Dezső Andrást akarta beszervezni a titkosszolgálat

Dezső Andrást akarta beszervezni a titkosszolgálat

Dezső András a Partizán vendége volt, ahol az újságírói módszereiről, a régi médiahekkjeiről és az új könyvéről is mesélt.

ro | 2021. október 26. |
Dezső András
Fedősztori
21. század Kiadó, 2021, 432 oldal
-

A Maffiózók mackónadrágban és a Magyar kóla után a hírszerzés bugyraiba szállt alá Dezső András, a HVG Pulitzer-emlékdíjas újságírója. „A Fedősztori a magyar és a Magyarországon dolgozó külföldi titkosszolgálatok világát mutatja be példákon keresztül, történeti hűséggel, apró részletekbe menően, olvasmányosan” – írtuk az új kötetről, ami a hét könyve is volt nálunk (a margós bemutatóról ITT írtunk). Dezső András legutóbb a Partizán vendége volt, ahol Gulyás Mártonnak mesélt az újságírói módszereiről, a régi médiahekkjeiről és az új könyvről is. A legérdekesebb megállapításokat pontokba szedtük:

  • Dezső Andrásnak az apja javasolta, hogy foglalkozzon a titkosszolgálatokkal – az újságíró nem tudja, hogy az apjának voltak-e valaha titkosszolgálati kapcsolatai, mindenesetre az kiderült, hogy a határőrségnél voltak.
  • Iskolásként az anyja számítógépén szerkesztett először saját lapot, amihez szponzorokat is felhajtott a városban. Ebben egyszer leírta, hogy a testnevelés tanárnő egy pálcával fegyelmez az óráján, amiből aztán az iskolában „lett egy kis balhé”. Az igazgató behívatta őt és a társait, és közölte velük, hogy „nincs sajtószabadság”.
  • Gulyás Márton kérdésére, hogy miért pont a szubkultúrák érdeklik, azt felelte, hogy magát kicsit mindig kívülállónak tartotta, és szerette volna mindig a saját filmjeit nézni – ezekbe a különálló világokba belépni pedig olyan volt, mintha az ember csinálna magának egy saját Netflix-sorozatot. Fontos szempont ugyanakkor, hogy az adott szubkultúrának valami köze legyen a bűnhöz.
  • A szervezett bűnözés csúcsa, amikor állandó megúszás van, azaz sosincs felelősségre vonás. A szervezett bűnözés csúcsa szerinte, amikor olyan cégek épülnek ki, amelyek lehetővé teszik vagyonok elrejtését. A Pandora-iratokban is nem az a legmegdöbbentőbb, hogy vannak ilyen eltitkolt vagyonok, hanem sokkal inkább az, hogy ennek van egy infrastruktúrája. Szerinte a gazdasági bűncselekményeket, ha valaki magas szinten és jól űzi, akkor meg lehet úszni, ezekre bőven van példa.
  • Amikor az Arton Capital-os (a letelepedési kötvénnyel kapcsolatos) betöréssel foglalkozott indexes újságíróként, akkor felkínáltak neki megvételre egy dokumentációt („azt, ami eltűnt”). Több ezer eurót kértek érte, de Dezső azt mondja, nem szoktak fizetni az információért. A dosszié egy részébe bele is nézhetett és hitelesnek tűntek az abban szereplő iratok.
  • Dezső beszélt a médiahekkjeiről (az egyik, a Kongóban talált magyar gyökerű törzsről szóló még Friderikusz Sándor műsorába is bekerült), ennek kapcsán pedig elmondta, hogy személy szerint azért is érdekli a titkosszolgálat, mert amit a médiahekkek alatt megtapasztalt (hogy milyen könnyű félrevezetni, manipulálni embereket, újságírókat), később ezek a módszerek visszaköszöntek a titkosszolgálatok módszereiben.
  • A saját médiahekkjeiből azt a tanulságot vonta le, hogy baromi szkeptikus mindennel szemben.
  • Az újságírók a hírverseny miatt tudnak lyukra futni. Saját példát is hozott erre: a Kaleta-ügyben azt írta, hogy a diplomatát a Terrorelhárítási Központ hozta haza, mivel két egymástól független forrás ezt állította neki. A cikk megjelenése után pár perccel kapott is egy telefont, ami cáfolta a TEK-es szálat, és hiába nem volt annyira releváns információ, hogy ki hozta haza Kaletát, a hírverseny miatt újságíróként kapkodott, ezért csúszhatott be ez a hiba.
  • Dezsőt többször érte az a vád, hogy CIA-ügynök. Gulyás Mártonnak most elmondta, sokszor nem is tudják, honnan jön egy anyag. Például a Pegasus-ügyben sem tudjuk, honnan jött az az információcsomag, amelyen a nemzetközi oknyomozó csapat dolgozott, „nyilván nem véletlenül”.
  • Dezső András megerősítette, ő volt az az újságíró, akit pár éve a magyar titkosszolgálat együttműködésre akart rábírni. A kitiltási botrányról írt cikkei után 2015 telén leszólították az utcán a szolgálat emberei azzal, hogy beszélni akarnak vele a biztonságát érintő kérdésekről: „Onnantól nem tudom elmesélni, hogy mit mondtak. Igazából nincs is nagy jelentősége, mert amit mondtak, az nyilván egy fedősztori”, és valójában a forrásaira voltak kíváncsiak. Azt sugallták neki, hogy együttműködésért cserébe segítenek azért, hogy „elkerülje a nagyobb bajt”. Dezső András nem működött együtt velük, viszont azt is mondta most, hogy az efféle megkeresések sajnos velejárói ennek a szakmának.

 A teljes videót itt tudjátok végignézni:

Olvass minket e-mailben is!

  • Könyves hetilap a postaládádban
  • Kézzel válogatott tartalmak
  • A legérdekesebb, legfontosabb könyves anyagok egy helyen
  • Nem spammelünk, heti 1-2 levelet küldünk.

Könyves Magazin Hírlevél

Kapcsolódó cikkek
...

A hírszerzés világa csodálatos, csak emberek mennek benne tönkre

Dezső András új könyve a magyar és a Magyarországon dolgozó külföldi titkosszolgálatok világát mutatja be példákon keresztül, történeti hűséggel, apró részletekbe menően, olvasmányosan. A Fedősztori a hét könyve. 

...

Dezső András: A rendszerváltás után a titkosszolgálatok maradtak

Dezső András a Maffiózók mackónadrágban és a kokain útját itthon feltáró Magyar kóla után egy új területre, a titkosszolgálatok világába vezeti az olvasót. A Fedősztori kapcsán Valuska László beszélgetett vele az őszi Margón magyar hírszerzésről, beszervezésről, amerikai, orosz és kínai példákról, és persze az olyan közelmúltbeli ügyekről is, mint a Pegasus. 

...

Egy olvasó Dezső András könyvéből tudta meg, mi történt vele a 90-es években Los Angelesben

Izgalmas visszajelzést kapott Dezső András a Maffiózók mackónadrágban című könyvéhez. Egy olvasó arról számolt be, hogy a könyvből egy harminc évvel ezelőtti eseményre kapott magyarázatot

Olvass!
...

Egészségesnek lenni valójában egyenlő az őrülettel - Olvass bele Fehér Boldizsár novellájába!

Fehér Boldizsár egy groteszk és humoros prózában mutatja meg, hogy bárki, bármelyik pillanatban megőrülhet.

...

Mi a bánat történt a kamaszokkal a 2010-es évek elején?

A kamaszok szoronganak, szenvednek, elszigetelődnek és dühösek. Ez lehet az oka. 

...

Kell egy applikáció, ami fordít felnőtt és kamasz között – Olvass bele a Tárgyalhatunk című kötetbe!

Ecsédi Orsolya, akit a gyerekirodalom kidolgozatlan témái érdekelnek.

Kiemeltek
...

Provokál és megkérdőjelez: 40 éve jelent meg Jeanette Winterson megkerülhetetlen regénye

A szerzőt pünkösdista szülők nevelték, akárcsak regényének főhősét, akit a világ kegyetlenül elutasít, amikor kiderül, beleszeretett egy lányba. 

...

Tolnai Ottó költészete forradalmi volt, „roppant súlyú életművet” hagyott hátra

A Vajdaságban született költőre emlékezünk. 

...

Profi lektűr vagy filozófiai nagyregény? – 20 éves Spiró Fogsága

Spiró György Fogságát egyetlen év leforgása alatt hétszer kiadták, számos nyelvre lefordították. Mutatjuk, miért érdemes (újra) elővenni ezt a kötetet.

Hírek
...

Schillinger Gyöngyvér nyerte idén a Békés Pál-díjat

...

Hatalmas összefogással indul az Esterházy-ház felújítása

...

Távozik a Színház folyóirat szerkesztősége

...

Meghalt Richard Chamberlain, a Tövismadarak csábító papja

...

Krasznahorkai László regénye rangos irodalmi díjat kaphat Londonban

...

Mi a szabadság? Itt a Pynchon-adaptáció hosszú előzetese!