Dezső Andrást akarta beszervezni a titkosszolgálat

Dezső Andrást akarta beszervezni a titkosszolgálat

Dezső András a Partizán vendége volt, ahol az újságírói módszereiről, a régi médiahekkjeiről és az új könyvéről is mesélt.

ro | 2021. október 26. |
Dezső András
Fedősztori
21. század Kiadó, 2021, 432 oldal
-

A Maffiózók mackónadrágban és a Magyar kóla után a hírszerzés bugyraiba szállt alá Dezső András, a HVG Pulitzer-emlékdíjas újságírója. „A Fedősztori a magyar és a Magyarországon dolgozó külföldi titkosszolgálatok világát mutatja be példákon keresztül, történeti hűséggel, apró részletekbe menően, olvasmányosan” – írtuk az új kötetről, ami a hét könyve is volt nálunk (a margós bemutatóról ITT írtunk). Dezső András legutóbb a Partizán vendége volt, ahol Gulyás Mártonnak mesélt az újságírói módszereiről, a régi médiahekkjeiről és az új könyvről is. A legérdekesebb megállapításokat pontokba szedtük:

  • Dezső Andrásnak az apja javasolta, hogy foglalkozzon a titkosszolgálatokkal – az újságíró nem tudja, hogy az apjának voltak-e valaha titkosszolgálati kapcsolatai, mindenesetre az kiderült, hogy a határőrségnél voltak.
  • Iskolásként az anyja számítógépén szerkesztett először saját lapot, amihez szponzorokat is felhajtott a városban. Ebben egyszer leírta, hogy a testnevelés tanárnő egy pálcával fegyelmez az óráján, amiből aztán az iskolában „lett egy kis balhé”. Az igazgató behívatta őt és a társait, és közölte velük, hogy „nincs sajtószabadság”.
  • Gulyás Márton kérdésére, hogy miért pont a szubkultúrák érdeklik, azt felelte, hogy magát kicsit mindig kívülállónak tartotta, és szerette volna mindig a saját filmjeit nézni – ezekbe a különálló világokba belépni pedig olyan volt, mintha az ember csinálna magának egy saját Netflix-sorozatot. Fontos szempont ugyanakkor, hogy az adott szubkultúrának valami köze legyen a bűnhöz.
  • A szervezett bűnözés csúcsa, amikor állandó megúszás van, azaz sosincs felelősségre vonás. A szervezett bűnözés csúcsa szerinte, amikor olyan cégek épülnek ki, amelyek lehetővé teszik vagyonok elrejtését. A Pandora-iratokban is nem az a legmegdöbbentőbb, hogy vannak ilyen eltitkolt vagyonok, hanem sokkal inkább az, hogy ennek van egy infrastruktúrája. Szerinte a gazdasági bűncselekményeket, ha valaki magas szinten és jól űzi, akkor meg lehet úszni, ezekre bőven van példa.
  • Amikor az Arton Capital-os (a letelepedési kötvénnyel kapcsolatos) betöréssel foglalkozott indexes újságíróként, akkor felkínáltak neki megvételre egy dokumentációt („azt, ami eltűnt”). Több ezer eurót kértek érte, de Dezső azt mondja, nem szoktak fizetni az információért. A dosszié egy részébe bele is nézhetett és hitelesnek tűntek az abban szereplő iratok.
  • Dezső beszélt a médiahekkjeiről (az egyik, a Kongóban talált magyar gyökerű törzsről szóló még Friderikusz Sándor műsorába is bekerült), ennek kapcsán pedig elmondta, hogy személy szerint azért is érdekli a titkosszolgálat, mert amit a médiahekkek alatt megtapasztalt (hogy milyen könnyű félrevezetni, manipulálni embereket, újságírókat), később ezek a módszerek visszaköszöntek a titkosszolgálatok módszereiben.
  • A saját médiahekkjeiből azt a tanulságot vonta le, hogy baromi szkeptikus mindennel szemben.
  • Az újságírók a hírverseny miatt tudnak lyukra futni. Saját példát is hozott erre: a Kaleta-ügyben azt írta, hogy a diplomatát a Terrorelhárítási Központ hozta haza, mivel két egymástól független forrás ezt állította neki. A cikk megjelenése után pár perccel kapott is egy telefont, ami cáfolta a TEK-es szálat, és hiába nem volt annyira releváns információ, hogy ki hozta haza Kaletát, a hírverseny miatt újságíróként kapkodott, ezért csúszhatott be ez a hiba.
  • Dezsőt többször érte az a vád, hogy CIA-ügynök. Gulyás Mártonnak most elmondta, sokszor nem is tudják, honnan jön egy anyag. Például a Pegasus-ügyben sem tudjuk, honnan jött az az információcsomag, amelyen a nemzetközi oknyomozó csapat dolgozott, „nyilván nem véletlenül”.
  • Dezső András megerősítette, ő volt az az újságíró, akit pár éve a magyar titkosszolgálat együttműködésre akart rábírni. A kitiltási botrányról írt cikkei után 2015 telén leszólították az utcán a szolgálat emberei azzal, hogy beszélni akarnak vele a biztonságát érintő kérdésekről: „Onnantól nem tudom elmesélni, hogy mit mondtak. Igazából nincs is nagy jelentősége, mert amit mondtak, az nyilván egy fedősztori”, és valójában a forrásaira voltak kíváncsiak. Azt sugallták neki, hogy együttműködésért cserébe segítenek azért, hogy „elkerülje a nagyobb bajt”. Dezső András nem működött együtt velük, viszont azt is mondta most, hogy az efféle megkeresések sajnos velejárói ennek a szakmának.

 A teljes videót itt tudjátok végignézni:

Olvass minket e-mailben is!

  • Könyves hetilap a postaládádban
  • Kézzel válogatott tartalmak
  • A legérdekesebb, legfontosabb könyves anyagok egy helyen
  • Nem spammelünk, heti 1-2 levelet küldünk.

Könyves Magazin Hírlevél

Kapcsolódó cikkek
...

A hírszerzés világa csodálatos, csak emberek mennek benne tönkre

Dezső András új könyve a magyar és a Magyarországon dolgozó külföldi titkosszolgálatok világát mutatja be példákon keresztül, történeti hűséggel, apró részletekbe menően, olvasmányosan. A Fedősztori a hét könyve. 

...

Dezső András: A rendszerváltás után a titkosszolgálatok maradtak

Dezső András a Maffiózók mackónadrágban és a kokain útját itthon feltáró Magyar kóla után egy új területre, a titkosszolgálatok világába vezeti az olvasót. A Fedősztori kapcsán Valuska László beszélgetett vele az őszi Margón magyar hírszerzésről, beszervezésről, amerikai, orosz és kínai példákról, és persze az olyan közelmúltbeli ügyekről is, mint a Pegasus. 

...

Egy olvasó Dezső András könyvéből tudta meg, mi történt vele a 90-es években Los Angelesben

Izgalmas visszajelzést kapott Dezső András a Maffiózók mackónadrágban című könyvéhez. Egy olvasó arról számolt be, hogy a könyvből egy harminc évvel ezelőtti eseményre kapott magyarázatot

Olvass!
...

„Mindent elfelejtettem, mert sosem kellett kínaiul beszélnem” – a Bábel szerzője megírta eddigi legszemélyesebb könyvét

„Tíz hetet készülök eltölteni egy országban, ahol sosem jártam még, hogy újratanuljak egy nyelvet, amelyet rég elfelejtettem.”

...

„Semmi sem készítette fel arra, hogy menekülnie kell a saját hazájából” – Olvass bele Colm Tóibín Thomas Mann-regényébe!

Részlet Colm Tóibín A Varázsló című regényéből.

...

Gondoljunk ma inkább a szerelemre? – Olvass bele Szabados Attila friss verseskötetébe!

Szabados Attila új verseskötete egyszerre szenvedélyes és megfontolt számvetés. Mutatunk egy részletet.

Kiemeltek
...

Horváth Adél: A babonák kapaszkodót nyújtanak

Interjúsorozatban mutatjuk be a Margó-díj rövidlistájára beválasztott szerzőket. Horváth Adél mesél írásról, babonákról, kutatásról.

...

Károlyi Csaba: Azt keresem, hogy fogjon meg, nyűgözzön le, veszejtsen el

Mit keres a 2026-os Margó-díj győztes kötetében Károlyi Csaba irodalomkritikus? Interjú. 

...

Te megengednéd a gyerekednek, hogy megnézzen egy boncolást? – Erről ír kisregényt Harag Anita!

Mennyire jó ötlet, ha egy középiskolás osztály megnéz egy boncolást? Erről ír regényt Harag Anita. Podcast.

Hírek
...

Hallgasd meg hangoskönyvben Kemény Lili provokatív regényét!

...

Kik esélyesek idén az irodalmi Nobel-díjra?

...

Richard Osman legújabb krimije egy világkörüli hajsza lesz

...

Együtt dolgozunk az olvasásért – Itt a jubileumi Margó kisfilmje!

...

„Nem emlékszem, hogy színész akartam volna lenni” – jön Mácsai Pál memoárja

...

Új Rómeó és Júlia-film érkezik a Nosferatu rendezőjétől