Dezső Andrást akarta beszervezni a titkosszolgálat

Dezső Andrást akarta beszervezni a titkosszolgálat

Dezső András a Partizán vendége volt, ahol az újságírói módszereiről, a régi médiahekkjeiről és az új könyvéről is mesélt.

ro | 2021. október 26. |
Dezső András
Fedősztori
21. század Kiadó, 2021, 432 oldal
-

A Maffiózók mackónadrágban és a Magyar kóla után a hírszerzés bugyraiba szállt alá Dezső András, a HVG Pulitzer-emlékdíjas újságírója. „A Fedősztori a magyar és a Magyarországon dolgozó külföldi titkosszolgálatok világát mutatja be példákon keresztül, történeti hűséggel, apró részletekbe menően, olvasmányosan” – írtuk az új kötetről, ami a hét könyve is volt nálunk (a margós bemutatóról ITT írtunk). Dezső András legutóbb a Partizán vendége volt, ahol Gulyás Mártonnak mesélt az újságírói módszereiről, a régi médiahekkjeiről és az új könyvről is. A legérdekesebb megállapításokat pontokba szedtük:

  • Dezső Andrásnak az apja javasolta, hogy foglalkozzon a titkosszolgálatokkal – az újságíró nem tudja, hogy az apjának voltak-e valaha titkosszolgálati kapcsolatai, mindenesetre az kiderült, hogy a határőrségnél voltak.
  • Iskolásként az anyja számítógépén szerkesztett először saját lapot, amihez szponzorokat is felhajtott a városban. Ebben egyszer leírta, hogy a testnevelés tanárnő egy pálcával fegyelmez az óráján, amiből aztán az iskolában „lett egy kis balhé”. Az igazgató behívatta őt és a társait, és közölte velük, hogy „nincs sajtószabadság”.
  • Gulyás Márton kérdésére, hogy miért pont a szubkultúrák érdeklik, azt felelte, hogy magát kicsit mindig kívülállónak tartotta, és szerette volna mindig a saját filmjeit nézni – ezekbe a különálló világokba belépni pedig olyan volt, mintha az ember csinálna magának egy saját Netflix-sorozatot. Fontos szempont ugyanakkor, hogy az adott szubkultúrának valami köze legyen a bűnhöz.
  • A szervezett bűnözés csúcsa, amikor állandó megúszás van, azaz sosincs felelősségre vonás. A szervezett bűnözés csúcsa szerinte, amikor olyan cégek épülnek ki, amelyek lehetővé teszik vagyonok elrejtését. A Pandora-iratokban is nem az a legmegdöbbentőbb, hogy vannak ilyen eltitkolt vagyonok, hanem sokkal inkább az, hogy ennek van egy infrastruktúrája. Szerinte a gazdasági bűncselekményeket, ha valaki magas szinten és jól űzi, akkor meg lehet úszni, ezekre bőven van példa.
  • Amikor az Arton Capital-os (a letelepedési kötvénnyel kapcsolatos) betöréssel foglalkozott indexes újságíróként, akkor felkínáltak neki megvételre egy dokumentációt („azt, ami eltűnt”). Több ezer eurót kértek érte, de Dezső azt mondja, nem szoktak fizetni az információért. A dosszié egy részébe bele is nézhetett és hitelesnek tűntek az abban szereplő iratok.
  • Dezső beszélt a médiahekkjeiről (az egyik, a Kongóban talált magyar gyökerű törzsről szóló még Friderikusz Sándor műsorába is bekerült), ennek kapcsán pedig elmondta, hogy személy szerint azért is érdekli a titkosszolgálat, mert amit a médiahekkek alatt megtapasztalt (hogy milyen könnyű félrevezetni, manipulálni embereket, újságírókat), később ezek a módszerek visszaköszöntek a titkosszolgálatok módszereiben.
  • A saját médiahekkjeiből azt a tanulságot vonta le, hogy baromi szkeptikus mindennel szemben.
  • Az újságírók a hírverseny miatt tudnak lyukra futni. Saját példát is hozott erre: a Kaleta-ügyben azt írta, hogy a diplomatát a Terrorelhárítási Központ hozta haza, mivel két egymástól független forrás ezt állította neki. A cikk megjelenése után pár perccel kapott is egy telefont, ami cáfolta a TEK-es szálat, és hiába nem volt annyira releváns információ, hogy ki hozta haza Kaletát, a hírverseny miatt újságíróként kapkodott, ezért csúszhatott be ez a hiba.
  • Dezsőt többször érte az a vád, hogy CIA-ügynök. Gulyás Mártonnak most elmondta, sokszor nem is tudják, honnan jön egy anyag. Például a Pegasus-ügyben sem tudjuk, honnan jött az az információcsomag, amelyen a nemzetközi oknyomozó csapat dolgozott, „nyilván nem véletlenül”.
  • Dezső András megerősítette, ő volt az az újságíró, akit pár éve a magyar titkosszolgálat együttműködésre akart rábírni. A kitiltási botrányról írt cikkei után 2015 telén leszólították az utcán a szolgálat emberei azzal, hogy beszélni akarnak vele a biztonságát érintő kérdésekről: „Onnantól nem tudom elmesélni, hogy mit mondtak. Igazából nincs is nagy jelentősége, mert amit mondtak, az nyilván egy fedősztori”, és valójában a forrásaira voltak kíváncsiak. Azt sugallták neki, hogy együttműködésért cserébe segítenek azért, hogy „elkerülje a nagyobb bajt”. Dezső András nem működött együtt velük, viszont azt is mondta most, hogy az efféle megkeresések sajnos velejárói ennek a szakmának.

 A teljes videót itt tudjátok végignézni:

Olvass minket e-mailben is!

  • Könyves hetilap a postaládádban
  • Kézzel válogatott tartalmak
  • A legérdekesebb, legfontosabb könyves anyagok egy helyen
  • Nem spammelünk, heti 1-2 levelet küldünk.

Könyves Magazin Hírlevél

Kapcsolódó cikkek
...

A hírszerzés világa csodálatos, csak emberek mennek benne tönkre

Dezső András új könyve a magyar és a Magyarországon dolgozó külföldi titkosszolgálatok világát mutatja be példákon keresztül, történeti hűséggel, apró részletekbe menően, olvasmányosan. A Fedősztori a hét könyve. 

...

Dezső András: A rendszerváltás után a titkosszolgálatok maradtak

Dezső András a Maffiózók mackónadrágban és a kokain útját itthon feltáró Magyar kóla után egy új területre, a titkosszolgálatok világába vezeti az olvasót. A Fedősztori kapcsán Valuska László beszélgetett vele az őszi Margón magyar hírszerzésről, beszervezésről, amerikai, orosz és kínai példákról, és persze az olyan közelmúltbeli ügyekről is, mint a Pegasus. 

...

Egy olvasó Dezső András könyvéből tudta meg, mi történt vele a 90-es években Los Angelesben

Izgalmas visszajelzést kapott Dezső András a Maffiózók mackónadrágban című könyvéhez. Egy olvasó arról számolt be, hogy a könyvből egy harminc évvel ezelőtti eseményre kapott magyarázatot

2025 november 15.
Budapest Music Center
Mátyás utca 8.

Első alkalommal rendezi meg nonfiction könyvfesztiválját, a Futurothecát a Könyves Magazin. 2025. november 15-én a Budapest Music Centerben fellép a brit szám- és nyelvzseni Daniel Tammet, az időtudatos norvég geológus, Reidar Müller, a dán klímapszichológus, Solveig Roepstorff és a spanyol sztár agysebész, Jesús Martín-Fernández, Orvos-Tóth Noémi és Meskó Bertalan. Az olvasás segít megérteni összetettebb kérdéseket, problémákat vagy folyamatokat, amelyek a jövőnket alakítják. A Futurotheca – A jövő könyvtára olyan témákat, szerzőket és könyveket emel a fesztivál középpontjába, amelyek megismerésével olvasóként alakíthatjuk a jövőnket.

Program

Támogatók
Olvass!
...

Ukrajna rocksztár írója az új kötetében a férfiasságot vizsgálja

Mit jelent ma férfinak lenni? Szerhij Zsadan ennek jár utána legújabb könyvében.

...

Leila a legszebb nő a világon, és ezért keményen meg is fizet – Olvass bele Biró Kincső debütregényébe!

A szépségnek ára van, nem is kevés. Olvass bele!

...

A szerelem legnagyobb ellensége nem a pénz, hanem a titok – Olvass bele Mörk Leonóra új könyvébe!

A könyv vágyakról, veszteségekről, a zene hatalmáról és egy tragikus szerelemről mesél.

Kiemeltek
...

Biró Zsombor Aurél: Otthon érzem magam Krakkóban

Biró Zsombor Aurél Krakkói napló címmel ír tárcát a Könyves Magazinra. Ez a második rész.

...

Knausgard: Azt éreztem, hogy eladtam a lelkem az ördögnek

Az ambíció sötét oldaláról ír új regényében.

...

Tari Annamária az AI-ról: Ami elmúlik egy áramszünettel, az nem tudás

Miért veszélyes, ha mindenről kikérjük a ChatGPT véleményét, és mit tesz az AI a tudásunkkal?

Hírek
...

Felmérés: a magyarok 95 százaléka egyetlen Krasznahorkai-művet sem olvasott

...

Meghalt Kenedi János író

...

Georges Szirtes találkozott III. Károllyal: Jó volt vele beszélgetni

...

A Partizán egész napos élő műsorral tiszteleg Krasznahorkai és a magyar irodalom előtt

...

A Jelenkor bejelentette, mikor érkezik Pynchon új regénye magyarul

...

6 ötlet, hogyan vihetsz be több tápanyagot természetes módon