A fiatal és tehetséges, pályakezdő írót, Galló Olgát 30 évesen anyjával együtt Auschwitzba deportálták. A haláltáborban és az azt követő lágerekben naplót vezetett. A leglehetetlenebb körülmények között is írt, ha kellett, akkor az ételfejadagja árán jutott papírhoz és ceruzához.
20 évig nem vette elő a naplót
Galló Olga végül megmenekült, és ahogy azt a háború utáni új világ megkövetelte, úgy tett, mintha mi sem történt volna, a naplójához sem nyúlt. Csak húsz évvel később, egy idegösszeomlás után vette elő, orvosi tanácsra, és elhatározta: ki fogja adni. A könyvet a kádári rendszer politikai okok miatt nem akarta kiadni, a kötet végül csonkolt változatban, magánkiadásban jelent meg.
2025-ben azonban a Magvetőnek és unokájának, Fullajtár Andrea színésznőnek hála, egy teljesebb, részletesebb formában jelent meg (olvass bele itt). A kötet bemutatóján – amiről itt írtunk – elhangzott, hogy
Galló naplója egy olyan oldalát mutatja meg az akkori történéseknek, amelyet egyik történész sem tudna rekonstruálni,
hiszen levéltári adatokból, térképekből, hivatalos papírokból csak objektív tényeket tudnak leszűrni. Megmutatja, milyen volt (túl)élni akkor, mondta Mitrovits Miklós történész.
Lágernapló a színpadon
A különleges lágernapló – Galló Olga könyvének kiadásáért folytatott harcát dokumentáló levelezésével együtt – monodrámában született újjá a színpadon Babilon dosszié címmel. Fullajtár Andrea személyes előadásában a XX. századi Európa történetének legsötétebb fejezete mellett a szocializmus abszurd, tragikomikus világa is megjelenik.
Az Orlai Produkció előadása a Bálint Házban és az Óbudai Társaskörben látható, a részleteket itt találod.
Fotó: Hornyák Adrienn / Magvető
