Rubik Ernő nem akarta megírni a kocka történetét, mégis megmutatta, hogyan gondolkodik

Rubik Ernő nem akarta megírni a kocka történetét, mégis megmutatta, hogyan gondolkodik

Rubik Ernő szórakoztató és szerény megtaláló, aki a feltaláló szót nem szereti. A világon egymilliárdan játszottak már a kockájával, ami kulturális jelenséggé vált. 1983-ban már majdnem írt egy könyvet, de az végül nem jelent meg. A mi kockánk viszont elkészült, egyből tizenegy országban jelenik meg ősszel, ahogy azt júniusban megírtuk. A világpremiert Budapesten tartották  az Aquincum Institute of Technology Budapest épületében, amelynek egyik társalapítója Rubik. A sajtóbeszélgetésen a Könyves Magazin is kérdezett.

Fotó: Valuska Gábor

vl | 2020. szeptember 03. |
Rubik Ernő
A mi kockánk
Libri, 2020, 201 oldal

A világ legfontosabb könyvpiaci szaklapja, a Publishers Weekly egy hónapja azt írta, hogy az ősz nagy durranása lehet Rubik könyve. A kocka világjelenség, ezért ez nem tűnik túlzásnak: nem kell senkinek elmagyarázni, mi az a Rubik-kocka. A bemutatón Rubik elmondta, egy időben rendszeresen nézte a New York Times bestsellerlistáját, amin egyszer negyven héten át szerepeltek a Rubik-kockáról szóló könyvek, de volt olyan időszak is, amikor párhuzamosan hat könyv volt a listán a témában. Az egyikből tudomása szerint hatmillió példány fogyott.

 

A történész nincs benne a csatákban

“Tulajdonképpen én semmiről nem akartam írni”

 - mondta Rubik Ernő, aki eredetileg angolul írta a szöveget, amit előbb lefordítottak magyarra, majd ő átírta. “Nem akartam ismeretterjesztő könyvet írni a kocka matematikájáról, nem vagyok matematikus, kívülállóként vonzódtam ehhez a világhoz.” Önmagát nem tartja feltalálónak, mert szerinte az ember inkább megtalál elemeket, amikből új dolgokat hozhat létre: “Nem a semmiből való teremtésről van szó a feltalálásnál, igaz ez az összes alkotói munkára”.

A legnagyobb kihívást az írás jelentette számára, mert ő azokat az anyagokat szereti a legjobban, amiknek tapintása, ellenállása és belső törvényei vannak. A szavak is ilyenek, amik mondatokká, majd állításokká állnak össze: “A szavak jelentései csak egymás közötti megállapodásokon nyugszanak, a nyelv változó közeg, a jelentés ott lebeg a végén. Amikor ez könyvvé válik, az a legviccesebb dolog”. Arra helyezte a hangsúlyt, hogy megpróbálja megosztani a tudást azokkal, akik a világ működését akarják jobban megérteni. 

A könyv a nonfictionön belül érdekes műfaji keverék, mert az életrajzi elemek mellett alapvetően egy alkotás- és gondolkodástörténetet mutat meg. Rubik számára az volt a probléma az írás során, hogyan ne mesélje el az életét vagy a kocka történetét: “A történész nincs benne a csatákban, ő a csatákról ír”. 

Nem az idő a kérdés

A dizájnban nagyon jó dolgokat lehet létrehozni, amennyiben az értelmes cselekvésről és a felmerülő igények megoldásáról van szó, állítja Rubik, de nagy hibákat is el lehet követni. De ha csupán annyi a cél, hogy a dizájn a forgalmat növelje, azt károsnak tartja. A dizájn átfogó fogalom Rubiknak, és szerinte ha egy dolgot jól akarunk csinálni, akkor sok mindent meg kell ismerni, ezért fontos a csapatmunka, a csapat tagjainak ugyanakkori tisztában kell lenniük egymás területeivel is. Többek között az tesz emberré szerinte, hogy képesek vagyunk előre látni és tervezni, és nemcsak megvalósítjuk ezeket a terveinket, de optimalizálni is tudjuk azokat. Ők a bemutatónak helyet adó intézetben a művészi megismerés útján dolgoznak, nem a tudományén. Ide a legmenőbb amerikai Ivy League egyetemekről érkeznek fél évekre a diákok. 

Ez utóbbira jó példa, hogy a sajtóbeszélgetésen felmerült a kérdés, mennyi idő alatt tudja kirakni a kockát? 

“Ha valamit meg kell oldani, akkor nem az idő a kérdés, hanem az, hogy meg legyen oldva. Vannak területek, ahol az idő faktor, például kitérni egy autó elől, de az reflex” - válaszolta Rubik.

A kocka önmagán túlmutató kulturális jelenséggé vált, amit ő maga igazán akkor észlelt, amikor a századfordulón, így mondta, rátekintett a kockára a vándorkiállítás anyaggyűjtése során. Akkoriban sokat beszéltek a digitális és az internetkultúráról, amely elidegeníti majd a gyerekeket a világtól. A kocka viszont fizikailag megfogható, és mégsem veszítette el a vonzerejét, jegyezte meg.

Halmos Ádám

Hangos nemzetközi megjelenés

Négy éve kezdődött el ennek a könyvnek a története, mesélte Halmos Ádám, a Libri Kiadó ügyvezetője. Valamikor a nyolcvanas években írt egy könyvet Rubik, ami soha nem jelent meg: egy amerikai kiadó megkereste, hogy írjon egy sikerkönyvet, ő meg olyat nem tud. A kézirat megmaradt, a könyv nem készült el végül. Halmos úgy látta, Rubik számára a könyv írásakor az alkotói folyamat a legizgalmasabb, szeret benne lenni az alkotásban. 

Halmosnak az volt a legfontosabb, hogy egy olyan könyv szülessen, ami ugyanazt az élményt adja az olvasónak, mint amikor ő ült le először Rubikkal beszélgetni: “Annyiban voyeur könyv, hogy beleláthatunk egy különleges ember gondolkodásába”. Az Observertől a Harvard Business Reviewig sok interjú készül, “hangos megjelenés lesz” - mondta Halmos. A kiadóvezető szerint nehéz megfogalmazni, mi ez a könyv: arról a rejtvényről szól, amit a világnak átadott, de arról is, hogy mi kik vagyunk. Röviden úgy foglalta össze, hogy egy esszéisztikus ismeretterjesztő könyv született, aminek a jogait már tizenegy országba eladták. 

Olvass minket e-mailben is!

  • Könyves hetilap a postaládádban
  • Kézzel válogatott tartalmak
  • A legérdekesebb, legfontosabb könyves anyagok egy helyen
  • Nem spammelünk, heti 1-2 levelet küldünk.

Könyves Magazin Hírlevél

2025 november 15.
Budapest Music Center
Mátyás utca 8.

Első alkalommal rendezi meg nonfiction könyvfesztiválját, a Futurothecát a Könyves Magazin. 2025. november 15-én a Budapest Music Centerben fellép a brit szám- és nyelvzseni Daniel Tammet, az időtudatos norvég geológus, Reidar Müller, a dán klímapszichológus, Solveig Roepstorff és a spanyol sztár agysebész, Jesús Martín-Fernández, Orvos-Tóth Noémi és Meskó Bertalan. Az olvasás segít megérteni összetettebb kérdéseket, problémákat vagy folyamatokat, amelyek a jövőnket alakítják. A Futurotheca – A jövő könyvtára olyan témákat, szerzőket és könyveket emel a fesztivál középpontjába, amelyek megismerésével olvasóként alakíthatjuk a jövőnket.

Program

Támogatók
Olvass!
...

Lehet, hogy nem is jól értjük József Attila verseit? Olvass bele Nényei Pál könyvébe!

Mit számít egy k vagy egy l betű?

...

Zacher Gábor: Most elérkeztem az utolsó fázishoz, és lassan elköszönök

Milyen egy mentős élete? Zacher Gábor visszaemlékezéseiből kiderül!

...

Átok vagy áldás, ha egy telefonhívásból tudod a halál időpontját? – Olvass bele Adam Silvera új könyvébe!

A várakozás nyomasztóbb, vagy ha nem csörög a telefon?

A hét könyve
Kritika
A Huckleberry Finn kalandjait újragondoló Pulitzer-díjas bosszúregényben a tudás a legnagyobb veszély
A szex és az intimitás az egyetlen módja, hogy emberek maradjunk: Miranda July sikerkönyvéről

A szex és az intimitás az egyetlen módja, hogy emberek maradjunk: Miranda July sikerkönyvéről

Miranda July Négykézláb című regénye megmutatja, hogy a szex nem pornóról vagy állatiasságról szó, hanem a határok leküzdéséről.

Hírek
...

Mit szólna ehhez Harry Potter?! Találkozott a három Malfoy generáció

...

Idén ők esélyesek a Horváth Péter Irodalmi Ösztöndíjra

...

Leleplezték a Bridget Jones-szobrot: mit gondoltok róla?

...

Bán Zsófia regénye Amerikában vált valósággá, de sokan nem örülnek az AI-fejlesztésnek

...

Hogyan találkozik Nádas Péter és Rajk László története? Ezen a kiállításon kiderül

...

Képregény meséli el, milyen volt Budapest a kétezres években

Kiemeltek
...

Csepelyi Adrienn: Csorbul az önbizalmunk, ha szégyenérzet kapcsolódik a tájszólásunkhoz

„Ez a kötet visszaad valamit azoknak is, akiknek már nincs nagymamájuk, aki magyarázhatna” – interjú Csepelyi Adriennel.

...

Vida Kamilla: Két farkas lakozik bennünk: az egyik Kónya Imre, a másik Pető Iván

A harmadik magyar köztársaság talán legfontosabb közéleti vitájának, a harmadik magyar köztársaság egy bámulatosan szép metaforájának 34. évfordulójára írt esszét Vida Kamilla költő. 

...

Krasznahorkai úgy teszi fel az élet nagy kérdéseit, hogy azt még a tudósok is elismerik

Bemutatták Krasznahorkai László új regényét: rendhagyó módon két tudós beszélgetett az irodalom és az élet párhuzamairól.