Rubik Ernő nem akarta megírni a kocka történetét, mégis megmutatta, hogyan gondolkodik

Rubik Ernő nem akarta megírni a kocka történetét, mégis megmutatta, hogyan gondolkodik

Rubik Ernő szórakoztató és szerény megtaláló, aki a feltaláló szót nem szereti. A világon egymilliárdan játszottak már a kockájával, ami kulturális jelenséggé vált. 1983-ban már majdnem írt egy könyvet, de az végül nem jelent meg. A mi kockánk viszont elkészült, egyből tizenegy országban jelenik meg ősszel, ahogy azt júniusban megírtuk. A világpremiert Budapesten tartották  az Aquincum Institute of Technology Budapest épületében, amelynek egyik társalapítója Rubik. A sajtóbeszélgetésen a Könyves Magazin is kérdezett.

Fotó: Valuska Gábor

vl | 2020. szeptember 03. |
Rubik Ernő
A mi kockánk
Libri, 2020, 201 oldal

A világ legfontosabb könyvpiaci szaklapja, a Publishers Weekly egy hónapja azt írta, hogy az ősz nagy durranása lehet Rubik könyve. A kocka világjelenség, ezért ez nem tűnik túlzásnak: nem kell senkinek elmagyarázni, mi az a Rubik-kocka. A bemutatón Rubik elmondta, egy időben rendszeresen nézte a New York Times bestsellerlistáját, amin egyszer negyven héten át szerepeltek a Rubik-kockáról szóló könyvek, de volt olyan időszak is, amikor párhuzamosan hat könyv volt a listán a témában. Az egyikből tudomása szerint hatmillió példány fogyott.

 

A történész nincs benne a csatákban

“Tulajdonképpen én semmiről nem akartam írni”

 - mondta Rubik Ernő, aki eredetileg angolul írta a szöveget, amit előbb lefordítottak magyarra, majd ő átírta. “Nem akartam ismeretterjesztő könyvet írni a kocka matematikájáról, nem vagyok matematikus, kívülállóként vonzódtam ehhez a világhoz.” Önmagát nem tartja feltalálónak, mert szerinte az ember inkább megtalál elemeket, amikből új dolgokat hozhat létre: “Nem a semmiből való teremtésről van szó a feltalálásnál, igaz ez az összes alkotói munkára”.

A legnagyobb kihívást az írás jelentette számára, mert ő azokat az anyagokat szereti a legjobban, amiknek tapintása, ellenállása és belső törvényei vannak. A szavak is ilyenek, amik mondatokká, majd állításokká állnak össze: “A szavak jelentései csak egymás közötti megállapodásokon nyugszanak, a nyelv változó közeg, a jelentés ott lebeg a végén. Amikor ez könyvvé válik, az a legviccesebb dolog”. Arra helyezte a hangsúlyt, hogy megpróbálja megosztani a tudást azokkal, akik a világ működését akarják jobban megérteni. 

A könyv a nonfictionön belül érdekes műfaji keverék, mert az életrajzi elemek mellett alapvetően egy alkotás- és gondolkodástörténetet mutat meg. Rubik számára az volt a probléma az írás során, hogyan ne mesélje el az életét vagy a kocka történetét: “A történész nincs benne a csatákban, ő a csatákról ír”. 

Nem az idő a kérdés

A dizájnban nagyon jó dolgokat lehet létrehozni, amennyiben az értelmes cselekvésről és a felmerülő igények megoldásáról van szó, állítja Rubik, de nagy hibákat is el lehet követni. De ha csupán annyi a cél, hogy a dizájn a forgalmat növelje, azt károsnak tartja. A dizájn átfogó fogalom Rubiknak, és szerinte ha egy dolgot jól akarunk csinálni, akkor sok mindent meg kell ismerni, ezért fontos a csapatmunka, a csapat tagjainak ugyanakkori tisztában kell lenniük egymás területeivel is. Többek között az tesz emberré szerinte, hogy képesek vagyunk előre látni és tervezni, és nemcsak megvalósítjuk ezeket a terveinket, de optimalizálni is tudjuk azokat. Ők a bemutatónak helyet adó intézetben a művészi megismerés útján dolgoznak, nem a tudományén. Ide a legmenőbb amerikai Ivy League egyetemekről érkeznek fél évekre a diákok. 

Ez utóbbira jó példa, hogy a sajtóbeszélgetésen felmerült a kérdés, mennyi idő alatt tudja kirakni a kockát? 

“Ha valamit meg kell oldani, akkor nem az idő a kérdés, hanem az, hogy meg legyen oldva. Vannak területek, ahol az idő faktor, például kitérni egy autó elől, de az reflex” - válaszolta Rubik.

A kocka önmagán túlmutató kulturális jelenséggé vált, amit ő maga igazán akkor észlelt, amikor a századfordulón, így mondta, rátekintett a kockára a vándorkiállítás anyaggyűjtése során. Akkoriban sokat beszéltek a digitális és az internetkultúráról, amely elidegeníti majd a gyerekeket a világtól. A kocka viszont fizikailag megfogható, és mégsem veszítette el a vonzerejét, jegyezte meg.

Halmos Ádám

Hangos nemzetközi megjelenés

Négy éve kezdődött el ennek a könyvnek a története, mesélte Halmos Ádám, a Libri Kiadó ügyvezetője. Valamikor a nyolcvanas években írt egy könyvet Rubik, ami soha nem jelent meg: egy amerikai kiadó megkereste, hogy írjon egy sikerkönyvet, ő meg olyat nem tud. A kézirat megmaradt, a könyv nem készült el végül. Halmos úgy látta, Rubik számára a könyv írásakor az alkotói folyamat a legizgalmasabb, szeret benne lenni az alkotásban. 

Halmosnak az volt a legfontosabb, hogy egy olyan könyv szülessen, ami ugyanazt az élményt adja az olvasónak, mint amikor ő ült le először Rubikkal beszélgetni: “Annyiban voyeur könyv, hogy beleláthatunk egy különleges ember gondolkodásába”. Az Observertől a Harvard Business Reviewig sok interjú készül, “hangos megjelenés lesz” - mondta Halmos. A kiadóvezető szerint nehéz megfogalmazni, mi ez a könyv: arról a rejtvényről szól, amit a világnak átadott, de arról is, hogy mi kik vagyunk. Röviden úgy foglalta össze, hogy egy esszéisztikus ismeretterjesztő könyv született, aminek a jogait már tizenegy országba eladták. 

Olvass!
...
Könyvtavasz

Az Óriásalka ugyan messziről boszorkányra hasonlít, de megtanít repülni

A tizenkét éves Lóri rajong a biológiáért. Álmában időnként kihalt állatok jelennek meg: a fiú a Holdkarmúval, Gyomorköltővel, Óriásalkával, Kardfogúval és Bozótpatkánnyal folytatott párbeszédek segítségével próbálja értelmezni élete eseményeit. Olvass bele!

...
Könyvtavasz

Vajon kit illet meg a megtalált kincs?

Nógrádi Gábor gyerekszereplői kincskeresési lázban égnek, és hamarosan felkerekednek, hogy személyesen járjanak utána, vajon tényleg van-e alattuk kincs. Olvass bele!

...
Könyvtavasz

Mán-Várhegyi novellájában nyomtalanul eltűnik egy férj a Miss Pula fedélzetéről

A hét könyve
Kritika
Az embermentő Sztehlo Gábor naplója kemény lecke, de a lelkész szavainak visszaszerzéséről is szól
...
Nagy

Mérő Vera úgy hozta közel az olvasóhoz a lúgos támadást, hogy irodalmat csinált belőle

Renner Erika történetét Mérő Vera dolgozta fel a Lúg című kötetében. Interjúnkban a szerző az írás folyamatáról, bátorságról és közönyről mesélt, valamint arról, hogyan válhat valaki bántalmazóvá, és miért nehéz kiszakadni egy bántalmazó kapcsolatból.

Hírek
...
Hírek

Június 30-ig nevezhettek a Margó-díjra!

...
Zöld

A háború miatt már több mint 3000 delfin elpusztulhatott a Fekete-tengerben

...
Szórakozás

Hallgasd meg Taylor Swifttől az Ahol a folyami rákok énekelnek betétdalát!

...
Hírek

Ukrán író nyerte a 2022-es német békedíjat

...
Hírek

Aldous Huxley a saját vízióját a jövőről jobbnak találta Orwellénél

...
Hírek

Tompa Andrea és Nemes Nagy Ágnes kötete is felkerült egy rangos német toplistára

...
Könyvtavasz

Emma különösen érzékeny kislány, aki csak az állatok között érzi jól magát

...
Könyvtavasz

A Másodvirágzás a sírfeliratok mögött megbúvó életek regénye

...
Hírek

Lappangó Weöres Sándor-vers került elő

...
Nagy

Vonnák Diána: Meg akartam hekkelni ezt a felnőtt életet [E/3]

...
Promóció

Hogyan fokozhatod igazán az olvasás élményét?

...
Promóció

Melyik az az ital, ami írók és költők ezreinél a múzsa csókja?

Még több olvasnivaló
...
Zöld

Mulder ügynök logikája a sarlatánok korának uralkodó tünete

A Krekó Péter és Falyuna Nóra szerkesztésében megjelent Sarlatánok kora 19 fejezetben, átfogóan és látványos esettanulmányokon keresztül járja körül az áltudományosság gyakran bizarr és hírhedt, de még gyakrabban hétköznapi megjelenési formáit. Ez a hét könyve. 

...
Hírek

5 könyv a balatoni strandoláshoz

Végre kitört a nyári szünet és megérkezett a strandidő is, ennek apropóján olyan könyveket gyűjtöttünk össze, amelyek a Balatonhoz kapcsolódnak. Van köztük romantikus regény, novelláskötet, krimi és gyerekkönyv is. 

...
Zöld

Miért fenyegető a nő sikere a férfi számára?

Chimamanda Ngozi Adichie nigériai-amerikai feminista szerző könyvében és TED Talk videójában a női természet félreértéséről mesélt, és arról, miért is kellene mostantól másként nevelnünk fiainkat és lányainkat.