Rubik Ernő nem akarta megírni a kocka történetét, mégis megmutatta, hogyan gondolkodik

Rubik Ernő nem akarta megírni a kocka történetét, mégis megmutatta, hogyan gondolkodik

Rubik Ernő szórakoztató és szerény megtaláló, aki a feltaláló szót nem szereti. A világon egymilliárdan játszottak már a kockájával, ami kulturális jelenséggé vált. 1983-ban már majdnem írt egy könyvet, de az végül nem jelent meg. A mi kockánk viszont elkészült, egyből tizenegy országban jelenik meg ősszel, ahogy azt júniusban megírtuk. A világpremiert Budapesten tartották  az Aquincum Institute of Technology Budapest épületében, amelynek egyik társalapítója Rubik. A sajtóbeszélgetésen a Könyves Magazin is kérdezett.

Fotó: Valuska Gábor

vl | 2020. szeptember 03. |
Rubik Ernő
A mi kockánk
Libri, 2020, 201 oldal

A világ legfontosabb könyvpiaci szaklapja, a Publishers Weekly egy hónapja azt írta, hogy az ősz nagy durranása lehet Rubik könyve. A kocka világjelenség, ezért ez nem tűnik túlzásnak: nem kell senkinek elmagyarázni, mi az a Rubik-kocka. A bemutatón Rubik elmondta, egy időben rendszeresen nézte a New York Times bestsellerlistáját, amin egyszer negyven héten át szerepeltek a Rubik-kockáról szóló könyvek, de volt olyan időszak is, amikor párhuzamosan hat könyv volt a listán a témában. Az egyikből tudomása szerint hatmillió példány fogyott.

 

A történész nincs benne a csatákban

“Tulajdonképpen én semmiről nem akartam írni”

 - mondta Rubik Ernő, aki eredetileg angolul írta a szöveget, amit előbb lefordítottak magyarra, majd ő átírta. “Nem akartam ismeretterjesztő könyvet írni a kocka matematikájáról, nem vagyok matematikus, kívülállóként vonzódtam ehhez a világhoz.” Önmagát nem tartja feltalálónak, mert szerinte az ember inkább megtalál elemeket, amikből új dolgokat hozhat létre: “Nem a semmiből való teremtésről van szó a feltalálásnál, igaz ez az összes alkotói munkára”.

A legnagyobb kihívást az írás jelentette számára, mert ő azokat az anyagokat szereti a legjobban, amiknek tapintása, ellenállása és belső törvényei vannak. A szavak is ilyenek, amik mondatokká, majd állításokká állnak össze: “A szavak jelentései csak egymás közötti megállapodásokon nyugszanak, a nyelv változó közeg, a jelentés ott lebeg a végén. Amikor ez könyvvé válik, az a legviccesebb dolog”. Arra helyezte a hangsúlyt, hogy megpróbálja megosztani a tudást azokkal, akik a világ működését akarják jobban megérteni. 

A könyv a nonfictionön belül érdekes műfaji keverék, mert az életrajzi elemek mellett alapvetően egy alkotás- és gondolkodástörténetet mutat meg. Rubik számára az volt a probléma az írás során, hogyan ne mesélje el az életét vagy a kocka történetét: “A történész nincs benne a csatákban, ő a csatákról ír”. 

Nem az idő a kérdés

A dizájnban nagyon jó dolgokat lehet létrehozni, amennyiben az értelmes cselekvésről és a felmerülő igények megoldásáról van szó, állítja Rubik, de nagy hibákat is el lehet követni. De ha csupán annyi a cél, hogy a dizájn a forgalmat növelje, azt károsnak tartja. A dizájn átfogó fogalom Rubiknak, és szerinte ha egy dolgot jól akarunk csinálni, akkor sok mindent meg kell ismerni, ezért fontos a csapatmunka, a csapat tagjainak ugyanakkori tisztában kell lenniük egymás területeivel is. Többek között az tesz emberré szerinte, hogy képesek vagyunk előre látni és tervezni, és nemcsak megvalósítjuk ezeket a terveinket, de optimalizálni is tudjuk azokat. Ők a bemutatónak helyet adó intézetben a művészi megismerés útján dolgoznak, nem a tudományén. Ide a legmenőbb amerikai Ivy League egyetemekről érkeznek fél évekre a diákok. 

Ez utóbbira jó példa, hogy a sajtóbeszélgetésen felmerült a kérdés, mennyi idő alatt tudja kirakni a kockát? 

“Ha valamit meg kell oldani, akkor nem az idő a kérdés, hanem az, hogy meg legyen oldva. Vannak területek, ahol az idő faktor, például kitérni egy autó elől, de az reflex” - válaszolta Rubik.

A kocka önmagán túlmutató kulturális jelenséggé vált, amit ő maga igazán akkor észlelt, amikor a századfordulón, így mondta, rátekintett a kockára a vándorkiállítás anyaggyűjtése során. Akkoriban sokat beszéltek a digitális és az internetkultúráról, amely elidegeníti majd a gyerekeket a világtól. A kocka viszont fizikailag megfogható, és mégsem veszítette el a vonzerejét, jegyezte meg.

Halmos Ádám

Hangos nemzetközi megjelenés

Négy éve kezdődött el ennek a könyvnek a története, mesélte Halmos Ádám, a Libri Kiadó ügyvezetője. Valamikor a nyolcvanas években írt egy könyvet Rubik, ami soha nem jelent meg: egy amerikai kiadó megkereste, hogy írjon egy sikerkönyvet, ő meg olyat nem tud. A kézirat megmaradt, a könyv nem készült el végül. Halmos úgy látta, Rubik számára a könyv írásakor az alkotói folyamat a legizgalmasabb, szeret benne lenni az alkotásban. 

Halmosnak az volt a legfontosabb, hogy egy olyan könyv szülessen, ami ugyanazt az élményt adja az olvasónak, mint amikor ő ült le először Rubikkal beszélgetni: “Annyiban voyeur könyv, hogy beleláthatunk egy különleges ember gondolkodásába”. Az Observertől a Harvard Business Reviewig sok interjú készül, “hangos megjelenés lesz” - mondta Halmos. A kiadóvezető szerint nehéz megfogalmazni, mi ez a könyv: arról a rejtvényről szól, amit a világnak átadott, de arról is, hogy mi kik vagyunk. Röviden úgy foglalta össze, hogy egy esszéisztikus ismeretterjesztő könyv született, aminek a jogait már tizenegy országba eladták. 

Olvass minket e-mailben is!

  • Könyves hetilap a postaládádban
  • Kézzel válogatott tartalmak
  • A legérdekesebb, legfontosabb könyves anyagok egy helyen
  • Nem spammelünk, heti 1-2 levelet küldünk.

Könyves Magazin Hírlevél

Olvass!
...

Hogyan változik meg az életed, ha kávéházat nyitsz a háború utáni Bécsben?

Az osztrák író és színész regénye az 1966-as évek Bécsébe kalauzolja az olvasót.

...

„Harmincnégy évesen még mindig az anyja elismerésére és áldására várt” – ilyen a mérgező anya-lánya kapcsolat

Hogyan lehet felépülni abból, ha az anyánk nem jól szeretett? 

...

A gleccser sem áll a szerelem útjába a finn író-biológus könyvében – Olvass bele!

Inkeri Markkula író-biológus hőse az éghajlatváltozás következményeit tanulmányozza egy gyorsan olvadó gleccseren, amikor egy titokzatos férfival találkozik.

A hét könyve
Kritika
Miért gondolja bárki, hogy gyereknek lenni jó?
...

Jókai Mór 200: 6 érdekesség az íróról

Jókai Mór regényeit iskoláskorunk óta olvassuk, könyvei ott vannak minden családi könyvespolcon. Bár 200 éve született, írói hagyatékával ma is foglalkozunk.

Hírek
...

Most már az Amazonon múlik, mikor várható az új James Bond

...

Stephen King visszatért a X-re, csak hogy beszóljon Trumpnak

...

Jókai 200: Olvasd el az író eddig kiadatlan verseit

...

Ez a kutatás nagyban megváltoztatja, amit a halakról gondoltunk + 3 könyv

...

Szex a könyvekben: Sally Rooney felfedi a titkait

...

Kevin Spacey A brutalista sztárját is zaklatta?

Kiemeltek
...

Miért gondolja bárki, hogy gyereknek lenni jó?

A gyerekkorról nemcsak nosztalgikusan, hanem őszintén is lehet beszélni. Lana Bastašić Tejfogak című novelláskötete a hét könyve. 

...

„A halál nem fájhat ennyire” – Totth Benedek írása egy még el nem készült regényből

Olvasd el a részletet, ami a Könyves magazin nyomtatott különszámában jelent meg először.

...

Petőfi és Szendrey Júlia szerelme: miért választja egy finom úri kisasszony a szegény költőt?

Bizonyára sokan azt gondolják, hogy már mindent megírtak Petőfi Sándorról és Szendrey Júliáról, pedig Gyimesi Emese kötete teljesen más fényben mutatja meg ezt a kapcsolatot.