Olaszországban hivatalosan március 25-ét nyilvánították Dante-nappá, amely dátum az Isteni színjátékban Dante túlvilági útjának kezdetét jelöli. Az itáliai mestert azonban 1321. szeptember 14-én érte a halál, így a megemlékezések egész évben folytatódnak. A könyvtár alapítványi és régi könyves gyűjteményének néhány ritkaságát bemutató tárlat is október elejéig látható.
A kiállításon az érdeklődők Dante Alighieri életútja mellett megismerkedhetnek számos hozzá kapcsolódó kevésbé ismert érdekességgel is. A kiállítás középpontjában az Isteni színjáték áll, melyet Babits Mihály - Dante egyik legjelentősebb fordítója - a világirodalom legnagyobb költeményének, Jorge Louis Borges argentin esszéíró, irodalom történész pedig a valaha írt legnagyobb műnek nevezett.
A tárlat a Dante-életműhöz kapcsolódó illusztrált kiadványokra is felhívja a figyelmet. Így látható a többi közt az Isteni színjáték egy Gustave Doré francia festő, szobrász, grafikus illusztrálta példánya, illetve Domenico Mastroianni 42 darabból álló, a mű egyes énekelt megelevenítő képeslapsorozata, melyen egyértelműen Dore munkáit vette alapul.
Az érdeklődők betekintést kapnak az Isteni színjáték magyar nyelvű fordításának történetébe is. Ezek közül az első nagyobb terjedelműt Császár Ferenc készítette, de neki nem sikerült az egész művet átültetni magyarra. Az első teljes fordítás Szász Károly nevéhez fűződik, ez 1885 és 1899 között jelent meg három kötetben.
A tárlat rendezői foglalkoznak Dante műveinek a társművészetekre gyakorolt hatásaival, és felvillantanak részleteket a munkásságát feldolgozó szegedi kutatások eredményeiből.
Ahogy arról korábban mi is írtunk, a Dante-évforduló miatt Olaszországban idén számos rendezvényt tartanak. Pupi Avati életrajzi filmet készít Dantéról. Halálának 700. évfordulója alkalmából pedig létrehoztak egy új oldalt, amelyen a digitális humán tudomány eszközeivel lehet feltérképezni, hogy az itáliai költő által teremtett világ milyen hatással volt a művészetekre.Pár hete egy ismeretlen Dante-kéziratra is bukkantak.
"Dante a maga idejében újító szellemű, modern költőnek számított, aki nem volt hajlandó latinul írni, hanem minden erejével azon fáradozott, hogy a mindennapokban használt olasz nyelven hozzon létre valami kimagaslót. Hiszen a művet a kortársainak szánta, és azt szerette volna, hogy az Isteni színjáték minél szélesebb tömegekhez eljusson" - írtuk pár éve, amikor Nádasdy Ádám újrafordította Dante monumentális alkotását. Az eredmény legalább olyan izgalmasra sikerült, mint maga a mű.
(MTI)
