Rubik Ernő nem akarta megírni a kocka történetét, mégis megmutatta, hogyan gondolkodik

Rubik Ernő nem akarta megírni a kocka történetét, mégis megmutatta, hogyan gondolkodik

Rubik Ernő szórakoztató és szerény megtaláló, aki a feltaláló szót nem szereti. A világon egymilliárdan játszottak már a kockájával, ami kulturális jelenséggé vált. 1983-ban már majdnem írt egy könyvet, de az végül nem jelent meg. A mi kockánk viszont elkészült, egyből tizenegy országban jelenik meg ősszel, ahogy azt júniusban megírtuk. A világpremiert Budapesten tartották  az Aquincum Institute of Technology Budapest épületében, amelynek egyik társalapítója Rubik. A sajtóbeszélgetésen a Könyves Magazin is kérdezett.

Fotó: Valuska Gábor

vl | 2020. szeptember 03. |
Rubik Ernő
A mi kockánk
Libri, 2020, 201 oldal

A világ legfontosabb könyvpiaci szaklapja, a Publishers Weekly egy hónapja azt írta, hogy az ősz nagy durranása lehet Rubik könyve. A kocka világjelenség, ezért ez nem tűnik túlzásnak: nem kell senkinek elmagyarázni, mi az a Rubik-kocka. A bemutatón Rubik elmondta, egy időben rendszeresen nézte a New York Times bestsellerlistáját, amin egyszer negyven héten át szerepeltek a Rubik-kockáról szóló könyvek, de volt olyan időszak is, amikor párhuzamosan hat könyv volt a listán a témában. Az egyikből tudomása szerint hatmillió példány fogyott.

 

A történész nincs benne a csatákban

“Tulajdonképpen én semmiről nem akartam írni”

 - mondta Rubik Ernő, aki eredetileg angolul írta a szöveget, amit előbb lefordítottak magyarra, majd ő átírta. “Nem akartam ismeretterjesztő könyvet írni a kocka matematikájáról, nem vagyok matematikus, kívülállóként vonzódtam ehhez a világhoz.” Önmagát nem tartja feltalálónak, mert szerinte az ember inkább megtalál elemeket, amikből új dolgokat hozhat létre: “Nem a semmiből való teremtésről van szó a feltalálásnál, igaz ez az összes alkotói munkára”.

A legnagyobb kihívást az írás jelentette számára, mert ő azokat az anyagokat szereti a legjobban, amiknek tapintása, ellenállása és belső törvényei vannak. A szavak is ilyenek, amik mondatokká, majd állításokká állnak össze: “A szavak jelentései csak egymás közötti megállapodásokon nyugszanak, a nyelv változó közeg, a jelentés ott lebeg a végén. Amikor ez könyvvé válik, az a legviccesebb dolog”. Arra helyezte a hangsúlyt, hogy megpróbálja megosztani a tudást azokkal, akik a világ működését akarják jobban megérteni. 

A könyv a nonfictionön belül érdekes műfaji keverék, mert az életrajzi elemek mellett alapvetően egy alkotás- és gondolkodástörténetet mutat meg. Rubik számára az volt a probléma az írás során, hogyan ne mesélje el az életét vagy a kocka történetét: “A történész nincs benne a csatákban, ő a csatákról ír”. 

Nem az idő a kérdés

A dizájnban nagyon jó dolgokat lehet létrehozni, amennyiben az értelmes cselekvésről és a felmerülő igények megoldásáról van szó, állítja Rubik, de nagy hibákat is el lehet követni. De ha csupán annyi a cél, hogy a dizájn a forgalmat növelje, azt károsnak tartja. A dizájn átfogó fogalom Rubiknak, és szerinte ha egy dolgot jól akarunk csinálni, akkor sok mindent meg kell ismerni, ezért fontos a csapatmunka, a csapat tagjainak ugyanakkori tisztában kell lenniük egymás területeivel is. Többek között az tesz emberré szerinte, hogy képesek vagyunk előre látni és tervezni, és nemcsak megvalósítjuk ezeket a terveinket, de optimalizálni is tudjuk azokat. Ők a bemutatónak helyet adó intézetben a művészi megismerés útján dolgoznak, nem a tudományén. Ide a legmenőbb amerikai Ivy League egyetemekről érkeznek fél évekre a diákok. 

Ez utóbbira jó példa, hogy a sajtóbeszélgetésen felmerült a kérdés, mennyi idő alatt tudja kirakni a kockát? 

“Ha valamit meg kell oldani, akkor nem az idő a kérdés, hanem az, hogy meg legyen oldva. Vannak területek, ahol az idő faktor, például kitérni egy autó elől, de az reflex” - válaszolta Rubik.

A kocka önmagán túlmutató kulturális jelenséggé vált, amit ő maga igazán akkor észlelt, amikor a századfordulón, így mondta, rátekintett a kockára a vándorkiállítás anyaggyűjtése során. Akkoriban sokat beszéltek a digitális és az internetkultúráról, amely elidegeníti majd a gyerekeket a világtól. A kocka viszont fizikailag megfogható, és mégsem veszítette el a vonzerejét, jegyezte meg.

Halmos Ádám

Hangos nemzetközi megjelenés

Négy éve kezdődött el ennek a könyvnek a története, mesélte Halmos Ádám, a Libri Kiadó ügyvezetője. Valamikor a nyolcvanas években írt egy könyvet Rubik, ami soha nem jelent meg: egy amerikai kiadó megkereste, hogy írjon egy sikerkönyvet, ő meg olyat nem tud. A kézirat megmaradt, a könyv nem készült el végül. Halmos úgy látta, Rubik számára a könyv írásakor az alkotói folyamat a legizgalmasabb, szeret benne lenni az alkotásban. 

Halmosnak az volt a legfontosabb, hogy egy olyan könyv szülessen, ami ugyanazt az élményt adja az olvasónak, mint amikor ő ült le először Rubikkal beszélgetni: “Annyiban voyeur könyv, hogy beleláthatunk egy különleges ember gondolkodásába”. Az Observertől a Harvard Business Reviewig sok interjú készül, “hangos megjelenés lesz” - mondta Halmos. A kiadóvezető szerint nehéz megfogalmazni, mi ez a könyv: arról a rejtvényről szól, amit a világnak átadott, de arról is, hogy mi kik vagyunk. Röviden úgy foglalta össze, hogy egy esszéisztikus ismeretterjesztő könyv született, aminek a jogait már tizenegy országba eladták. 

Olvass!
...
Beleolvasó

A videójátékok világa segít elmenekülni a valóság elől

Gabrielle Zevin regénye, a Világépítők egyrészt óda a videójátékok aranykorához; másrészt két ember története, akik introvertált személyiségük korlátait leküzdve igyekeznek felfedezni a szerelem és a szeretet különböző formáit. Olvass bele!

...
Beleolvasó

A Szürke Ember többé már nem számít hasznos eszköznek, így ki kell iktatni

Mark Greaney első regénye a megjelenését követően azonnal bestseller lett, és számos folytatás követte, melyekkel korunk egyik legnépszerűbb thrillerszerzőjévé vált. A Szürke Emberből készült a Netflix eddigi legdrágább, 200 millió dolláros költségvetéssel bíró filmje Ryan Gosling főszereplésével. Olvass bele!

...
Beleolvasó

"Látod? Látod? Látod? Bölcső. Macskabölcső!" [Vonnegut100]

Száz éve született Kurt Vonnegut, akinek könyveit kultikus rajongás övezi mind a mai napig. Nincs ez másként az eredetileg 1963-ban megjelent Macskabölcsővel sem, amely olvasók egész generációjában hagyott kitörölhetetlen nyomot. Olvass bele!

A hét könyve
Kritika
Werner Herzog első regényében egy japán katona téveszméje epikussá nemesedik
...
Panodyssey

Moskát Anita: Az igazi történet az utolsó pont után kezdődik

"A fikció eszköz, amellyel a jövőt írjuk" - fogalmazza meg Moskát Anita,  a Panodyssey projekt egyik nagykövete. Műhelynaplójának második részében a fikció és a valóság viszonyáról olvashatunk, és arról, hogyan tud az ember történetek hatására cselekvőbbé válni. 

Hírek
...
Hírek

Először jelenik meg egy nemrég megtalált Hemingway-novella magyarul

...
Hírek

Az irodalmi ügynökök felfüggeszthetik a munkát az egyik legnagyobb amerikai könyvkiadóval

...
Hírek

Jane Austent tartják a legjobb brit szerzőnek

...
Hírek

Volodimir Vakulenko ukrán író holttestét is megtalálták egy izjumi tömegsírban

...
Hírek

Máris megfilmesítik az amerikai Nemzeti Könyvdíjat elnyert regényt

...
Könyves Advent

5 verseskötet, amivel meglepheted a szeretteidet karácsonykor

...
Könyves Advent

Gerlóczy Márton aparegénye apa nélkül maradt

...
Könyves Advent

A szólásszabadságtól a génrégészeten át az immunrendszerig: ezeket a tényirodalmi köteteket ajánljuk karácsonyra

...
Podcast

Vajna Ádám: A kortársaimnak a Harry Potter volt az első olvasmányélménye, nekem Jókai Mór [Alkotótárs]

...
Promóció

Egy nélkülözhetetlen kiegészítő, ha sokat időzöl a gép előtt – Kékfény szűrő szemüveg

...
Promóció

A kulturális feltöltődéshez minőségi élelmiszerek járnak

...
Promóció

Hogyan válasszunk asztalt?

Még több olvasnivaló
...
Kritika

A majdnem-élet receptje: egyedülálló anya reménytelen szerelemmel

A siker fokmérője ma a karrier és a boldog - kétszülős - családi élet. De mi van azokkal, akiknek egyik sem adatik meg? Bendl Vera első felnőtteknek szóló regényében nekik ad hangot: a nagy büdös semmiben lebegés állapotának, amit szeretünk átmenetinek hinni, de van, hogy nem lesz jobb. És a semminél már egy reménytelen szerelem is jobb. A Majdnem negyven a hét könyve. 

...
Nagy

A rómaiak is züllésről panaszkodtak, amikor a tekercseket felváltotta a lapozható könyv

A Papirusz számtalan ókori anekdotán és történelmi emléken keresztül elvezet az egyiptomi papiruszkészítő műhelyektől az alexandriai könyvtáron át a római rabszolgák másolóműhelyeiig. Hét érdekességet választottunk ízelítőül az ókori könyvek világából.

...
Nagy

Mohamed Mbougar Sarr az irodalom labirintusáról írt, és közben beleveszett a saját regényébe

Mohamed Mbougar Sarr szenegáli író akarata ellenére is szimbólummá vált: 31 évesen, első fekete-afrikai szerzőként nyerte el a legrangosabb francia irodalmi elismerést, a Goncourt-díjat. Paradox módon azzal, hogy neki ítélték a díjat, mintha belépett volna a saját regényének világába, amelyben az irodalmi elitet és intézményrendszert figurázta ki.

...
Nagy

Veres Attila: Igazából már csak a törvények és a pénz fog össze minket

A valóság helyreállítása és a The Black Maybe megjelenése apropójából beszélgettünk a humor szerepéről a feszültségépítésben, a kísérletező történetmesélő formákról, a sírkertszerű Magyarországról, reményről és reménytelenségről. Végül még olvasnivalót is ajánlott. Interjú.

...
Nagy

„Úgy képzeltem, az irodalom lesz a főfoglalkozásom” [Lator95]

A mesterség alapos ismerete elengedhetetlen - mondta egy régebbi interjújában Lator László, aki ma ünnepli 95. születésnapját. Költő, műfordító, tanár, aki szemináriumain egyetemi hallgatók nemzedékeit oktatta.

...
Nagy

Max Porter: Szeretem, amikor a semmiből előpattannak a múlt buborékjai

Max Porter angol író, A bánat egy tollas állattal szerzője. A gyászról és annak feldolgozásáról szóló nagy sikerű könyve után itthon is megjelent második regénye, a Lanny, amiben egy városi család, egy fal és az angol mitológia viszonyai szövődnek össze. A könyvei mellett a partraszálló rómaiakról, Daniel Craigről és a leereszkedő kritikusokkal is beszélgettünk vele.