Rubik Ernőt az emberek és a kocka kapcsolata izgatja

Rubik Ernőt az emberek és a kocka kapcsolata izgatja

Könyves Magazin | 2020. szeptember 17. |

Hangos megjelenés lesz - mondta néhány napja Halmos Ádám, a Libri Kiadó ügyvezetője Rubik Ernő új könyvének, A mi kockánknak a bemutatóján. A non-fiction egyből tizenegy országban jelent meg ősszel, és az elmúlt napokban a New York Times és a Guardian is nagy cikkben számolt be a kötetről. Ami annyira nem is meglepő, ha belegondolunk, hogy a Rubik-kocka igazi popkulturális jelenség, a világon mindenhol ismerik és forgatják.

Rubik Ernő
A mi kockánk
Libri, 2020, 201 oldal

A NYTimes ugyanakkor azzal a felütéssel kezdi a cikkét, hogy annak idején magának a feltalálónak is egy hónapjába telt, mire ki tudta rakni a kockát - ezzel szemben a mai feketeöves Rubik-kockások alig 4 másodperc alatt képesek erre (a világrekord 2018-ban egészen pontosan 3,47 másodperc volt).

A kocka mindenesetre lassan fél évszázada tartja izgalomban a játékra vágyókat - de nemcsak őket, hiszen Rubik találmánya rengeteg kutatót, programozót, gondolkodót és művészt is inspirált. A feltaláló a lapnak adott interjújában azt mondta, a könyvben elsősorban nem a saját életéről akart mesélni, hanem arra tett kísérletet, hogy ezáltal megértse a kocka valódi természetét. Írás közben ez a szándék ugyanakkor módosult, és már sokkal jobban izgatta az emberek természete, az emberek és a kocka kapcsolata. A kockáról úgy beszélt, mintha a gyermeke lenne - elmondása szerint a kocka mellette nőtt fel, ma már középkorúnak számít, így aztán sokat is tud róla. Ma már nagyjából egy perc alatt kirakja, de azt mondja, nem a sebesség érdekli, hanem az elegáns megoldás - ezt sokkal fontosabbnak érzi.

Rubik Ernő nem akarta megírni a kocka történetét, mégis megmutatta, hogyan gondolkodik - Könyves magazin

Rubik Ernő szórakoztató és szerény megtaláló, aki a feltaláló szót nem szereti. A világon egymilliárdan játszottak már a kockájával, ami kulturális jelenséggé vált. 1983-ban már majdnem írt egy könyvet, de az végül nem jelent meg. A mi kockánk viszont elkészült, egyből tizenegy országban jelenik meg ősszel, ahogy azt júniusban megírtuk.

A Guardiannek adott interjújában Rubik Ernő úgy vélte, hogy a kockát egyszerre jellemzi az egyszerűség és az összetettség. Igazából sosem lehet befejezni, hiszen mindig új kihívásokat tartogat. Rubik szerint rengeteg gazdasági, kulturális és politikai nehézség van a világban - a kocka ugyanakkor reményt ad, hogy az emberek végül elég okosak lesznek ahhoz, hogy megoldják a problémáikat, és túl fogják élni ezt is. Szerinte a legfontosabb kérdés most az, hogy vajon milyen lesz a világ száz éve múlva, hiszen míg az emberek a múltban tudták, mi várhat az unokáikra, most nem tudjuk, mi vár ránk. A lap kérdésére válaszolva úgy vélte, hogy a jövőben is biztosan játszanak majd az emberek a Rubik-kockával, és még ha képesek leszünk is egy szuper-intelligenciát létrehozni, ez nem fogja azt jelenteni, hogy elveszítjük majd az érdeklődésünket a kocka iránt.

Olvass minket e-mailben is!

  • Könyves hetilap a postaládádban
  • Kézzel válogatott tartalmak
  • A legérdekesebb, legfontosabb könyves anyagok egy helyen
  • Nem spammelünk, heti 1-2 levelet küldünk.

Könyves Magazin Hírlevél

Kapcsolódó cikkek
...

Rubik Ernő nem akarta megírni a kocka történetét, mégis megmutatta, hogyan gondolkodik

Rubik Ernő szórakoztató és szerény megtaláló, aki a feltaláló szót nem szereti. A világon egymilliárdan játszottak már a kockájával, ami kulturális jelenséggé vált. 1983-ban már majdnem írt egy könyvet, de az végül nem jelent meg. Megjelent A mi kockánk.

...

Tíz országban jelenik meg Rubik Ernő első könyve, amelyből az embert mint rejtvényt érthetjük meg

Ősszel tíz országban jelenik meg Rubik Ernő A mi kockánk című könyve, köztük Magyarországon és Amerikában. Négy-öt éve készül a könyv a kockáról, amit már egymilliárd ember megpróbált kirakni. Miről lesz szó benne? Hogyan lehet belőle világsiker?

...

Daniel Kehlmann: „Tetszett a Rubik-kockával játszó felnőtt pap gondolata”

MARGÓ
...

Babarczy Eszter: Volt egy apám, aki nem volt, és volt egy apám, aki félelmetes volt

Babarczy Eszter mesélt betegségről, gyászról és őszinte szeretetről. Interjú.

...

Moa Herngren svéd író: Nem mi választjuk az anyósunkat

Mozaikcsaládok, hétköznapi drámák, párhuzamos igazságok és szembenézés a legnagyobb félelmekkel. Interjú a világhírű szerzővel.

...

Londoni zenész unokája írta meg a budapesti zongorista filmbe illő történetét

Egy mágikus erejű zongora és egy hihetetlen, de igaz történet: Roxanne de Bastion az Őszi Margón.

...

Pajor Tamás: Pályatársaim erős virtuális pofonokkal józanítottak ki

Milyen egy későn jött dackorszak? Miért nincs a művészetnek feladata? Pajor Tamás Veiszer Alindával beszélgetett a Margón.

...

Czakó Zsófia új regényében anyák és lányaik próbálják megérteni egymást

Hogyan lesznek a legközelebbi családtagokból távoli rokonok? Czakó Zsófia legújabb regényéből kiderül.

...

Mécs Anna: Azokat a részeket akartam megmutatni, amik a nő testén és lelkén kevésbé észrevehetőek 

Mécs Anna Rutin című új kötetét Réz Anna és a szerző mutatta be az Őszi Margó Irodalmi Fesztiválon.

A hét könyve
Kritika
A szabadság pénzbe kerül, főleg akkor, ha egy anyát bántalmaznak
A szabadság pénzbe kerül, főleg akkor, ha egy anyát bántalmaznak

A szabadság pénzbe kerül, főleg akkor, ha egy anyát bántalmaznak

Édouard Louis Monique szökése című regénye a hét könyve! 

Hírek
...

John Updike 25 ezer levelet írhatott élete során: most elolvashatjuk ezeket

...

Krasznahorkai is külföldre vitte a hagyatékát

...

Kiderült, hogy eddig nem a teljes szövegét ismertük Szerb Antal Utas és holdvilágának

...

A Katona József Színház segít, hogy fogj hozzá Krasznahorkai László műveinek olvasásához

...

A Magvető felidézte, milyen volt, amikor Kertész Imre Nobel-díjas lett

...

„Féltem, hogy szexrabszolgaként fogok meghalni” – megjelent Virginia Giuffre memoárja