Rubik Ernőt az emberek és a kocka kapcsolata izgatja

Rubik Ernőt az emberek és a kocka kapcsolata izgatja

Könyves Magazin | 2020. szeptember 17. |

Hangos megjelenés lesz - mondta néhány napja Halmos Ádám, a Libri Kiadó ügyvezetője Rubik Ernő új könyvének, A mi kockánknak a bemutatóján. A non-fiction egyből tizenegy országban jelent meg ősszel, és az elmúlt napokban a New York Times és a Guardian is nagy cikkben számolt be a kötetről. Ami annyira nem is meglepő, ha belegondolunk, hogy a Rubik-kocka igazi popkulturális jelenség, a világon mindenhol ismerik és forgatják.

Rubik Ernő
A mi kockánk
Libri, 2020, 201 oldal

A NYTimes ugyanakkor azzal a felütéssel kezdi a cikkét, hogy annak idején magának a feltalálónak is egy hónapjába telt, mire ki tudta rakni a kockát - ezzel szemben a mai feketeöves Rubik-kockások alig 4 másodperc alatt képesek erre (a világrekord 2018-ban egészen pontosan 3,47 másodperc volt).

A kocka mindenesetre lassan fél évszázada tartja izgalomban a játékra vágyókat - de nemcsak őket, hiszen Rubik találmánya rengeteg kutatót, programozót, gondolkodót és művészt is inspirált. A feltaláló a lapnak adott interjújában azt mondta, a könyvben elsősorban nem a saját életéről akart mesélni, hanem arra tett kísérletet, hogy ezáltal megértse a kocka valódi természetét. Írás közben ez a szándék ugyanakkor módosult, és már sokkal jobban izgatta az emberek természete, az emberek és a kocka kapcsolata. A kockáról úgy beszélt, mintha a gyermeke lenne - elmondása szerint a kocka mellette nőtt fel, ma már középkorúnak számít, így aztán sokat is tud róla. Ma már nagyjából egy perc alatt kirakja, de azt mondja, nem a sebesség érdekli, hanem az elegáns megoldás - ezt sokkal fontosabbnak érzi.

Rubik Ernő nem akarta megírni a kocka történetét, mégis megmutatta, hogyan gondolkodik - Könyves magazin

Rubik Ernő szórakoztató és szerény megtaláló, aki a feltaláló szót nem szereti. A világon egymilliárdan játszottak már a kockájával, ami kulturális jelenséggé vált. 1983-ban már majdnem írt egy könyvet, de az végül nem jelent meg. A mi kockánk viszont elkészült, egyből tizenegy országban jelenik meg ősszel, ahogy azt júniusban megírtuk.

A Guardiannek adott interjújában Rubik Ernő úgy vélte, hogy a kockát egyszerre jellemzi az egyszerűség és az összetettség. Igazából sosem lehet befejezni, hiszen mindig új kihívásokat tartogat. Rubik szerint rengeteg gazdasági, kulturális és politikai nehézség van a világban - a kocka ugyanakkor reményt ad, hogy az emberek végül elég okosak lesznek ahhoz, hogy megoldják a problémáikat, és túl fogják élni ezt is. Szerinte a legfontosabb kérdés most az, hogy vajon milyen lesz a világ száz éve múlva, hiszen míg az emberek a múltban tudták, mi várhat az unokáikra, most nem tudjuk, mi vár ránk. A lap kérdésére válaszolva úgy vélte, hogy a jövőben is biztosan játszanak majd az emberek a Rubik-kockával, és még ha képesek leszünk is egy szuper-intelligenciát létrehozni, ez nem fogja azt jelenteni, hogy elveszítjük majd az érdeklődésünket a kocka iránt.

Olvass minket e-mailben is!

  • Könyves hetilap a postaládádban
  • Kézzel válogatott tartalmak
  • A legérdekesebb, legfontosabb könyves anyagok egy helyen
  • Nem spammelünk, heti 1-2 levelet küldünk.

Könyves Magazin Hírlevél

Kapcsolódó cikkek
...

Rubik Ernő nem akarta megírni a kocka történetét, mégis megmutatta, hogyan gondolkodik

Rubik Ernő szórakoztató és szerény megtaláló, aki a feltaláló szót nem szereti. A világon egymilliárdan játszottak már a kockájával, ami kulturális jelenséggé vált. 1983-ban már majdnem írt egy könyvet, de az végül nem jelent meg. Megjelent A mi kockánk.

...

Tíz országban jelenik meg Rubik Ernő első könyve, amelyből az embert mint rejtvényt érthetjük meg

Ősszel tíz országban jelenik meg Rubik Ernő A mi kockánk című könyve, köztük Magyarországon és Amerikában. Négy-öt éve készül a könyv a kockáról, amit már egymilliárd ember megpróbált kirakni. Miről lesz szó benne? Hogyan lehet belőle világsiker?

...

Daniel Kehlmann: „Tetszett a Rubik-kockával játszó felnőtt pap gondolata”

TAVASZI MARGÓ
...

Pion István: Onnantól már nem félek, hogy meg tudom nevezni, mi történt

Első regényében egy gyerekkori abúzustörténetet dolgoz fel. 

...

Vajna Ádám: Milyen furcsa ellentmondás, hogy a játék a fontos, amikor dolgozom

Hol is található pontosan Fancsika? És miért annyira érdekes egy középkori hóhér története? Vajna Ádám első regényének bemutatója a Tavaszi Margó Irodalmi Fesztiválon.

...

Terék Anna: A háborúban nincs jó és rossz oldal

Fel lehet-e dolgozni a traumákat? Mit okoz a családban a hallgatás?

...

Anyaság, istenek és önbizalom – Seres Lili Hanna és Szabó Imola Julianna a Margón

Seres Lili Hanna és Szabó Imola Julianna páros kötetbemutatója a Tavaszi Margó Irodalmi Fesztiválon, ahol a születésé, újrafelfedezésé és az isteneké volt a főszerep.

...

Szántó Áron első regényében a bakonyi boszorkányok és a punk találkozik

Szántó Áron első regényében egy bakonyi zsákfalu hétköznapjai rémálommá válnak, még a buszvezető sem emberi lény.

...

Fehér Renátó: Vissza kell szereznünk a szeretet és a szolidaritás jogát

Hol a kiút a „szégyen és megvetés” szigetéről? A Tavaszi Margón mutatták be Fehér Renátó első regényét.

A hét könyve
Kritika
Lehetek-e idegen a saját életemben? – Krusovszky Dénes hősei a bizonytalan valósággal küzdenek
„Ha szó szerint fordítanék, mondatonként zihálna valaki” – az erotikus könyvek fordításának kulisszatitkai

„Ha szó szerint fordítanék, mondatonként zihálna valaki” – az erotikus könyvek fordításának kulisszatitkai

Milyen egy jó erotikus regény, mitől lesz forró, és nem nevetséges egy szexjelenet a könyvben? Műfordítókat kérdeztünk.

Hírek
...

Hodász András memoárban vall hitről, kiábrándulásról és reményről

...

Egy színházjeggyel te is támogathatod a Villa Esterházy működését!

...

Dragomán György szerint az AI miatt a nyelv romlik, és ezt észre sem vesszük

...

Papp-Zakor Ilka kapta idén a Hazai Attila-díjat

...

Jön Fekete Ádám autofikciós regénye

...

„A nyelvészet Esterházy Pétere volt” – eltemették Nádasdy Ádámot