Rubik Ernő nem akarta megírni a kocka történetét, mégis megmutatta, hogyan gondolkodik

Rubik Ernő nem akarta megírni a kocka történetét, mégis megmutatta, hogyan gondolkodik

Rubik Ernő szórakoztató és szerény megtaláló, aki a feltaláló szót nem szereti. A világon egymilliárdan játszottak már a kockájával, ami kulturális jelenséggé vált. 1983-ban már majdnem írt egy könyvet, de az végül nem jelent meg. A mi kockánk viszont elkészült, egyből tizenegy országban jelenik meg ősszel, ahogy azt júniusban megírtuk. A világpremiert Budapesten tartották  az Aquincum Institute of Technology Budapest épületében, amelynek egyik társalapítója Rubik. A sajtóbeszélgetésen a Könyves Magazin is kérdezett.

Fotó: Valuska Gábor

vl | 2020. szeptember 03. |
Rubik Ernő
A mi kockánk
Libri, 2020, 201 oldal

A világ legfontosabb könyvpiaci szaklapja, a Publishers Weekly egy hónapja azt írta, hogy az ősz nagy durranása lehet Rubik könyve. A kocka világjelenség, ezért ez nem tűnik túlzásnak: nem kell senkinek elmagyarázni, mi az a Rubik-kocka. A bemutatón Rubik elmondta, egy időben rendszeresen nézte a New York Times bestsellerlistáját, amin egyszer negyven héten át szerepeltek a Rubik-kockáról szóló könyvek, de volt olyan időszak is, amikor párhuzamosan hat könyv volt a listán a témában. Az egyikből tudomása szerint hatmillió példány fogyott.

 

A történész nincs benne a csatákban

“Tulajdonképpen én semmiről nem akartam írni”

 - mondta Rubik Ernő, aki eredetileg angolul írta a szöveget, amit előbb lefordítottak magyarra, majd ő átírta. “Nem akartam ismeretterjesztő könyvet írni a kocka matematikájáról, nem vagyok matematikus, kívülállóként vonzódtam ehhez a világhoz.” Önmagát nem tartja feltalálónak, mert szerinte az ember inkább megtalál elemeket, amikből új dolgokat hozhat létre: “Nem a semmiből való teremtésről van szó a feltalálásnál, igaz ez az összes alkotói munkára”.

A legnagyobb kihívást az írás jelentette számára, mert ő azokat az anyagokat szereti a legjobban, amiknek tapintása, ellenállása és belső törvényei vannak. A szavak is ilyenek, amik mondatokká, majd állításokká állnak össze: “A szavak jelentései csak egymás közötti megállapodásokon nyugszanak, a nyelv változó közeg, a jelentés ott lebeg a végén. Amikor ez könyvvé válik, az a legviccesebb dolog”. Arra helyezte a hangsúlyt, hogy megpróbálja megosztani a tudást azokkal, akik a világ működését akarják jobban megérteni. 

A könyv a nonfictionön belül érdekes műfaji keverék, mert az életrajzi elemek mellett alapvetően egy alkotás- és gondolkodástörténetet mutat meg. Rubik számára az volt a probléma az írás során, hogyan ne mesélje el az életét vagy a kocka történetét: “A történész nincs benne a csatákban, ő a csatákról ír”. 

Nem az idő a kérdés

A dizájnban nagyon jó dolgokat lehet létrehozni, amennyiben az értelmes cselekvésről és a felmerülő igények megoldásáról van szó, állítja Rubik, de nagy hibákat is el lehet követni. De ha csupán annyi a cél, hogy a dizájn a forgalmat növelje, azt károsnak tartja. A dizájn átfogó fogalom Rubiknak, és szerinte ha egy dolgot jól akarunk csinálni, akkor sok mindent meg kell ismerni, ezért fontos a csapatmunka, a csapat tagjainak ugyanakkori tisztában kell lenniük egymás területeivel is. Többek között az tesz emberré szerinte, hogy képesek vagyunk előre látni és tervezni, és nemcsak megvalósítjuk ezeket a terveinket, de optimalizálni is tudjuk azokat. Ők a bemutatónak helyet adó intézetben a művészi megismerés útján dolgoznak, nem a tudományén. Ide a legmenőbb amerikai Ivy League egyetemekről érkeznek fél évekre a diákok. 

Ez utóbbira jó példa, hogy a sajtóbeszélgetésen felmerült a kérdés, mennyi idő alatt tudja kirakni a kockát? 

“Ha valamit meg kell oldani, akkor nem az idő a kérdés, hanem az, hogy meg legyen oldva. Vannak területek, ahol az idő faktor, például kitérni egy autó elől, de az reflex” - válaszolta Rubik.

A kocka önmagán túlmutató kulturális jelenséggé vált, amit ő maga igazán akkor észlelt, amikor a századfordulón, így mondta, rátekintett a kockára a vándorkiállítás anyaggyűjtése során. Akkoriban sokat beszéltek a digitális és az internetkultúráról, amely elidegeníti majd a gyerekeket a világtól. A kocka viszont fizikailag megfogható, és mégsem veszítette el a vonzerejét, jegyezte meg.

Halmos Ádám

Hangos nemzetközi megjelenés

Négy éve kezdődött el ennek a könyvnek a története, mesélte Halmos Ádám, a Libri Kiadó ügyvezetője. Valamikor a nyolcvanas években írt egy könyvet Rubik, ami soha nem jelent meg: egy amerikai kiadó megkereste, hogy írjon egy sikerkönyvet, ő meg olyat nem tud. A kézirat megmaradt, a könyv nem készült el végül. Halmos úgy látta, Rubik számára a könyv írásakor az alkotói folyamat a legizgalmasabb, szeret benne lenni az alkotásban. 

Halmosnak az volt a legfontosabb, hogy egy olyan könyv szülessen, ami ugyanazt az élményt adja az olvasónak, mint amikor ő ült le először Rubikkal beszélgetni: “Annyiban voyeur könyv, hogy beleláthatunk egy különleges ember gondolkodásába”. Az Observertől a Harvard Business Reviewig sok interjú készül, “hangos megjelenés lesz” - mondta Halmos. A kiadóvezető szerint nehéz megfogalmazni, mi ez a könyv: arról a rejtvényről szól, amit a világnak átadott, de arról is, hogy mi kik vagyunk. Röviden úgy foglalta össze, hogy egy esszéisztikus ismeretterjesztő könyv született, aminek a jogait már tizenegy országba eladták. 

Olvass minket e-mailben is!

  • Könyves hetilap a postaládádban
  • Kézzel válogatott tartalmak
  • A legérdekesebb, legfontosabb könyves anyagok egy helyen
  • Nem spammelünk, heti 1-2 levelet küldünk.

Könyves Magazin Hírlevél

Olvass!
...

Egy férfi válás helyett sósavat önt felesége arcába – Olvass bele Jorge Barón Biza igaz történeten alapuló regényébe!

Jorge Barón Biza egy életen át ápolta édesanyját, végül pedig csak úgy tudott megszabadulni a tehertől, hogy regényben is megírta. 

...

A zen nem vallás, hanem a létezésre és a tudatosságra koncentráló filozófia – Olvass bele Byung-Chul Han könyvébe!

Értelmezésében a zen mély filozófiai kritika is.

...

Olvass bele Spiró György kedvenc szerzőjének kötetébe, az Ellopott életek című orosz regénybe!

Ljudmila Petrusevszkaja orosz író regényében egy elcserélt csecsemő körül bontakozik ki a társadalom egész tablója. 

A hét könyve
Kritika
A Mormota-nap dán verziója filozófiai mélységű kultregény – itt egy irodalmi szenzáció az év végére
Miért döntött úgy Krasznahorkai, Esterházy és Nádas is, hogy külföldre viszi a hagyatékát?

Miért döntött úgy Krasznahorkai, Esterházy és Nádas is, hogy külföldre viszi a hagyatékát?

Budapest helyett Bécs vagy Berlin: összefoglaltuk, miért kerülnek külföldre a magyar szerzők hagyatékai. 

Hírek
...

Ti vagytok a remény: Krasznahorkai egy stockholmi iskolába látogatott

...

Barnás Ferenc veheti át 2026-ban a Mészöly-díjat

...

Tóth Krisztina regénye a The New York Times kritikusainak egyik idei kedvence

...

Meggyilkolták Rob Rainert, az Egy becsületbeli ügy rendezőjét

...

Johnny Depp belevág A Mester és Margarita megfilmesítésébe

...

Krasznahorkairól nevezték el egykori iskolájának könyvtárat

Kiemeltek
...

Skandináv nyáréjszakák, testvérviszály és egy mázsás súlyú titok – Lars Elling: A tóvidék hercegei

A norvég Lars Elling könyvében minden megtalálható, ami egy vérbeli skandináv történethez kell.

...

Fehér Renátó: Szabad-e írni öngyilkosságról e vásárlóképes célközönségnek?

"Sziszüphoszt is online-nak kell elképzelnünk."

...

Amikor a barátság a legnagyobb erő – a Woodwalkers ifjúsági fantasyról

A lendületes ifjúsági fantasy 10 éves kortól ajánlott.