Dezső Andrást akarta beszervezni a titkosszolgálat

Dezső Andrást akarta beszervezni a titkosszolgálat

Dezső András a Partizán vendége volt, ahol az újságírói módszereiről, a régi médiahekkjeiről és az új könyvéről is mesélt.

ro | 2021. október 26. |
Dezső András
Fedősztori
21. század Kiadó, 2021, 432 oldal
-

A Maffiózók mackónadrágban és a Magyar kóla után a hírszerzés bugyraiba szállt alá Dezső András, a HVG Pulitzer-emlékdíjas újságírója. „A Fedősztori a magyar és a Magyarországon dolgozó külföldi titkosszolgálatok világát mutatja be példákon keresztül, történeti hűséggel, apró részletekbe menően, olvasmányosan” – írtuk az új kötetről, ami a hét könyve is volt nálunk (a margós bemutatóról ITT írtunk). Dezső András legutóbb a Partizán vendége volt, ahol Gulyás Mártonnak mesélt az újságírói módszereiről, a régi médiahekkjeiről és az új könyvről is. A legérdekesebb megállapításokat pontokba szedtük:

  • Dezső Andrásnak az apja javasolta, hogy foglalkozzon a titkosszolgálatokkal – az újságíró nem tudja, hogy az apjának voltak-e valaha titkosszolgálati kapcsolatai, mindenesetre az kiderült, hogy a határőrségnél voltak.
  • Iskolásként az anyja számítógépén szerkesztett először saját lapot, amihez szponzorokat is felhajtott a városban. Ebben egyszer leírta, hogy a testnevelés tanárnő egy pálcával fegyelmez az óráján, amiből aztán az iskolában „lett egy kis balhé”. Az igazgató behívatta őt és a társait, és közölte velük, hogy „nincs sajtószabadság”.
  • Gulyás Márton kérdésére, hogy miért pont a szubkultúrák érdeklik, azt felelte, hogy magát kicsit mindig kívülállónak tartotta, és szerette volna mindig a saját filmjeit nézni – ezekbe a különálló világokba belépni pedig olyan volt, mintha az ember csinálna magának egy saját Netflix-sorozatot. Fontos szempont ugyanakkor, hogy az adott szubkultúrának valami köze legyen a bűnhöz.
  • A szervezett bűnözés csúcsa, amikor állandó megúszás van, azaz sosincs felelősségre vonás. A szervezett bűnözés csúcsa szerinte, amikor olyan cégek épülnek ki, amelyek lehetővé teszik vagyonok elrejtését. A Pandora-iratokban is nem az a legmegdöbbentőbb, hogy vannak ilyen eltitkolt vagyonok, hanem sokkal inkább az, hogy ennek van egy infrastruktúrája. Szerinte a gazdasági bűncselekményeket, ha valaki magas szinten és jól űzi, akkor meg lehet úszni, ezekre bőven van példa.
  • Amikor az Arton Capital-os (a letelepedési kötvénnyel kapcsolatos) betöréssel foglalkozott indexes újságíróként, akkor felkínáltak neki megvételre egy dokumentációt („azt, ami eltűnt”). Több ezer eurót kértek érte, de Dezső azt mondja, nem szoktak fizetni az információért. A dosszié egy részébe bele is nézhetett és hitelesnek tűntek az abban szereplő iratok.
  • Dezső beszélt a médiahekkjeiről (az egyik, a Kongóban talált magyar gyökerű törzsről szóló még Friderikusz Sándor műsorába is bekerült), ennek kapcsán pedig elmondta, hogy személy szerint azért is érdekli a titkosszolgálat, mert amit a médiahekkek alatt megtapasztalt (hogy milyen könnyű félrevezetni, manipulálni embereket, újságírókat), később ezek a módszerek visszaköszöntek a titkosszolgálatok módszereiben.
  • A saját médiahekkjeiből azt a tanulságot vonta le, hogy baromi szkeptikus mindennel szemben.
  • Az újságírók a hírverseny miatt tudnak lyukra futni. Saját példát is hozott erre: a Kaleta-ügyben azt írta, hogy a diplomatát a Terrorelhárítási Központ hozta haza, mivel két egymástól független forrás ezt állította neki. A cikk megjelenése után pár perccel kapott is egy telefont, ami cáfolta a TEK-es szálat, és hiába nem volt annyira releváns információ, hogy ki hozta haza Kaletát, a hírverseny miatt újságíróként kapkodott, ezért csúszhatott be ez a hiba.
  • Dezsőt többször érte az a vád, hogy CIA-ügynök. Gulyás Mártonnak most elmondta, sokszor nem is tudják, honnan jön egy anyag. Például a Pegasus-ügyben sem tudjuk, honnan jött az az információcsomag, amelyen a nemzetközi oknyomozó csapat dolgozott, „nyilván nem véletlenül”.
  • Dezső András megerősítette, ő volt az az újságíró, akit pár éve a magyar titkosszolgálat együttműködésre akart rábírni. A kitiltási botrányról írt cikkei után 2015 telén leszólították az utcán a szolgálat emberei azzal, hogy beszélni akarnak vele a biztonságát érintő kérdésekről: „Onnantól nem tudom elmesélni, hogy mit mondtak. Igazából nincs is nagy jelentősége, mert amit mondtak, az nyilván egy fedősztori”, és valójában a forrásaira voltak kíváncsiak. Azt sugallták neki, hogy együttműködésért cserébe segítenek azért, hogy „elkerülje a nagyobb bajt”. Dezső András nem működött együtt velük, viszont azt is mondta most, hogy az efféle megkeresések sajnos velejárói ennek a szakmának.

 A teljes videót itt tudjátok végignézni:

Kapcsolódó cikkek
...
Kritika

A hírszerzés világa csodálatos, csak emberek mennek benne tönkre

Dezső András új könyve a magyar és a Magyarországon dolgozó külföldi titkosszolgálatok világát mutatja be példákon keresztül, történeti hűséggel, apró részletekbe menően, olvasmányosan. A Fedősztori a hét könyve. 

...
Nagy

Dezső András: A rendszerváltás után a titkosszolgálatok maradtak

Dezső András a Maffiózók mackónadrágban és a kokain útját itthon feltáró Magyar kóla után egy új területre, a titkosszolgálatok világába vezeti az olvasót. A Fedősztori kapcsán Valuska László beszélgetett vele az őszi Margón magyar hírszerzésről, beszervezésről, amerikai, orosz és kínai példákról, és persze az olyan közelmúltbeli ügyekről is, mint a Pegasus. 

...
Hírek

Egy olvasó Dezső András könyvéből tudta meg, mi történt vele a 90-es években Los Angelesben

Izgalmas visszajelzést kapott Dezső András a Maffiózók mackónadrágban című könyvéhez. Egy olvasó arról számolt be, hogy a könyvből egy harminc évvel ezelőtti eseményre kapott magyarázatot

Olvass!
...
Beleolvasó

Mi volt a magyar irodalom legbunkóbb beszólása?

Vajon elszavalta-e Petőfi a Nemzeti dalt 1848. március 15-én? Honnan származik az Arany Jánosnak tulajdonított mondás, hogy „gondolta a fene”? A Margó-díjas irodalomtörténész, Milbacher Róbert új könyvének célja népszerűsíteni az irodalomtörténeti szakma megállapításait, legújabb eredményeit egy-egy rejtélyen keresztül. Olvass bele!

...
Beleolvasó

Kísérjük el Horthy Miklóst Szellő nevű lován a Gellért Szállóhoz!

A Hosszúlépés Budapesten című könyv négy, fotelből és valóságban is lesétálható séta segítségével mutatja be a Fővárost. 

...
Beleolvasó

Gabriel García Márquez Macondójában sosem akar elállni az eső

A világ legszebb vízihullája Gabriel García Márquez novelláiból válogat, történeteiben pedig különcök és átlagemberek végtelenül szomorú, teljesen hihetetlen és nagyon ismerős történeteit követhetjük nyomon.

...
Beleolvasó

Esterházy Miklós mesés történetei kalauzolnak el az Öreghegyen

Mintha Lázár Ervin varázslatos világát idézné Esterházy Miklós történetfüzére: meséi gyerekeknek és olyan felnőtteknek szólnak, akik nem felejtették el teljesen, hogy ők is voltak gyerekek. Olvass bele!

...
Beleolvasó

Knausgard a tetűről, a magányról és Van Gogh-ról is ír új könyvében

A magyar olvasók idén vehették kezükbe Karl Ove Knausgard nagyszabású Harcom című sorozatának záró darabját, most pedig egy újabb KOK-széria indul, ez az Évszakok. Olvassatok bele az Őszbe!

...
Beleolvasó

Marianne Fillenzt barátja, Karl Popper is arra biztatta, hogy válassza a kutatást

A Tények és tanúk-sorozat új kötetében Marianne Fillenznek, az idegrendszer híres kutatójának memoárját olvashatjuk, valamint baráti levelezését Karl R. Popper filozófussal. Olvass bele!

Még több olvasnivaló
...
Kritika

Nem az életkorunk, hanem a stigmatizáció ellen kellene küzdenünk

Hogyan érhető el a kiegyensúlyozott időskor? Milyen folyamatok zajlanak bennünk az életközép során és utána? Miért szükséges mindenképpen szembemenni az életkorral kapcsolatos előítéletekkel, az ageizmussal? Ezeket a kérdéseket járja körbe Tisza Kata új könyve, amelynek témája a szerethető öregedés.

...
Nagy

Kreatív Európa: Megunt szerelmek, kihűlt kapcsolatok Ciprustól Norvégiáig

Sorozatunkban ezúttal szerelmi csalódások, párkapcsolati unalom, kihűlt házasságok és újrakezdés a téma más-más perspektívából, különböző stílusban, Európa legjobb kortárs szerzőinek tollából.

...
Nagy

Karen Dionne: Sokaknak lehetett már dolga pszichopatával anélkül, hogy tudtak volna róla

A lápkirály leányának írója, Karen Dionne az új regényében, A bűnös nővérben a gyermekkori pszichopátiát a családtagok nézőpontjából vizsgálja. A szerzőt inspirációkról, motivációkról, váltott nézőpontokról és a pszichopátiáról kérdeztük.

...
Alkotótárs

André Ferenc: Antropocén ima [Mastercard® – Alkotótárs]

Czakó Zsófia és André Ferenc nyerte az első alkalommal átadott Mastercard® – Alkotótárs ösztöndíjat. Levelezésbe kezdtek, aminek negyedik darabját olvashatjátók most, mégpedig André Ferenctől.

...
Kritika

Annie Ernaux irodalmi fényképalbumba sűrítette az élet illékonyságát

„Eltűnik majd az összes kép” – ezzel a mondattal nyit Annie Ernaux Évek című könyve, amely akár egy régi fényképalbum, úgy tárja elénk egy élet szakaszainak változásait és az elmúlt évtizedek nagy korszakváltó pillanatait. A kortárs francia irodalom egyik legjelentősebb írójának rendhagyó önéletírása a hét könyve. 

...
Kritika

A Termőtestek gombái a horror valódi természetét leplezik le

Sepsi László új regényében a drogpiacért folytatott küzdelem mögött olyan erők mozdulnak meg, amik túlmutatnak ez embercentrikus valóságunkon. Sepsi nyomasztó víziójában a horror nagyon is aktuális kérdéseket feszeget. A Termőtestek a hét könyve.

Hírek
...
Írd meg Európát!

Írd meg Európát, és nyerj egy Kindle-t tele könyvekkel!

...
Kritika

Nem az életkorunk, hanem a stigmatizáció ellen kellene küzdenünk

...
Hírek

Csányi Vilmos: A vírus jó példa arra, milyenek a hiedelmek

...
Hírek

Pilinszky-verset dolgozott fel a Meg Egy Cukorka

...
Hírek

Az izlandiak még mindig sokat olvasnak, de a statisztikát a nők húzzák fel

...
Nagy

Austen hősnőjének pusztán szórakozás, ami másnak az élet maga [Az Austen-projekt]

...
Hírek

Lomb Kató játéknak, megfejtendő keresztrejtvénynek tekintette a nyelvet

...
Gyerekirodalom

Zalán Tibor a Mesemúzeum új kulcsőre

...
Hírek

A Tandori Dezső és Ágnes hagyaték az Apor Vilmos Katolikus Főiskolára került