették gyerekirodalmi pályára a száz éve született Mészöly Miklóst, és mit gondolt vajon a meséről és a bábról.