Hírek széna tér felújítás vers cserna-szabó_andrás bereményi_géza cseh_tamás

Bereményi Géza Széna tér című költeménye végigfut majd az új emlékparkban

Megújul a fővárosi Széna tér. Az új emlékparkban Bereményi Géza Széna tér című költeménye fut majd végig a kövezeten.

Felújítják a budapesti Széna teret, ahol az új emlékparkban megépül az „Emlékek útvesztője” című installáció, mely a burkolati felületbe elhelyezett versidézetekkel segíti a történelmi események felidézését. Bereményi Géza Széna tér című versével is találkozhatnak majd, akik arra járnak.

Az izgalmas installációra Cserna-Szabó András hívta fel a figyelmet Facebook-oldalán, aki a Bereményi Géza kalapja című film egyik megszólalója is volt:

„Kőbe vésték. Még nincs teljesen kész a park felújítása, de a Hattyú--Széna saroktól egészen a kínai kifőzdéig már olvasható Bereményi Géza Széna tér című költeménye. Legyen ez a mai jó hír. (Mondjuk én odavésettem volna németül, oroszul és angolul is, tudja meg a turista, hol járkál, milyen köveken, milyen falak között.)”

Bereményi Géza életműve nagyon sokrétű, kultikus filmek, dalszövegek, novellák fűződnek a nevéhez. Magyar Copperfield című önéletírásával több cikkben is foglalkoztunk, a könyvben többek közt az 56-os élményeiről is olvashatunk ( ITT tudtok beleolvasni, Bereményi Géza életének legfontosabb helyszíneit és szereplőit ITT és ITT tudjátok megnézni., interjúnkat az íróval pedig ITT találjátok). A Széna tér című szöveget Cseh Tamás előadásában érdemes meghallgatni:

Bereményi Gézáról portréfilm is készült, a Bereményi kalapjáról itt írtunk. A szerző nemrég az ELSŐ című podcastunk vendége is volt:

Bereményinek egy páternoszterezés után elment a kedve a hivatalos írói szereptől

Vidékről költözött Bereményi Géza a bölcsészkarra, az első novellája gyorsan eljutott a Magvetőbe, majd ő is egy páternoszterrel Kardos Györgyhöz, a kiadó igazgatójához, az Államvédelmi Hatóság korábbi alezredeséhez. 1970-ben jelent meg Bereményi Géza első, A svéd király című novelláskötete, ami után megtagadta az irodalmat. Pár hétre rá megismerkedett a rajztanár Cseh Tamással, akinek dalszövegeket kezdett írni. A Magyar Copperfieldért Libri irodalmi díjat kapott Bereményi, aki Az első című podcastunkban mesél arról, milyen volt egyetemistaként elindulni a pályán, miért tartja árulásnak az első kötete megjelenését, és hogy Kardos György mit csinált hajnali 4-kor a fürdőkádban. AZ ELSŐ című podcast vendége Bereményi Géza, a téma: A svéd király.

Tovább olvasok

Kapcsolódó cikkek

Szórakozás

Bereményi Géza kalapja alatt elfér a 20. század

A Bereményi kalapja nemcsak egy alkotó ember, hanem egy korszak és egy kreatív életpálya krónikája is, amelyben a személyesből kiindulva merülünk el a kollektívban. A Papp Gábor Zsigmond által rendezett filmből kiderül, hogy számít-e egyáltalán a név, mire jó „a valósághűség látszata”, hogyan lehet csajozni egy sanzonnal, miközben végigkövetjük azt is, hogyan születik meg a szemünk láttára egy dal a konyhaasztal mellett.

Hírek

Bereményi Géza kapja idén az Artisjus Irodalmi Nagydíjat

Azóta is élek című összegyűjtött novelláskötetéért, valamint teljes írói életművéért Bereményi Géza kapja idén az Artisjus Irodalmi Nagydíjat. A fődíjas mellett G. István László, Fenyő D. György, Keresztury Tibor és Gyimesi Emese vehet át elismerést egy-egy kötetéért, négy kategóriában.

Podcast

Bereményinek egy páternoszterezés után elment a kedve a hivatalos írói szereptől

A Magyar Copperfieldért Libri irodalmi díjat kapott Bereményi, aki Az első című podcastunkban mesél arról, milyen volt egyetemistaként elindulni a pályán, miért tartja árulásnak az első kötete megjelenését, és hogy Kardos György mit csinált hajnali 4-kor a fürdőkádban.

SZÓRAKOZÁS

Kritika

A Szürke Ember szuperhősként menekül és száguld országokon át

Courtland Gentry bérgyilkos, a CIA szebb napokat látott árnyékügynökségének, a Sierra alakulatnak egyik utolsó tagja, akit csak a „Szürke Ember”-ként ismernek és emlegetnek.

Szórakozás

Karafiáth Orsolya: Simán belefér, hogy dalszövegíróként az árnyékban maradok

Karafiáth Orsolya szeret helyzetbe hozni másokat. Életművét át- meg átszövik a médium-, illetve műnemváltások, és izgalmas projektek keretében alakulnak dallá a sorai. Az íróként, költőként, fordítóként és publicistaként is aktív szerzőt ezúttal a megzenésített szövegeiről kérdeztük.

Szórakozás

Nyugaton a helyzet változatlan - Remarque háborúellenessége nem is lehetne aktuálisabb

A megjelenését követően közel száz év kellett, hogy a németek feldolgozzák az egyik legnagyobb bestsellerüknek számító Erich Maria Remarque-regényt. A végeredmény egy látványos, naturális film lett, de nem emiatt fogunk rá emlékezni.

A hét könyve

Kritika

Az egykori irodalmi botrányhős bámulatosan burjánzó trilógiát írt a komplett francia társadalomról és undergroundról

Panodyssey

Závada Péter: Érthető ellenszenv – A magyar rapről és slam poetry-ről (1. rész)

Még több olvasnivaló

Nagy

Heather Morris: Tartozunk a holokauszt túlélőinek azzal, hogy elmeséljük a történetüket

Heather Morrisnak az utóbbi években több holokauszt-témájú regénye is megjelent, és mindegyik kötetet túlélőkkel készült beszélgetések és kutatások alapozták meg. Az auschwitzi tetováló szerzőjével új könyveinek háttértörténetéről beszélgettünk, ő pedig mesélt az általa megismert túlélők bátorságáról, bűntudatáról, és azokról a nehéz emlékekről, amiket kötelességünk elmesélni az utókornak.

Kritika

A majdnem-élet receptje: egyedülálló anya reménytelen szerelemmel

A siker fokmérője ma a karrier és a boldog - kétszülős - családi élet. De mi van azokkal, akiknek egyik sem adatik meg? Bendl Vera első felnőtteknek szóló regényében nekik ad hangot: a nagy büdös semmiben lebegés állapotának, amit szeretünk átmenetinek hinni, de van, hogy nem lesz jobb. És a semminél már egy reménytelen szerelem is jobb. A Majdnem negyven a hét könyve.

Nagy

A rómaiak is züllésről panaszkodtak, amikor a tekercseket felváltotta a lapozható könyv

A Papirusz számtalan ókori anekdotán és történelmi emléken keresztül elvezet az egyiptomi papiruszkészítő műhelyektől az alexandriai könyvtáron át a római rabszolgák másolóműhelyeiig. Hét érdekességet választottunk ízelítőül az ókori könyvek világából.

Nagy

Mohamed Mbougar Sarr az irodalom labirintusáról írt, és közben beleveszett a saját regényébe

Mohamed Mbougar Sarr szenegáli író akarata ellenére is szimbólummá vált: 31 évesen, első fekete-afrikai szerzőként nyerte el a legrangosabb francia irodalmi elismerést, a Goncourt-díjat. Paradox módon azzal, hogy neki ítélték a díjat, mintha belépett volna a saját regényének világába, amelyben az irodalmi elitet és intézményrendszert figurázta ki.

Nagy

Veres Attila: Igazából már csak a törvények és a pénz fog össze minket

A valóság helyreállítása és a The Black Maybe megjelenése apropójából beszélgettünk a humor szerepéről a feszültségépítésben, a kísérletező történetmesélő formákról, a sírkertszerű Magyarországról, reményről és reménytelenségről. Végül még olvasnivalót is ajánlott. Interjú.

Nagy

„Úgy képzeltem, az irodalom lesz a főfoglalkozásom” [Lator95]

A mesterség alapos ismerete elengedhetetlen - mondta egy régebbi interjújában Lator László, aki ma ünnepli 95. születésnapját. Költő, műfordító, tanár, aki szemináriumain egyetemi hallgatók nemzedékeit oktatta.